Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-14 / 132. szám
1994. május 14., szombat Korunk üj Dunántúli napló 11 A jövő század „legénye” A robottakarító Gyorsfogorvosok Harminc perc egy fogpótlás Porból lettünk A ,,sötét anyag” születése A világmindenség ismert anyaga 3 perc alatt jött létre. Addigra a tér már oly mértékben kitágult, hogy a fény is utat tudott találni az anyagi részecskék közt, szét tudott sugárzódni, és egyre nagyobb távolságokig jutott. Hélium gázatomok és hidrogén atommagok repültek szerteszét. Az utóbbiak is elektront fogva be, atomos szerkezetet öltöttek. Rajtuk kívül csak a lithium tudta ezt megtenni. Millió évnek kellett azonban eltelnie, hogy a nehézségi vonzóerő le tudja győzni az egyre csökkenő hőmozgást, és anyagcsomókat tudjon összetartani. Mindezideig zavarta azonban az elméletek alkotóit az, hogy miként alakulhattak ki a 10 és 100 milliárd csillagból álló tejútrendszerek az egyenletes szétszóródás ellenére. A számítások szerint csak többezerszer kisebbek jöhettek volna létre. Továbbá a sok milliárdnyi csillag tömege is kevés ahhoz, hogy megmagyarázza a központ körül keringő csillagok együttmaradását. A láthatónál kb. tízszer több anyag- mennyiségre kellett következtetni. Már két évtizede felmerült az a gondolat, hogy a hiányzó tömeg elektromosan semleges részecskékből, neutrínókból áll. De akkor miért nem zavaqa meg ez a tömeg a minden irányból egyenletesnek mért maradványsugárzást, a 2735 Kelvin fokos rádiósugárzást? 1992-ben Washingtonban, az Amerikai Fizikai Társaság kónferepciáján George Smoot tartott előadást e témában. Ő számolt be arról, hogy a két év óta a Föld körül 900 km magasságban keringő csillagászati obszervatórium 420 millió mérési eredményéből kiderült: egyenetlen a kozmikus maradványsugárzás. Némely irányban az átlagnál 0,00003 (!) fokkal hidegebb, más irányban ugyanennyivel melegebb a tér az átlagosnál. Az egyenetlenséget a láthatatlan sötét anyag szigeteinek vonzása idézhette elő. Ezek kiterjedése több milliárd fényévet is elér. Az égbolt negyedét elfoglalják. E szigetek öregebbek az atomoknál! Bennük vannak az első égitestek, melyek az Ősrobbanás után 900 000 évvel születtek. Nem atomokból vannak ezek, hanem számunkra még ismeretlen anyagból. Tömegük teszi ki a Világ 90%-át. Van még mit kutatniuk a fi- zikusonak! Dr. Tóth Már az utolsó metró is elment, csend van az állomáson, amikor feltűnik egy furcsa, lánctalpas gépezet: a takarítófiú, vagy a takarítónő. Robot létére ugyanis nincs neme. Párizsban most ilyen gépekkel próbálják az állomásokat tisztán tartani. A szakértők szerint a jövő században már több robot működik majd a szolgáltatásokban, mint az iparban. Pedig egy ilyen takarító robotot sokkal nehezebb megszerkeszteni, mint egy autógyári hegesztő robotot, mert önállóan kell tájékozódnia, mozognia,dolgoznia, gyakran ismeretlen környezetben. Több amerikai kórházban már évek óta működnek azok a segítőrobotok, amelyek időt és utat takarítanak meg az orvosok és ápolók számára. Egyedül mennek a gyógyszerekért, a műszerekért és már liftet is tudnak kezelni. A Lufthansa egyik frankfurti hangáljában kerekeken járó robot mossa a gépeket. Két ilyen robotmosó évente több mint 40 ezer órányi emberi munkaerőt pótol, ráadásul a sokkal gyorsabb mosás révén 3 ezer óra állásidőt is meg lehet takarítani. A lehetőségek szinte korlátlanok: robot romeltakarítók működhetnek a katasztrófák színhelyén, robotok lehetnek a tűzszerészek, meg a falazok és kőművesek a nagy építkezéseken. A robotikában a munkaerőgondokkal küszködő japánok járnak az élen. Nyugat-Európa iparosodott országaiban viszont a robotnál még mindig olcsóbb a Kelet-Európából, vagy Eszak-Afrikából importált munkás. Némelyik japán fogorvosi rendelőben a páciens manapság akár meg is várhatja új fogsorát. Hasonló rendelők nyílnak Nyu- gat-Európában, elsősorban Németországban, ahol a fogorvoslást forradalmasító új készülékek egy részét kitalálták illetve gyártani kezdték. Egy példa a gyorsfogorvosi praxisból: az osakai fogklinikán dolgozó Cucumi doktorhoz páciens érkezik, akinek új fogakra van szüksége. Az orvos először is egy scanner segítségével a páciens fogának háromdimenziós képét viszi a számítógép monitorjára. Ezután a megfelelő adatok bevitelével a képernyőn megrajzolja a kívánt fogkoronát vagy hidat. Ha a tervek elkészültek, az orvos egy kis porcelán tömböt helyez az esztergagépbe, melyet ugyanaz a számítógép vezérel, melybe előzőleg beprogramozták a műfogsort vagy a hidat. Az esztergából ezek után a kívánt méretű és formájú fogak kerülnek ki - természetesen a páciens jelenlétében. Ezzel a módszerrel egy fog „megalkotása” a tervezéstől a kifaragásig mintegy harminc percet vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy egy hídra nem kell hetekig várni, míg megjárja a fogtechnikai laboratóriumot, s újabb hetekig, míg az észlelt hibákat kijavítják. Ugyanaz a híd most egy-két óra alatt elkészül. Sajnos a megvárható és mégis jobban illeszkedő hidat vagy fogsort egyelőre igen kevesek engedhetik meg maguknak. A számítógépes fogeszterga ma még borzasztó drága, kb. 90 ezer dollárba kerül. Pedig ha úgy vesszük, működési elve alig különbözik egy korszerű kulcsmásolóétól... Bálnafül-süketítő zaj a tenger alatt Forradalom a könyvkiadásban A Csendes-óceán talapzatán elhelyezett hangszórókon keresztül zajhullámokat terveznek továbbítani a globális fölmelegedés kísérleti vizsgálata céljából. Egyes tudósok azonban attól tartanak, hogy az erős zaj süketséget okozhat a bálnáknál és egyéb, ritka tengeri emlősöknél. A 35 millió dolláros kísérletet a kaliforniai egyetem San Diegó-i Scripps Óceanográfiai Intézetének kutatói dolgozták ki. A terv segítségével arra a kérdésre keresik a választ, hogy a globális felmelegedés hatására emelkedik-e a tengerek hőmérséklete. A terv kezdeti két éve alatt a bálnák és cápák által kedvelt két helyszínen állítanának föl egy-egy készüléket: az észak-kaliforniai Point Sur közelében, s a Hawaii államhoz tartozó Kauai sziget térségében. A kaliforniai partokhoz szánt hangszórót közelebbről a Mon- terey-öbölben található tengeri állatrezervátumban helyeznék el, amely egyébként a púpos bálnák vándorlási útvonalára esik. A kísérlet megtervezői által egy dobon való kapargálás- hoz hasonlítható mély hangfekvésű zajokat közvetítenének négyóránként, húszperces időtartamban a hangszórókból. A zajok több ezer kilométerre, akár Új-Zélandig is eljutnának, ahol azokat az amerikai hadi- tengerészet hangérzékelő műszereivel fognák föl. Mivel a hang melegebb vízben gyorsabban terjed, ezért az intézet dolgozói remélik: a hang terjedési sebességének mérésével sikerül kimutatni az óceán hőmérsékletének változását. Egyes tudósok azonban tartanak attól, hogy a zaj halláskárosodást okoz a tengeri emlősöknél, felborítja táplálkozási szokásaikat, illetve lélektani hatást gyakorol majd rájuk. Hilary Feldman, a partra vetődött tengeri emlősök mentésére létrehozott, San Franciscó-i állatvédő szervezet tengerbiológusa a Reuternek nyilatkozva elmondta:- Robbanásszerű, tenger alatti zajok már okoztak hallás- károsodást - bizonyos esetekben pusztulást is - tengeri emlősök között. A hallás létfontosságú a bálnák és az egyéb tengeri emlősök számára, mert a hang segítségével kommunikálnak és tájékozódnak. Ha a bálnák megsüketülnek, sekély vizekbe tévedhetnek, ahol nem találnak élelmet. Küszöbön áll a könyvkiadás második világforradalma: a közeli jövőben bármilyen kötetbe pillanatok alatt otthon belelapozhatunk anélkül, hogy könyvesboltba, netán könyvtárba kellene mennünk. Az olvasnivaló ugyanis a képernyőnkön jelenik meg. Erre a célra a legnagyobb telekommunikációs, software-, és komputercégek New Yorkban külön „könyvkiadót” alakítottak, New Document Alliance néven. Az új világkiadó ízelítőül a pápai könyvtár felbecsülhetetlen értékű fóliánsait alakította át digitális jelekre, s elraktározta az internet-adathálózatba, ahonnan lehívható bármelyik komputer képernyőjére. De nemcsak könyvtárak féltve őrzött kincseit szándékoznak hozzáférhetővé tenni. A tervek szerint új könyveket először digitális formában hoznak nyilvánosságra és csak akkor nyomtatnak ki, ha igény van rájuk. így a kiadók hatalmas ösz- szegeket takaríthatnak meg, mert nem kell a kinyomtatott könyveket drága pénzért hosszú ideig raktározni, és az előrendelés által tulajdonképpen nem lesz remittenda sem. Mivel a jövő olvasó emberének nagyon drága lesz az ideje, arra is lehetőséget kap a vevő, hogy csemegézzen a világkönyvtárban és egy szakkönyvnek például csak bizonyos oldalait vásárolja meg. Információs szupersztráda A Newsweek című amerikai magazin, mely elsőként közölt címlapsztorit az „új” információs szupersztráda dicsőítésére, megkereste Don Valentine-t, az amerikai Szilikonvölgy egyik legismertebb befektetőjét magyarázatért: lehet, hogy a kábel- televíziót a számítógéppel, a telefonnal és a videóval kombináló új információs rendszerbe fektetett milliárdok egy költséges, de tulajdonképpen szükségtelen szenvedély számlájára folynak el? A szakértői válaszok szerint a helyzet ennél bonyolultabb. „Az információs szupersztráda valóban csak reklámszöveg, amelyet Public Relations szakértők és a fehér házi okosok találtak ki, akik szeretnék, ha technológiai lángésznek néznék őket. Számomra ez a kifejezés semmit sem jelent”, - mondta Valentine. Másfelől viszont, ugyancsak az információs szupersztrádáról kijelentette: „A valóság az, hogy ma is létezik. Internetnek hívják és telefonvonalakkal egymáshoz kötött számítógépek sokaságát jelenti. Kitűnően működik és nap- ról-napra bővül. Az információs szupersztráda nem valamiféle optikai üvegszálas infrastruktúra, melyet a következő évtizedben fejlesztenek ki. Ez már mind a múlté.” Végülis arra a kérdésre, hogy miért ekkora nagy a felhajtás a kvázi-új technológia körül, Valentine a következő magyarázattal szolgált: a telefontársaságok, „Bell anyó” utódvállalatai újból összefognak, s milliárdokat fektetnek abba, hogy monopolizálják Hollywood szórakoztatóipari árutömegének terjesztését. Amerikai műholdak fedezték fel a Kaspi tenger szörnyének nevezett titkos orosz repülőgépet. Az Ekranoplan 92 méter hosszú, 900 km/óra sebességgel tud repülni. Félig repülőgép, félig hajó. Alkalmas tankok, nukleáris fegyverek szállítására MTI FOTÓ Szűzrepülésén az Eurofighter 2000 DA2, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország közösen kifejlesztett vadászgépe. A felvétel április 25-én készült Anglia felett, a sajtónak május 4-én bocsájtották rendelkezésre. MTI FOTÓ 2005-ben 53 perc alatt lehet majd eljutni Berlinből Hamburgba. A Transrapid vonat próbakocsijai most kezdték el a tesztvizsgálatokat MTI FOTÓ A Berlin-Moszkva gyorsvasút Az építkezés két éven belül megkezdődik- Három milliárd dollár lesz annak a négysávos kelet-nyugati autópályának az építési költsége, mely Isztambult ösz- szeköti Athénnel, az Adriai tengert az Egei tengerrel, s felére rövidíti az eddigi útidőket. Ez a dél-európai főútvonal azonban csak egyike a Transzeurópai Hálózatnak nevezett hatalmas útépítési program keretében épülő közlekedési vonalaknak. Legalább ekkora, ha nem nagyobb vérátömlesztés a kontinens artériáiba a tervezett Berlin-Moszkva autópálya. Megépül továbbá a transzbalkáni főútvonal, továbbá a Prága-Nümberg autóút is. A Duna és az Odera hajózhatóságának javítását szolgáló tervezetek is szerepelnek végül abban az összesen 26 projectből álló közlekedésfejlesztési programban, mely júniusban kerül az Európai Közösségek kormányfői elé Korfu görög városban. A csúcstalálkozón minden tagország a saját gazdasági érdekeinek megfelelően lobbizik majd. Jose Alberto Zaragoza, a spanyol közmunkaügyi miniszter például nemrégiben arról panaszkodott, hogy országa csak a Barcelona-Madrid gyorsvasút finanszírozására kapna kölcsönt, míg a Madridot a baszk vidékkel összekötő szupervonatot magának kellene kigazdálkodnia. A Varsón keresztül futó Moszkva-Berlin gyorsvasút kétségkívül ennek az egész programnak a leglátványosabb vállalkozása lenne mind politikai, mind gazdasági szempontból. Hatalmas beruházásokról van szó, amelyek jelentős része nem kecsegtet azonnali vagy rövidtávú megtérüléssel. Pedig az első tíz főközlekedési vonal, köztük a Berlin-Moszkva gyorsvasút építése két éven belül megkezdődik, s ha az érdekelt országok képesek megegyezni a finanszírozás kényes kérdéseiben, az európai integráció óriási lendületet kap.
