Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-01 / 59. szám
8 üj Dunántúli napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. március 1., kedd Erősíteni kell az ÁVU ellenőrző tevékenységét Hatvani Szabó János a privatizáció bonyolítóinak felelősségéről Hatvani Szabó János Minilapszemle a privatizációról — Mi lesz a MATÁV-részvényekkel? Mind az ÁV Rt. szakértői köreiben, mind a Matáv Rt. vezetésénél óriási meglepetést keltett az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának döntése, amely szerint javasolják a kormánynak a tartós állami tulajdonban tartandó részvénycsomag hányadát 50%+1-ről 25%+1-re leszállítását. (A tényleges részesedés jelenleg még mindig 70 százalék.) A többi részvényt a kisbefektetői részvényvásárlási program keretében értékesítik, illetve mintegy félmilliárd forint értékű részvényt tőzsdére visznek. (Világgazdaság) — Több gyár, mint szalámi. Választania kellett a Pick Rt-nek, hogy a Gyulai Húskombinátban tartja-e meg többségi részesedését, vagy a Budapesti Húskombinátot vásárolja meg. A Pick mindkettőt szerette volna megszerezni, és ehhez megvolt az anyagi ereje is. Az ÁV Rt. azonban választásra kényszerítette a szegedieket, akik a budapesti gyár mellett döntöttek. (Népszabadság) — Márciusban tőzsdén a Csopak. A Csopak Rt. értékpapírjainak tavaly novemberi kibocsátása szinte megbújt az 1993. évi részvényjegyzési lázban. A papírok tőzsdei bevezetése már akkor szóba került. A jelenlegi időszak, amikor a piac is újabb papírokra vár, kedvezne a tőzsdei megjelenésénél. (Magyar Hírlap) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre- Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az AVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igazgatóságot vezette. Már új minőségében adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi úgy, hogy erre szükség van?- Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mende-mondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk.- Eddig ez nem így volt?- Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben a folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Már az eljárás menetébe független ellenőrzési pontot kapcsolunk be. Egy plusz ember lesz minden ügynél.- Tudhatják az érintettek, hogy ki az ő ellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció?- Ázt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra azt nem. Akár jogszabály-ellenes- séget, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép.- Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek?- A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki, mint a másiknak .. . __ - Előfordulhat ilyen eset az ÁVÜ apparátusán belül?-Ez döntően inkább a tanácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata.-Ez a tanácsadó felelőssége.- Igen, de előfordulnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta.-Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel?- Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem - kollektív bölcsesség alapján - az igazgatótanács testületé hozza meg.- A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót.- Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés.- Kit kísértenek meg?- Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit - a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés előkészítésben résztvevő munkatársáig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is.- Gyakori az elkótyavetyélés vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani.- Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik e. Ha igen, akkor nem látok gondot etekitetben.- Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből - és a Vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is így tűnik - a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség további működötökére, vagy csak "kiárusítást" ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás?- 1994-ben az ÁVÜ tulajdonában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét - amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát, és más fajta marketing stratégiát - azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a talponmaradáshoz, új piacok szervezéséhez ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem záija ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálá- sáról. Indokolt esetben, az észszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is. ABC a privatizációhoz Az E-hitel és az állami tulajdon E-hitel: Az E-hitel állami vagyon megvásárlásához vehető igénybe (termőföld, gazdasági társaság üzletrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. vagyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál (pl. ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az államadósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilatkozik. Az állami vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vállalattól és azt az ÁVÜ az ÁV Rt. értékesíti (az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra). Ha befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-hitelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Magyarországon van és olyan külföldi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hi- telt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat jelenlegi mértéke: 3%. Az így vásárolt vagyont csak a hitelt folyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. Időleges állami tulajdon: Az állami vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége - a tartós állami tulajdon kivételével - privatizálható és az a cél, hogy mielőbb privatizálják is. Ez a vagyon ezért csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Tartós állami tulajdon: A kormány rendeletben sorolja föl azokat az állami vállalatokat, illetve gazdasági társaságokat, amelyek csak részben privatizálhatok. Azok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyeknél:-ezt a gazdasági- stratégiai, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja, vagy- a vagyon országos közszolgáltatási célt szolgál-egységes rendszerben működtethető gazdaságosan- koncessziós tevékenységet végeznek- különösen hosszú időt venne igénybe az előkészítés az értékesítésre. A kormány 2 évente felülvizsgálja a besorolást, de hamarabb is lehet változás a listán. BETELJESÜLT RÉGI JELSZÓ Most végre valóban miénk lett a gyár. Ugyanis megvettük! Malmot vett a Pécsi Agroker Rt. Üzlethálózat kiépítését tervezi a mezőgazdasági cég Új traktorok érkeznek a Pécsi Agroker Rt. telephelyére Fotó: Löffler Gábor A hazai Agroker vállalatok közül elsőként a pécsi alakult át részvénytársasággá, még 1990 január 1-jén. A cég alapítói tőkéje 752 millió, a vállalati vagyon 1,1 milliárd forint volt. A Pécsi Agroker Rt.-ben 76 százalékos volt az újonnan megalakult ÁVÜ érdekeltsége. A megmaradó hányadból 1,5 százalékot jegyezhettek a dolgozók - teljesen önerőből, mindennemű támogatás nélkül. Az első sikertelen értékesítési kísérletet követően a másodikon az ÁVÜ kezelésében lévő 76 százalékot a KONEXUS Rt. nyerte el. A vételárat 1996 december végéig kell kifizetnie az új tulajdonosnak. A korábban 220 embert foglalkoztató részvénytársaság létszáma az elmúlt években 80-100 fővel megcsappant. A leépítés nem az átalakulás következménye volt, az okot sokkal inkább a mezőgazdaság általános válsága jelentette. A termelőeszközök (gépek, műtrágyák) iránt alaposan visszaesett a kereslet és a megmaradó partnerek körében is akadtak gondok a fizetőképességgel (három év alatt közel 100 millió forintot volt kénytelen leírni a társaság). Az előző évek mélyrepülése - bár a cég mindvégig megőrizte fizetőképességét, sőt szerény nyereséget is produkált - 1992-93-ban sikerült megállítani, amikor az Agroker az átalakulás egy lényeges elemeként termék -s terményforgalmazással is elkezdett foglalkozni. Búzát, cukorrépát, kukoricát és napraforgót vásárol partnereitől (részben gépekkel, műtrágyával fizetve), amit azután főként a nyugat-európai piacon értékesít. A stabilitás megőrzését segíti néhány, sikeresen beindított vállalkozás is. A Pécsi Agroker Rt. többségi tulajdont szerzett a pécsváradi malomban, sikeresen működtet egy élelmiszerá- ruházat, és jó kezdeményezésnek bizonyult a Peugeot márka- kereskedés megnyitása is. A mezőgazdaság átalakulásához, a vásárlók számának növekedéséhez igazodva idén hatósugara jelentősebb területei központjain kialakított üzletek működtetését tervezi a cég. A 10-15 egységből álló hálózat újra lendületbe hozhatja a klasszikus tevékenységet, a gép- és termékforgalmazást. Az üzleteken keresztül az Agroker különböző szolgáltatásokkal, terményfel vásárlás sál az új vállalkozók szakmai támogatását is vállalja. A részvénytársaság idén egy speciális új szolgáltatást is bevezet. A gépvásárlási támogatásért pályázó vállalkozók segítésére a pályázat díját leszámolják a vételárból, sőt az áfa megfinanszírozása mellett a cég a saját erős befizetés felét is megelőlegezi. Ezt később terménynyel egyenlítik ki a vevők. Ugyancsak az idei év újdonsága, hogy a Pécsi Agroker Rt. a PORT csoport tagjaként több üzletközpont megnyitásában vesz részt. Az első március 18-án nyílik Budapesten, benne minden résztvevő cég profilja, így az Agroker termékek is megjelennek majd.
