Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-01 / 59. szám
1994. március 1., kedd Közélet üj Dunántúli napló 9 Páprádon a tervek szerint ma állítják fel a település víztornyát Megoldatlan a vízbázisok védelme Mennyi vizünk van? Kihasználatlan pályázati lehetőségek Kísért a múlt? Szépen lombosodik a korrupció Két alapvető gond van: emberi fogyasztásra alkalmas vizünk van elég, de nem mindig ott és annyi, ahol és amennyi kellene, másrészt az ilyen minőséget adó vízbázisok rendszerint veszélyeztetett geológiai környezetben vannak. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy ezeknek a bázisoknak a védelme gyakorlatilag megoldatlan. A védelmet nem csak a minőségre, hanem a mennyiségre is érteni kell. Szemléletes példát említ erre Schubert József, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztály- vezetője: .- A mennyiségi védelem a készlet kirablásának megakadályozását szolgálja. Ennek értelmében csak annyit szabad egy-egy vízbázisból kitermelni - szakkifejezéssel: a dinamikus készletet -, ami természetes úton pótlódik. A pellérdi-tor- tyogói vízbázis esetében például már meg kellett határoznunk a kitermelhető legnagyobb mennyiséget, annyira le van terhelve. A korlátozás egyébként visszahat a minőségre is: minél többet termelünk ki, annál gyorsabb a visszaáramlás, ez pedig egyre több szennyeződést vihet magával a vízkészletbe. Baranyában háromféle vízbázissal számolnak. A karsztvizekkel a Mecsekben, a Villányi-hegységben és a Szederkénytől a Dunáig csaknem a felszín alatt húzódó mészkőrög hasadékaiban, barlangjaiban rejtőzködővel. A rétegvizekkel a homokos, kavicsos rétegekben, amelynek utánpótlása döntően a felszín felől érkezik, végül a talajvízzel, ami helyenként ivóvízként is hasznosítható - Me- cseknádasdon, Magyaregregyen erre telepítették a vízmüvet de egyben ez a legveszélyeztetettebb. Ma már egyre többeknek jut eszébe - ám a közgondolkodást még mindig nem formáló keveseknek hogy meddig lesz elég és minőségében megfelelő vizünk?-Baranyában a feltárt, ivóvízként használható rétegvíz mennyiségét naponta 150 000 köbméterre becsüljük - hallottuk Schubert Józseftől. - Ez nagyjából a fele a teljes rétegvíz-bázisnak. Ebből naponta 70 ezer köbmétert termelnek ki. Karsztvízből - ez a legjobb minőség - naponta mintegy 20 ezer köbmétert termelnek ki, ez el is fogy. A talajvíz-készletünk százezer köbméter naponta, 20 ezret vesznek ki. Hat sérülékeny vízadó bázisa van a megyének: a P-T-ként jelölt tortyogói, a tettyei, az észak-nyugat-mecseki, a mohácsi kutak a Jenyei-völgyben, a Villányi-hegység és a Dráva-menti rétegvizek. Vannak ezek mellett kisebb jelentőségű helyi vízbázisok is, például Hirdnél, vagy BükkösdMaradjunk rögtön a hirdinél, mint a vízbázis-védelem „állatorvosi lovánál”. Itt korábban nagyon jó víz volt, újabban már megjelent benne a felszíni eredetű szennyeződés, a nitrát. Védőterületre lenne szükség, ahol csak olyan gazdasági tevékenység folytatható, amelyik potenciálisan sem veszélyezteti a készletet. De kinek a költségére alakítsák ezt ki? A vízbázis Pécs város illetékességi területén van, az ellátott községek azonban Bogád és Romo- nya térsége, a kitermelésre engedélyt a komlói székhelyű megyei Vízmű kapott. A védőterület hiányára már felhívta a figyelmet a Vízügyi Igazgatóság, de az említett keveredés miatt még addig sem jutottak el az érintettek, hogy egymásra mutogassanak... Különleges eset a távlati vízbázisként kezelt Dráva-menti készlet is. Gazdag, Schubert József szerint szinte a fél országot el tudná látni. Egyelőre alig néhány százalékát hasznosítják, a kutatások még folynak. Dráva- szabolcs térségében már meghatározták a kivehető mennyiséget, részben azért, hogy tehermentesítsék a harkányi karsztvíz-készletet. Most naponta 4000 köbmétert termelhetne ki, néhány kilométerrel arrébb további 20 000 köbméterre van lehetőség. A drávamenti bázis egyelőre nincs veszélyben, de geológiailag az egyik legveszélyeztetettebb. A távlati, ma még használatba nem vont készletek védelme állami feladat. Ez óriási pénzeket igényel. Pontosabban: igényelne. A helyi vízbázisok esetében - ahol már van kitermelés - a védelem a hasznosító feladata. Vagyis az önkormányzatoké. Ma még azonban a vízdíjban a komolyabb védelem költségeit nem építették be. A kérdés ez esetben is jogos: mi akkor a felelőssége a vizet szennyezőknek? Például a nagyon érzékeny P-T esetében? Nyilván a veszély elhárításának, megszüntetésének a költségei őket terhelik. Ám erre pénz nincsen - többszáz milliókról van szó. A Vízügyi Igazgatóság kötelessége „mindösz- sze” annyi, hogy felhívja a víztermelők figyelmét a bázis védelmének szükségességére. Kötelezhet is erre - ám a mondott okok miatt ezt akár pusztába kiáltott szónak is mondhatjuk, mert a szükséges pénzt a Vízig sem tudja adni. Valóban: ha végig gondoljuk, hogy a P-T területéről minden gazdálkodót, amelyiket potenciálisan és ténylegesen veszélyeztetőnek lehet tekinteni, ki kellene telepíteni, horribilis összegeket igényelne. Végül a jogi háttérről: van szabályozás az ívóvíz-védelemre - egy 1961-ben hatályba lépett utasítás. Elavult. Az új, már javaslati szakaszban lévő vízügyi törvény talán korszerűbb lesz - de pénzt ez sem ad. Pénzhez egyébként lehetne jutni: éppen a vízbázisok védelme érdekében is lehet pályázniuk az önkormányzatoknak, de ezzel a lehetőséggel eddig senki sem élt. Van más út is: már a településrendezési tervekben gondolni a vízbázis védelmére. Ez sem elteijedt gyakorlat.- Már az is eredménynek tekinthető - véli Schubert József -, ha az önkormányzatok legalább azzal tisztában lennének, hogy vízkészletük veszélyeztetett, s ezen a téren milyen feladataik vannak. Egyelőre azonban ezt is csak legfeljebb elérendő célként lehet megfogalmazni. Mészáros Attila Kitüntetés A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta Gennaro Verolino érsek, apostoli nunciusnak Göncz Árpád köztársasági elnök. Gennaro Verolino a II. világháború alatt a budapesti apostoli nunciatúrán teljesített diplomáciai szolgálatot titkárként. Angelo Rótta nuncius bizalmas munkatársaként azonban rendkívül veszélyes körülmények között az üldözöttek megsegítéséért fáradozott. Rótta nuncius 1945 októberében keltezett visszaemlékezésében számolt be a budapesti nunciatúra üldözötteket mentő tevékenységéről, s ebből kiderül, hogy Verolino alaposan kivette részét a feladatokból, számos esetben a nuncius megbízásából önálló tárgyalásokat, megbeszéléseket folytatott felelős tényezőkkel. A nunciatúra közbenjárása többnyire sikerrel járt. Magyarországi élményei mély nyomot hagytak benne, rokonszenve a magyarság iránt a mai napig erős. vényeknél egyaránt visszatérő gondot jelentenek a talajlakó kártevők. Jellemzőjük, hogy életük túlnyomó részét a talajban töltik. A kártevők rejtett életmódja miatt a koratavaszi időszakban jelenlétük kevésbé feltűnő. Kártételüket a hiányos kelés, a lankadó, száradó növényzet jelzi. A talajlakó kártevők közül a legismertebbek a drótférgek, cserebogárpajorok, mocskospajor, lótetű vagy lótücsök. Ezeken kívül még számos légyfaj (hagyma-, káposzta-, sárgarépalégy, aknázólegyek stb.) és egyéb rovarkártevő (pl. gyökér- tetvek) tartózkodási, károsítási kiinduló helye. A fenti kártevők ellen eredményesen csak ősszel, vagy tavasszal a vetés, ültetés előtt védekezhetünk. Ha talaj fertőtlenítést végzünk, akkor sem szabad megfeledkezni a vetésforgóról, a vetésváltásról. Szépen lombosodik, terebélyesedik a korrupció fája; ágairól lassacskán naponta hullik az ölünkbe egy-egy csalás, sikkasztás, visszaélés...Nem is afféle piti, korcs termés, hanem érett, mondhatni zaftos gyümölcs. Hét-, nyolc-, kilenc- és még többszámjegyű összegekről van szó, amelyek az olajmaffia, a brókercég, az állami vagyonkezelő vagy éppen a privatizáció nem éppen gáncs nélküli lovagjainak közreműködésével kézen-közön eltűnnek. „Fölül” nagy a kisértés? Az egyre-másra kipattanó botrányok meggondolkoztató közös jegye, hogy sok részese vagy éppen főszereplője a felső régiókból kerül ki. Igazgatók, vezérigazgatók, bizalmi állást, felelős funkciót betöltők sora bukik meg a tisztesség vizsgáján, mert a pénzéhség, a gyors meggazdagodás kisértésének képtelenek ellenállni. A kisértés pedig annál nagyobb, minél hiányosabb az ellenőrzés és minél A talajfertőtlenítést végezhetjük teljes területen, vagy széles soros kultúrákban (pl. dinnye) sorkezelés formájában is. A sorkezelésnél lényegesen kevesebb talajfertőtlenítő szerre van szükségünk mivel az összes területből csak a sor 20-30 cm-es sávját, illetve egyes talajfertőtlenítő szereknél csak a sort kezeljük. A talaj fertőtlenítést a talajmunkák után, vetés vagy ültetés előtt végezzük. A teljes felületre kijuttatott talajfertőtlenítő granulátumot 3-5 cm mélységbe a talajba kell dolgozni. A vetéssel egyidőben történő kijuttatásnál a növényvédőszer granulátum a magmélységbe kerül, így külön bedolgozást nem igényel. A frissen trágyázott területeken nagy számban fordul elő a lótetű vagy lótücsök. Ez ellen csak a lótetű-írtó szerek használhatók eredményesen. (BUVATOX 5 G„ GALLITTON 5 G, LÓTETŰ- ÍRTÓ ARVALIN). Trágyázás több a lehetőség a kétes ügyletek eltusolására. Nem tanultunk a múltból? Mindez arra is utal, hogy nincs minden rendben a kiválasztással. A minap éppen a Számvevőszék elnöke fogalmazta meg, hogy fontos, nagy szakértelmet követelő állásokból sorra küld- tek-küldenek el jól felkészült embereket - politikai meggondolások alapján. Márpedig ahol a felmondásokat politikai motívumok vezérlik, ott a kinevezésekben is ez a meghatározó szempont. Ha pedig az ilyenolyan hatalmi csoportosuláshoz való hűség az elsődleges, nem a hozzáértés és a tisztesség, akkor törvényszerűen burjánzik, terjed és fertőz az összefonódás és a korrupció, aminek beláthatat- lanok a következményei. Ezért a tapasztalatért a nem távoli múltban drága árat kellett fizetnünk. Dehát úgy tetszik, egyszerűbb a múltat szapulni, mint tanulni belőle ... Bajnok Zsolt után mindenképpen javasolható ezeknek a kijuttatása. A táblázatban nem szerepel a BASAMID G és a DAZOMET 90 G, mert ezen az általános talajfertőtlenítő szerek kijuttatása és vetés vagy ültetés ideje között hosszabb időszaknak kell eltelni (25-40 nap). Továbbképzés A II. forgalmi kategóriájú (feltételes forgalmú) igazolványok meghosszabbítására, illetve cseréjére 3 napos továbbképző tanfolyamot indítunk március 9-én 9 órai kezdettel a Baranya Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson. Jelentkezni a tanfolyam kezdetén lehet. A továbbképző tanfolyamra a növényvédőszer forgalmazásban történt változások miatt elsődlegesen a növényvédőszer forgalmazó kiskereskedőket, bolti eladókat, valamint az 1990. előtt végzetteket várjuk. Czigány Csaba Növ. védöszer neve Forg. , I Növény Kártevók Kijuttatás Dózis BASU0IN 5G DIAZIN0N 5G 0RAWIZ0N 5G S z. Sr. Sz. zöldségfélék sárgarépalégy retek légy hagymalégy drótférgek cserebogárpajor mocskospajor vetéssel ültetéssel egyidőben sorkezelés 1,5-2 dkg/10fm kukorica burgonya egyéb szántóföldi kultúrák gyógynövény cserebogárpajor drótférgek vetéssel, ültetéssel egyidőben sorkezelés 3,5 dkg/fm BUVATQX 5G GALATION 5G LÚTETŰ ARVALIN Sz . Sz. 5z. zöldség — dísznövény lótücsök teljes felület kezelés 3-4 dkg/m2 fűszerpaprika kukorica mocskospajor kukoricamoly sorkezelés 1;5-3 dkg/lOfm COUNTER 5G t F . káposzta sárgarépa uborka paprika dohány burgonya csemegekukorica dísznövény gyümölcs és díszfaiskolák, ültetvények talajlakő kártevfik ellen vetés, ültetés, telepítés előtt,ill. fiatal telepítések sor- kezelésére Felületkezelés: 2-2,5 dgk/ra* sorkezelés: 1-1,5 dkg/fm 0URSBAN 5G F . kukorica cukorrépa napraforgó burgonya dohány talajlakó kártevók ellen teljes felületkezelés sorkezelés 2,0-2,5 dkg/m2 1 dkg/10 fm szőlő és gyümölcsfaiskolák talajlakó kártevók telepítés előtt 2,0-3,5 dkg/m2 VY0ATE 10G / F. hajtatott zöldség, dísznövény fonalférgek és egyéb talajlakó kártevők ültetés, telepítés elOtt ' Felületkezelés: 3 dkg/m2 sorkezelés: 1,5 dkg/10 fm vöröshagyma fokhagyma sárgarépa petrezselyem fonalférgek hagymalégy sárgarépalégy és egyéb talajlakók Rövidítések: Sz. szabadforgalmú növ.védöszer, F. feltételes forgalmú növ.szer fm. folyíméter /sorkezelés/ A tortyogói vízadó bázis Pécs szigeti városrészét látja el vízzel Fotó: Löffler Gábor Növényvédelmi tanácsadó Talaj lakó kártevők A szántóföldi és zöldségnö-
