Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-02 / 60. szám

10 aj Dunántúli napló Választási fórum 1994. március 2., szerda A Magyar Érdek Pártja jelöltjei az 1994-es országgyűlési választásokon Képeinken a Magyar Érdek Pártja baranyai egyéni országgyűlési képviselőjelöltjei láthatóak a megyei választókerületek sorrendjében Sasvári István Ifj. dr. Novák István Temesi Endre Turupoli György Babracsán János Vas Zoltán Kiss István 46 éves. Mg. technikus. Az 1. sz. választókerület (Pécs-Kelet) jelöltje. 43 éves. Ügyvéd. A 2 sz. választókerület (Pécs-Nyugat) jelöltje. 54 éves. Bölcsész-tanár. A 3. sz. választókerület (Pécs-Kertváros) jelöltje. 24 éves. Szakács. A 4. sz. választókerület (Komló) jelöltje. 42 éves. Vállalkozó. Az 5. sz. választókerület (Mohács) jelöltje. 25 éves. A N. I. megyei elnöke. A 6. sz. választókerület (Siklós) jelöltje 45 éves. Vállalkozó. A 7. sz. választókerület (Szigetvár) jelöltje. Felhívás KDNP vélemény a pécsi vízáremelésről Magyarországi Szociáldemokrata Párt Program a szegénység ellen A Pécs M. J. Város Önkor­mányzati Közgyűlése március 3-án tárgyalja a Pécsi Vízmű Kft kérését a vízdíjemelésről, mely szerint a lakossági célú víz díját 60 Ft/m3-re, a csator­nadíjat 33 Ft/m3-re kívánják felemelni. A Vízmű ezirányú igényét az önkormányzat Közlekedési és Kommunális Bizottságának el­nöke - Szabó Tamás - teijeszti a közgyűlés elé, aki egysze- mélyben a Vízmű gazdasági igazgatóhelyettese. Ugyanaz a Szabó Tamás terjesztette elő közel egy hónapja a Pécsi Kö­züzemi Rt alapító okiratát, va­lamint e mondvacsinált rész­vénytársaságba erőszakolt - ed­dig önkormányzati felügyelet alatt működő - közüzemi és kommunális feladatokat ellátó vállalatok kft-vé való alakulási dokumentációját is. így a Pécsi Vízművekét is. A korábban előterjesztett „Pécsi Vízmű Vállalat Átalakí­tási Terve” címszó alatti anyag a vállalat kft-vé való átalakulá­sát zavarosan és önmagában is ellentmondásokkal bővelkedve indokolja. Ezen anyag 6. pontja alatt ez e kitétel szerepel: „Az üzemeltetési költségek csök­kenthetők.” íme, alig telik el egy hónap és nyilvánvalóvá vá­lik, hogy a pécsi önkormányzat „Regionális infrasturktúra és vállalkozásfejlesztés” címmel szakmai találkozóra hívja a vá­lasztókat dr. Komya László, a Fidesz képviselőjelöltje Sziget­várra, a Bérlők Házába március 3-án csütörtökön 17 órára. Vendégei: Kosa Lajos, a Parla­ment gazdasági bizottságának tagja, Gém Erzsébet tudomá­nyos kutató, a Fidesz Gazdasági Kabinet tagja. Témáik: A gaz­daságélénkítés adópolitikai és költségvetési eszközei, Terület- fejlesztés a piacgazdaságban, Verseny és piacvédelem. * A Kereszténydemokrata Néppárt Pécs-Nyugat szerve­zete választási gyűlést rendez március 4-én, pénteken 17 órai kezdettel az Esztergár Lajos (volt 39-es Dandár) úti iskola étkezdéjében. A párt program­ját és saját választási elképzelé­seit ismerteti Erb József ügyve­zető, a KDNP Baranya megyei 2-es választókerületének képvi­selőjelöltje. Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) országgyűlési képviselő vendé­geként közös lakossági fóru­mon vesznek részt március 5-én 18 órakor Pécsváradon a Fidesz, MDF és MSZP ország- gyűlési képviselőjelöltjei. uralkodó köreiben csoportérde­kek döntik el, hogy mit dekla­rálnak gazdaságosnak és mit veszteségesnek. A Kereszténydemokrata Néppárt önkormányzati képvi­selőcsoportja sem a Közüzemi Részvénytársaság alapítását, sem a vállalatok átalakítását nem szavazta meg. Többek kö­zött azért sem, mert ezen átala­kítás döntéselőkészítő anyagát - a Nemzetközi Vagyonértékelő Rt Amerikai-Magyar Vegyes­vállalat 18 millióért elkészített - nem találtuk alkalmasnak e fon­tos döntéshez. Sem azért, mert a Közüzemi Rt létrehozása - mi­után valódi funkciója egy kö­zépirányító szerv - az Rt válla­latcsoportjainak a költségeit akár direkt, akár indirekt mó­don, de növeli. Ezért addig, amíg egy függet­len, az összeférhetetlenséggel halvány gyanúba sem kever­hető, az állampolgárok közvet­len érdekeit védeni tudó szak­emberekből álló csoport (bizott­ság) a Közüzemi Rt alapításá­nak döntéselőkészítő anyagát felül nem vizsgálja, ä KDNP képviselőcsoportja tiltakozik minden közüzemi díj feleme­lése ellen. KDNP önkormányzati képviselőcsoport A Magyarországi Szociál­demokrata Párt március 5-én, 15 órakor Komlón megyei kampány-nyitó nagygyűlést tart a Színház- és Hangversenyte­remben. A nagygyűlés szónoka Király Zoltán, a párt elnöke. A gyűlésen bemutatják a párt me­gyei országgyűlési képviselője­löltjeit. * Kocsi László, az MSZP kép­viselőjelöltje lakossági fóru­mon mutatkozik be március 2- án 18 órakor Turonyban a Művelődési Házban és március 3- án 16,30-kor Beremenden a sportpálya klubjában, 19 órakor Pécsdevecseren a Polgármes­teri Hivatalban. Választóksó Fodor Gáborral. - Fodor Gáborral, a magyar po­litikai élet „hercegével” egy sa­játos műfaj, a tóksó keretében ismerkedhetünk meg szomba­ton; két riporter-két szemszög. Németh Károly és Pauska Zsolt faggatja Fodor Gábort a nézők segítségével március 5-én 19 órakor a Művészetek Házában. (Pécs, Széchenyi tér 7-8.) Kér­déseiket telefonon is feltehetik március 4-én 8 órától a 325-344-es üzenetrögzítős tele­fonszámon. Választás előtt áll az ország. Arról dönt, hogy rátermetteb­beknek 'ad-e bizalmat, vagy megtartja a hatalomban azokat, akik kudarcot vallottak. A vá­lasztás tétje a holnap. A Magyar Szocialista Párt olyan kormány meghatározó ereje kíván lenni, amely mo­dem, demokratikus Magyaror­szágot formál. Olyan kormány­ban vállal szerepet, amely poli­tikáját a szakértelemre, a terhek igazságos elosztására, a folya­matos társadalmi párbeszédre és kiegyezésre építi. Mi, szocialisták csak azt mondjuk, ami ígérhető, és csak azt ígérjük, ami teljesíthető. Azt mondjuk: két esztendő alatt megállítjuk a gazdaság ha­nyatlását, megteremtjük a nö­vekedés feltételeit. Véget ve­tünk a közvagyon ellenőrizetlen osztogatásának, az állami pazar­lásnak. Kíméletlen harcot hirde­tünk a korrupció ellen. Azt mondjuk: a munkanélkü­liség ugyan elkerülhetetlen, de mai mértéke indokolhatatlan. Gazdságpolitikánk ezért egy­szerre szolgálja a modernizációt és a munkahelyteremtést. Meg­akadályozzuk, hogy az ország lakosságának kétharmada vég­legesen elszegényedjen. Azt mondjuk: ahol a gazda­ságban kapkodás és kézi vezér­lés uralkodik, ott a tisztességes vállalkozás helyett lábra kap a feketekereskedelem és a nemte­len ügyeskedés. Mi áttekinthető és valamennyi szereplő számára kiszámítható viszonyokat ígé­rünk, amelyek között munka- vállaló és munkaadó egyaránt biztonsággal tervezheti jövőjét. Azt mondjuk: egy kormány lelkiismerete nem lehet nyu­godt, ha az ország idős polgárai elnyomorodnak, és fölösleges­nek érzik magukat, ha a fiatalok esélytelenül kezdik felnőtt éle­tüket. Mi azt ígérjük, - bár nem egyik napról a másikra - változ­tatunk ezen. Azt mondjuk: ez a kormány végletesen megosztotta a ma­gyar szellemi életet és korlá­tozza a sajtó szabadságát. Mi az oktatás, a tudomány, a vallás, a művészetek és a nyilvánosság olyan világát Ígérjük, amelyben az állam csak szolgáltat és tá­mogat. Azt mondjuk: hamis az az ál­lítás, hogy a mai koalíció a nemzeti politizálás egyedüli le­téteményese. Számunkra egy­aránt fontos a határainkon belül és kívül élő magyarság sorsa. Azt mondjuk: a választások közeledtével a magát keresz­ténynek és nemzetinek nevező jobboldal a megalapozatlan si­kerpropagandát gyülőletkeltő kampánnyal ötvözi. A tények nem hazudnak, ez a kormány valóban rosszabb állapotban adja át az országot, mint ahogy átvette. Hazánk mégis stabil maradt és ez polgárainak ér­deme. Józanságuknak, bölcses­ségüknek és szorgalmuknak kö­szönhető. Azt mondjuk: a baloldal nem veszélyt, hanem esélyt jelent a felemelkedésre. Mi olyan de­mokráciát ígérünk, amely nem megosztja, hanem összefogja a nemzetet, megsokszorozva ere­jét. Nem fenyegetünk, s mások­kal sem riogatjuk az embereket. Azt mondjuk: mi alkalma­sabbak vagyunk. A Magyar Szocialista Párt megbízható megoldás. Szavazzanak a szo­cialistákra! A Magyar Szocialista Párt Kongresszusa 2. A magyar mezőgazdaság fel­lendítésének meghatározó eleme kell, hogy legyen az ön- szerveződés mind a termelés, mind a termelés-kiszolgálás te­rületén. Államilag támogatni kell a közös gépparkok létreho­zását. Ami nagyon lényeges a mezőgazdaság védelmében, hogy államilag védeni kell a magyar árukat. A magyar pia­con elsőbbséget kell, hogy él­vezzenek a magyar termékek. A szociáldemokrata program azt mondja ki, hogy az állam bizo­nyos fokig be kell avatkozzon a piac irányításába. Mi nem fo­gadjuk el a piac spontán műkö­dését. A nemzetközi kereskede­lem államilag szervezett szük­ségességét hangoztatjuk ugyan­úgy, mint a termelés összhang­ját a kereslettel. Ma a legfontosabb feladat a kedvező hosszúlejáratú kölcsö­nök nyújtása az állatállomány védelmében és a föld megmun­kálása érdekében. Egyes ágaza­tokat államilag támogatni kell. A másik lényeges dolog, hogy a mezőgazdasági termékek még el nem adott feldolgozó iparát a magyar termelő ágazatnak kell értékesíteni, azok vegyék meg, akik a feldolgozandó árut meg­termelik. Az iparra vonatkoztatva is ugyanúgy érvényesek a fenti megállapítások a piacvédelemre és az állam piacszabályozó sze­repére, mint a mezőgazdaság esetében. Az ipari létesítmé­nyek felszámolását mindaddig el kell kerülni amíg a termelési érték meghaladja a ráfordítási értéket, itt figyelembe kell venni az állami elvonásokat is. A privatizációt fel kell gyors­ítani. Nem kell megvárni, amig a cég tönkremegy. Tudjuk, a vevőknek általában ez az érde­kük, mert így juthatnak olcsón a vagyonhoz. Nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a dolgozói tu­lajdonlás, melyet a következő parlamenti ciklusban kedve­zőbb feltételekhez kell kötni. Az energia gazdálkodásban nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni a magyar ásványkincsek felhasználására. A Magyaror­szágon működő erőműveket nem atomerőművekkel kell ki­váltani, hanem a magyar sze­nekkel kell továbbra is fűteni. Ahhoz hogy megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak, a világon már sok helyen létező szűrőberendezésekkel kell el A szociáldemokrata program fontos része a saját munkájuk­ból élő kisvállalkozások támo­gatása, részben kedvezőbb hite­lek nyújtásával, részben pedig további adókedvezmények nyújtásával. Ez a programrész elsősorban a falusi munkanélkü­liség csökkentését szolgálná. A mezőgazdaság fellendü­lése maga után vonná az ipar fellendülését is. Ez főleg akkor valósulna meg igazán, ha a me­zőgazdaság igényeinek megfe­lelő gépparkot mi magunk állí­tanánk elő. A szegénység probléma keze­lésének csak egy kis részét, de jelentős részét mutattam be. Mi azt mondjuk, hogy a szegény­ség csak munkával, a társadal­milag hasznos munkával szá­molható fel. Kovács Mózes Magyarországi Szociáldemokrata Párt Fiatal Demokraták Szövetsége Privatizáció az egészségügyben Az egészségügyi privatizáció jelentését kissé lejáratták az utóbbi időben. Az alapellátásban dolgozó orvosok számára meghirdetett privatizáció nem jelent mást, mint önadózást és önálló költ­ségelszámolást. Az egészségügyben privati­zációról, illetve piaci viszo­nyokról csak akkor beszélhe­tünk, ha valós gazdasági kör­nyezetet sikerül kialakítani, azaz a piaci szereplők megítélé­sében a szektorsemlegességnek kell dominálni és a szolgáltatá­sok árában meg kell jeleníteni az amortizációs költsége két és a reális profitot. A szolgáltatások fajlagos díja ezáltal egyértelműen megemel­kedik, mai rövidtávon minden­képpen növeli az egészségügy üzemeltetési költségeit. Ennek ellenére szükséges az egészség­ügy valós gazdasági környe­zetbe helyezése, mert csak így érhető el hosszútávon jelenleg túldimenzionált struktúrájának optimalizálása és a jelentős for­rásokat igénybevevő fejleszté­sek terheinek költségvetési csökkentése. Sőt rövidtávon többletforrás érhető el a bein­duló privatizációból. Egy meg­felelően szabályozott és telje­sítmény szerint finanszírozott egészségügyi rendszerben meg­jelenő befektetők hosszútávú (5-10 év) megtérülésre számít­hatnak, így képződhetnek rövid­távon privatizációs bevételek kompenzálva a megnövekedett költségeket. így az összességé­ben fellépő egészségügyi, költ­ségnövekedés egy későbbi idő­ben jelentkezik, amikoris várha­tóan a gazdasági növekedés már megindul. Az egészségügyben megkí­vánt szektorsemlegesség és belső hatékonyságnövekedés feltétele mind a biztosítói, mind a működtetői szintű verseny­helyzet. A jelenlegi gazdasági struktúrának és az elvárásoknak megfelelő korszerű egészség- biztosítás nem képzelhető el a Magyarországon működő bizto­sítótársaságok bevonása nélkül. Az egészségbiztosítási rend­szert - megfelelően ellenőrzött átmenettel néhány éven belül - úgy kell átalakítani, hogy elvál­jon a szolidaritási elven mű­ködő alapbiztosítás és a piaci alapon működő kiegészítő biz­tosítás azzal a megkötéssel, hogy ezek együttes biztosítási díja ne haladja meg a jelenlegi szintet. A biztosítási díjak szintentar- tása - növekvő fajlagos költsé­gek mellett - csak akkor való­sítható meg, ha egyrészt az igé­nyeknek megfelelő, de a jelen­leginél kisebb egészségügyi rendet kell finanszírozni, más­részt valamennyi társadalmi ré­teg után megfizetésre kerül a biztosítási díj. Az egészségügyi struktúra ésszerűsítésének feltétele a je­lenlegi egészségbiztosítás pro­filtisztítása és megosztása a biz­tosítótársaságokkal. A mai egészségbiztosító és a biztosító- társaságok érdekei egy kétszintű biztosítási rendszerben össz­hangba hozhatóak, hiszen így elkülönülnek a feladataik és a kompetenciájuk. Sőt abban ér­dekeltek, hogy hatékonyan együttműködjenek. Semmiképpen sem enged­hető meg, hogy a működtetői körbe bekapcsolódjon tulajdo­nosként a monopolhelyzetben lévő egészségbiztosító, mivel így nem érvényesülne az össze­férhetetlenség elve miatt a szek­torsemleges finanszírozás. Biz­tosítói oldalról történő befekte­tések csakis akkor kívánatosak, ha a befektető biztosító nem él­vez monopóliumot. Dr. Kornya László a FIDESZ Országos és Baranya megyei Választmányának tagja, 7. sz. országgyűlési választókerület képviselője F órumok i i á á I

Next

/
Oldalképek
Tartalom