Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-02 / 60. szám
1994. március 2., szerda Korunk uj Dunántúli napló 11 Ember a Marson A NASA örökös álma A restaurált járda-műemlékművet, a Szélrózsát február 26-án újra megnyitották, amikor Lisszabont ünnepélyesen beiktatták az Európai Kulturális Fővárosok sorába. Hadüzenet az Intelnek Power PC család Porból lettünk (3.) Az első három perc Beszéljünk most az Ősrobbanás harmadik számú bizonyítékáról, a Világmindenség anyagi összetételéről. Színképelemzési és egyéb j módszerekkel megállapítható, hogy milyen anyagokból áll a Világmindenség. Mintegy háromnegyede a legegyszerűbb elemből, a hidrogénből, egynegyede pedig a második legegyszerűbből, a héliumból. A száznál több egyéb elem összesen sem tesz ki egy százalékot. (A hidrogén és a hélium a legkönyebb kémiai elem, ha ezek nem voltak vegyületi kötésben. Földünk az alacsony tömegvonzása miatt nem tudta megtartani azokat, felszínén, illetve benne azért mások a százalékos arányok.) Ezek az adatok pontosan megegyeznek azokkal a szá- ■ íratásokkal, melyek az ős- ’ robbanást kísérlik meg modellezni, melynek folyamán zömmel csak e két elem keletkezhetett. A nehezebb elemek csak később a csillagok belsejében, illetve a vasnál nehezebbek csak a csillagok felrobbanásakor keletkezhettek. Ezer milliárd fok körüli hőmérsékleten történhetett a robbanás. Egy századmásodperc múlva 100 milliárd fokra csökkent a hő, helyben még nemcsak hogy atomok, de atommagok sem maradhattak egyben. Különféle részecskék jelentették az anyagot, egyenlő tömegű elektronok és protonok. Velük együtt, azonos tömegben, különféle típusú neutrínók és fotonok, melyeknek száma és energiája megegyezett az elektronokéval. Rövid lét után ezek szétsugározódtak, majd tiszta energiából újrakeletkeztek. 100 milliárd fokon a sűrűség a vízének 4 milli- árdszorosa volt. A robbanás egytized másodpercében már csak 30 milliárd fokos volt a hőmérséklet, egy másodperc múlva 10 milliárd, 14 másodperc elteltével 3 milliárd, 3 perc múlva már csak 1 milliárd fok. Ekkor még elég tágas volt a tér, és elég hűvös volt ahhoz, hogy protonokból és neutronokból atommagok álljanak össze, és azok egyben maradjanak. Ez az az időpont, melyet az anyagi világ keletkezési időpontjának mondhatunk. Három perc alatt keletkezett a Világ! A tér már olyan ritka volt, hogy nehezebb elemek nem állhatták össze, hiányzott a megfelelő nyomásérték és meleg. A szétszóródott atommagok néhány ezer év múltán már véglegesen kötöttek magukhoz elektronokat, kész atomokká váltak. Dr. Tóth Az amerikai űrhajózási hivatal hosszú távú célja mindenképpen az, hogy embert küld- hessen a Marsra, ám még mindig korai lenne ennek pontos időpontjának a megjósolása - mondja a hivatal vezetője. Daniel Goldin, a NASA igazgatója egyben aláhúzta, hogy mindenképpen hivatalának hosszútávú álma a leszállás a Marsra. Goldin szerint, ha a tudósok és technikusok eddig elvégzett előkészítő munkájukból kell következtessen, akkor a projekt kivitelezéséhez legalább 10 év kell, úgyanúgy, mint az Apollo-terv esetében, amely keretében 1969-ben embert lépett a Holdra. A NASA vezetője egyben cáfolta George Bush volt amerikai elnöknek ama vélekedését, amely szerint a MARS-program túl drága lenne, mintegy 500 milliárd dollár,és túl sok időt Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar CERN Bizottság meghívására Budapestre érkezett Carlo Rubbia, Nobel-díjas fizikus, a CERN Európai Részecskefizikai Szervezet és Laboratórium volt főigazgatója. Sajtótájékoztatón ismertette legújabb kutatási témáját, amelynek lényege az energiasokszorozás. Tudományos dolgozatának címe: „Részecskenyaláb gyorsító által meghajtott energiasokszorozó tisztább és gyakorlatilag kimeríthetetlen nukleáris energia termelésre”. Carlo Rubbia ré- szecsefizikai tapasztalataira tá30 évet - venne igénybe a kivitelezése. Goldin szerint a program véghez vitele nem több mint 8-10 évig tartana. A terv költségét is le lehet jelentősen csökkenti, például új felfedezések, technikák fel- használásával. Ennek egyik példája az, hogy a NASA tervei szerint az űrobjektum tömegét felére lehet csökkenteni azáltal, hogy a visszatéréshez szükséges üzemanyagot a Marsról, metán formájában venné fel. Az ötlet biztonságosságának próbája 1996-ban következhet be, amikor a NASA metán mintákat vesz a Marsról egyik programjának keretében. Ha már egyszer beindul a projekt, akkor az semmiképpen sem lehet csupán az Egyesült Államoké. - Óly nagy horderejű program ez, hogy egyetlen egy nemzet nem sajátíthatja azt maszkodva, az emberiség egyik alapproblémájával, az energiakrízis megoldásával foglalkozik. A Nobel-díjas professzor tudományos munkájában a hosszú élettartamú, melléktermék nélküli és biztonságos nukleáris energiaellátás kérdéskörét kívánja megoldani. Rájött, hogy egy új típusú atomreaktort lehet létrehozni, amelyben a maghasadáshoz uránium helyett tórium alkalmazható. A tórium reaktor előnyei: a láncreakció csak külső neutronforrás, a részecskegyorsító segítségével válik önfenntartóvá, illetve energiatermelővé, így ki - mondja Goldin. Az amerikai űrkutatási hivatal vezetője ugyanakkor elmondta, hogy Amerika hosszútávú együttműködést irányoz elő Oroszországgal. Ennek fényében a NASA már alá is írt decemberben egy 400 millió dollár értékű szerződést Oroszországgal. Ennek célja az lenne, hogy együttesen fejlesszenek ki még a Mars-utazás előtt egy űrállomást. Másik fontos szempont orvosi jellegű. Figyelmbe kell venni a súlytalanság állapotának hatását a hosszú, 2-3 éves út alatt. A mostani űrutazások folyamán az asztronauták csonttömegük 40-50 százalékát elveszítik. Az izomzat a hosszú utazás alatt elsorvad, kifejlődnek a vesekövek és a belső hallójárat nem tudja majd ellátni funkcióját, a pontos irány meghatározását. nem lehetséges a reaktor „meg- szaladása” azaz nem lesz többé a Csemobilhoz hasonló katasztrófa. Nem keletkeznek olyan hasadóanyagok, amelyek alkalmasak lennének bomba gyártására; nincs hosszú távú reaktorhulladék tárolási probléma, nem keletkeznek hosszú élettartalmú, mérgező izotópok; nincs fűtőanyag probléma, mert a tórium évmilliókig biztosítja a megfelelő ellátást. A professzor a sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy kutatási eredményei kecsegtetőek, de tényleges valóra váltásukhoz még további kutatómunkára van szükség. A Szilikon-völgyben újra nagy a nyugtalanság. Nyugtalan az IBM, nyugtalan a Macintosh, s a két chip-gyártó óriás, az Intel és Motorola is. Az idegesség oka, hogy márciusban a személyi számítógépek birodalmában újabb forradalmi változásra lehet számítani. Noha ebben az ágazatban megszokták az ilyen átlagosan kétévenkénti forradalmakat, a mostaninak különleges tétje van, mert ez az a ritka eset, amikor egy igen jelentékeny piaci újítással a Macintosh cég, vagyis az Apple Computer áll elő. A Macintosh már márciustól kezdve Power PC néven a szuperagyú személyi számítógépek egy teljes új családját küldi a piacra, s lehetséges, hogy ezzel a tíz év óta tartó párharc történetében először - előnyhöz jut az IBM-el Amerikai környezetvédelmi szakemberek szerint a Föld 2100-ra már csupán kétmilliárd embert lesz képes kényelmesen eltartani, még akkor is, ha az emberiség maximálisan ki tudja használni a bolygó egyébként rohamosan fogyó erőforrásait. Ez azt jelenti, hogy a Föld jelenleg 5,6 milliárd fős és folyamatosan növekvő lakosságának a szemben a személyi számítógépek multimilliárdos tömeges piacán. A központi processzor egységgel, úgynevezett CPU-val ellátott új okosdobozok „gondolkodás nélkül” hajtják végre az utasítást, így a számítógépkezelőnek nem kell idegesen dobolnia az asztalon, az éppen folyamatban lévő művelet befejezését várva. Az új gép szívé a másodpercenként 200 millió műveletre képes RISC típusú chip, melyet nem egyedül a Motorola gyárt, csak a többi gyár eddig csupán nagyteljesítményű ipari gépekbe építette be. Ez a fajta chip elkülöníti a sokutasításos folyamatokat az egyszerű műveletek tömegétől, s az utóbbiakat, éppen egyszerűségük miatt az eddiginél sokszorta gyorsabban hajtja végre. következő évszázadban csaknem négymilliárd fővel csökkennie kellene. A Cornell egyetem kutatói a UPI szerint egy tudományos tanácskozáson azt is kifejtették, hogy ha sikerülne ekkora mértékben csökkenteni bolygónk lakosságát, akkor elvileg a megmaradó 1-2 milliárd ember mindegyike viszonylagosjólétben élne. Újságírók tömege vette körül az Eurostart, amikor február közepén befutott a londoni Waterloo célállomásra. Ez a vonat köti majd össze a Csatorna alagúton át Európa fővárosait Londonnal. Start - még az idén. Magyarországon a Nobel-díjas Carlo Rubbia Nem lesz többé Csernobil Uránium helyett tórium 2100-ban Jégkorszak közeleg? Új eljárás Rák? A moszkvai onkológiai központban kifejlesztettek egy olyan készítményt, amelynek segítségével nagy pontossággal fel lehet deríteni a rákos megbetegedéseket. Az eljárás gyors és fájdalommentes. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az emberi szervezetbe juttatva a készítmény a rákos sejtjekben halmozódik fel, és így a megfelelő eljárással a daganat képernyőn megjeleníthető. A jelentésből mindazonáltal nem derül ki, hogy kísérleti stádiumban van-e a szer kipróbálása, vagy talán már alkalmazzák is a kilinikai gyakorlatban. A moszkvai onkológiai központ előrejelzése szerint az ez- redfudulón a mintegy kilencmil- liós orosz fővárosban évente 31 ezer rákos megbetegedés regisztrálása várható. A véletlennek köszönhető ugyan (éjjel kevesen voltak az utakon), de január közepén a Los Ángeles-i földrengésnek csupán feleannyi áldozata volt, mint a keleti amerikai partokon ugyanazon a héten pusztító fagyhullámok. Á 130 áldozat között nemcsak megfagyott hajléktalanok voltak, hanem olyan közlekedési balesetek áldozatai is, akik a keményre fagyott utakon vesztették életüket. Autósok százait kellett hó- margépekkel kiszabadítani a hó és a jég fogságából, s többezer ember árasztotta el New York város menedékhelyeit. A kanadai határon a Niagara vízesés két oldalán tizenötméteres jégtömbök képződtek, Pttsburgh- ban, Akronban, Indianapolisban pedig mínusz 30-40 fokos szibériai hidegeket mértek. A hidegek ezen a télen Európát és Magyarországot is kevésbé kímélték, mint az utóbbi néhány esztendőben. Mi történt a „globális felmelegedéssel?” - tette fel a kérdést a Time magazin a témával foglalkozó meteorológusoknak. Hogyan értékeljük most azokat a szívfacsaró figyelmeztetéseket, hogy 75 éven belül a Föld túlhevülésétől kell tartani, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a kipufogógázok, az erőművek és más nagyüzemek által termelt gázneműek beáramlása a levegőbe. Ehelyett a szakértők most attól félnek, hogy ha az idei tél megmagyarázhatatlan jelenségei folytatódnak, akkor inkább egy új jégkorszak bekövetkeztétől kell tartani, mint az „üveg- ház-hatástól”. A hideghullámot egyébként olyan jelenség okozta, melyet semmiképp sem lehet ritkának vagy kivételesnek nevezni. Az a sztratoszférikus széláramlat tért le szokásos pályájáról, amely Észak-Amerika felett ebben az időszakban minden télen jelen van, s szibériai, sarki hideg légtömegeket nyomott délre. Mégis, ha ezek a „véletlenek” megismétlődnek, netán rendszeressé válnak - s ez az, amit emberfia meg nem tud mondani, miként lesz - akkor fontosabb, nagyobb változásoktól is tartani kell. A klímaszakértők pedig, akik valamikor úgy vélték, hogy a jégkorszak beállását annak idején többezer éves fejlődés-változás előzte meg, ma egészen más álláspontra helyezkednek. Az Atlanti Óceán medrének és a grönlandi glecs- csereknek a legújabb kutatási eredményei alapján mindinkább arra meggyőződésre jutnak, hogy a klímaváltozás hirtelen is lehet. Gerard Bond, a Columbia egyetem geofizikai tanára azt mondja, hogy az ősiszapok és ősjegek tanulmányozása Grön- landon már vagy húsz éve kínálja ezt a következtetést, de a tudósok annyira meglepőnek találták a hirtelen változásra utaló jeleket, hogy sokáig nem is akartak hinni nekik. Most viszont, nem utolsósorban a kelet-amerikai hideghullám hatására, ki merik mondani, hogy a legutóbbi, 40 ezer évvel ezelőtt kezdődött jégkorszak közepén volt egy rövid felmelegedés, mely hirtelen visszaszorította a gleccsereket. Milutin Milanko- vitch jugoszláv csillagász a harmincas években azt jósolta, hogy az új jégkorszaktól csak egy-két ezer év választ el minket. Elméletét cáfolták, de most még radikálisabb figyelmeztetések érkeznek tudományos körökből. Lehet, hogy nem néhány ezer, hanem néhány tucat évünk van csupán a Föld új lehűléséig, jóllehet a szakértők szerint ez még nem az új jégkorszak, csak annak egyik előhírnöke lesz. Eredmény az AIDS ellen Egy nagyszabású - amerikai és francia klinikák bevonásával végzett - szövetségi kutató- program kimutatta: az AZT nevű készítmény drámai módon lecsökkenti annak esélyét, hogy az immunhiányos betegséget (AIDS) okozó HIV-vírussal fertőzött terhes anyák átadják a fertőzést magzatuknak. Az eredményt annyira fontosnak tekinti a program irányításáért felelős amerikai Allergiai és Járványügyi Országos Intézet, hogy a hét végén sorra értesítette a vizsgálatokban részt vevő ötvenkilenc klinikát: azonnali hatállyal álljanak át az AZT alkalmazására az összes érintett terhes anyánál. A teljes körű felhasználást egyelőre nem ajánlja az intézet, mert még nem tudta megállapítani, hogy a készítménynek hosszabb távon van-e káros mellékhatása a gyermekek fejlődésére. 4 1 4
