Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-22 / 52. szám

6 uj Dunűntaii napló Választási fórum 1994. február 22., kedd Köztársaság Párt Értékálló nyugdíjak Magyarországi Szociáldemokrata Párt Program a szegénység ellen A Köztársaság Párt ma az egyetlen politikai erő, amely a nyugdíjas társadalom számára hitelesen állíthatta programjába a nyugdíjak teljeskörű és azon­nali - már az 1994-es évre is vonatkoztatott - értékállóságá­nak megvalósítását. Az elmúlt évek parlamenti vitáiban a hat parlamenti párt képviselői a szavazásoknál ezt, mint nem megvalósítható elvárást kizár­ták, míg a Köztársaság Párt el­nöke, Palotás János ezt követ­keztésen elfogadásra javasolta. A Köztársaság Párt megala­kulásától kezdve, megszólalásaiban kiemelt fi­gyelmet fordít a nyugdíjas tár­sadalom problémáira. A párt szerint a közel 2,7 millió nyug­díjas élethelyzetét meghatározó nyugdíjrendszer értékállóságára azonnali megoldást lehet és kell találni. Külön feladat, hogy a nyug­díjbiztosítási rendszer egészé­nek átfogó rendezését, a fejlett gazdaságban bevált új biztosí­tási gyakorlat kialakítását úgy Franatoló János a Munkás­párt I. kerület képviselőjelöltje. Magáról a következőket mondja: „41 éves bányalakatos va­gyok. Bányászcsaládból szár­mazom, Pécs-Szabolcson a bá­nyatelepen születtem. Három gyermekem van. A Munkás­pártnak 1977 óta tagja vagyok. Most egy igen komoly és fel­elősségteljes feladattal bíztak meg, legyek a Munkáspárt kép­viselőjelöltje az 1994-es válasz­tásokon az 1. sz. választókerü­letben. Örömmel vállaltam, hisz úgy érzem, ezzel én is hozzájárulha­tok ahhoz, hogy a Munkáspárt bekerüljön a parlamentbe. Nagy lelkesedéssel gondolok arra, hogy a lakosság bizalma esetén, képviselhetem a területen élő egyszerű emberek, egykori munkatársaim és bányászok, a bérből és fizetésből élők, a me- zőgazdasában dolgozók, a nyugdíjasok és a kisvállalkozók érdekeit, annál is inkább, mert most ezek az emberek vélemé­nyem szerint nincsenek képvi­selve a Parlamentben.” Megválasztása esetén har­colni fog az alábbiakért:-Az oktatásban az esélye­gyenlőségért. Minden fiatal ta­nulhasson, a tehetség döntsön és ne a szülők anyagi helyzete.-Törvény biztosítsa a fiata­lok első munkahelyét, ne mun­kanélküliként kezdje az életét. Épüljenek önkormányzati laká­sok, mert ezzel segítik a fiata­lok családalapítását. kell megoldani, hogy egyidejű létbiztonságot kell nyújtani a korábbi rendszerben kialkudott biztosítási jogviszonnyal nyug­díjba vonulóknak, az átmeneti időszak nyugdíjasainak, és a jö­vőbeni nyugdíjasoknak. A Köztársaság Párt elnöke a fenti gondolatot először a nyolcvanas évek közepétől a Társadalombiztosítási Tanács tagjaként fogalmazta meg. Ké­sőbb országgyűlési képviselő­ként az 1990-1994. közötti par­lamenti munkában - nem kevés parlamenti vitát kavarva - a fenti célok és feladatok érdeké­ben vállalta a konfrontációt gyakran mind a hat parlamenti párt nyugdíjbiztosításban illeté­kes képviselőjével. A Köztársaság Párt nyugdíj- koncepciójában vállalt kötele­zettségek levezethetőek a párt társadalmi és szociális érzé­- Gyárakat, üzemeket a dol­gozók megkérdezése nélkül ne zárhassanak be. A felszabadult munkakerő elhelyezése érde­kében új munkahelyek létesíté­sére van szükség. A munkanél­küliség csökkentése érdekében fejleszteni kell a magyar ipart és a mezőgazdaságot. A hazai termékeket védővámokkal kell védeni.- A fejlett országokhoz való felzárkózásunknak nem a min­denáron való „közös piaci” tag­ságunk, hanem az integráció a záloga. Valamint vissza kell szerezni a „keleti piacokat”, míg nem késő!- A mezőgazdaság finanszí­rozását meg kell oldani. Esély- egyenlőséget kell biztosítani a magán- és a szövetkezeti terme­lők között.-Az orvosi ellátás legyen ingyenes. A szükséges gyógy­szerek legyenek hozzáférhetők a kispénzű emberek számára is.-A nyugdíj a mindenkori inflációval tartson lépést. Biz­tosítani kell a nyugdíjasok em­berhez méltó megélhetését.-Ellenzi a nagytőkés és a földbirtokos réteg kialakulását.- Az ország semlegessége érdekében ellenzi a NATO tag­ságot. A felsoroltak csupán a leg­fontosabb tennivalók. Megva­lósításukhoz arra van szükség, hogy Önök megismerjék a Munkáspárt részletes program­ját, s szavazataikkal támogas­sák. Munkáspárt, megyei választási bizottság kenységéből, vagy a párt gazda­sági programjának szükséges feltételrendszeréből, illetve a párt alkotmányos joggyakorla­tából is. A Köztársaság Párt tehát meghatározó politikai szerep- vállalása esetén évtizedekre ki- hatóan - törvényi és alkotmá­nyos garanciákkal - kívánja rendezni a nyugdíjrendszer ér­tékállóságának alapelveit. A Köztársaság Párt 1996-ot követően Magyarországon is be kívánja vezetni az úgynevezett állami alapnyugdíj intézményét, melynek összege a mindenkori nyugdíjminimum 50%-a körül kerülne meghatározásra, és for­rása az állami költségvetés lenne. Terveink szerint az ál­lami alapnyugdíj azon állam­polgárokat illeti meg, akik nem rendelkeznek megfelelő biztosí­tási jogviszonnyal, magyar ál­Keresztény lakossági fórum volt február 11-én Mohácson Monostori Antal független or­szággyűlési képviselőjelölt ren­dezésében. A fórum vendége dr. Bán Endre püspöki helynök, aki az egyház szociális gyakorlatá­ról és elméleti tanításáról tartott előadást. Az osztályharcos társadalmi forma jelszava volt: a harcban az ellenséget ki kell irtani, hogy felépíthessünk egy új, boldog világot. Az emberiség boldoggá tétele érdekében ki kell irtani azt, aki kilóg a sorból. így lett ellenség a burzsoá, a kulák, az egyház stb. Mindig volt soros ellenség. A kommunizmus el­mélete szerint a történelem nem más, mint az osztályharcok tör­ténete. Hogyan alakulhatott ki ez a sötéten látás? A gondolkodást már koráb­ban megfertőzte a darvinizmus, amely a kapitalizmus és az osz­tályharc önigazolása. A létért való küzdelem törvénye - a győzzön az erősebb - megy to­vább a piacgazdaságban is, és kialakul a gazdagok uralma. Az egyház tanítása szerint mindez téves látásmód. A ter­mészetben a szubszidiaritás elve érvényesül. Az állat nem pusztít feleslegesen. Ha a ter­mészet egy elemét elpusztítjuk, a többi is szenved miatta. Az élet egy nagy összefüggés. Ami mindig előre lendít, az a szere­tet munkálodása. Az egész világ ajándék, örülj annak, amid van, vedd észre azokat az értékeket, amelyek körülvesznek. Korunk a tömegek százada s a tömegben más lesz az ember, lampolgárok és legalább húsz éve Magyarországon élnek. Ez­zel három szintűvé válik a nyugdíjbiztosítás rendszere Magyarországon. Az elmúlt évek hibás gyakor­latát feladva az aktív keresők jövedelméhez igazított teljes­körű értékmegőrzésben valóban biztosítani kell egyrészt a tel­jeskörűséget, másrészt a korlá­tok nélküliséget. A Köztársaság Párt tehát hangsúlyozottan va­lamennyi nyugdíj esetében, kor­látok nélkül tartja kötelezőnek a biztosítási időszak kezdetén lé- rejött nyugdíj értékőrzését. A Köztársaság Párt elképzel­hetetlennek tartja a a gazdasági növekedés beindítását egy olyan, alig 10 milliós lélek­számú belgazdasági környezet­ben, ahol a több, mint 2,5 millió nyugdíjas fizetőképessége kire­ked a vásárlóerőből. A Köztársaság Párt pécsi képviselőjelöltjei: Kádárlmre, Dr.Erdődy Gyula, Dr.Szabó László sodorják az események, nem ura önmagának. A városi élettel a mély emberi kapcsolatok fel­lazultak. A technika, a közleke­dés fejlődésével együtt rohan az ember, és így felszínes képek alakulnak ki benne. Nagyüze­mek alakultak ki, ahol személy­telenné válik az ember. A rá­dióban, tévében tömegtájékoz­tatás folyik. Ebben a környezet­ben kiszolgáltatottnak érzi ma­gát az ember. Úgy érzi, ő kicsi ahhoz, hogy a dolgokon változ­tasson és ezért passzív, közöm­bös, pesszimista. Majd a na­gyok eldöntik. Ez igen rossz és veszélyes magatartás. Legyenek kisközös­ségek, ahol sok szállal kötődnek egymáshoz az emberek! Ilyen kis közösség a család. De az egyház maga is közösség. A közös hit hat az értelemre, a li­turgia közös érzelmet jelent és megjelenik a közös akarat is, s így sok szálon kötődhet az em­ber. Fontos az erkölcsi tartás is. Az erkölcs azt jelenti, hogy nem vagyok egy sodródó valaki, ha­nem olyan személyiség, aki fel­előssége tudatában dönthet, vá­laszthat. Nem vagyok kiszolgál­tatott, az emberi méltóság sza­baddá tesz. Ha valakinek nincs erkölcsi tartása, annak nincs védőfegyvre az agymosó ideo­lógiák ellen. Nagy boldogító tervek szü­letnek a jövőre. Az emberi élet azonban rövid. Az ember most akar boldog lenni, vagy olyan rövid távon, amit ma is beláthat. Az egyház által felkínált feleba­ráti szeretet, nem távlati terv, hanem most, ma megvalósít­ható és sikerélményt biztosít. A parlamenti pártok többsége azt hirdeti, hogy a gazdasági fellendülés 1996 körül beindul. Ebben az érdekesség a gazda­sági szakemberek egybehangzó véleménye, amely 6-8 évben határozza meg ezt az időt. Sajnálatos módon ma Ma­gyarországon egyre többet kell beszélnünk a szegénységről. A hírközlő szervek a szegénységet általában a városi hajléktalano­kon keresztül jelenítik meg, holott ez csak egy kis része a valóságnak, a szegénység-prob­lémának. A szegénység valós problémája igazából a magára- maradt, elhagyott térségek fal­vaiban érhető utol. Aki nem jár Dél-Baranya kis falvaiban, - megtalálhatók az ország más vidékein is - valójában nem tudja, mit jelent a térségek, fal­vak, ezen belül a családok tö­meges elszegényedése. Nem tudja, mit jelent az embereken teljes joggal eluralkodó kilátás- talanság, bizalomvesztés a je­lennel és a jövővel szemben. Mi a Magyarországi Szociál­demokrata Párt tagjai tudjuk. Tudjuk, mert a tagjaink több­sége az elszegényesült falvak­ból jön közénk. Tudjuk azért, mert személyesen járunk ezek­ben a térségekben. Mi tudjuk azt is, hogy mi az oka a kiala­kult és egyre romló helyzetnek, s pártunk programja megmu­tatja a szociáldemokrata kiutat ebből a kilátástalan helyzetből. Az elszegényedés okai között kell felsorolni a tőlünk függő és tőlünk függetlenül ható ténye­zőket. Tőlünk függetlenül ható tényező a volt szocialista orszá­gokban végbemenő átalakulás, amely a piacok átrendeződését vonta maga után. Részben en­nek köszönhetően elvesztettük a keleteurópai piacok nagyíészét. A piacvesztés következtében nem volt piaca a magyar ipari és mezőgzdasági dömping termé­keknek. A másik lényeges szempont, ami már részben tőlünk függő­nek is nevezhető: a magyar ipar és mezőgazdaság átalakítása a piaci körülményekre, a magá­nosítás megvalósítása. A fenti folyamatok követ­kezménye a nevezett térségek­Fórumok A Történelmi Független Kis­gazdapárt irodát nyitott a Béry-Balog Ádám utca 3-ban (Búza tér). Fogadónap: minden héten szerdán 16-19 óráig. * Az Állampolgárok Érdek- képviseleti Szövetsége megbe­szélésre várja országgyűlési képviselő jelöltjeit szerdán 14 órára az Apáca u. 15. sz. alatti helyiségébe. Érdeklődőket is szívesen lát­nak. ben létrejött, sokhelyen az 50%-ot meghaladó munkanél­küliség. Azt kell megállapítanunk, hogy ez a siralmas állapot elke­rülhető lett volna, ha a hatalom képviselői nem minden áron akarnak megfelelni az idegen érdekeket szolgáló elvárások­nak. A mi véleményünk szerint nem kellett volna mindenáron szétverni a mezőgazdasági szö­vetkezeteket, nem kellett volna mesterségesen tönkretenni a működőképes üzemeket. A megoldást több utón kell keresnünk. Az egyik nagyon fontos a keleteurópai piacok visszahódítása, egy új gazda­sági közösség létrehozása a ke­leti államokkal. A létrehozott gazdasági közösségen keresztül történne a közeledés a Közös Piachoz. A magyar gazdaság eladni elsősorban kelet felé tud, ez mindenki által elismert tény. A másik nagyon lényeges, hogy Magyarország mezőgaz­dasági adottságai azok, ame­lyekre alapvetően építeni lehet, és kell. Ä mezőgazdaság vi­szont estik jelentős állami tá­mogatással képes arra, hogy ismét exportképes termékeket tudjon előállítani. A jelen hely­zet hasonló a hatvanas évek első feléhez, amikor létrehozták a nagyüzemeket, de a gépesítést csak később oldották meg. Ma nincs meg a feltétele a kispar- cellák megművelésének. A nagyüzemi gépeket részben széthordták, másrészről ezek nem is alkalmasak a kisparcel- lás műveléshez. Ebből a hely­zetből következik, hogy a még működő szövetkezetekben a vagyonnevesítés ne a további szétaprózódást vonja maga után, hanem az önkéntes együttmaradást, amit államilag támogatni is kell. Pártunk támogatná a mező- gazdaságban az önkéntesen lét­rejövő szövetkezeteket, a ma­gyar tulajdonú farmergazdasá­gokat és természetesen a ma­gántulajdonú kisgazdaságokat is. Kovács Mózes Magyarországi Szociáldemokrata Párt A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Kéthly Anna Történelmi Platformja és Senio- rátusa nem jogosult arra, hogy összehívja a kongresszust - je­lentették ki szombaton az MSZDP székházában megtar­tott országos gyűlés résztvevői. A jelenlévők elhatárolták ma­gukat a platform nevében „szervezkedő” Bácskai Sándor­tól, aki - mint fogalmaztak: - jogosulatlanul a platform elnö­kének tartja magát, s március 5- én pártkongresszus megtartását tervezi. Munkáspárt Az egyszerű emberek képviseletében Új munkahelyek létesítésére van szükség Lakossági fórum Mohácson Sok szállal egymáshoz MSZDP Magyar Érdek Pártja Mit kíván az ifjúság? Kereszténydemokrata Néppárt Vendégfogadás - turisztika 1. Választási összefogást a nemzetért. 2. Nem liberális, kozmopo­lita, intemáci, hanem magyar szellemiségű Magyarországot. 3. Magyar tulajdonú nemzet­érdekű sajtót. 4. Nem elvált apák, anyák, széthullott családok, szociális otthonok, kórházi elfekvők, kényszerbölcsődék országát, ha­nem a magyar nagycsalád becsü­letének helyreállítását, a nemze­dékek együttélésének, szellemi, erkölcsi és anyagi támogatását. 5. Mivel nem aluljárókban, kocsmákban, szektában van a he­lyünk, hanem az iskolában, köte­lező ingyenes oktatást 18 éves korig. 6. Honvédelmi előképzést, hogy erős, edzett, hazaszerető if­júság nevelődjék. 7. A történelemhamisító, idegen szellemiségű oktatók eltávolítását a katedrákról. 8. A törvény előtti valódi jogegyenlőséget. 9. A bűntető törvénykönyv­magyarellenes paragrafusainak eltörlését. 10. Valódi közteherviselést, mert nem annyira szegény ez az ország, mint amennyire a nép nyomorog. 11. Az egyetemes Összma- gyarság hathatós érdekvédel­mét minden nemzetközi fóru­mon. 12. Aki magyarként vét a magyar érdek ellen, szigorúan megbüntettessék, aki idegen­ként vét a magyar érdek ellen, kiutasíttassék az országból. A MÉP Ifjúsági Tagozata A KDNP kiemelt figyelmet szentel programjában a gazda­sági fellendülésnek. E gondo­latból kiindulva a külföldi és belföldi vendégforgalomra ala­pozott turizmust „húzóágazat­nak” tartjuk. Alkalmasnak ítéljük, hogy hozzásegítse az országot a gaz­dasági fellendülés elindításá­ban. A vendégforgalom, turisztika elengedhetetlen feltétele a biz­tonság és a rend az országon be­lül, szükségeltetik még az em­beri kapcsolatok rendezése is. A fenti célok érdekében szer­vezett közös programok révén konszolidálódhatnak viszonya­ink szomszédainkkal és segíthe­tünk a határainkon belüli és ha­tárainkon kívüli kisebbségek­nek is. Az ifjúságnak is elfogadható célt adhatunk. A családok pedig saját lakhelyükön teremthetik meg a boldogulásukat. Mind­ezek felismerése és a kitűzött cél érdekében végzett munka segíti az erkölcsi megújulást is. A nemzetközi turizmust nem csak üzleti, hanem politikai té­nyezőnek is tartjuk. Magyarország népszerű tu­risztikai célország, 1992-ben 33,5 millió látogató kereste fel. A látogatók közül csak 5 millió volt átutazó. A nemzetközi turistaforgalomból 1,2 milliárd dollár a hivatalos devizabevétel, ugyanakkor nem kell elfelej­teni, hogy legalább ennyi - ha nem több - az úgynevezett „fek- teforgalomból” származó bevé­tel, szintén dollárban. A KDNP a vendégfoga­dás-turisztika koncepciójával egy olyan gazdaságot élénkítő, minden vendégszerető magyart táborba hivó programot kínál, amely fellendítheti a gazdaságot és a gazdaság majd minden ága profitálhat belőle. Koncepciónk lényege: 1. Ki kell építeni az érdek- egyeztetés fórumait a teljes struktúrában. 2. Forrásteremtés. Helyi szin­ten elkülönítetten szükséges ke­zelni az idegenforgalomból származó adókat, járulékokat. 3. Ma minden ország a régióival jelenik meg a nem­zetközi piacon. Régiónként más és más az ajánlat. Hazánk eltérő viszonyai és értékei alapján erre rendkívül alkalmas. 4. Kiemelten kell kezelni a gyógyidegenforgalmat országo­san és főleg régiónként. 5. Csökkenteni kell a pénzki­áramlást az országból. Ezen a téren ajánlatos lenne az utaztató cégek összefogása. Pld.: kilo­méter bank, családi jegyek. 6. Tárcaközi összefogással - kormányzati feladatként - fel kell mérni, hogy milyen Ma­gyarország imázsa a világban. A felmérés ismeretében köz­ponti és regionális célok, fel­adatok megfogalmazása szük­séges. 7. Alapvető érdek, hogy az idegenforgalom vállalkozói szinten magánkézbe kerüljön. 8. Új struktúra kiépítése szükséges az irányítási szinte­ken: parlamenti állandó bizott­ság, helyi érdekek egyeztető fó­ruma, civil szerveződések. A vázolt koncepció megvaló­sításához radikális szervezeti és szemléletbeli változásra van szükség szinte minden szinten. A részletek kidolgozásakor a gazdaság és a törvényalkotás szakembereinek odaadó, össze­hangolt munkája szükséges. Perényi József KDNP megyei titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom