Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-18 / 48. szám
12 új Dunantüii napló Közélet péntek Március 22.: a Víz világnapja Az élet forrása M eghökkentette a világ - elsősorban szakmai - közvéleményét Al Gore, az USA alelnöke: sokoldalúan és nagyon alaposan felkészült környezetvédőként vaskos könyvet írt. A most már magyarul is megjelent kötet címe: „Mérlegen a Föld". Az alelnök végkövetkeztetése: elsősorban a politikusokat kell meggyőzni arról, hogy a természeti erőforrások mennyisége véges. Ugyanilyen fontos: a közgondolkodás részévé tenni, hogy a természet a kincseivel az erőszakos rablógazdálkodás következtében már sérülten, legyengülten áll a XXI. század emberiségének igényeivel szemben. Minden további károsítás döbbenetes felelőtlenség az utódokkal szemben. Szűk két éve nemzetközi konferencia volt az írországi Dublinban „A víz és a környezet" címmel. Több mint 100 ország vett ezen részt, célja - egyebek között: a világ édes- vízkészletei állapotának értékelése, felhasználásának nemzetközi színtű ésszerűsítése. Egyik megállapítása a konferenciának: az édesvíz véges és sebezhető természeti erőforrás. A dublinit fél évvel követő, Rio de Janeiroban rendezett „Föld Csúcstalálkozón” már erre is figyelemmel javasolták az ENSZ-nek: március 22-ét nyilvánítsa a Víz világnapjának. Már az országgyűlés előtt van az új vízügyi törvény javaslatával együtt egy tájékoztató Magyarország vízügyi politikájáról. Tartalmában igazodik az említett két konferencia megállapításaihoz, céljaihoz. Többek között megköveteli a társadalom tájékoztatását, figyelmének felkeltését a vízkészletek további “állapot- romlásának megakadályozására. Hogy az édesvízkészlet - és ezen belül különösen a hazai - mennyire sérülékeny: felszíni vizeink 95 százaléka külföldről származik, háromnegyed részük a Duna, a Tisza és a Dráva medrében található. Nem áll már gróf Széchenyi megállapítása: „Nem a víz nemléte a baj, de az, hogy ott nincs elég víz, ahol kellene, midőn ott, hol semmi haszna, elég, tán még sok is van!” A XX. század végére jószerével már sehol sincs elég, s ahol van, ott is veszélyben, legyen a felszínen, vagy felszín alatt. A gróf még szót sem ejtett a vizek minőségéről. Magyarországon a teljes vízkészletünknek a felszín alatti csak 5 százalékát jelenti, ám az ivóvízigény kielégítése csaknem teljes mértékben ebből történik. Ugyanakkor a kitermelést szolgáló művek többsége sérülékeny földtani környezetben van. Vélhetnénk: óriási felelősség nehezedik - és csak rájuk - a vízügyi szakemberekre. A vízügyi tevékenységnek azonban nem csak a vízügyi szervezetek az alanyai, hanem részesei, közreműködői a vizet igénylő és fogyasztó, azt használó, hasznosító, a víz kártételei által fenyegetett, azok ellen védekező szervezetek és emberek. A társadalom egésze, a nemzetgazdaság valamennyi szférája. Talán plasztikusabb a kép, ha megemlítjük: Európában nálunk a legnagyobb az ármentesített - töltéssel védett - területek aránya, az úgynevezett mértékadó árvizek szintje alatt fekszik az ország területének csaknem egynegyede, s itt 700 településen két és félmillió ember él. Még egy adalék ehhez: ezen a területen termelik meg a nemzeti jövedelem - a GDP - 30 százalékát. E hhez azonban Al Gore-nak is van megjegyzése: amikor kiszámolják a „nagykoponyák” egy-egy ország GDP-jét, soha nem veszik figyelembe a természeti erőforrások amortizációját. Elfelejtik ebből levonni a felhasznált természeti kincsek értékét. A vizét is. Pedig - és ez a drámai nyilatkozat Dublinban hangzott el - a világ vízkészletei kritikus helyzetben vannak, a gondok nem elméleti jellegűek és a károk hatásai bolygónkat nem a távoli jövőben fogják érinteni. Sokmillió ember túlélése azonnali és hatékony intézkedéseket követel. Mészáros Attila Jobb feltételek az idénymunkára A kormány módosítani kívánja a foglalkoztatási törvényt. Vajon miért van erre szükség? - kérdeztük dr. Kiss Gyula munkaügyi minisztert.-A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény hatálybalépése óta jelentősen megváltozott a munkaerőpiac helyzete. A törvény összességében alkalmas a munkanélküliség kezelésére, de mégis halaszthatatlanná vált a foglalkoztatáspolitika továbbfejlesztése.- Milyen módosítások várhatók?- Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a munkanélküliek mielőbb elfoglaltságot, megélhetést találjanak maguknak. Ezért lehetővé szeretnénk tenni, hogy a munkanélküliek - a helyi munkaügyi hivatalok tudtával - legfeljebb három hónapra munkát vállalhassanak anélkül, hogy a munkanélküli .jogviszonyuk” megszűnne. Eddig ugyanis előfordult, hogy ha a munkanélküliek egy-egy alkalmi kenyérkereseti lehetőség kedvéért megszakították a jogszabályban biztosított egy esztendős segélyidőt, majd ismét munkanélkülivé váltak, hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint korábban voltak. Elsősorban azokkal a falusi emberekkel fordult elő ilyesmi, akik aratáskor, vagy a tavaszi munkák idején, esetleg egy ház felépüléséig alkalmi munkát találtak.- Hányszor lehet majd megszakítani a munkanélküli jogviszonyt és jár-e a megszakítás heteire a járadék?- A munkanélküli segélyre jogosultság a munkanélkülivé válás napjától a bejelentett idénymunka napjáig érvényes, majd az idénymunka befejezésének napjától folytatódik az év végéig, vagy a következő idénymunka kezdetéig. A jogosultság akárhányszor megszakítható és 365 napig érvényes. A járadék természetesen csak a ténylegesen munka nélkül töltött napokra folyósítható.-A törvénymódosítás másik kitétele a fekete munkát fogja szigorúbban büntetni. Miért?- A helyzet hovatovább tarthatatlan. Ha érvényt akarunk szerezni a jogszabályoknak, akkor az ellenőrzést fokozni, a büntetéseket szigorítani kell. Azt szeretnénk, ha a munkásokat feketén alkalmazó vállalkozókra a mindenkori legalacsonyabb havi munkabér ötszörösét lehessen kiszabni bírságként egy-egy munkanapért, egy-egy személyért. Ez a büntetés akár minden nap megismétlődhet. (koós) A Szonda Ipsos januári közvéleménykutatása A Szonda Ipsos januári közvéleménykutatása A közvéleménykutatás az ország nyugati felének "politikai hovatartozásáról" szól, de az összehasonlí- hatóság kedvéért az országos adatokat is közöljük. Ahol lényegesebb eltérések mutatkoznak, külön is kitérünk rá. Élen az MSZP Ha most választásokat tartanának, legtöbben az MSZP-t támogatnák, a dunántúli emberek 19%-a szavazna erre a pártra (az országban 18%). A Fidesz népszerűsége csökkent az elmúlt hónaphoz képest, a decemberi 14%-nyi szimpatizánsából 4 %-ot elveszített, de a "maradék" 10%-kal is megtartotta második helyét. (Országosan a csökkenés ugyanilyen mértékű - 16 %-ról 12 %-ra esett a szavazati arány.) Az MDF ellenkező irányba mozdult el az elmúlt egy hónapban, ha nem is jelentős mértékben. Jelenleg 9 %-os támogatói kört mondhat magáénak (országosan 8%-ot). A nyugati országrészben 7%-nyian említették a Kisgazdapártot, melyre szívesen leadnák voksukat, többen mint az ország egészében (5%). A nyugati megyékben az MDF és az FKGP támogatóinak növekvő aránya valamint az SZDSZ csökkenő szavazati potenciálja együttesen azt eredményezte, hogy a parlament legnagyobb ellenzéki pártja az előbb említett két kormányzópárt mögé szorult. A szabad demokraták ugyanis januárban a Dunántúlon csak 6%-os támogatottságot élveznek (országosan jobbat, 9%-osat). A KDNP-t a megkérdezettek 4%- a említette (országosan is), s ezzel a „top-lista” hatodik helyén áll. Az ország nyugati felében az emberek 4%-a voksolna a parlamenten kívüli pártok valameRokon- és ellenszenv ”Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások. On melyik pártra szavazna?” (a vén aszok ozázalékoo megoszlása a válpsztókofú népesség körében a nyugati orazágréözben Illetve az ooéoz országban) [Mm' □ jn mos a nyugati országrész adatai: FIDESZ 10 SZDSZ 0 KDNP 4 FKGP 7 MSZP 19 egyéb párt 4 MDF 9 nem szavazna, bizonytalan 41 »am szavazna, bizonytalan 3G_, lyikére, ám igazából egyik sem emelkedik ki közülük. Nincs egy sem, mely akár az 1 %-ot is képes volna "túlszárnyalni". Az aktív bázis Más kép tárul elénk akkor, ha csak azokat a polgárokat vesz- szük figyelembe, akik magukat biztos szavazóknak tüntetik fel, akik úgy gondolják, mindenféleképp elmennének szavazni egy most vasárnapi választáson. A különbség onnan adódik, hogy a pártok bázisa különböző mértékben „aktív”. Egyiké szívesen, a másiké kevésbé szívesen megy szavazni. A felmérés szerint a nyugati országrészben az MDF-nek van a legaktívabb szavazórétege. A Demokrata Fórumot támogatók 85%-a biztos abban, hogy résztvesz a választáson. A legkevésbé „érdeklődő” tábor az FKGP-é. E régióban a párt támogatóinak kevesebb, mint fele nyilatkozott ugyanebben a szellemben (45%). Hasonlóan alacsony aktivitású a Fideszt támogatók köre - 47%-uk számít biztos szavazónak. Ha a biztos szavazók közül csak azokat vesszük figyelembe,akik valamilyen pártot választanak (tehát megneveznek egy „kedvenc” pártot), akkor az MSZP vezet 36%-os támogatottsággal. (Országosan a nyugati eredményeihez képest valamelyest rosszabbul áll a Szocialista Párt, "csak" 33%- nyi biztos szavazót könyvelhet el.) Mögötte a mezőny jócskán lemaradt. A második helyet elfoglaló MDF a Dunántúlon a biztos szavazók 19%-ának bizalmát élvezi, országosan ennél kevesebbét: 15 %-ét. Tehát az a helyzet állt elő, hogy míg az összes megkérdezett tekintetében a Fidesz második helyen áll az MSZP mögött, addig a biztos 'Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem? (a válaszok százalékos megoszlása a választókorű népesség körében a nyogatl országrészben Illetve az egész országban) □□ ®n Tpsősi a nyugati országrész adatai: MDF 23 FKGP 14 KDNP MSZP egyéb párt 15 bizonytalan 36 nincs Ilyen, szavazók körében csak harmadik (és országos viszonylatban negyedik). E párt a dunántúli biztos szavazók 12%-ának támogatását élvezi. A fiatal demokratákat követik a szabad demokraták 11%-kal (országosan 15% a támogatottsága ebben a körben), a FKGP 8%-kal (országosan is 8%-kal) és a KDNP 7-tel (országosan 6 %-kal). Nem tetszik A pártokhoz való viszonyulás másik „arcát” az mutatja, hogy mennyien tartják elfogadhatatlannak egyiküket-másikukat. A megkérdezettek 23%-a nyilatkozott úgy, hogy semmiféleképpen nem szavazna e az MDF-re (országosan 22%). A másik (egykori) kormányzópárttól, az FKGP-től idegenkednek még viszonylag sokan. A dunántúli polgárok 14%-a mondta azt, hogy nem szívesen adná e párt kezébe az ország irányítását (országosan 13%). Azaz a korábbi hónap 10%-ához viszonyítva nőtt a Kisgazda Párttal ellenszenvezők eddig is népes tábora a nyugati megyékben. Nemtetszésének adott hangot a megkérdezettek 5%-a az MSZP-vel kapcsolatban. A Fideszt a polgárok 3%-a utasítja el. Adatfelvétel ideje: 1994 január Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden 18. életévét betöltött állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Megkérdezettek száma: az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 936 fő, ebből 295 fő a dunántúliakat képviseli Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Sütnek-főznek a mozsgói lányok Tankonyha és gyakorló kert az általános iskolában A lányok nemrég ugyanúgy fúrtak, faragtak, reszeltek, mint a fiúk, ám ettől az évtől kezdve megváltozott ez a helyzet. Ha „technika” óra következik, belibbennek a konyhába, teljes ebédet főznek, vagy többféle süteményt sütnek, hidegtálakat készítenek. Más hangulatúak ezek az órák, függetlenül attól, hogy itt is tanulnak. Ötülnek is neki, de nem csak ők, hanem azok a felnőttek is, akik kitartóan fáradoztak az iskolai tankonyha létrehozásán, akik mint szülők is úgy gondolják: szükség van arra, hogy a lányok már az általános iskolában megismerkedjenek a háztartás alapvetően fontos tennivalóival. Első hallásra kicsit furcsa, hogy faluban is így tartják ma ezt, hisz hajdan a gyerekek belenőttek a családi munkamegosztásba. Minél nagyobbak voltak, annál több és felelősségteljesebb feladatot kaptak. A ma nagymamái közül sokan 12-13 éves korukban már nyolc-tíz fős családra főztek. Az iskola három évvel ezelőtt határozta el, hogy lehetőséget teremt a sütés-főzés alapismereteinek elsajátítására, egyáltalán az ízléses terítés, tálalás gyakorlására. Egy volt raktárból akartak konyhát csinálni. Több szülő társadalmi munkájával el is kezdték a munkát, de elfogyott az a 100 000 forint, amit az önkormányzat abban az évben erre adni tudott. Tavaly ismét 100 000 forintot fordítottak a költségvetésből a munka folytatására, s időközben megkeresték a környék azon önkormányzatait, ahonnét a mozsgói iskolába járnak a gyerekek. Mind a három önkormányzat - Almás- keresztúr, Csertő, Szulimán, - készséges volt. Felajánlották, hogy egy-egy nagyobb értékű eszköz, berendezés megvásárlásával járulnak hozzá a tankonyha létrehozásához. Időközben a mozsgóiak megpályázták a Népjóléti Minisztérium által kiírt támogatást, amellyel 200 000 forintot nyertek. így tudták befejezni az átalakítást, és berendezni a konyhát. Ez évtől - ötödik osztálytól felfelé - hetente 2-szer két órában gazdaasszony képzés van a Mozsgói Általános Iskolában. Ezeken az órákon kettéválnak a húsz fős osztályok, a fiúk a technika műhelybe, a lányok a konyhába mennek. A lányok nem csak a sütés-főzést, terítést, tálalást tanulják, hanem szabnak, varrnak, ismerkednek a pénzbeosztás alapszabályaival, egyáltalán a családi otthon napi teendőivel. Az iskola költségvetéséből 30 000 forintot különítettek el nyersanyag felhasználási kiadásokra, amit a tanulók otthonról hozott zöldségfélékkel, tojással időnként kiegészítenek. Van egy háromszáz négyszögöles gyakorló kertjük is, amit ez év tavaszától már azzal a céllal művelnek, hogy ne csak a napközi mélyhűtőjébe termeljék meg a zöldségféléket, hanem a tankonyhára is. A háztartási ismeretek oktatója Puskás Istvánná tanár, aki - mint azt Hajdú János igazgatótól hallottuk - a tankonyha ötlet megszületésének pillanatától kezdve elkötelezetten szorgalmazta a feltételek megteremtését. A gyerekek már saját örömükre és céljaikra is igénybe veszik a konyhát. A lányok időnként palacsintát sütnek a fiúknak, a csere-bere délutánokra teasüteményt, szendvicseket készítenek, a farsangi báljukra is így készülnek. A napokban újabb ötlet fogant az iskolában: össze kellene hozni a fiatalokat a falu nyugdíjas klubjának tagjaival, akik mint az egymás társaságában örömüket lelő kluboknál szokás, időnként főznek is. Méghozzá olyan ételeket, amelyek egy részét a mai fiatalok sosem kóstolták. T. É.
