Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-16 / 46. szám

10 üj Dunántúli napló Választási vitafórum 1994. február 16., szerda Konzervatív Párt Tulajdonosok kellenek A Konzervatív Párt tagsága érdekes összetételű. Tulajdon­képpen a kisgazdák azon szár­nyát viszi tovább, amely való­színűleg hosszú távon fogja a parasztság, az agrárértelmiség, az agrár- és élelmiszeripari fel­dolgozó vállalkozók érdekeit képviselni. Sokat emlegetik a kisgazdák­ról, hogy egy sajátos magyar pártalakulat ideológiája nem te­szi alkalmassá arra, hogy év­századokig egy társadalmi réteg képviseletét ellássa. Nem tud az európai, de a világon kialakult ideológiák mentén sem nemzet­közi szövetségest, szövetséget találni. Talán ez így nem felel meg a valóságnak, de kétségte­len, hogy a képviselt réteg (pa­rasztság) tevékenységének fej­lődése olyan irányú, hogy in­kább közelít a vállalkozók, ipari munkásság rétegeihez, s szám­ban is rohamosan csökken. Pontosan ezen evolúciós fej­lődés követésére alkalmas a konzervativizmus, hiszen a ha­gyománytisztelet és a kipróbált, új módszerek elfogadása az életben, a gazdasági feltétel- rendszerben is a sajátja. A megyében is végigvihar- zott az elmúlt négy évben a kis­gazdaháború! A legalább kilenc kisgazdapártból három irányzat markánsan jelen van, elsősor­ban azért, hogy ezt az erős népi bázison nyugvó mozgalmat megossza, így az ország irányí­tásában - bár érdekeink mást kívánnának - harmadrendű sze­rephez juttassa. Látható ez az 1990 utáni agrárgazdaság egész vertikumára vonatkozó csúfos kudarcokban, a reprivatizációs és kárpótlási mozgalmak ered­ményeiben, küzdelmeiben egy­aránt. A földhözjutás 4 év alatt sem valósul meg tökéletesen, a szövetkezeti résztulajdon prog­ram bizonytalanságai az új tí­pusú szövetkezések felett Da­moklész kardjaként lebegnek, noha a tulajdonviszonyokat kel­lett volna rendezni a leggyor­sabban. Tulajdonosok kellenek a gazdasági fellendülésekhez! Ha sikerült volna eddig a tu­lajdonba adás, a tulajdonosok már döntési helyzetbe kerülhet­tek volna.Aki nem tudja tulaj­donát hatékonyan működtetni, bérbe vagy eladhatná. Ezért tartja a Konzervatív Párt elsődlegesen fontosnak a gyors tulajdonba adást, befe­jezni a szövetkezetekben és tu­lajdoni kérdésekben kialakult áldatlan bizonytalanságok álla­potát. Szerencsénkre a megyében azok a kisgazdák álltak közénk, akik megértették, hogy a ha­talmi acsarkodás, a vezetői posztokért, képviselői helyekért való méltatlan tülekedés nem vezethet eredményre. Pontosan fordítva, a cselekedet, a máso­kért való önzetlen tenniakarás termeli ki természetes módján a vezetőket. Büszkék vagyunk ezért arra, hogy háború hangja nem, de a küzdelem hangja a közjóért an­nál inkább hallatszik a Konzer­vatív Párt gazdatagozatának munkájáról a választók között. Baranya megyében ez a tago­zatunk kérte a képviselőjelölt állítás jogát, így a 7 képviselői helyből eddig 5 társunk indu­lása biztos. Az 1994. március 12-én Budapesten tartandó or­szágos gyűlésünkön azonban a 176 képviselőjelölt között ott lesz már mind a 7 baranyai kol­légánk is. Hornok Lajos Nemzeti Demokrata Szövetség Rosszul értelmezett európaiság Zöld utat adtak a bűnözésnek és a gyilkolásnak Korszerű oktatás Ha a 10-15 évvel korábbi időszakhoz viszonyítjuk a mos­tani állapotot, nem túlzó az a megállapítás, hogy tobzódik Magyarországon az erőszak. Mert ahol az utcán gyermekeket fosztanak meg értékeiktől, ahol vakokat, mozgássérülteket ra­bolnak ki, ahol járókelőket aláznak meg világos nappal, vagy családokat irtanak ki, nem érezheti magát biztonságban az állampolgár. Nagyon furcsa számunkra az is, hogy miköz­ben emelkedett a bűnesetek száma, mintha egyre inkább mérséklődne a rablókkal, a gyilkosokkal szemben alkalma­zott büntetés mértéke. Meggyőződésünk - az ál­lampolgárok többségének is ez a véleménye -, hogy a halálbün­tetés eltörlésével bíztatást kap­tak azok a bűnözők, akik a gyil­kosságtól sem riadnak vissza céljaik elérésében. Számos pél­dát lehetne felsorolni arra, hogy egy-egy gyilkos börtönbünteté­Szerényebb eszközökkel A parlamenti választá­sokra való felkészülés, az ezzel kapcsolatos kampány minden párt legfontosabb feladatai közé tartozik: a választópolgárokkal meg kell ismertetni az adott párt célkitűzéseit olymódon, hogy azt minél többen fo­gadják el. Ez nem kevés költséget emészt fel, amit a pártok tagdíjbevételeikből, az ál­lami költségvetéstől diffe­renciáltan kapott juttatásból, adományokból és egyéb for­rásokból fedeznek. Az ország jelenlegi gaz­dasági helyzetére tekintettel a Kereszténydemokrata Néppárt tartózkodik min­den hivatalkodó, pazarló választási propagandától. Meggyőződése ugyanis, hogy a magyar nép már ré­gen felnőttként szemléli a politikai eseményeket, s nem feltétlenül a leghango­sabb, propagandaeszkö­zökben bővelkedő pártokra adja szavazatát, hanem az őszinte, szavahihető, a nemzet anyagi és erkölcsi felemelkedését, a teljes ér­tékrendet megvalósítani akaró és tudó pártokra még akkor is, ha ezek kampá­nyukat szerényebb eszkö­zökkel folytatják. Ursprung János KDNP megyei elnök séből szabadulva ismét embert ölt. Nálunk a legelvetemültebb gyilkos is joggal remélheti - amennyiben a börtönben meg­húzza magát hogy 10-15 év után kiszabadulhat, s aztán jö­het az újabb gyilkosság. Csak üdvözölni lehet a Nem­zeti Demokrata Szövetség két parlamenti képviselőjének a ha­lálbüntetés visszaállítására vo­natkozóan a közelmúltban bea­dott indítványát, mert az köz­akaratot fogalmazott meg. Igaz, a hatalmon lévők a javaslatot visszalépésnek nevezik az oly sokat hangoztatott európai úton. Azok, akik európaiságra hi­vatkozva ellenzik a halálbünte­tést, rosszul értelmezik a humá­numot. Szerintük a civilizált vi­lágban nem lehet életért életet követelni. De nevezhető-e iga­zán civilizáltnak az a világ, amelyben olyan gátlástalan az erőszak, mint nálunk. Vagyis a jogászoknak a bűnözők életét védelmező logikája megelőzte a gyakorlatot azzal, hogy a tör­vénykezést megfosztotta a ha­lálbüntetés lehetőségétől, mi­közben zöld utat adott a bűnö­zőknek ahhoz, hogy életük so­rán akár többször is elkövethes­senek gyilkosságot. Elfogadjuk, hogy ne legyen Magyarországon halálbüntetés, de csak, ha a társadalom meg­érett a döntés szentesítésére. Ennek azonban még nem jött el az ideje. NDSz Baranya Megyei Szervezete Varga József ügyvivő Ma a Magyarországon élő gyermekek és fiatalok helyzetét éles szociális különbségek, sú­lyos egészségügyi problémák, összetorlódott gondok jellem­zik. Ezért sokszor az ifjúság a szociális feszültségek hordozó­jaként jelenik meg a társada­lomban. De ugyanakkor ma- Magyarországon minden lehe­tőség adott ahhoz, hogy a fiata­lok a társadalmi, gazdasági át­alakulás veszteseiből a haladás erőforrásaivá váljanak. A FIDESZ szerint nem iga­zolható az a gyakran hangozta- tot nézet, hogy „majd akkor lesz jobb a fiataloknak, ha a gazda­sági fejlődés jóvoltából az egész ország életviszonyai javulni fognak.” Éppen ellenkezőleg: a FIDESZ azt vallja, hogy minél többet foglalkozunk a fiatalok problémáinak megoldásával és minél hatékonyabbak maguk a A Köztársaság Párt olyan Nemzeti Alaptanterv elfogadá­sát szorgalmazza, amely a kul- túrális tőke gyarapodását he­lyezi előtérbe. Véleményünk szerint a mo­dernizáció kihívásainak fogadá­sához olyan szocializációs in­tézményrendszerre van szük­ség, ahol a cél az önképzésre képes egyének nevelése. Úgy ítéljük meg, hogy ezért a tan­tervi alapelvekben az általános műveltség kritériumainak meg­fogalmazásán túl követelmény­ként kell megfogalmazni a nyi­A Magyar Szocialista Párt február 17-én, csütörtökön 17 órai kezdettel, lakossági fóru­mot rendez Szigetváron, a Pár­tok Házában (Deák tér 16.). A fórum témája: helyünk Eu­rópában, az MSZP külpolitikai elképzelései, csatlakozásunk a NATO-hoz, hazánk és az EGK, A határon túli magyarság hely­zete, a határok kérdése. Előadó:Kovács László, a par­lamenti külügyi bizottságának elnöke, az MSZP szakértője. A Magyar Érdek Pártja (MÉP), mint a Nemzetért Vá­lasztási Szövetség tagja, feb­ruár 19-én 14 órakor Mohácson a Szabadság u. 4-6. sz. alatt a „Kupola” (volt pártház) termé­ben politikai nagygyűlést tart. Beszédet mond Király B. Iza­bella országgyűlési képviselő, a Magyar Érdek Pártja országos elnöke, a Nemzetért Választási Szövetség országos ügyvezető elnöke. A rendezvény nyilvá­nos, azon pártállásra való tekin­tet nélkül bárki részt vehet. Sikeresen zárult a választási fiatalok a saját problémáik megoldásában, annál nagyobb az esélye annak, hogy a gazda­ságifordulat bekövetkezzék. A FIDESZ cselekvő, a fiataloknak részvételt kínáló, integrációs esélyeket adó ifjú­ságpolitikát ígér. Ennek egyik legfontosabb feltétele: a család, az állam, a civil társdalom és a gazdaság közötti munkamegosztás meg­változtatása a gyermekek s a fi­atalok érdekében. Ebben a poli­tikának van meghatározó sze­repe, hiszen ennek a munka- megosztásnak a magyar jogál­lamhoz méltó módon segítő törvényeken kell nyugodnia. A segítő törvényeket a kiszámít­ható Országgyűlés alkothatja meg, amely saját szervezetét is alkalmassá teszi az ifjúsági ügyek szerteágazó területével való foglalkozásra. Ez új bizott­tott, az új iránti fogékony, a vál­toztatás kockázatát vállaló egyén képzését is. A Köztársaság Párt fontosnak tartja, hogy széleskörű szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti Alaptanterv kerüljön elfoga­dásra. A Köztársaság Párt ab­ban érdekelt, hogy a közoktatás területén magasszínvonalon, korszerű oktatás folyjék, kor­mányzati szerepvállalás esetén ehhez a szükséges feltételeket biztosítani fogja. A Köztársaság Párt Országos Központja kerekasztal tárgyalás 2. fordu­lója Siklóson. A kezdeményező Horváth Gézáné MDF-es kép­viselőjelölt. A FIDESZ, SZDSZ, MSZP, KDNP után az MSZP-javaslatokkal kibővült megállapodást, - amely a vá­lasztási kampány kulturált, tisz­tességes lebonyolítására hív fel - aláírta a Munkáspárt képvise­lőjelöltje és a Kisgazdapárt is. ★ Megállapodás született arról, hogy a fent említett pártok sik­lósi szervezetei közös koszorú­val kívánják leróni kegyeletü­ket a közelgő nemzeti ünne­pünkön. Az SZDSZ, FIDESZ, KDNP és a Kisgazdapárt Pá- vics János alpolgármestert és Darvas Miklóst az MDF válasz­tókerületi szervezőjét bízták meg a fenti pártok közös Már­cius 15-ei esti ünnepségének megszervezésével. Ezzel is demonstrálni kíván­ják, hogy a politikai nézetkü­lönbségek ellenére közös erő­vel lehet és kell a térség fel- emelkedését szolgálni. sági struktúrát, jogalkotási programot kíván meg. A kormányzati munkának funkcionálisnak és rugalmasnak kell lennie: az ügyek súlyát az értékrend, a szakértelem, a tervezés és a végrehajtás képessége adja meg, a feladatok fő hangsúlya a ci­vil társadalom, szereplőivel való kapcsolatok erősítésére, az önkormányaztokkal való együttműködés garanciáira te­vődik: a kormányzatnak szerepet kell vállalni különböző ifjúsági problémák megoldásával kap­csolatos célprogramokban, így: a fogyatékos gyermekek in­tegrációs problémái, a sokféle szociális hátránnyal küszködő cigányság gondjai, a globális (világméretű ve­szélyek) elleni küzdelem, a szélsőséges eszmék újjáé­ledése, az erőszakjelenségek el­leni küzdelem. A fiatal munkanélkülieknek kiemelt szolgáltatásokat kell Fidesz Fiatal és felnőtt Fórumok Agrárszövetség Egy agrárválság és ami mögötte van __ 1 985-ben az első három helyen voltunk í. A rendszerváltás óta eltelt há­rom és fél év után a mezőgazda­sággal kapcsolatban már kor­mánytagok szájából is elhang­zik a szó: válság. Eddig ez szá­mukra tabu volt, csak mi, akik szenvedő alanyai vagyunk, hangoztattuk konokul. A 80-as években? Napjainkban mind többször mondják, hogy már a nyolcva­nas években válságban volt a mezőgazdaság. Hadd cáfoljam ezt egy 1985-ös ENSZ-kiad- ványból kiragadott néhány megállapítással. Az alapvető élelmiszerek egy főre jutó ter­melésében a világon 1-3. helyek valamelyikére rangsorolja ha­zánkat. Az egyes országok me­zőgazdasági termelésből szár­mazó hasznát elemezve hazán­kat az USA, Hollandia, Dánia után a negyedik helyre teszi. Úgy vélem, a szakmát akkor is, most is művelők emlékezete, no meg a mérlegbeszámolók bi­zonyító erejűek, hisz azokban az években még fejlesztésre is tudtunk fordítani, a tápanyag­utánpótlás sem csak Mongóliá­val állta ki az összehasonlítást, és a magyar falu sem volt tele kilátástalan helyzetű munka- nélküliekkel. Az elmúlt három és fél évben szakmai körökben sokszor tet­tük fel a kérdés: tudatos-e az, ami a mezőgazdaságban törté­nik, vagy a szakmai hozzá nem értés okozza a rengeteg bajt, problémát?! Vitáink - hiába röpködtek az érvek pro és kontra - mindig eredmény nél­kül zárultak, visszajutottunk az eredeti kérdéshez. 1993. decemberében ke­zembe került az AGRÁRIUM 12. száma. Ebben megjelent a Magyar Agrárkamara közgaz­dasági igazgatója, Mészáros Gyula tollából egy cikk: „Ki­számítható volt-e az agrárvál­ság?” címmel. Az AGRARIUM csak szakmai körökben ismert, ez az írás azonban megérdemli az ennél lényegesen nagyobb nyilvánosságot. A szerző az FM 1992. márci­usi, „Az új fejlődési pályán megtett lépések” című anyagá­ból vesz nagyító alá néhány részletet. * „A gabonaágazatban a piaci lehetőségekhez igazodóan az őszi búza vetésterületének csök­kenését tartottuk indokoltnak. Megtörtént és emiatt több 100 millió dolláros piactól estünk el. ” * Mellékesen jegyzem meg, hogy aktív résztvevője voltam a búza 30%-os területcsökkenté­sét célzó, a kormány által kez­deményezett tárgyalásoknak. A mai napig szégyellem, hogy el­lentételezés nélkül - alternatív növény termesztése, ugarolási pénz, stb. - járultunk hozzá és vállaltuk a 30%-os területcsök­kentést és ennek következmé­nyeként akaratunkon kívül még kárt is okoztunk az országnak, mint azt a fenti idézet bizo­nyítja. Sikeres jósnak bizonyult a tárca a következőkben is: „A fo­lyamatok vázolt alakulása ese­tén az ágazati export-teljesít­ményekben is visszaesés követ­kezhet be a prognosztizált szint­hez (2,6 Mrd USD) képest”. Ugyanaz az FM-elemzés 1992. márciusában a pénzügyi folyamatokat is szakszerűen ítéli meg. „A reálvesztés a mezőgazda- sági termelők eredményének to­vábbi romlását váltotta ki, így az 1990. évi 15 milliárd Ft-al szemben az előzetes mérlegada­tok 1991-re 7,1 milliárd Ft nye­reséget és 26,4 milliárd Ft vesz­teséget jeleznek. Az agrárága­zat ugyanis nem tudta érvénye­síteni még jogos árigényét sem. ” Az eredmény közismert: a legtöbb munkanélkülit ez az ágazat adja, több százezer kis­termelő hagyott fel az állattar­tással, a nagyüzemek pedig termőalapjaikat élik fel. Azokat a termelő alapokat, amelyek ma már kőkemény magántulajdont képeznek. A tárca vezetése te­hát elismeri, hogy a sok száze­zer tulajdonossá tett állampol­gár, rajta kívülálló okok miatt képtelen a vagyonát gazdasá­gosan működtetni. Felélés Az FM 1992. márciusi ta­nulmányában találhatók a kö­vetkezők is: „Bármennyire is gondot okoz a nehéz pénzügyi helyzet a gazdálkodóknak, a te­vékenység finanszírozását rész­ben vagy időlegesen meg tudják oldani a vagyonfelélésével. ” Majd ezt olvassuk: „A termelők árbevétel kiesé­süket az állattőke fokozott kivá­gásával mérsékelhetik. ” A következő idézet a szakma csúcsát jelenti: „A szántóföldi növényterme­lésben a műtrágya és növényvé­dőszer felhasználás csökkené­sét, a takarékos technológia hi­ányosságait részben ellensú­lyozhatja az esetleges kedvező időjárás. ” Várdaróci József a Gabonatermelők Országos Választmányának elnöke biztosítani a munkaerőpiaci képzések tartalmának változta­tásával, gyakorlatiassá tételé­vel. A marginalizálódás, a devi­ancia jelenségek elleni küzde­lem egyik lehetséges eszköze­ként a FIDESZ olyan szabad­idős programokat kíván támo­gatni, amelyek célja a margina­lizálódott fiatalok társadalmi in­tegrációjának segítése. A kábítószerek és az alkohol fogyasztása ellen a korai meg­előzés hatékony és sokoldalú módszereit kell alkalmazni, lé­nyegesen nagyobb szerepet szánva az iskolának és a köz- szolgálati médiáknak. A szexuális kultúra kialakítá­sáért új minták közvetítését, a felvilágosítás, a tájékoztatás és az információszerzés teljesen új rendszerének bevezetését tart­juk szükségesnek. Egy új szemléletű ifjúságpo­litikai program egyik alapja a fiataloknak szóló információk és tanácsadó szolgáltatások megszervezése és elteijesztése. A FIDESZ a fiatalok informá­ciós szükségleteit alkotmányos alapjogként értelmezi és ennek megfelelően támogatni kívánja a szakmai sztendereken alapuló szolgáltató intézményeket. A FIDESZ kiemelt jelentő­ségű kérdésnek tartja azt, hogy a települési önkormányzatok érdekeltté váljanak helyi ifjú­ságpolitikák kialakításában és végrehajtásában. Az önkor­mányzatok ezirányú törekvéseit a FIDESZ az önkormányzatok költségvetési támogatásának rendszerében, a segítő törvé­nyekben, az ifjúságsegítő szak­emberek képzési követelménye­inek megfogalmazásával és ér- vényrejuttatásával kívánja segí­teni. A FIDESZ ifjúságpolitikájá­nak központjában az egyéni szabadságjogok kiteljesítése, a demokrácia értékeinek elsajátí­tás, az aktív és alkotó ifjúsági tevékenységek kibontakozásá­nak segítése áll. Bánki Erik, a FIDESZ megyei 5. sz. vk. képviselője

Next

/
Oldalképek
Tartalom