Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-16 / 46. szám
1994. február 16., szerda Korunk üj Dunántúli napló 11 Elektronikus szolgáltatások 500 csatornán A XXI. század képernyője Nincs messze az idő\ amikor a fotelben ülve végigjárhatjuk a leghíresebb múzeumokat Japán rakéta Japán felzárkózott az élenjáró rakétatechnikával rendelkező országok közé azzal, hogy felbocsátotta első, teljes mértékben hazai technológiával gyártott rakétáját - értékelték a Japán Űrkutatási Ügynökség (NASDA) illetékesei. Kétszeri elhalasztás után február 4-én bocsátották föl a Japán déli részén lévő űrközpontból a H-2 nevű, ötven méter hosszú, folyékony oxigénnel és hidrogénnel hajtott rakétát, amely a tervezett japán űrsikló prototípusát vitte Föld körüli „próbaútra”. Az űrsikló 450 kilométeres magasságban tett egy kört a Föld körül, majd kétórás út után sikeresen leszállt - közölték az űrközpontban. Most is az amerikaiak töltik a legtöbb időt a képernyő előtt, de már komolyan készülnek a jogi keretek a jövő - talán a közeljövő - televíziózására. A1 Gore, az Egyesült Államok alelnöke hamarosan a Clinton-kabinet elé terjeszti az úgynevezett "in- teraktív-tv" első részletes koncepcióját. Ennek lényege, hogy a néző előbb-utóbb 500 csatorna között választhat és jóné- hánnyal „beszélő viszonyba” is kerül. * Kalifornia egyes magánhálózatain már most lehetséges, hogy a delikvens telefonon rendel a képernyőjére videojátékot, lekér valamilyen általa érdekesnek tartott, vagy éppen a munkájához szükséges adatot a tv-társaság központi elektronikus archívumából, esetleg télikabátot óhajt vásárolni és másodpercek alatt a saját televízióján böngészheti az ár- és egyéb ajánlatokat. Red Bums profesz- szor, a New York-i egyetem tanára kijelentette: „A ma emberét, a TV-PC-nemzedék tagjait elragadtatással tölti el az az új lehetőség, hogy szobájukból immár nemcsak nézhetik a műsort, de mind nagyobb mértékben azt is megszabhatják, mikor mit akarnak látni, hallani”. A professzor azt jósolja, hogy nemcsak a szórakoztatóiparban és az üzleti életben, hanem a kultúrában is forradalmi változást jelenthet az interaktív rendszer.- Nincs messze az az idő, amikor az igényes tévénéző megnyom egy gombot, ezzel megrendeli a programot és a következő két-három órában módszeresen végigjárja a földkerekség leghíresebb múzeumait - anélkül, hogy felemelkedne lakása foteljéből. Az 500 program és a rengeteg szolgáltatás felé vezető úton az első lépés, hogy az egész országban különleges üvegszál-kábelrendszert kell telepíteni. Ennek az ára becslések szerint százmilliárd dollár. Mikrohullámokkal tönkreteszik a repülőgépek irányítókészülékeit Ragacsfegyver és fóliaágyú Az Egyesült Államokban olyan fegyverrel kísérleteznek, mely „ragacshabbal önti el és köti gúzsba a katonát, ágyúval, mely ezüstfóliát lő ki, s azzal bevonva megvakítja, harcképtelenné teszi a járművet, lézer- fegyverrel, mely dezorientálja a repülőgépeket, hanggenerátorral, mely iszonyú zajával okoz elviselhetetlen fájdalmat a szárazföldi csapatok katonáinak és nagyerejü mikrohullámokkal, melyek tönkreteszik a tankok, ágyúk és repülőgépek irányzókészülékeit. A háború, amely megkíméli a városokat, de elpusztítja az embert, a hetvenes évek stratégiai ideálja volt. Szerencsére a neutronbomba-terv és maga a gondolat kiment a divatból, talán mert a kormányok nem merték képviselni. Napjainkban egy ezzel merőben ellentétes új elképzelés nyer teret: olyan fegyverekkel háborúzni, amelyek csak harcképtelenné teszik az ellenfelet, s nem pusztítanak. A számtalan új fegyverfajta közül talán a ragacshab-ágyú a legötletesebb. Egy vízágyú- szerű fegyverről van szó, mely folyadékot löveli az ellenséges katonákra. A folyadék a levegővel érintkezve besűrűsödik, s végül ragacsos barna masszaként öleli körül, s bénítja meg a katonát. Fogságbaejtés után az ellenfélről leolvasztják a ragacshabot. Röntgen helyett infravörös fény Ártatlan náthával kezdődik. Aztán kínzó nyomással a szem- üregek alatti tűszúrásokkal büntet minden fejbólintásért. Aki ekkor orvoshoz megy, az gyakran a röntgengép előtt találja magát, mert az orrmelléküreg- gyulladás diagnózisát csak a koponyába való bepillantás igazolhatja. Az antibiotikumok harca hat hétig is eltarthat, miközben további 2-4 röntgenfelvétel készítése válik szükségessé. „Vizsgálati technikánkkal ezeknek a képeknek a 80 százaléka feleslegessé válhat” - jelentette be most Gerhard Müller, a berlini Laser-Medizin-Zentrum ügyvivője. A kutatók egy régi módszert tökéletesítettek modem technikával, s az átvilágításhoz fényt használnak röntgencsövek helyett. A Berlin-Steglitz egyetemi klinikán már több mint 300 páciensnél alkalmazták az infravörös vizsgálati módszert: arcra irányított videokamera fog fel láthatatlan infravörös sugarat, amely még több centiméter vastag szöveten is keresztülhatol. „Természetesen nem várhatunk túl éles képet - mondja Jürgen Beuthan, a módszer feltalálója - de sok diagnózishoz erre nincs is szükség". Ha a monitorkép két világos területet mutat a szemek alatt, akkor a melléküregek szabadok. Az üregekben pangó váladék viszont elnyeli a fényt. A homloküregekbe is be lehet világítani infravörös fénysugárral. A kutatók számos területen látják alkalmazhatónak ezt az enyhe átvilágítást. A japán Casio Computer cég legújabb dobozalakú tévéjét mutatta be február 10-én, amely LCD (liquid-crystal-display) rendszerrel működik, Can-Tele néven február 18-tól kerül a piacra 180 dolláros áron. A szótárt a hanghordozáshoz kell igazítani Beszélő komputerek A számítógépek világának ezévi, aktuális újdonsága az emberi beszéldet megértő személyi számítógépek megjele- nése.Ezek a szuperintelligens gépek képesek arra, hogy szokott parancsokat begépelés helyett szóban fogadják. Legalábbis elvileg. A Dragor Dictate nevű szoftvernél például „wake up” - kelj fel!-lel történik a gép bekapcsolása, és „go to sleep” - menj aludni !-val a kikapcsolás. Ám ami e kettő között van, az nem mindig egyszerű. A gépek a maga harmincezres szótárát minden esetben hozzá kell igazítani kezelőjének hanghordozásához, ami hosszadalmas és bonyolult folyamat. A Dragon Dictate egyik használója éppen arról panaszkodott a Newsday című amerikai lap hasábjain, hogy a gép olykor félreérti és ebből kényes helyzetek teremtődnek. Porból lettünk(2.) A tágulás is bizonyíték Előző cikkünkben a „háttérsugárzásról” írtunk, mint az ősrobbanás egyik bizonyítékáról. Egy másik érv az a tény, hogy tágul a Világtér. Nem a látható csillagok egyedi mozgásáról van szó, ezek a mi Tejútrendszerünk tagjai, annak együttes gravitációs vonzereje tartja őket ösz- sze, hanem arról, hogy a 100 milliárdnyi tejútrendszer távolodik egymástól. A miénkről nézve annál nagyobb sebességű ez a mozgás, minél távo- labbiakat vizsgálunk. Látszólagos méretük már a távolságukról is árulkodik, mert általában hasonló méretűek. Nem szabad azonban arra gondolnunk, hogy a sajátunk a kitüntetett központ. Egy távoli bármely tejútrendszerből nézve körül, szintén azt tapasztalnánk, hogy attól is a távolsággal arányosan növekvő sebességgel távolodik a többi. Minden hely központnak számít, hiszen közös piciny pontból robbant szét az anyag. A tér tágul. A legtávolabbi csillag- város sebessége is még messze a fény terjedési sebessége alatt van. Habble csillagász elmélete szerint a tágulás 15 milliárd év óta tart. Ezt támasztja alá a rádióaktív izotópok életkora is. Nem ismerjük pontosan a Világegyetem anyagának tömegét. Ha ez elér egy bizonyos értéket, a tömegvonzási erő a tágulást lelassítja, s mintegy 50 milliárd év múlva leállítja. Mozdulatlan azonban nem maradhat, a gravitáció összezuhanásra kényszeríti. Azt egy pontba zuhanáshoz újabb 65 milliárd évre lesz szükség. Az e módon bekövetkező világvégétől tehát mostanában nem kell tartanunk. Ha azonban a kozmikus tömegsűrűség a számított érték alatt van, a tágulás a végtelenségig fog tartani. Az első változat esetén sem biztos, hogy megsemmisül a Világmindenség. Elképzelhető, hogy újabb tágulás fog bekövetkezni. Az is lehet, hogy a mostani periódus már nem is az első. Földünk azonban az újabb tágulást természetesen nem fogja túlélni, mivel az összeomlás során sugárzássá alakul. De az ilyen távoli jövőről nem érdemes gondolkodnunk. Van saját bajunk most éppen elég. Dr. Tóth A mosógép-karrier vége Jön a mosógolyó! Valamikor, nem is olyan régen, a legnehezebb munkák közé tartozott a mosás. Nem csoda, hogy aki csak tehette mosónőt fogadott, aki a nagy gőzben mosóteknő fölé hajolva: derekat, lábat, kezet kínzó munkával megtisztította a szennyest. A mosás technológiája évszázadokig változatlan volt. így mostak még dédanyáink, nagyanyáink is. A mosógép forradalmasította a nagymosást, nemcsak azért, mert a nőket mentesítette a nehéz fizikai munkától, hanem mert a géppel egyre több férfi „tudott” mosni. így vált a nagymosás férfimunkává is. Nálunk a mosógépgyártás az ötvenes évek második felében kezdődött el. Egy-kettőre olyan népszerű lett, hogy a gyártókapacitást többszörösen meghaladta a kereslet. Kezdetben csak kiutalással lehetett mosógéphez jutni. Később elkezdték gyártani a centrifugát is, amely a ruhacsavarás nehéz munkájától kímélte meg a háziasszonyokat. Felgyorsult a fejlődés. Kezdetben csak külföldön: Jugoszláviában, a nyugati országokban csodálhattuk az automata mosógépeket, amelyek a mosás minden fázisát az ember parancsának megfelelően végezték. Később megjelentek a hazai szaküzletekben is. Azóta az automaták lényegében csak korszerűsödtek és drágultak. Úgy tűnik, hogy napjainkra elérték a csúcsot. Ezzel talán véget is ért a karrierjük. Új korszak kezdődik. A mosógolyó korszaka. Német feltalálók, tíz évi kutató munka után, elkészítettek egy teniszlabda nagyságú golyót, amely mindössze 250 gramm és belsejében olyan motort rejt, amely másodpercenként húszezer alacsony frekvenciájú infrahangot bocsájt ki. Ha ezt a golyót, melegvízbe áztatott - lavórban, fürdőkádban, dézsában - ruhák közé helyezik, eltávolítja a szennyet, méghozzá mosópor, mindenféle vegyszer nélkül. Nem szenny- nyezi a környezetet, nem árt a ruhának, ráadásul fillérekért „dolgozik”. Sajnos még a makacs foltokat- gyümölcs, csokoládé- nem távolítja el, ennek ellenére nagy jövőt jósolnak a mosógolyónak, hisz a ruhák többsége nem ilyen szennytől piszkos. A hírek szerint a mosógolyó a német üzletekben hamarosan megjelenik. Az ára 50 dollár körül lesz. Sz. Harsányi János A legolcsóbb aknák nem nagyobbak, mint egy narancs Hatvan millió alattomos szerkezet A legkisebb és legolcsóbb aknák épp hogy csak egy kilót nyomnak és nem nagyobbak mint egy narancs. Áruk sem több pár német márkánál. Sok afrikai és ázsiai ország földje aknák millióit rejti magában. Becslések szerint mintegy 60- 100 millió alattomos szerkezet leselkedik áldozatára. A fejlődő országokban legtöbb áldozatukat a polgári lakosság körében szedik. A szerencsétlenül jártak fele gyermek és asszony. Körülbelül minden fél órában valahol a világon aknára lép egy ember és életveszélyes sérülést szenved. Szakemberek szerint számuk havonta eléri az ezret - úja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szárazföldi aknák a korszerű „olcsó” gerilla-hadviselés legfélelmetesebb és szinte felszámolhatatlan hagyatékai. Becslések szerint csupán Boszniában és Horvátországban egy-két millió aknát rejt a föld. Afganisztán még 14 évvel a háború után is a világ egyik legel- aknásítottabb országa. Itt időközben 350 ezer - egyes feltételezések szerint 500 ezer - személyt öltek meg vagy sebesítet- tek meg súlyosan aknák. Az ismert adatok szerint Afganisztánban 9-10 millió akna lapul a földben, Angolában kilenc, Irakban pedig 5-10 millió. Számuk a kis Kuvaitban is óriási: mintegy ötmillió. Afrika 18 országában összesen 30 millióra tehető a robbanásra kész aknák száma. Ezekben az országokban nem csak az egyén, de egész családja számára is katasztrófa, ha valaki nyomorékká válik. Amennyiben ő volt a család- fenntartó, nincs aki előteremtse a pénzt a sérült megsegítésére. Mint a Nemzetközi Vöröskereszt adataiból kitűnik, 1991— 1992-ben az aknától elszenvedett sérülések 40 százalékánál mintkét lábat amputálni kellett. Csupán az aknától sebesültek 18 százalékának sikerült egyik lábát megmenteni. Legtöbbször azonban - egyéb végtagok és szervek mellett - a megmentett láb is sérült volt. Afganisztánban - a Vöröskereszt számításai szerint - átlagban ötezer svájci franknak megfelelő összegbe kerül egy aknasebesült ellátása, egy egyszerű művégtag ára 100 franknyi ösz- szeget tesz ki. A vidéki lakosság havi jövedelme ezzel szemben 10 frankra tehető. Afganisztán, Angola és Kambodzsa területének egy- harmada számít aknával fertőzöttnek. Dél-Szudánban a mezőgazdasági termelés nagy részét megbénították az aknák, emberek tízezeréit taszítva a szegénység fogságába - számolt be a Vöröskereszt egyik a helyszínen járt küldötte. Á világ 35 országában mintegy száz különféle aknát állítanak elő. Megvásárlásukkor a vevő gyakran elkendőzi a vég- felhasználó kilétét. A szárazföldi aknáknak több mint 150 fajtája ismert, kezdve a harckocsik elleni nehéz tányéraknáktól, amelyek csak 300 kilogrammnál nagyobb nyomásra robbannak, az egészen kicsikig. Utóbbiak között némelyik akár egy reá szálló madártól is működésbe lép. Amennyiben az akna fémalkatrészeket tartalmaz, biztonságosan felkutatható elektromágneses készülékekkel. Időközben azonban már több millió olyan kis műanyag akna is létezik, amelyek technikai sgédlettel alig fedezhetők fel. Különösen hátborzongató az a típus, amelynél már nem az a lényeg, hogy a támadót harcképtelenné tegye, hanem hogy a lehető leg- szömyűségesebb módon széttépje. Ez az aknatípus nem a talajban robban, hanem rohanás előtt egy méterre kiugrik a földből, hogy megnövekedjék szilánkjainak szétszóródási tere. A Nemzetközi Vöröskereszt egy Montreux-ben tavaly megtartott konferenciáján a szakértők felhívták a figyelmet, hogy a mai konfliktusokban a gyalogsági aknákat gyakran már nem katonai célokra alkalmazzák, hanem arra, hogy növeljék a terrort a polgári lakosság körében. Reguláris hadseregek rendszerint harckocsik elleni védel- mül használnak aknákat. Eltávolításukat nehezítendő, a telepítéskor gyalogsági aknákat vegyítenek közéjük. A magukat a hadviselés szabályaihoz tartó feleknél általánosan elfogadott, hogy az aknákat szigorú telepítési terv szerint, pontosan kimérve telepítik, hogy céljuk betöltése után biztonságosan eltá- volíthatóak legyenek. Azokban az országokban, ahol nem reguláris vagy félreguláris csoportok háborúznak egymással, nincs rendes aknatelepítési terv, de az aknamezőket sem mérik ki illetve jelölik meg. Ezekben a kis háborúkban nem tartják be hadviselés szabályait és a konfliktus befejeződése után nincs pénz a módszeres aknaeltakarításra sem. Ha ilyen térképésze- tileg nem jelölt aknák maradnak vissza, átlagban négy számjegyű dollárösszegre rúg egyetlen - eredetileg néhány dollárba kerülő - akna felkutatása és hatástalanítása.
