Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-16 / 46. szám

1994. február 16., szerda Gazdaság új Dunántúli napló 9 A tehenészeti ágazat érte el a legjobb eredményt Fotó: Szundi György Nyereséges évet zártak Szajkón Gondot jelent, hogy nem volt még földárverés Sörtörköly zárt edényben / Állattartó társaságok kötöttek szerződést a takarmánykiegészítő végtermék szállítására Megvették a Mecsek Fűszért Rt.-t A Mecsek Fűszért Részvény- társaság 63,66 százalékos Ál­lami Vagyonügynökség tulaj­donban lévő részvényeinek ér­tékesítésére kiírt pályázatát az AVÜ Igazgatótanácsa eredmé­nyesnek nyilvánította. A tender nyertese a Dália konzorcium, a megajánlott vételár a meghirde­tett részvénycsomag névértéké­nek 105 százaléka. A pakett részvényeinek közel egyhetedét kárpótlási jegyben kell kifi­zetni. Fórum Szigetvárott vállalkozóknak a gazdaságfej lesztésről Gazdasági Fórumot szervez a szigetvári Városháza nagyter­mében február 17-én 15 órától a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Sziget­vári Önkormányzat. A tájékoz­tatók témakörei igen figyelem­reméltóak. Szó lesz a regionális, a megyei gazdaságfejlesztési programokról, s ezen belül az önkormányzatok lehetőségeiről, a térségfejlesztés munkaügyi szempontjairól, valamint a vál­lalkozói szféra részére nyitható szolgáltatásokról és hitellehető­ségekről. A Baranyai Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal képviselője pedig elmondja, mit kell tudni a kezdő vállalkozó­nak. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 15. Pénznem árfolyam Ft-ban Angol font 149,85 Ausztrál dollár 72,15 Belga frank (100) 284,81 Dán korona 15,00 Finn márka 18,19 Francia frank 17,24 Gör. drachma (100) 52,28 Holland forint 52,28 ír font 143,45 Japán yen (100) 98,40 Kanadai dollár 75,20 Kuvaiti dinár 342,61 Német márka 58,66 Norvég korona 13,56 Olasz líra (1000) 60,55 Osztrák sch. (100) 834,28 Portugál esc. (100) 58,20 Spanyol pes. (100) 71,95 Svájci frank 69,74 Svéd korona 12,67 USA dollár 101,72 ECU (Közös Piac) 113,64 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A száj ki Béke Mezőgazda- sági termelőszövetkezet nyere­séges évet zárt. A gazdálkodá­sukon semmit nem változtattak, úgy csinálják, mint eddig. Meg­adtak mindent a földnek, az ál­latoknak. A jelentősebb jöve­delmet a növénytermesztésben a kukorica és búza hozta. Az ál­lattenyésztésben a tehenészet, de a sertéságazat sem volt vesz­teséges. Értékesíteni tudják, ha nehezen, áron alul a bort is.-A legnagyobb gond, hogy nem volt még földárverés, csak március végén kezdődik - mondja Husti Mihály elnök. - Minden földet megműveltünk, összesen 4800 hektáron gazdál­kodunk, ebből a szántó 3800 hektár. Ha nem lenne a kárpót­lási földárverés nyugodt lennék, de így nem tudom, hogy meny­nyi földünk marad. Sok tsz-tag is jogosult kárpótlási földre, az árverések elmaradása miatt semmilyen földalaphoz sem le­het hozzányúlni. Ezeket a terü­leteket bérelnénk a tagjainktól, ez is egy jövedelem, amitől a tagok egyelőre elesnek. Remé­lem, hogy megússzuk az egész árverést 2-300 hektáros veszte­séggel. A tőzsdén már leszer­ződtük a kukoricát és a búzát is. A szövetkezetből egyetlen egy aktív tag lett magángazda a közel 300 emberből. Csak a lánycsóki faluszövetkezet vált ki a többiek Babarc, Kisnyárád, Liptód, Versend maradt. A lánycsókiak közül is 47-en vál­tak ki csoportosan, és 32-en to­vábbra is a szajki szövetkezet­ben maradtak. A nyugdíjasok­kal együtt 900 tagúk van. Ha nem váltak volna ki a lánycsó­kiak, még jobb lenne a helyzet, még nagyobb lenne a nyersé- gük.- A tőlünk kivált lánycsó­kiak, ha bárki mással egyesüle­tek volna annak idején, nem vit­tek volna ki ekkora, több mint 64 millió forint tehermentes va­gyont, mint tőlünk - mondja Husti Mihály. - Akik kiváltak, azok a szajki szövetkezetben is jól dolgoztak. A kisembereknek csak a szö­vetkezet adhat biztos megélhe­tést, állítja Husti Mihály. Aki­nek 50-100 hektáija van az ne- kiállhat a magángazdálkodás­nak, de annak is szüksége van a nagyüzemi háttérre. A kisgaz­daságoknak ugyanolyan érdeke a szövetkezet megléte, mint a tagoknak, világon mindenhol nagyüzemek alakulnak, nálunk meg most aprózzák el azokat.-Tavaly már olcsóbban tud­tunk hitelekhez jutni. Nálunk mindenki a szakmájában dolgo­zik, senkit nem küldtünk el, sőt még embereket is vettünk fel - folytatja Husti Mihály. - A ki­válást követően jóval keveseb­ben dolgoznak a műhelyben, sok traktoros és szerelő ment el a lánycsóki faluszövetkezet- hez.Ha valaki paraszt szeretne lenni, legyen, de nagyüzem nél­kül nem megy. Nagy gond, hogy megosztották a parasztsá­got. Egymásnak ellensége már lassan a tsz és a magángazda, pedig a szövetkezet érdeke is, hogy vessen, arasson az egyéni gazdáknak, mert az bevételt je­lent neki. Ha az EUROP szabványra akarnának átállni, akkor egy évre szüneteltetniük kellene a sertéságazatukban a termelést. Egy új fajtát kellene vásárol­niuk. Husti Mihály véleménye szerint ez a tenyésztőknek egy jó üzlet. A tejipar privatizávció- jában pedig azért nem vesznek részt, mert nincs kárpótlási je­gyünk, és csak olyan vállalko­zásba fektetnek be, ahol ők lesznek többségben és szavazati joguk is lesz. 1994-ben már eladtak 100-120 vagon tavalyi terményt is. A bort is ebben az évben ér­tékesítik. Minden eddigi ágaza­tuk működik. Az 500 milliós tehermentes vagyonukból semmit nem éltek fel, és a nyugdíjasaik is megkaptak minden juttatást. A tagoknak 300 000 forintnál több az éves jövedelme a szövetkezetben, ezt szeretnék még tovább emelni. Kukorica és napraforgó hibrid­termesztéssel is foglalkoznak, mint mezőgazdasági kisterme­lők. Ha a nagyterületeket kis- parcellákra osztják, akkor erre már nem lesz mód, és jelentős plusz bevételtől eshetnek el.- Életképes a szövetkezet - mondja Husti Mihály. - A kö­zösből szétbontott egyéni va­gyonra vigyáznak a tagok. Ahol látott jövőt a szövetkezetben a parasztember, ott bent is ma­radt. Sz. K. Több baranyai állattartó kis­termelő is panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, amelyben azt nehezményezték, hogy a Pannónia Sörgyár ettől az évtől már nem ad számukra az állatok takarmányozására alkalmas sör­törkölyből. Korábban a gazdák évtizedeken keresztül szállíthat­ták el a a sörgyártási technoló­gia továbbiakban már haszno- síthatatlan végtermékét, és más takarmányokkal keverve álla­taik hizlalására használták. Mi­vel a sörtörköly mennyisége véges volt, a felhasználók kö­zött gyakran alakult ki verseny a szállítás jogáért, sokszor éj­szakákat várakoztak az igény­lők a reggeli vételezésre. A lehetőség megszűnése vi­szont kellemetlen helyzet elé ál­lította azokat a gazdákat, akik hosszú távon számítottak a ked­vezményes árú takarmányki­egészítőre. Problémájukkal a sörgyár illetékeséhez, Bodor László értékesítési osztályveze­tőhöz fordultunk.-Valóban megszűnt a ked­vezményes lehetőség, ennek azonban alapos indoka van. A város közepén működő sör­gyárból a gazdák hordókban, A januári kedvező időjárás hatására az őszi vetésű kalá­szosgabonák tovább erősödtek. Az elmaradt őszi mélyszántáso­kat is igyekeztek pótolni a gaz­dálkodók. Januárban az ország területén a csapadék mennyi­sége 11—58 milliméter között változott. A felázott mélytala­jok embert és gépet egyaránt próbára tettek - áll a szaktárca legfrissebb elemzésében. A novemberi-decemberi ha­vazás miatt betakarítatlan kuko­ricaterületek tovább csökken­tek, ezek nagysága jelenleg csupán 3-5 ezer hektárra tehető. A cukorgyárak decemberben nyitott műanyagedényekben szállították el a törkölyt, ami gyakran elfolyt, kellemetlen szagot árasztott. Ez nagyon za­varta a környék lakóit, akik arra is panaszkodtak, ha a szállítók a gyár környékén éjszakáztak a törkölyre várva. Ráadásul az igény sem volt állandó, a nyári sörgyártási csúcsidőben gyak­ran tekintélyes mennyiségű vég­termék megmaradt. Ennek el­szállíttatása jelentős anyagi ter­het jelentett a vállalat számára. Valamennyi jelentkező prob­léma megszüntetése érdekében leszerződtünk néhány nagyobb, állattartásra berendezkedett gazdasági társasággal, amelyek vállalták a teljes mennyiség zárt tartálykocsikban történő elszál­lítását. Többek között Dalman- don, Bonyhádon, kaposszek- csőn, Egerágon, Barcson, Má- gocson és Felsőnánán vannak szerződött ügyfeleink. Nem tar­tom kizártnak, hogy a felesleges törkölyt szívesen eladnák a kis­termelők számára. Ezért azt ja­vaslom a sajnálatosan takar­mány nélkül maradt gazdáknak, hogy ezekkel az állattartó társa­ságokkal próbálják felvenni a kapcsolatot. K. E. befejezték feldolgozási kampá­nyukat, ezért az év végi kedve­zőtlen időjárás miatt 1000-1300 hektáron a cukorrépa a földben maradt. A felvásárlói és a termeltető szervezetek tevékenysége janu­árban megélénkült, sorra kötik a termelőkkel a különféle szerző­déseket. A megyei földművelé­sügyi hivatalok adatai szerint a műtrágya- és a növényvédő- szer-ellátás jó, hasonló a hely­zet a gép- és alkatrészellátásban is. A tavaszi vetésű növények vetőmagellátása minden me­gyében jó, a forgalmazásukban verseny helyzet alakult ki. Fórum a bérleményekről A Baranya megyei gazda­sági érdekképviseletek és ér­dekvédelmi szervezetek ismét fórumra hívják mindazon megyei vállalkozókat, akik nem lakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlanok bérlői. A pécsi Szliven étte­remben február 22-én I5.30-kor kezdődő összejöve­tel célja, hogy egyfajta szö­vetségre lépjenek egymással a helyiségbérlők, valamint tájé­koztatást kapjanak a legújabb fejleményekről. A pécsi ön- kormányzat soron következő február 17-i közgyűlésének napirendi pontjai között sem szerepel az erről szóló rende­let megvitatása. Gyorsjelentés a földekről Érdekközösség a PRMKK és az átképzendők között Nem irigylem sem a mai pá­lya-, sem az újrakezdőket. Mi­hez kezdjenek a szakképzett­séggel nem rendelkezők, és mi­hez azok, akik az eredeti szak­májukban sem tudnak elhelyez­kedni? Kallós Miklós, a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ (PRMKK) igazgatója mondandóját hall­gatva döbbenek rá, őket is ugyanezek a kérdések foglal­koztatják. Csak amíg az egyén­nek a kenyere függ attól, hogy sikerül-e olyan szakmát kita­nulnia, amivel biztonságos je­lent és jövőt teremthet magá­nak, addig az intézménynek az az elemi érdeke, hogy ehhez minden segítséget és lehetősé­get megadjon. A kockázat, s a cél, ha más-más oldalról, de végtére is közös.- Építő, gépész, villamos, kézműves és vállalkozói szak­irányban, ezeken belül is majd ötven speciális képzést nyújtó tanfolyamon képezzük első, il­letve második szakmára hallga­tóinkat, s a végzettek legalább felét egy éven belül el kell he­lyeznünk - sorolja az igazgató. Követelmény, hogy csakis piacképes szakmát tanítsanak. Legkeresettebb a számítógépes képzés, több műszakban oktat­nak a hat zsúfolt teremben. Ha­zai rendszergazdaként a Kol- pinggal közösen most alakítják ki a gyakorló irodát, ahol a hall­gatók minden munkaügyi, anyaggazdálkodási, termelési, üzleti, szállítási és egyéb más tudni- és tennivalóval úgy is­merkednek meg, mint ha egy jól szervezett cégnél dolgoznának. Hogy megelőzhessék a képző és képzett pályaválasztási mel­léfogását, munkaalkalmassági, munkapszichológiai pályaal­kalmassági vizsgálat bevezeté­sét tervezik. De hogyan képzelik el jövő­jüket az intézmény kínálta lehe­tőségekkel élők? A huszonhárom éves tolnai Be- rényi Zoltán gépészeti szakközép- iskolában az érettségivel gépész karbantartó szakképzettséget szerzett. Dolgozott, aztán a céget felszámolták, elhelyezkedni nem tudott. Egy évig volt munkanél­küli. A központ hirdetésének kö­szönhetően novembertől tanulja a hidraulika és pneumatika szerelő szakmát a nyolc hónapos, bentla­kásos tanfolyamon.- Oklevelet kapunk a Festő és a Helion cégtől. Ezzel a ket­tős, speciális szakmával megnő az esélyem az elhelyezkedésre.- És ha nem sikerül?- Ha végképp nem tudok el­helyezkedni az új szakmámban sem, akkor ismét megpróbálko- zok az autószereléssel. A tavaly érettségizett dom­bóvári Takács Orsolya angol középfokú „C” nyelvvizsgával sem jutott be az egyetem ma­gyar-angol szakára. Elhelyez­kedni sehol sem tudott, jelent­kezett a pályakezdők munka- nélküli segélyére, ott ajánlották neki az öt hónapos idegennyelvi gépíró és szövegszerkesztő tan­folyamot.- Itt számítógépes szöveg- szerkesztő programokkal dol­gozunk, könyvelési és ügyviteli ismeretekkel gyarapszunk, fax, nyomtató és egyéb irodai be­rendezések kezelését sajátítjuk el. Elég keresett dolgokat tanu­lunk és csinálunk, ebben az is nagy segítség, hogy önállóan mindenkinek van „saját” gép­parkja, hogy gyakorolhasson.- Milyen esélye van az elhe­lyezkedésre?- Már kaptam pécsi állás- ajánlatot.-A továbbtanulásról végleg lemondott?- Nem. De azt végképp meg­tanultam, hogy az érettségi ön­magában mit sem ér. A tizennyolcadik évében járó nagyharsányi Sum Zoltán tavaly végzett villanyszerelő­ként, de nem tudott elhelyez­kedni, illetve mire talált volna munkát, már felvették ide a vil­lamos háztartási gépszerelő tanfolyamra. A jól felszerelt tanműhelyben Hágen József instruktor irányításával tizen­hatan tanulják az új szakmáju­kat. Van köztük, aki már jó né­hány év villanyszerelő múlttal a háta mögött, s van, aki har­mincnyolc évesen lesz pálya­módosító.- Az eredeti és a most meg­szerzendő új szakmával na­gyobb lesz az esélyem, hogy munkahelyet találok. Talán az ipart is kiváltom - közli re­ménykedve.- Csak esélynövelésnek jó ez a lehetőség?- Annak mindenképp. Enél- kül otthon ülhetnék, várhatnám, leshetném a munkát. A kedvem is megjött a tanuláshoz, szeret­nék érettségizni, s talán még va­lamelyik villamossággal foglal­kozó főiskolára is eljutok. A PRMKK Baranya, So­mogy és Tolna megyéből jelen­leg 413, ebből Pécsett 340 munkanélküli vagy pályakezdő életének sorsfordítását segíti. B. Murányi László A bútor-restaurátor és fafaragó tanfolyam résztvevői főképp templomok berendezéseinek felújításával foglalkoznak majd Fotó: Szundi György ! t

Next

/
Oldalképek
Tartalom