Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-02 / 32. szám

1994. február 2., szerda Oktatás - Kultúra üj Dunántúli napló 7 Vendégtanárok és átképzésük a nyelvoktatásban Nyelvtanulás ellentmondásokkal Oroszórák schillingért Nemzedékek szólalnak meg különféle nyelveken, de több­nyire angolul és németül Ma­gyarországon, amely évtizede­ken át arról volt híres, hogy la­kói semmilyen idegen nyelven nem beszélnek. Ez az értelmi­ség és szakképzett munkások körében mind feltűnőbben és jó irányba változik. Hogy is ál­lunk a nyelvtanulással, nyel­voktatással, alap- és középis­kolás fokon? Ennek eredtünk nyomába baranyai körjáratun­kon. Amikor eltűnt a kötelező ide­gen nyelv, esetünkben az orosz, nagyon színessé vált a Bara­nyában tanulható idegen nyel­vek palettája. Legtöbben néme­tül és angolul akarnak tanulni azóta is - kelet- nyugati nyelv párosításban még csak a legjob­ban informált fővárosi elitér­telmiség taníttatja gyermekeit. A fejlett országokban nyugaton egy keleti és egy nyugati nyelv tanulása gyakorlat. A nyugati határszélen élő orosz szakosok például Ausztriába járnak át oroszórákat adni - ma már 300 schilling óradíjért. Német Németül több mint 17000 ál­talános iskolás továbbá 3300 középiskolás tanul Baranyában - az utóbbiakat 48 tanár tanítja, ami ijesztően kevés. A kéttany- nyelvű vagy nemzetiségi nyelvi oktatást diplomás, jól felkészült tanárok végzik, de középfokú iskolai bizonyítvánnyal is tanít­ják általános iskolákban a né­metet, tudjuk meg Tóthné Laf- ferton Annától. Gyakori eset, hogy nem tudja német nyelven tartani a továbbképzéseket a németet oktató pedagógusok­nak, mert sokan nem értenek olyan szinten. Nekik nyelvfej­lesztő, nyelvművelő tovább­képzéseket rendez a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, in­gyenes helyet kapnak a Le- nau-házban. Ugyanakkor léte­zik a nagyon magas színvonalú gárda, amelynek tagjai szakmai folyóiratokban publikálnak, könyveket írnak, jó kezdemé­nyezéseket indítanak. Tavaly 40 némettanár hiány­zott. Másutt az anyaországból érkező vendégtanárok visznek pezsgést az iskolákba: Pécsvá- radon négy év óta már a máso­dik német hölgy A kéttannyelvű oktatásban működnek vendég­tanárok a Tiborc utcai iskolában is, továbbá az 1 sz. gyakorlóban és hárman a Leőwey nemzeti­ségi tagozatán. Tizen dolgoznak az egyetemen a volt orosztaná­rok átképzésén. Szaktanácsadó­juk a heidelbergi Ruth Hüb­ner-Lukes, aki továbbképzése­ket, mintatanításokat tart, tan­könyveket készít. Tolna me­gyében szinte ugyanennyien vannak a német vendégtanárok. Munkájuknak mégis nagyobb a látszata, mivel kint tanítanak a falusi iskolákban. Jó volna ha az egyéb tárgyakat, pl. a törté­nél- met, földrajzot is németül Képregény A képregény, mint tankönyv bevezetését - függetlenül tar­talmától - nagy vita előzte meg Németországban. Azon már túl vannak a német pedagógusok, hogy megkérdő­jelezzék ezt a tankönyv formát, hiszen kiderült, hogy rengeteg gyerek szereti magát a műfajt és nagy hatással van rájuk a kép­regény. 500 német iskolában a gyere­kek a tankönyveik mellé kaptak egy egészen sajátságos, újszerű „olvasmányt” is: egy képre­gényt, Hitler életéről. Láthatják a náci párt kialakulását, a nácik bűneit, a világháború kirobban­tását, a koncentrációs táborok borzalmait. Az új tankönyvet szeptem­bertől használják az említett 500 iskolában, egyelőre csak kísérleti jelleggel, de jövőre már mindenütt hivatalos tan­anyag lesz. tanítanák, erre azonban nincs még kapacitás. A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet osztrák és német kapcsolatai, a stájer pedagógiai intézettel való együttműködés, valamint a testvérvárosok, test­vérfalvak mozgalmából gyak­ran kerülnek német nyelvterü­letre tanárok és diákok is. A ba­ranyai tanárok Grazban látogat­nak órákat, Fellbachban beülte­tik az iskolapadba a leőweysta diákokat, akik ott helyt is áll­nak. Boly, Mecseknádasd, Nagynyárád, Villány, Siklós, Pécsvárad is ápol ilyen kapcso­latokat, s ezekből elsősorban az iskolák profitálnak. Horvát Baranya 18 horvát nemzeti­ségi iskolája a nyolcvanas években élt igazán pezsgő éle­tet. Ekkor volt a legtöbb diák­juk, sok volt a testvérkapcsolat eszékiekkel, más horvát telepü­lésekkel, virágzott az üzleti élet, a turizmus, így a magyarok kö­zül is sokan tanultak horvátul.- Nem is annyira a háború, mint inkább a világnyelvek szo­rították háttérbe ennek a nemze­tiségnek a nyelvét — mondja Preradovics Emil szaktanács- adó. - Megtörtént, hogy a jel­legzetes horvát Kátoly iskolájá­ban gyerekek és szülők nem a horvát, hanem a német nyelvet választották. Nem hibáztatható sem a tanító, sem az önkor­mányzat. Az önazonosság-tudat veszett ki az emberekből? Ha­sonló lehet Pogányban, holott van horvát szaktanáruk. Mind­két falu új iskolát épített (ka­pott), éppen mert nemzetiségi falvakról van szó, ismét önál­lóak lettek az iskolák, mégis hi­ába. Valami megváltozott - így a szakfelügyelő. Ismét békebeliek viszont az eszéki Pedagógiai Intézettel való több évtizedes kapcsola­tok, kölcsönösek a továbbkép­zések az itteni horvát és a lent megmaradt magyar kisebbség nyelvtanárai számára. Angol Angolt ma 9509 általános és 3021 középiskolás tanul Bara­nyában. A múlt tanévben 8800 gyermek tanulta 74 általános iskolában. Közülük csak 23-ban volt képesített tanár. A hiányzók helyett legjobb esetben nyelvvizsgával rendel­kező átképzős orosztanár tanít, de sokhelyütt a nyelvet • alig ismerő, nem is pedagógus ké­pesítésű személy. Az iskolák csak így tudtak „eleget tenni” az angol iránti szülői és gyer­meki óhajnak - olvassuk Bölcskei Andrásné szakértői je­lentésében. A hiányok pótlására több tur­nusban folyik az orosz szakos tanárok átképzése. Az egyete­meken, főiskolákon megnövelt létszámban képezik a nyelvta­nárokat, és 3-4 éven belül talán enyhül e gond. A családok óhaja változatlan, nem sajnálják a pénzt a drága angol nyelv­könyvekre. Az iskolák használ­ják a hang- és videokazettákat, sőt a műholdas adásokat is a nyelvtanulás szolgálatába állít­ják. Baranya azonban e téren is szolgál valami különlegesség­gel: a Devon megyével való kapcsolat gyümölcseként az 1992/93 tanévtől már második tanévüket töltik itt az angliai ta­nárok. Kezdetben négyen vol­tak, ma vendégtanárok működ­nek a megye szinte valamennyi gimnáziumában. Szigetváron hárman dolgoznak, ketten álta­lános iskolában, tanítanak Szászváron, Komlón a szilvási iskolában, Somogyapátiban, és februártól a pécsváradi gimná­ziumban is. Szakmai szempontból And­rew J. Chandler fogja össze munkájukat, továbbképzésüket, amelybe a magyar nyelvvel, kultúrával, közoktatással való ismerkedés is beletartozik. Szaknyelvek Hogy arányokat érzékeltes­sünk, franciát 530, olaszt 742, latint 216, spanyolt 61, egyéb idegen nyelvet 107 fiatal tanul Baranya gimnáziumaiban. Oroszt általánosban 865, gim­náziumban 273 diák. Kallós Miklósáé dr., a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója így summázza a fentieket:- Ilyenfajta átrendeződés volt várható, éppen a megye etnikai összetétele, orientációi miatt. A nyelvtanításban lezajló változás nem mérhető semmilyen előző tanügyi változáshoz. Olyan kül­földi intézetek segítenek mint a Goethe Institut vagy a British Council. A Baranya Megyei Közgyűlés ismerve a nyelvokta­tás fontosságát, e szempontot érvényesíti külkapcsolataiban. Újabban a szaknyelveket is taní­tani kezdik pl. a kereskedelmi és vendéglátóipari szakoktatás­ban, és intézetünk ilyen jellegű tanulmányutakat is szervez Stá­jer tartományba. A tőlük kapott tanterveket iskoláink saját szük­ségleteik szerint adaptálják. Gállos Orsolya A Szivárvány Gyermekház klinikai játszója pályázatot hirdetett „Építs madáretetőt” címmel. A természetvédelemre megmozdultak a csertői és a Magyar Lajos gyermekotthon növendékei, va­lamint Varga Gábor (Kerek Világ Alapítvány), Andor Tamás, Krizsán Attila, Pauka Gábor. Első díjat kapott Bálint Attila, a Jurisics általános iskola tanulója. A gyerekeknek Mados Kata­lin, a pécsi Madártani Egyesület vezetőségi tagja tartott vetítéssel egybekötött előadást. A jutal­mak a Szivárvány Gyermekház, a Madártani Egyesület Pécsi Csoportja és Buzánszky László kereskedő ajándékai. (Palotásné Andor Ilona felvétele) Michael Szabados és Carla Stienmeier Németországból érkeztek a pécsi Leőwey Gimnázium nemzetiségi tagozatán tanítani Fotó: Läufer László Pécsett, az Egyetemi Könyvtárban a felújítás óta a legkorszerűbb körülmények között válogathatnak az olvasók Fotó: Läufer L. A nemzetközi élvonal a mérce Könyvtárak felülnézetben A könyvtárügy jelenéről és közeljövőjéről tanácskoztak a napokban Budapesten nyolc or­szág képviselői. Papp István, a Magyar Könyvtárosok Egyesü­letének főtitkárát, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigaz­gató-helyettesét kértük, vilá­gítsa meg, miként festenek a nemzetközi állapotokhoz vi­szonyítva hazai bibliotékáink?- Egybe lehet vetni a szénát a szalmával, figyelembe véve a háttérben meghúzódó tetemes gazdasági különbségeket is?- Hadd válaszoljak egy pél­dával. A magyar könyvtárügy egyik kiválóságát, Sallai Ist­vánt, aki az ötvenes években e terület egyik irányítója volt, gyakran korholták felülről ami­att, hogy miközben a szovjet minta követését hirdeti, valójá­ban a skandináv és az angol­szász mintákhoz igazodik. Szakmánkban a század elejétől, Szabó Ervin tevékenységétől kezdve érvényesült az a törek­vés, hogy az ágazat nemzetközi élvonala legyen a mérce. Ennek köszönhető, hogy fejlett orszá­gok szakemberei, akárcsak ed­dig, szívesen működnek együtt velünk, sőt egyben-másban ta­nulni is hajlandók tőlünk. Erre példa az iménti rendezvény, amelyet a Hogeschool van Amsterdam nevű holland főis­kolával közösen hozott tető alá a Magyar Könyvtárosok Egye­sülete, s amelyre kilencven kül­földi vendég érkezett.- Hogyan alakul a külföldi és a hazai könyvtárak látogatott­sága?- Amit az Egyesült Álla­mokban már a hetvenes évek végén megfigyeltek, az pár év­vel később Nyugat-Európában is bekövetkezett: mivel a könyvtáros szakma részben összekapcsolódott az informa­tikával, ebbe a modernizálódó ágazaba áramlottak a fiatal munkaerők. Nálunk Magyaror­szágon a dolgozók életkori át­laga magas, de a könyvtárak közönségének zöme itt is az életre felkészülő korosztályok­ból, az oktatás legkülönbözőbb szintjein tanulókból kerül ki. A pedagógiai teljesítményközpon­túság, a korszerűség igénye, va­lamint az átmeneti időszak tan­könyvszerkesztési bizonytalan­ságai azt is magukkal hozták, hogy a tanárok sokkal inkább igyekeznek önálló munkára szorítani a diákjaikat, mint az­előtt. A gazdasági vállalkozá­sok megszaporodása is gerjeszti sajátos tájékozódási igényt, de a társadalmi megrázkódtatások is növelik a könyvtárak feladatait. Eddig csak tájékoztatnunk, ne­velnünk és szórakoztatnunk kel­lett, most olyan elszegényedett, a lét peremére a sodródott, ér­zelmileg elbizonytalanodott emberekkel is foglalkozunk, akiknek szellemi, de egy kicsit fizikai vonatkozásban is a bibli­otéka a menedékük.- Képes befogadni őket?- A mind mennyiségileg, mind minőségileg megnöveke- det olvasói igények miatt döntő jelentőségű, hogy korszerűsít­sük technikai felkészültségün­ket. Ma már mintegy száz ma­gyarországi könyvtár rendelke­zik a TEXTÁR adatfeldolgozó és tároló rendszerrel. A követ­kező lépés a TEXTLIB kifej­lesztése, majd bevezetése. Ha az évezred végéig a könyvtárak többsége bekapcsolódik a háló­zatba, és a gépesítés minden munkafolyamatra kiterjed, van kilátás rá, hogy sokat dicsért humán tényezőinken kívül az infrastruktúrában is felzárkóz­zunk a nemzetközi mezőnyhöz.- Miből telik a jelentős beru­házásokra, hiszen az állomány- gyarapítás is állandóan gondot okoz?- Kis mértékben nő az állami támogatás, s bízunk benne, hogy a Nemzeti Kultúrális Alap is juttat nekünk. Csurran-csep- pen az alapítványokból, e lehe­tőségek azonban alkalomsze­rűek, s az sem megoldás, hogy egy könyvtár - mint a miénk - költségvetésének egyötödét be­vételtermelő tevékenységből te­remtse elő. Szilágyi Péter Kilencven éves a Mátyás pince Kilencvenedik születésnapját ünnepelte vasárnap a budapesti Mátyás Pince Étterem. Az év­forduló alkalmából a nyitáskori, 1904-es étlappal és árakkal fo­gadták a vendégeket. Ez azt je­lentette, hogy például 1 pár virs­lit tormával 28 forintért, egy debrecenit 40 forintért, borjú­pörköltet galuskával 60 forin­tért, egy adag székelygulyást ugyancsak 60 forintért, sertés­karajt káposztával 80 forintért kínáltak. A várható rohamra étellel és itallal felkészült az étterem, s a nap folyamán mintegy 2500 adagot szolgáltak fel. Ez az át­lagos napi forgalomnak körül­belül nyolcszorosa. A közeljö­vőben délutánonként bemutató­kat tartanak az étkezés művé­szetéről. Az ötlet abból a tapasztalat­ból született, hogy gyakran még a protokollvendégeket kalau­zoló kísérők is titokban kérde­zik meg a pincéreket, hogy me­lyik késsel és villával kell enni például a halat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom