Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-01 / 31. szám

1994. február 1., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 A szegények adakozóbbak Kik tesznek alapítványt és miért? Mentőövnek látszott, amikor felbukkant. S minthogy a me­nekülést keresők egyre csak szaporodtak, kitűnt, hogy némely fuldokló a partról nézve egészen más. Az alapítványokról van szó. Mennyi van belőlük? Kik tesz­nek alapítványt? Egyáltalán mit kell tudni róluk 1994-ben? Er­ről beszélgetünk dr. Balázs Péterrel, a Magyar Alapítványi Központ ügyvezető elnökével. A pontos adatot utólag tudjuk meg, tény azonban, hogy a Ma­gyar Alapítványi Központ a Legfelsőbb Bíróságtól, az pedig a megyei bíróságoktól több mint 13 ezer alapítványi adatla­pot kapott. A késéssel számolva 15-16 ezer alapítvány lehet pil­lanatnyilag,- állítja dr. Balázs Péter.-A magyarországi alapítvá­nyok működését illetően melyek a legfontosabb tapasztalatok? Az úgynevezett problémás esetek aránya az összalapít- vány-számhoz képest alacsony, öt százalék alatt van. Tudni kell, hogy az APEH is folyamatosan küldi ki a revizorait különböző alapítványokhoz, ezek számos problémát feltártak eddig is. Ami részben a nem kellő szabá­lyozottságból ered. Pontosab­ban abból, hogy az alapítvá­nyokat is elérte az a magyar be­tegség, miszerint mindig min­dent szabályoznak. Ez minden­képpen káros. Át lehetne venni tapasztalatokat valamelyik nyugati országtól, mondjuk az angoloktól. Ne próbáljunk újra kitalálni valami extrát.- Miért történnek ezek a vál­toztatások? Elérte az állam pénzéhsége- Egyrészt azért mert voltak lyukak a szabályozásban, más­részt az államháztartás pénzéh­sége ezt a területet is elérte. Az állam olyasmit is megpróbál adó alá vonni, ami nonprofit módon működik, a karitatív adományokat.- Melyik az a terület, amelyre elsősorban, a legnagyobb számban vagy arányban tesznek alapítványt?- Az oktatás van az első he­lyen, aztán a szociális-egész­ségügy következik, utána jön a kultúra. Magyarországon szá­mottevő a sajtót támogató ala­pítványok száma is.-A hazai alapítványok kap­csolódnak a segítéshez? Össze­függenek a szegényedéssel vagy csak az állam távol maradásá­val?- A rendszerváltás után a spontán állampolgári kezdemé­nyezések számára ez volt az első legkönnyebben elérhető te­rület, amihez még az adóked­vezmény is vonzerőként csatla­kozott. Egyáltalán: valamit sza­badon lehetett csinálni. Az ál­lampolgár élvezte a mozgáste­ret. Az mára már csillapodott. Nyilvános, de titkolják-Most hol tartunk, most mi jellemző?- A csökkenő érdeklődés. Úgy vélem, 18-20 ezer körül be fog állni az alapítványok száma, szűnnek is meg alapítványok.- Mi lehet a megszűnések oka?- Megszűnik a cél, amiért lét­rejött, megszűnteti a bíróság, mert rendellenességet tapasztal, ami miatt a gazdálkodás el­veszti a vagyonát.- Volt-e látványos vissza­élés?-Biztos, hogy volt vissza­élés. A látványosságot meg a sajtó biztosította. Az átlagpol­gár szempontjából az lenne fon­tos, hogy az alapítvány nyilvá­nos intézmény, tehát hogy ki­nek adnak, mennyit adnak, ez ne legyen „titok”.- Ez valóban titok?-Nem, de sokan úgy tesz­nek. Sőt, már a bíróságon sem mondják meg, hogy ki hozta létre az alapítványt. Meg lehet nézni az amerikai alapítványok adattárát, amit mi is mintának használtunk, s ott centre kimu­tatják, hogy mikor ki dönt, ho­gyan dönt.- Mi a tapasztalat, akik ala­pítványt tesznek, azok tisztában vannak-e azzal, hogy miért akarnak segíteni? Volt olyan, hogy alapítványt hozunk létre pénzcsábító szándékkal?-Mind a kettő létezik. Van akinek sikerül, van akinek nem. Egy akadémikus a zsebéből elővett 100 ezer forintot és megalakította a Magyar Köz­gazdász Alapítványt. Ma har­minc valahány milliós tőkéje van. Volt egy ipari vezető, ide­rohan feldúltan, hogy alapít­ványt akar tenni. Mond egy összeget, néhány 100 ezer forin­tot. Kiderült, hogy ő sértésnek vette a prémium nagyságát és inkább alapítványt tett a pénz­ből a saját „dicsőségére”. Egyébként az oktatás az a terü­let, ahol úgy látom, hogy az ál­lam nem ismeri fel a saját érde­keit. Ha van egy általános is­kola, s annak van alapítványa, a szülő a jogszabály szerint erre nem fizethet be. Illetve befizet­het, csak az adókedvezményt nem veheti igénybe, mondván, hogy a saját gyerekének a „szolgáltatását” fizeti. Örülni kellene annak, hogy a szülő ön­ként pénzt pumpál az oktatásba.-Mi a helyzet az idősekkel, az elesettekkel kapcsolatos ala­pítványokkal?- Ott az egyházak jelesked­nek egyértelműen. Úgy tapasz­taljuk, hogy a társadalom ada­kozó kedve nagy, és a fontos te­rületekre mindenhova jutott va­lamilyen mennyiségű pénz.- Van annak nyoma, hogy kik segítenek elsősorban?- Nekem az a tapasztalatom, hogy a szegények adakozóbbak. Igen, a középosztály és a szegé­nyek inkább segítőkészek. Az alapítvány létrehozása- Összefoglalná, hogy mit kell tennie, milyen utat kell vé­gig járnia, aki alapítványt akar?- El kell készíteni az alapító okiratot. Erre a Btk.-nak van előírása, valamint a Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás az irá­nyadó. Sablonmunka ez, nem kell hozzá jogász, és nem kell hozzá okmánybélyeg sem. A bí­róság tudja, hogy mi az, amit keres. Benne kell, hogy legyen az alapító neve, címe, az alapít­vány elnevezése, székhelye, célja, a kuratóriumi tagok neve, az összeg, a működés rendje és esetleg megszűnése esetén a maradék pénz felhasználása.- Ezt hova kell felterjeszteni?-A megyei bírósághoz, il­letve a Fővárosi Bírósághoz. A következő az APEH, a Statisz­tikai Hivatal és utána számlát lehet nyitni bármelyik banknál és dönthet az alapítvány kurató­riuma az alapító okiratban fog­laltak szerint. Király Ernő Több évtizedes kihagyás után ismét családi házak épülnek Pécs határában, Pécsbányatelepen. A Gödör utcában ezekben a napokban készül egy négylakásos sorház, amelybe építői a nyáron szeretnének beköltözni. A területen vezetékes gáz, víz, villany és az ígéretek szerint a közeljövő­ben csatornahálózat is várja azokat az építkezőket akik szívesen költöznének a városnak erre a hangulatos részére. Fotó: Läufer László Új költségelszámolás a gépjármű-használat után Vaskos könyvet adtak ki a napokban „A gépjármű­vek költségelszámolásának és más költségtérítéseknek a szabályai 1994” címmel. Azonban az adóhivatal szakemberei számos kér­désben nincsenek közös ál­lásponton ezekben a téma­körökben, hiányzik még az egyértelmű végrehajtási utasítás. Közben az első hónap eltelt már az évből, s a gépkocsikat illetően a jogszabály szigorítás éppen azért született, hogy folya­matosan és könnyebben el­lenőrizhető legyen a saját gépjárművek üzleti célú használata. Az APEH ba­ranyai bennfentesei tömö­ren így összegezték a válto­zásokat. 1994 január 1-től a kikülde­tési rendelvény alapján saját gépjármű használata címén adott térítés is olyan bevétel lett, melyet be kell vallani és költségként, útnyilvántartás alapján számolható el. Ha azonban a saját személygépko­csi használata címén a munkál­tató olyan összegű térítést ad, amely az üzemanyagnormánál kilométerenként 3 forintnál nem több, a dolgozó nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy nem kíván adóbevallást tenni. Ekkor a költségtérítést is figye­lembe véve a cég számolja el munkavállalója adóját. Bizonyítvány - nebulónak, társadalomnak Árnyék borul a pedagógusokra Évtizedek óta nincsen nyuga­lom a magyar közoktatásban, egyik reform, változás a mási­kat követi. Annak idején az 1972-es oktatási párthatározat a pedagógusok számára fölért egy közepes földrengéssel, melynek utórezgései még a nyolcvanas évek végén sem ültek el teljesen az iskolák házatáján. S jött a rendszerváltás. Az 1990. évvel kezdődő gyökeres társadalmi átalakulás értelem­szerűen újra mozgásba hozta az iskolaügyet. A nagypolitika szférájában erőteljesebben, mint az oktatási intézmények­ben. Az iskolákban ugyanis a váltás a régi igazgatók megros­tálásával hamar nyugvópontra jutott, az utóbbi három eszten­dőben talán csak az elsietett közalkalmazotti törvény bor­zolta fel a pedagógusok kedé­lyét. Az oktatásügy nagy horde­rejű eseményeinek továbbra sem az iskola a színhelye. Szá­mos politikai döntés a közvéle­ményt és a sajtót jobban feliz­gatja, mint a pedagógusokat. A politikusok ez idő tájt a magyar iskolaügy múlt évi legfontosabb eseményének, látványos sikeré­nek az új oktatási törvények parlamenti elfogadását tekintik, amivel feltétlenül igazuk van jogalkotási nézőpontból, mert a közoktatás, a felsőoktatás, va­lamint a szakképzés egy időben történő, magas szintű szabályo­zása alapvető feltétele az okta­tásügy átfogó modernizálásá­nak. Sokan az új egyházi iskolák születésének, mások a készülő nemzeti alaptantervnek tulajdo­nítanak nagy jelentőséget a megújulásban, de az idei tanév­ben felálló iskolaszékek is szép számmal kapnak szavazatokat. Hát a tízezerszáz oktatási in­tézményben folyó, kevésbé lát­ványos, de annál szívósabb pe­dagógiai munkára hányán vok­solnak a kívülállók közül? Részigazsága természetesen mindenkinek van, ám a politikai tülekedésben ezt ki-ki felna­gyítja, megfeledkezve a közok­tatás mindenkor meghatározó tényezőjéről, a pedagógusról. Az oktatásügy igazi sikereinek az iskolai tanterem az igazi te­repe, s a fejlődésnek továbbra is az a kulcskérdése, hogy milye­nek az iskolák, vannak-e jó ne­velőink. Elsősorban pedagógu­sainké az érdem, hogy az utóbbi évek pénzügyi és szervezési ne­hézségei ellenére is normálisan működnek a magyar iskolák. A közélet égzengései nem rendítik meg az oktatási intéz­ményeket; az óvodákban, isko­lákban csöndes, kitartó munka folyik. Január végén a mostani tanév első fele is véget ért. Ezekben a napokban kétmillió magyar gyerek vitte haza az iskolából a félévi értesítőt. Köztük 120 ezer kis elsős, akiket tanítóik - mi­közben a közélet porondján üt­közetek dúltak - megtanítottak olvasni s a betűvetés fogásaira. 120 ezer ími-olvasni tudó kis polgárral lett gazdagabb az or­szág. Örvendetes, hogy vannak már jó törvényeink az oktatás­ügy fejlesztésére, de ennél is örvendetesebb, hogy jó tanára­ink, tanítóink is vannak. Csupa nagybetűvel kellene leírni a ta­nító nevét! Ő az, akinek az ala­pozó munkája meghatározó minden kisgyerek életében, mi­vel a harmonikus és eredmé­nyes iskolakezdés egy életre el­döntheti a művelődéshez való viszonyt, ami közismerten alapkérdés a modem társada­lomban. Gyermekeink otthon dicsére­tet, ajándékot kapnak szüleiktől a jó félévi teljesítményért. De mit kapnak a nevelők a társada­lomtól, az államtól? Csak a mi­nimálbér szintjén álló fizetést a pénzügyi gondokkal küszködő önkormányzattól, egy balul si­került közalkalmazotti törvényt a vékonypénzű államtól. A pe­dagógusokra árnyék borul, anyagi helyzetük aggasztóan rossz. Természetesen a közérze­tük is. Ilyen kedvezőtlen körülmé­nyek közepette kell helytállniuk a katedrán. Vajon a társadalom lelkiismerete mikor szólal meg ez ügyben? P. Kovács Imre Amennyiben a magánsze­mély részére kedvezőbb, illetve munkáltatójától az üzemanyag- norma plussz 3 forintnál maga­sabb költségtérítést kap, úgy az önálló tevékenységet végző magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint kell nyilván­tartásokat vezetnie. Ebben fel kell tüntetnie a gépkocsi hasz­nálat révén elért bevételeit, s az elszámolni kívánt költségeket (számlák, bizonylatok melléke­lendők). Az adatokat a gép­jármű használójának kell fo­lyamatosan papírra vetnie, utalva a személygépkocsi típu­sára, forgalmi rendszámára, üzemanyagnormájára. Emellett vezetni kell az utazások idő­pontját, célját, hogy honnan, hová történik a felhasználás, je­lezve a keresett üzleti partnerek nevét, a közforgalmi útvonalon számított legrövidebb úton megtett km-ek számát is. A nyilvántartást az adóellenőrök év közben bármikor kérhetik. A 3 forintnál magasabb költ­ségtérítés választása esetén nyi­latkozhat úgy a jármű haszná­lója, hogy egész évben nem kí­ván ezután a bevétel után adóe­lőleget fizetni, mert év végén 100 százalékban költségként fogja elszámolni ezt az össze­get. A költségeket illetően jó tudni, hogy a kötelező biztosí­tást, a CASCO-t a súlyadót, az autókozmetikai számlákat elfo­gadják kiadásként az adóellenő­rök, a saját és az üzleti célú fel- használás arányában. Sok kérdés még tisztázatlan, az azonban megfontolandó, hogy ki-ki milyen kilométeróra állást tüntet fel ez év kezdetével a nyilvántartásában, mert annak igazodnia kell a múlt évi kilo­méter kimutatáshoz, valamint a várható idei elszámolásokhoz is, miközben nem kizárt egy esetleges évközi ellenőrzés sem. M. B. E. Alternatív utak és lehetőségek A magyar társadalom előtt álló alternatívákat és lehetősé­geket vázolja fel Gidai Erzsébet egyetemi tanár, az MTA Jövő­kutató Bizottságának elnöke szerdán 17 órai kezdettel Pé­csett, a TIT Nyelviskolájában (Felsőmalom u. 10.) tartandó előadásán és az azt követő kon­zultáción, melyre a Pécs-Bara- nyai Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat politológiai és társadalomelméleti szakosztá­lyai várják az érdeklődőket. Komáromi Napok, harmadszor Harmadszor rendezik meg április 26-a és május 1 -je között a Komáromi Napokat. A kultu­rális rendezvénysorozat a Hu­szárok Komáromban című kiál­lítás megnyitásával veszi kezde­tét, amelyen a török kortól a II. világháború végéig mutatják be ezt a fegyvernemet, kiemelve helyi vonatkozásait. Első ízben mutatkoznak be a rendezvényen a honvédség szárazföldi egysé­gei, amelyek Műszaki alakula­tok napja elnevezéssel rendez­nek országos találkozót. Az esemény az 1849. április 25-i komáromi pontonhíd-veréshez kapcsolódik. Hozamot fizet a Pillér alap Február 15-től hozamot fizet a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap. Az alapkezelő várakozá­sai teljesültek, így a befektetők a tízesztendős futamidő első évében 5 százalékos hozamot vehetnek át a jegyzési helyeken - közölte az MTI-vel Dani Csaba, a Prudent-Invest Befek­tetési Alapkezelő Rt. ügyvezető igazgatója. Az 5 százalékos ho­zamra az alap tavaszi és őszi ki­bocsátásán Pillér-jegyet szerző befektetők egyaránt jogosultak. Az öt százalékból a jegyzési he­lyen levonják a 20 százalékos forrásadót. Bál beteg gyerekekért Segít a Normandia Lions Club A Pécsett 1992 óta működő Normandia Lions Club az utóbbi két évben több jóté­konysági rendezvénnyel hívta fel magára figyelmet, a klub jelszavának széliében, mely röviden ennyi: Szolgálunk. Ezúttal február 5-dikén, szombaton rendeznek bált a Pécsi Orvostudományi Egye­tem aulájában, melynek bevé­telét (feltéve, ha a remélt 400 fős vendégsereg összegyűlik), mintegy 300 ezer forintot, a Gyerekklinika leukémiás és tumoros betegségben szen­vedő kis betegeinek gyógyítá­sára ajánlják fel. Szerencsére ma a daganatos betegek több, mint fele, a leu­kémiások majd’ háromne­gyede kezelhető eredménye­sen. Persze, ennek az odaadó orvosi munkán túl anyagi vonzatai is vannak, s hogy a megfelelő eszközök, műsze­rek is rendelkezésre álljanak, ahhoz kíván hozzájárulni a Normandia Lions Club is a maga lehetőségeivel. A szombati jótékonysági bálra a helyszínen még korlá­tozott számban lehet majd be­lépőjegyet kapni, melynek ára 2000 forint. M. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom