Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-09 / 39. szám
10 új Dunántúli napló Választási fórum 1994. február 9., szerda „Hazánkban sok párt hirdeti magáról, hogy a munkavállalók érdekeit képviseli, szociálisan érzékeny. Még több párt vallja, hogy demokratikus, őszintén politizál és az egész nemzet érdekeit képviseli. De csak egy olyan párt van, amely a 103 éves múltja során mindezt bizonyította is. Ez a Magyarországi Szociáldemorkata Párt.” A Magyarországi Szociáldemokrata Párt röviden MSZDP, az októberi egyesülési kongresszust követően eljutott a belső béke megteremtése szakaszába. A párt megtisztult a szélsőséges, nem szociáldemokrata csoportoktól. Ma már megállapítható, hogy a Szociáldemokrata Párt a szociáldemokratáké. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt balközép történelmi párt, hiszen 100 évet meghaladó múltja van. A múltjának köszönhető, hogy az újra- szerveződés időszakában, mondván ez biztosan parlamenti, sőt kormányzó párt lesz, megjelentek tagjai sorában a kalandorok, jobboldaliak, sőt a szélsőjobbot képviselők is. Magyarországi Szociáldemokrata Párt A 100 éves múlt jövője Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy a nép nem fogadja el a szélsőségeket, a békétlenséget. Nem fogadja el a társadalom kettészakadását csak gazdagok és csak szegényekre. A szociális érzékenység elemi erővel tört a felszínre. Ma a baloldali pártok egyértelműen, de a közép és jobbközép pártok is felhasználják a szociáldemokraták által hirdetett és az európai gyakorlatban sikeresen alkalmazott szociálpolitikai elemeket. Ma már sokan rádöbbentek, hogy a magyar népnek a piaci társadalomban a Szociáldemokrata Párt által meghirdetett gazdaságpolitika felel meg a legjobban, amely egyenranguként kezeli a gazdasági problémák megoldását a szociálpolitikai kérdések megoldásával. Az egyesült Magyarországi Szociáldemokrata Párt programja a társadalmi, gazdasági rendszer korszerűsítési törekvéseiben emberközpontú, a szociáldemokrácia alapértékeire épül, a szabadságon, az igazságosságon, a szolidaritáson és a békén nyugszik. Pártunk elfogadja a gazdaságban a piaci szemléletet és a magántulajdont, a kultúrában és az ideológiában a sokszínűséget (pluralizmust), a politikában a szabadelvűséget (liberalizmust). A szabadság, az igazságosság, a szolidaritás és a béke jegyében alapvető politikai célunk a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok és döntően a saját munkájukból élő vállalkozók, a hátrányos helyzetű kisebbségek érdekeinek védelme. Az MSZDP a nemzeti köz- megegyezést hirdeti, mert az ország nem szakadhat, csak jobb vagy csak bal oldalra. A szélsőségek kialakulását szintén csak közös erővel lehet megakadályozni. A párt nem a gazdagodás ellen küzd, hanem a szegénység ellen. Az MSZDP a demokratikus erőkkel a közös programpontok alapján törekszik a kapcsolatok ápolására. Az Európában kialakult gyakorlatnak megfelelően a politikai váltógazdálkodásban érdekelt, mert a nemzeti érdekeket ez szolgálja a leghatékonyabban. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt programjának célkitűzése a kialakult gazdasági válság leküzdése, hosszabb távon egy új gazdasági modell kialakítása, mely magába foglalja a gazdasági célok mellett a szociális partnerséget, a társadalmi szolidaritást és az emberi és természeti környezete védelmét is. A célkitűzéseit a természetes szövetségeseivel, a szakszervezetekkel közösen kívánja elérni. Tudjuk a programunkat melyet a következő számokban kívánunk bemutatni, csak az Önök támogatásával tudjuk megvalósítani. Jelszavunk: együtt - egymásért. Kovács Mózes MSZDP megyei elnök Konzervatív Párt Gazdák és Polgárok Szövetsége A Konzervatív Pártban a legősibb magyar pártalakulat (elődje 1846-ban jött létre) szerveződött újjá 1993-ban. A Nyugat-Európában meggyökerezett haladó konzervatizmust nevében is felvállaló párt mint gazdák és polgárok szövetsége hosszú távra építkező szervezet. Két tagozatból áll: Gazdata- gozátból, amely az 1988 óta ismét aktívan politizáló kisgazdák közül a józanságukat mindvégig megőrző, a parasztság érdekeit valóban képviselő párttagokból, s a Polgári Tagozatból, amely lefedi a parasztság és az agrárvilág összes kapcsolódását más rétegekhez és a városhoz. E szimbiózisnak köszönhetően lényegében több kérdésre tudjuk megadni a választ, könnyebben építkezhetünk az agárvertikum kialakításán, a piacok vissza- és megszerzésén, a helyes tevékenységek meghatározásán is. A párt tagsága még nem érte el az ötezer főt, ugyanakkor indulva az 1994-es választásokon, mind a 176 körzetben jelöltet kíván állítani. A dunántúli regionális központ Balatonlellén működik, ez fogja össze a dunántúli megyék elnökeinek munkáját, segíti a választási kampány idején az operatív munkát. Nézetrendszerében a Konzervatív Párt és a magyar nép rendkívül közel áll egymáshoz, hiszen a konzervatív szó a hagyomány tiszteletét, az alapvető erkölcsi rend betartását, a segítségnyújtást, az evolúciós építkezést jelenti. Magyarországon is kialakulóban van a hárompólusú (konzervatív, liberális és szociáldemokrata) politikai berendezkedés. Ma még sok párt helyezkedik el a három póluson, de évtizedek alatt törvényszerűen fog kialakulni az Angliához, Németországhoz hasonló erős konzervatív és szociáldemokrata pólus. A párt 1993. októberében hozta nyilvánosságra téziseit, s a választások közeledtével 1994. január végén tette közzé választási programját. Elkészültek azok a fontos részprogramok is, amelyek a legfontosabb társadalmi, gazdasági, közigazgatási és politikai kérdésekre megadják pártunk válaszát. Őrömmel nyugtázzuk, hogy nincs lényeges különbség a pártok programjai között, mert ezen a választók csak nyerhetnek. A mégis érzékelhető eltérések nem csengenek ki mindenki számára az általunk felvállalt és teljesítendő feladatokból, de reméljük, hogy a kampány alkalmas lesz arra, hogy a figyelem pártunkra is kiteijed- jen. Pozitív kampányt szeretnénk, de képességeink ismeretében mégsem vállaljuk fel a jelenleg ismert konzervatív oldal (jobboldal, jobbközép, de semmiféle szélsőjobb) társbérletét, a mégoly nagy és önmagukkal elégedett pártokkal sem, mint az MDF, KDNP, vagy bármely kisgazda alakulat. Ugyanakkor nyilvánvaló számunkra, hogy ezekkel a pártokkal kell találkoznunk politizálásunk, esetleges parlamentbe jutásunk esetén, mert a többi párttal csak nemzetmentő együttműködést tartunk elképzelhetőnek. A megyében is megkezdtük munkánkat. Elsősorban a regionális problémakörbe ágyazva keresünk segítő megoldást a helyi emberek és családok gondjaira. Hiszünk abban, hogy a gazdaság fellendülése, az ősi erkölcsök családon belüli erősödése, a kisközösségeken belül egymás egyre önzetlenebb segítése előbb-utóbb mosolyt csal mindannyiunk arcára, s komorságunk eltűnésével ismét megindulhat nemzetünk a felemelkedés útján. Hornok Lajos regionális elnök Rendezvények Lakossági fórumot tart az MSZP gazdaságpolitikai programjáról és aktuális politikai kérdésekről Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke és Kocsi László képviselőjelölt február 10-én, 16,30-kor Vajsz- lón, 19.00 órai kezdettel Sellyén. Mindkét rendezvénynek a települések művelődési házai adnak otthont, s minden érdeklődőt szeretettel várnak a szocialisták. * Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője és Páva Zoltán képviselőjelölt tart lakossági fórumot Komlón, február 11-én, 17 órai kezdettel a pártok háza földszinti nagytermében. * Az SZDSZ február 10-én csütörtökön 18 órakor Komlón, a pártok háza nagytermében lakossági fórumot tart, melynek vendége dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Ónkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságának elnöke, az SZDSZ pártigazatója és Kovács Sándomé országgyűlési képviselőjelölt. Magyar Szocialista Párt V álsághely zetben a mezőgazdaság Választási fórumot tartott az elmúlt héten a Szocialista Párt Szalántán: Kocsi László, az MSZP országos elnökségének tagja, megyei ügyvezető mutató kozott be potenciális választói előtt. Vele érkezett az esti - mint később kiderült, igen forró hangulatú fórumra - Lakos László, az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának alelnöke, s ez egyben meg is határozta a párbeszéd menetét. A szocialisták álláspontját és helyzetelemzését Kocsi László fogalmazta meg. A párt hatalomra kerülése esetén azonos esélyeket szeretne biztosítani mindenkinek, aki a földből él, legyen az magángazdálkodó, farmer avagy szövetkezeti tag. Eddig ugyanis erősen szövetkezet-ellenes hangulat uralkodott hazánkban, amit a koalíció pártjai élesztgettek, s emiatt sok helyen igen jól működő nagyüzemek bomlottak fel, estek szét, s maradtak munka, megélhetés nélkül falusi emberek. Az elmúlt négy év további gondja: a mezőgazdasági nagyüzemek szétverésével egyidőben nem tudta a kormányzat kellőképpen segíteni a magántermelőt, pótolni a kieső kapacitásokat. Szomorúan kell tapasztalni - fogalmazta meg a képviselőjelölt Kocsi László -, hogy visz- szaesett a termelés, a külpiacok nagy része elveszett, s ma mezőgazdasági áruhiány miatt még azt az exportlehetőséget sem tudja az ország kihasználni, ami egyébként adott. A számok nyelvén szólva: 2 milliárd dollár alá került a magyar mezőgazdasági kivitel mennyisége. Lakos László a szocialisták programpontjai közül kiemelte: fontos lépés volna a bankok privatizációja, a mezőgazdaság segítése hitelekkel és termeltetési vagy exporttámogatásokkal. Hasonlóképpen, mint a közös piaci országokban. Elkerülhetetlen a termelés biztonságának, garanciáinak kidolgozása, hogy tudja az, aki sertést hizlal, mennyi lesz belőle a haszna. Tudjon előre számolni, tervezni - s beruházni. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke kijelentette: az egykor a világon elismert, magas színvonalon termelő magyar mező- gazdaság ma válságát éli. Éppen ezért fontos volna a privatizáció, ezen belül is a földrendezések, föld-kijelölések mielőbbi befejezése, a földtörvény megalkotása, a szövetkezeti törvény módosítása. A fórumon elhangzott kérdések, majd az azt követő vita egyértelműen megfogalmazta: a helybéliek is érzik e gondokat. A felszólalók elmondták: a sza- lántai, igen jól prosperáló termelőszövetkezet és a magán- ■ gazdák együttműködése szükséges és nem az egymással való szembenállása. K. F. Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége Magyar érdek Önmaga sorsáról dönt megint az állampolgár a közelgő választásokon. Eldöntheti, hogy jobbra, balra vagy esetleg előre lendíti az ország sorsát. Szövetségünk nem párt, nincs és nem is lesz pártszékháza, nincs és nem is lesz pártbizottsága. Ilyen testület által Íróasztalnál eldöntött „népboldogító” határozatai sem lesznek. Az Állampolgárok Érdek- képviseleti Szövetsége független képviselőket támogat a parlamentbe kerüléshez, hogy se- milyen párthatározat és pártfegyelem ne kösse őket a választói akarat maradéktalan érvényesítésében. Valódi érdekép- viselet jön így létre a törvény- hozásban. Ezzel a tényleges demokráciát alapozzuk meg alkotmányos formában. Szétválasztjuk a politikát főleg a gazdaságtól, de a kultúrától, vallás tói is, de még a 150 év óta hiába remélt sajtószabadságot is megteremtjük. Elősegítjük a civil társadalom öntudatra ébredését. A társadalom legfőbb alkotó eleme a család, az államé a párt. Mi a család anyagi biztonságát előbbrevalónak tartjuk a pártok anyagi jóléténél. Nem az adófizetők pénzén kell a pártok pazarlásait pénzelni, az olcsó propagandát drágán megfizetni. A jól működő gazdaság és a megfelelő életkörülmények a legjobb propaganda. Amíg az emberek felülről a pártoktól és a politikától várjuk a segítőkezet, addig életünk a politikáról fog szólni. Amíg nem egymás kezét keressük és így teremtjük meg önmagunk anyagi biztonságát, addig a politikát nem maga a társadalom fogja önmaga alulról megszervezni. Ahhoz előbb a politika hatalomvágyát kell elvenni, a tévesen hozott döntések következményeiért büntetőjogi, és anyagi felelősséget kell vállaltatni a politikusok mindegyikével. Képviselőink vagyonnyilatkozattal kezdik a parlamenti érdekképviseleti tevékenységet és annak lejártával ugyanígy elszámolnak. A visszahívhatóság bevezetését követelik, így az érvényes lesz a pártképviselőkre is. Az ÁÉSZ az egyetlen a választásokon indulók közül, amely a választók és a képviselők közötti közvetlen, naprakész, állandó kapcsolatot garantálja, ami a helyes döntések elengedhetetlen feltétele. Az egyéni választókerületekből 176 hely a civil társdalomé és külön csak a pártoké 212 képviselői hely a listákon, de ők a 176 hely mindegyikére is pályáznak. Az állampolgár pedig vájaszt. Jó választást kíván az ÁÉSZ Baranya megyei képviselője: Somlai Ferenc Görögországban jártunk! Az Európai Dolgozók Szövetsége (*AET) szervezésében január 8-9.-ére Athénba kapott meghívást az Európai Dolgozók Magyarországi Szervezetének négy tagja: Asztalos László oroszlányi, Csatári József, Szekeres István miskolci és Horváth László komlói lakos, akik részben a Magyarországi BDSZ-től független bányász érdekképviseleti szervezetek tisztségviselői is. A magyarokkal és francia küldöttekkel kibővült, eredetileg balkáni konferenciának meghirdetett tanácskozáson a görög házigazdákon kívül román, horvát és szerb munkásképviselők jelentek meg. A konferencia - fő témája az emberi jogok tiszteletben tartása és a társadalombiztosítás kérdései - előkészítője volt egy Magyarországon, Tatán tartandó Európai Dolgozók Konferenciájának, melyet 1994. május végére terveznek. Az AET már szervezett Komlón 1991 novemberben egy európai ülést, a brüsszeli nemzetközi bányásztüntetés előkészítése jegyében. A tüntetés nem tudta megakadályozni a bányabezárást, de nem került ellátatlan helyzetbe egyetlen bányász sem. Egy évig ugyanis mindenki megkapta az átlagkeresetét, azután pedig a minimálbérnek megfelelő havi juttatást mindaddig, amíg a volt dolgozó a nyugdíjkorhatárt el nem éri. Lehetőség nyílt az európai független bányász szakszervezetek szövetségének megalakítására is. A román bányászok képviselői, akiknek érdeme elévülhetetlen, hiszen Romániában egyetlen bányát sem tudott bezáratni a kormányt, s független szakszervezetüknek 110 ezer tagja van, elmondták, hogy nem tartoznak egyetlen nemzetközi szervezethez sem. Lehetőséget látnak az Európai Független Bányász Szövetség létrehozására, mely már nem az 1989. előtti, hanem az újonnan alakult szakszervezetek bányászait tömörítené. Vállalják, hogy még ez év márciusában, Romániában megszervezik az eseményt. Horváth László az AET magyarországi megbízottja Tudod, hogy mire és kire szavazol? - tette fel a kérdést egy barátom.- Nem tudom, - válaszoltam.- Érdekes, a választók döntő többsége itt tar[. Úgy vélem a „múltat”, többségünk nem kívánja vissza. Amire legutóbb szavaztunk, a jelenlegi rendszer, hatását egyre romló életkörülményeinken tapasztaljuk, miközben egyesek érdemtelenül megtollasodnak. Nem erre szavaztunk! Jobbat akartunk! S nem majd egyszer! A megoldást abban látom, hogy az alkotmány biztosította lehetőségemet, a szavazati jogomat többé nem kótyavetyélem el. Csak olyan pártra adom a voksomat,-melynek célkitűzései megfelelnek zömünk reális igényeinek,- mely egyértelmű biztosítékot ad arra, hogy megválasztása esetén nem változtatja meg a célkitűzéseit. Szolgál és nem uralkodik,-melyre szavazva listásokat - számomra ismeretleneket - nem juttatok vakon pozícióba, Kire szavazzunk?- mely hiteles szakembereket és nem párttagokat alkalmazna vezető pozíciókban,- mely szavatolja a parlamentnek a kizárólagos törvényhozói hatalmat, időre előkészítve számára az egyes törvénytervezeteket, melyek minősége alapján a parlament jogkövetkezményekkel minősíti a tervezet alkotóit,- mely vállalja az előző rendszer népnyúzói, vagyonátmen- tői, a jelenlegi kormány alatt érdemtelenül megtollasodottak, a 3/3 ügyosztály szereplői stb. pellengérre állítását,- mely a jelenlegi elviselhetetlenül nagy létszámú államapparátust haladéktalanul a szükséges és elégséges mértékre csökkenti. Csak olyan képviselőre adom a szavazatomat,- akit ismerek és előttem hiteles személy,-aki szavatolja, hogy a választói és a többségünk érdekeit képviseli, ebben semmilyen pártkötelezettsége nem gátolja,- aki az állásfoglalását a körzete polgárai és szakértői véleményére alapozza,- aki vállalja, hogy képviselősége alatt más (gazdasági stb.) tevékenységet nem folytat és nem kezd, aki minden idejét és tehetségét a vállalt feladata teljesítésére fordítja,-aki elfogadja, hogy a képviselői jövedelme a bérből élők fizetése átlagának kb. 10-sze- rese legyen és nem formál jogot saját jövedelmének, végkielégítésének meghatározására,- aki vallja, hogy a választóinak személyes felelősséggel tartozik, azok (és csak azok, 30-40 %-a az aláírásukkal) visszahívhatják, ha csalódást okozott számukra,- aki garantálja, hogy a funkcióba lépését követő századik napon önként lemond, ha képviselőtársaival együtt a visszahívás törvényes lehetőségét nem teremtette meg. Néhány hónap múlva kezünkbe kerül a döntés lehetősége! A hazájukért, családjukért és magukért felelősséget érzők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne készüljenek erre tudatosan, hogy ne egyeztessék a környezetükkel a követelményeiket és hogy ne közelítsék azokat a realitás talaján egymáshoz. Csak a reális, jogos és közös követelményeink tudatos ismeretében vagyunk képesek megítélni a különböző pártok és képviselőjelöltek programját, csak így tudjuk kiválasztani a többségünk érdekeit valóban szolgálni vállalókat. Többségünk alapvető érdeke, hogy a lehető legjobbakat válasszuk meg, és hogy a jók jól funkcionáljanak! Söpörjük el az ígérgető kalandorokat, harácsolókat, a megosztókat! Ne feledjük, hogy a megosztott, kishitű, Ígérgetéseknek felülő, sültgalambot váró állampolgárok sorsa a kisemmizés, szolgaság! Ne ezt válasszuk! Komanovics István oki. gépészmérnök, nyugdíjas
