Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-05 / 4. szám
8 új Dunántúli napló Hazai körkép 1994. január 5., szerda 2030-ra húsz centiméterrel emelkedhet a tengerek szintje Egyezmény az éghajlatváltozásról Amennyiben nem vezetnek be világszerte a széndioxid kibocsátását csökkentő intézkedéseket, és elmarad a széndioxidot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmelegedés, tengerszint-emelkedés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az éghajlat- változásról szóló ENSZ keretegyezményt. Mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban elmondták: az egyezmény fő célkitűzése az üveg- ház-gázok kibocsátásának csökkentése, a felmelegedés mérséklése. Mindenekelőtt a szén és szénhidrogének elégetéséből származó széndioxid-kibocsátást kellene csökkenteni, illetve e gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház-gázok - leginkább a széndioxid - a felszín hosszú hullámú kisugárzását elnyelik, s ez jelentős energia- többlettel jár a légkör alsó részében. A modellszámítások szerint 2030-ra akár egy Celsius fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet és 20 centiméterrel a tengerek szintje. A jövő század végére egyes szakemberek öt Celsius fokos átlaghőmérséklet és 40-100 centiméteres tenger- szint-emelkedést feltételeznek. A korábbi évszázad iparosítása miatt már jelenleg is egynegyedével több a széndioxid-koncentráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétszeresét is elérheti a koncentráció. Mivel a széndioxid molekulák mintegy 200 év alatt tűnnek el a magas légkörből, így a korábbi időszakok széndioxid-kibocsátása évszázadokig hatással van az éghajlatra. A már Magyarország által törvényerőre emelt kerete gyezmény szerint a fejlett és az úgynevezett átalakuló országok (ide tartozik az egykori szocialista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazdasági tevékenységből származó üveg- ház-gáz kibocsátás mérséklését, az erdők védelmét. A fejlett országok pénzügyi- műszaki-tudományos segítséget adnak a fejlődő országoknak az előírt feladatok teljesítéséhez. Ez a segítségnyújtás az egyezmény szerint az átalakuló országok részéről nem kötelező. Több európai ország már korábban vállalta, hogy 2000-re az 1990-es szintre korlátozza, illetve ezen a szinten befagyasztja a széndioxid-kibocsátást. Mivel az 1990-es szint vállalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a dokumentumban már csak azt rögzítették, hogy a „történelmi” szintre korlátozzák az aláíró országok a széndioxid-kibocsátást. Egyezmény az éghajlatváltozásról - magyar jóváhagyás. Az átalakuló országok lehetőséget kapnak a korlátozások rugalmas bevezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. Az egyes országoknak a korlátozásokról, a széndioxidot elnyelő erdők védelméről, bővítéséről részletes nemzeti elemzést, feladattervet kell kidolgozni. Miért kell nekünk OECD? A gazdaságpolitikai elvek összehangolása. Segélyprogramok és árfolyam-stratégiák harmonizálása. Fizetési mérleg-gondok és hitelkooperációk vizsgálata. Ez a meglehetősen száraz felsorolás a világ egyik legfontosabb gazdasági szervezetének, a pillanatnyilag 24 államot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, az OECD-nek a fő tevékenységi területeit tartalmazza - azét a szervezetét, amelybe hazánk a napokban immár hivatalosan is felvételét kérte. Partnerek az átalakulásban? Ezt a sokat kifejező címet viselte az a memorandum, amelyet Magyarország a párizsi székhelyű intézménnyel 1991-ben aláírt. Ettől kezdve Budapest - Varsóval és Prágával együtt - gyakorlatilag társult tagként vesz részt a szervezet munkájában. Mit adhat hazánknak az esetleges csatlakozás? Sor kerülhet-e rá belátható időn belül? Gazdasági és presztízs előnyök remélhetők attól, ha bebocsátást nyerhetünk „Európa előszobájába”, ahogy jó néhány kommentátor az OECD-t nevezi. Már az is előrehaladásunk egyfajta szimbolikus elismerése lenne, ha maga a kérelem jószándékú fogadtatásra találna. Hazánk kész a megmérettetésre. Hogy azután ■ mennyire látszik képesnek mások szerint teljesíteni a tagállamok (az Európai Unióbeli tagságnál nem kisebb) elvárásait, - az majd kiderül a párizsi válaszból. Sz.G. Elkészültek a méhkeréki határátkelőhely épületei és berendezései. Az új magyar-román határátkelőt az év folyamán nyitják meg. Peremarton újjáéled Nyereséggel gyártott és értékesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Peremar- toni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdonosa, a Transzcenter Kft. Mielőtt az egy esztendőn át „alvó” gépeket, berendezéseket fölélesztették, milliókat költöttek a felújításra, karbantartásra, és a módosították a korábbi gyártmányt is. Az újraindítás óta olyan ösz- szetett műtrágyát állítanak elő, amelynek mindhárom komponense - a foszfor, a kálium és a nitrogén - szükség szerinti arányban változtatható. Megkezdték az egyes növények speciális talajtáplálékának előállítását is, a balatonfelvidéki szőlőknek például magas káliumtartalmú, a bakonyi burgonyatermesztőknek pedig magas nitrogéntartalmú műtrágyát kínálnak. Egy év alatt összesen hetvenezer tonnányi gyártmány hagyta el az üzemet, ebből 20 ezer tonnát az igényes osztrák és német piacra szállítottak. A peremartoni műtrágya- gyárban a nyolcvanas években 260 ezer tonna termék készült, ám ez a gyártásteljesítmény kezdettől túlmértezett volt. Annak idején az üzemben mintegy 500 főnyi gárda dolgozott, ma az évi hetvenezer tonnás műtrágyagyártást és az értékesítést összesen tíz mérnök és közgazdász irányítja, a könyvelést hatan látják el akik saját feladataik mellett még bérmunkát is vállalnak, a termelésben százhat- vanan dolgoznak. A Pillér Alap A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Kft. tájékoztatása szerint a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké a következő közlésig 3.385 millió.’Az egy Pillér befektetési jegyre jutó értéke ugyanebben az időszakban 1058 forint. Az ingatlanalap kéthetente teszi közzé vagyonának és befektetési jegyeinek értékét. A két héttel ezelőtti szinthez képest mintegy 20 millió forinttal csökkent az alap nettó eszközértéké, és 7 forinttal a befektetési jegyek értéke, erre az időszakra ugyanis az alap kiadásai meghaladták a bevételeket. A tíz hónappal ezelőtti indulás adataihoz képest 185 millió forinttal nagyobb az alap vagyona, és 58 forinttal emelkedett a befekte- téssi jegyek értéke. Összedőlt a tényői iskola Nem kezdődött meg a tanítás a téli szünetet követően hétfőn a tényői általános iskolában. Az oktatási intézmény szilveszter napján leszakadt új szárnyát az új év első munkanapján az egykori építők, beruházók, továbbá a helyi önkormányzat vezetői keresték fel. Megkezdődött a szakértői vizsgálat annak tisztázására, milyen mulasztások idézték elő az épület összero- gyását. A vizsgálat várhatóan arra is fényt derít, kit terhel a felelősség azért, hogy az 1990 őszén átadott épületszámy tető- szerkezete a ráhullott hó súlyától kártyavárként rogyott rá a ki- tört—kidőlt tartóoszlopokra. A balesetnek személyi sérültje nem volt, de használhatatlanná vált két tanterem és egy iroda, valamint az összekötő folyosó. Tóth Imre, az iskola igazgatóhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta: szükség-tantermeket alakítanak ki, és ezekben már csütörtökön szeretnék indítani az oktatást. Kincses Miklós polgármester beszámolt arról, hogy a romok eltakarítását rövidesen megkezdik, s máris tárgyalnak az érdekeltekkel a helyreállítás mikéntjéről és anyagi konzekvenciáiról. Az épületet a kaj árszói tsz időközben megszűnt építő brigádja hozta tető alá. Már csak néhány falu Új, digitális rendszerű telefonközpontot helyeztek üzembe a Komárom-Esztergom megyei Ácson. A központ és a hálózat kiépítése 96 millió forintba került, s az úgynevezett önkormányzati modell keretében valósult meg. Ács a 34—es körzethez tartozik. Az idén automata telefont kapott Kisbér és 20 környező bakonyaljai község, Oroszlányban pedig megkezdődött a központ átépítése. Ezzel gyakorlatilag a telefonközpontok automatizáltak Komárom-Esztergom megyében, csupán néhány Esztergom környéki kisközségben működnek még kézi kapcsolású központok. Hibernált gyártósorok A tavalyi leállás után „félgőzzel” kezdték 1994 első munkanapját a svéd Electrolux konszern tulajdonában lévő jászberényi hűtőgépgyárban. Hétfőn Jászberényben csupán az abszorpciós részlegben, valamint a környezetbarát hűtő- szekrényeket előállító szalagon indult meg a termelés. A Lehel kompresszoros hűtő- szekrényeket előállító két gyártósora viszont továbbra sem üzemel a piac telítettsége miatt. A gyártósorok indítása január 10-én, illetve 17-én várható. A kompresszoros üzemrész több mint ezer dolgozója szabadságának azt a részét tölti, amellyel a munkáltató rendelkezik. 1.3 millió mérleg Dunaújvárosból A Nosztalgiától a digitálisig Egy főiskolás halála Sajtótájékoztató Debrecenben Új termékek fejlesztésével, gyártásának megkezdésével igyekszik tartani, sőt erősíteni piaci pozícióit az új esztendőben is a MOMERT. a MOM Elektromechnikai Részvénytársaság dunaújvárosi gyára. Áme- rikai megrendelésre gyermekmérlegek készítését kezdték meg, németországi értékesítésre pedig a század elejének díszítő motívumait és konyhaeszköz- formáit felelevenítő Nosztalgia-mérlegeket gyártanak. A tetszetős, színes gyermekmérleget három hónap alatt fejlesztették ki a gyár szakemberei, s a mintadarab olyan jól sikerült, hogy az országos kereskedelmi lánccal rendelkező amerikai üzleti partner ez évre kétszázezer darabot rendelt az újdonságból. A „Nosztalgia,, konyhamérlegből 1994-ben tízezret exportálnak. A dunaújvárosi gyár termékei mintegy 90 százalékban a külpiacra kerülnek, 36 országba jutnak el. A hazai és külföldi vásárlóknak egyébként csaknem 1, 3 millió darab, hatféle típusú mechanikus és tízféle digitális-elektronikus mérleget készítettek az utóbbi évben. A MOM hajdani óragyárából létrejött cég az 1989-es részvénytársasággá alakulásáig háromféle terméket gyártott, azóta kétszer volt kénytelen piaci okokból termékszerkezetet váltani. Először megszüntette a számítástechnikai részegységek, a flopyk készítését, majd felhagyott az óragyártással is, s 1991-től kizárólag csak a mérleggyártással foglalkozik. Szokatlan, a helyi közvéleményt is felkavaró haláleset részleteit ismertették hétfőn Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. Az eset január 1-jén, szombaton a késő esti órákban történt a debreceni Nagyállomáson: a vasúti rendőrőrs ügyeleteséhez bejelentés érkezett, miszerint a pályaudvar várójában egy ittas fiatalember molesztálja az utasokat. Az ügyeletes tiszt egy rendőr-vasúti rendész járőrt küldött a váróba, ahonnan akkor egy vasutas éppen akkor vezette ki karjánál fogva a randalírozó férfit. Utóbbi a rendőr felszólítása ellenére sem igazolta magát, sőt, szidalmazni kezdte a járőrt, aki úgy döntött: az ittas fiatalembert előállítja a mintegy nyolcvan méterre lévő rendőrőrsre. M. Tamás, 26 éves debreceni főiskolás nem tanúsított ellenállást, amikor azonban a rendőrőrsre értek, váratlanul rátámadt kísérőire. A dulakodásban mindannyian többször a földre kerültek, majd a segítségül érkező ügyeletvezető hátul összebilincselte az erősen ittas fiatalember kezét. M. Tamás ezután saját fejét többször a falba, majd a radiátorba verte. Miután viselkedése önveszélyes volt, a rendőrségi ügyeletes kihívta a mentőket. A helyszínre érkező mentőorvos ellátta a randalírozó fiatalembert, aki nem sokkal ezután a helyszínen meghalt. Rácsay Lajos rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója bejelentette: az ügy körülményeinek és a helyszíni rendőri intézkedések jogszerűségének a tisztázására azonnal vizsgálatot indítottak, s még vasárnap elrendelték az elhunyt hatósági boncolását. Az ügyet vizsgáló rendőri bizottság vezetőjének tájékoztatása szerint a sajnálatos halál bekövetkezte ellenére a rendőri intézkedés minden formában jogszerű volt. Ezt támasztotta alá a boncolást végző igazságügyi orvosszakértő is, aki elmondta: az elhunyt testén nyolc olyan erőbehatást találtak, amely a dulakodásból származhatott. Ezek azonban - összességében is - nyolc napon belül gyógyuló zuzódások voltak, amelyek „a halállal okozati ösz- szefüggésbe nem hozhatók”. Az igazságügyi orvosprofesszor szerint a fiatalember halálát alkohol és gyógyszer együtthatása okozta. Áz ezzel kapcsolatos toxikológiai, valamint - az esetleges más halálokot kizáró - szövettani vizsgálatok eredménye a hét közepére várható. Az gyakorlatilag máris kizárható - vélte a szakember -, hogy az áldozat az orvosi beavatkozást megelőzően is gyógyszert fogyasztott volna. A sajtótájékoztatón Szép Imre, az Országos Mentőszolgálat Hajdú-Bihar megyei igazgató főorvosa kérdésre válaszolva emlékeztetett arra: a mentőorvosok számtalan hasonló esetben dolgoznak együtt a rendőrséggel. Feladatukhoz tartozik a randalírozók megnyugtatása, de nincs módjuk azt vizsgálni, hogy az adott személy mennyire érzékeny e szerek és az alkohol együttes hatására. Arra pedig, hogy a mentőorvos ebben az esetben milyen szakszerűen látta el a feladatát, csak a hét közepén befejeződő szakértői vizsgálat eredményének ismeretében adhatnak választ.
