Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-05 / 4. szám
1994. január 5., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A mohácsi kikötő. Még bizonytalan a készülő olajkikötő sorsa. Fotó: Szundi György Gazdasági fórumok Baranyában Eladók a Pécsi Nyomda Rt. törzsrészvényei A dolgozók jegyzésétől függően 131 millió forint körüli értékben kínálják megvételre a Pécsi Nyomda Részvénytársaság állami tulajdonban lévő törzsrészvényeit. A vételár kifizetéséhez Egzisztencia-hitel és kárpótlási jegy is igénybe vehető. A pályázatok benyújtásának határideje február 9-e, s az ügyintéző a budapesti Capita- linvest Kft. MÁV zárszámadás Megközelítően 16 milliárd forintos veszteséggel zárta az óévet a MÁV Rt. Megcsappant ugyanis a hazai ipari és a mező- gazdasági termelők megrendeléseinek száma, másfelől a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt ENSZ embargó fosztotta meg a legjövedelmezőbb tranzitszállításoktól a MÁV-ot. A nehézségek ellenére a cég 1993-ban korszerűsítette a hegyeshalmi vonalat, új kocsikat rendeltek és állítottak üzembe, s megkezdték az elhasználódott személyszállító vagonok felújítását is. Jövőre munkába állhat az az Intercity motorvonat is, amelyet januárban bocsátanak próbaútjára. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. január 4. Pénznem vételi közép eladási Angol font 149,05 150,55 152,05 Ausztrál dollár 69,34 70,01 70,68 Belga frank (100) 277,72 280,47 283,22 Dán korona 14,83 14,98 15,13 Finn márka 17,36 17,53 17,70 Francia frank 17,03 17,20 17,37 Gör. drachma (100 40,32 40,72 41,12 Holland forint 51,78 52,30 52,82 (r font 141,79 143,19 144,59 Japán yen (100) 89,05 89,98 90,91 Kanadai dollár 76,84 77,60 78,36 Kuvaiti dinár 337,98 341,31 344,64 Német márka 57,90 58,50 59,10 Norvég korona 13,36 13,50 13,64 Olasz líra (1000) 59,14 59,75 60,36 Osztrák sch. (100) 823,76 832,11 840,46 Portugál esc. (100) 56,93 57,50 58,07 Spanyol pes. (100) 70,34 71,07 71,80 Svájci frank 67,65 68,31 68,97 Svéd korona 12,07 12,19 12,31 USA dollár 100,95 101,95 102,95 ECU (Közös Piac) 112,30 113,42 114,54 Új kezdeményezésként gazdasági fórumokat szervez a megye városaiban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Ezeknek a gazdasági összejöveteleknek a keretében minden érdeklődő (nemcsak a gazdasági szakemberek, vállalkozók) tájékoztatást kaphat a kamara felépítéséről, működéséről, a megyében működő más, a gazdasággal valamilyen kapcsolatban álló szervezetekről. A fórumok egyben lehetőséCégnyilvántartó és Céginformációs Szolgálat Rt. néven társaságot alapít az Igazságügyi Minisztérium. A következő hónapokban létrehozandó és a tervek szerint márciustól működő szolgáltatás felállításához nemrégiben adta meg az engedélyt a kormány. A szolgálat célja, hogy a központi államigazgatási szerveket, a Központi Statisztikai Hivatalt, sőt bármely érdeklődőt ellásson a cégekre vonatkozó információkkal. Ezeket az adatokat jelenleg még a cégbíróságoknál lehet beszerezni, így a szolgálat nagyban hozzájárul majd a bíróságok tehermentesíget nyújtanak arra hogy a fórumnak helyet biztosító város és közvetlen környéke bemutassa működő gazdaságát, vállalkozásait, beszámoljon különböző távra tervezett projektjeiről. Ilyen módon találkozhatnak a gazdaság szereplői, illetve a működésüket segítő szakemberek, a fórumok nagyban hozzájárulhatnak a közöttük lévő információáramláshoz. Az első fórumra még ebben a hónapban, január 21-én kerül téséhez. A cégekre vonatkozó információknak fontos szerepük van a gazdaság működésében, az államigazgatási feladatok megfelelő ellátásában, de az üzleti életben is. A szolgálat feladata az lesz, hogy a bíróságok cégnyilvántartásában szereplő adatokat összesítse, elemzésre alkalmassá tegye. Elsőként a fővárosban, majd a megyeszékhelyeken is hozzáférhetők lesznek az adatok. Az adatvédelmi szempontok érvényesítése érdekében a céginformációs szolgálatot zárt körű alapítású, egyszemélyes, 100 százalékos állami tulajdonú rt.-ként hozzák létre. sor Mohácson, amelynek megszervezésében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ,a helyi önkormányzatban talált megfelelő partnerre. A rendezvényen többek között felmerülhet a mohácsi olajkikötő, a Duna-híd kérdése is. A mohácsi fórumot az elkövetkező hónapokban továbbiak követik Baranya városaiban, amelyekre minden esetben azok vonzáskörzetéből is számítanak az érdeklődőkre. K. E. Megszűnt importvámok A Közös Piac országából származó több száz ipari termék import vámja szűnt meg ez év január 1-jén az EK-val kötött társulási megállapodás értelmében. A normál, illetve az úgynevezett lassító listán szereplő, valamint az Európai Közösségből származó, az Európai Megállapodás különböző mellékleteiben szereplő termékek vámlebontásának kezdete 1995. január 1. A teljes vámlebontás az úgynevezett „normál listán” 1997. január 1-jén valósul meg. Ezt az ütemet, illetve az alapvámot módosítja majd az, ha a GATT-megállapodás véglegesen aláírásra kerül és 1995 júliusától életbe lép. Általános cégismertető Bejelentkezés az APEH-nél: új szabályok Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 1994. január 1-jei hatályú módosítása miatt megváltozik az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés rendje is. Az adózó, akinek adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy a bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) bemutatásával és a bejelentkezéshez a nyomtatványboltokban megvásárolható nyomtatvány kitöltésével jelentkezik be az állami adóhatósághoz. Az adózó az írásbeli bejelentés alapján adószámot kap. A vállalkozó csak ezt követően, adószámának ismeretében nyújthatja be a vállalkozói igazolvány iránti kérelmét az önkormányzathoz, illetve a cégbejegyzés iránti kérelmét a helyileg illetékes cégbírósághoz. Annak, akinek adóköteles bevételszerző tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz, vagy cégbejegyzéshez nem kötött, továbbra is a régi szabályok szerint, vagy az adókötelezettség keletkezésétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül kell az adóhatósághoz az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával bejelentkeznie. Felhívom az adózók figyelmét arra is, hogy a bejelentkezéshez szükséges nyomtatványok adat- tartalma a törvényi módosítás miatt bővült. Az előzőekben leírtakkal függenek össze az Art. módosítás következő előírásai: az állami adóhatósághoz 1993 december 31-ig bejelentkezett egyéni vállalkozó köteles az adószámát legkésőbb 1994. június 30-áig a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőhöz (önkormányzathoz) bejelenteni. (Az Art. módosítása ugyanis az egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított 1990. évi V. törvény 6. §. (1) bekezdését is érintette, mivel a vállalkozói igazolványon 1994. január 1-jé- től az adószámot is fel kell tüntetni. Ezért az adószám bejelentésekor célszerű a vállalkozói igazolványt is vinni.) A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámát az állami adóhatóság adja át 1994. június 30-áig a cégbíróságnak. Ezeknek az adózóknak tehát az adószám bejelentésével kapcsolatban nem lesz teendőjük. Az állami adóhatósághoz 1993. december 31-éig bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózónak a már bejelentett adatokat 1994. június 30-áig ki kell egészítenie azokkal az adatokkal, amelyeket - figyelemmel az Art. módosítás 1994. január 1-jei hatályba lépésére - eddig még nem jelentett be. Ez azért szükséges, mert az Art. módosítás 1994 január 1-jétől bővítette az adóhatósághoz történő bejelentkezés adatkörét. A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. §. (1) bekezdésének f. pontja rendelkezik arról, hogy e törvény hatálya alá tartozik az az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő is, aki a vállalkozói nyereségadó hatálya alá 1991. december 31 -éig bejelentkezett, mindaddig, amíg a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, de legkésőbb 1993. december 31-éig. 1994. január 1-jén lépett hatályba az 1993. IC törvény, mely a társasági adóról szóló törvény több rendelkezését is módosította. Az egyéni vállalkozók társasági adóalanyiságát is érintik ezek a változások, ugyanis a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozók nem kötelesek átjelentkezni a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény hatálya alá. Az egyéni vállalkozók továbbra is társasági adó alanyai maradhatnak anélkül, hogy ezt külön nyilatkozattal meg kellene erősíteniük. 1994. január 1-jétől ismét lehetőség nyílik arra, hogy az egyéni vállalkozók a társasági adó hatálya alá bejelentkezzenek. Azoknak, akik 1994 január 1-jétől akarnak a társasági adó alanyaivá válni, az állami adóhatóság felé nyilatkozatot kell tenniük. Ezt a nyilatkozatot 1994-ben, legkésőbb január 31-éig kell megtenniük. Ezt követően, ha az egyéni vállalkozó arról nyilatkozik, hogy a társasági adó hatálya alá akar bejelentkezni, csak a bejelentkezést követő naptári év első napjától kezdődik a társasági adóalanyisága. (Természetesen ez alól kivétel a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó, ha bejelentkezésekor a társasági adó hatálya alá bejelentkezik.) Ha a társasági adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó 1994. január 1-jétől a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá át akar jelentkezni, akkor ezt a nyilatkozatát a nyomtatványboltokban beszerezhető E AM nyomtatvány kitöltésével és az állami adóhatósághoz történő benyújtásával teheti meg. Felhívom a figyelmet arra, hogyha a társasági adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó később olyan nyilatkozatot tesz, hogy kilép a társasági adó hatálya alól, társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az állami adóhatóságnál bejelentette. (Pl.: Az egyéni vállalkozó 1994 júniusában bejelenti, hogy a továbbiakban a személyi jövedelemadó hatálya alá átjelentkezik. Az adózó társasági adókötelezettsége 1994. december 31-ével szűnik meg. A személyi jövedelemadó szabályait csak 1995. január 1-jétől alkalmazhatja.) Jobbágyné Dr. Kovács Zsuzsanna APEH Baranya Megyei Igazgatósága Kárpótlási jegyek napi és tőzsdei értéke Visszaesés volt az óév utolsó hetében Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek január elsejei értéke 146,2 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az ezer forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1462 forint, az ötezer forintosé 7 310 forint, a tízezer forintosé pedig 14 620 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa álami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. Kárpótlási jegyek a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén az 1993-as év utolsó hetében - december 27. és 31. között - 164 üzletkötésben együttesen 232,55 millió forintos forgalmat értek el a brókerek a kárpótlási jegyek piacán. Az utolsó héten visz- szaesés következett be: az adásvételek értéke akkor mintegy 7,5 millió forinttal kevesebb volt, mint a megelőző héten. A jegyek tőzsdei ára igen széles sávban, 635 forint és 710 forint között változott, a napi átlagár eltérései pedig ennél kisebb, mintegy 50 forintos intervallumban mozogtak. A legnagyobb forgalmat december 27-én, hétfőn bonyolították le a brókercégek, 70,741 millió forinttal. A legtöbb üzletet, 48-at azonban december 29-én, szerdán kötötték. A legkisebb forgalmat az év utolsó napján, december 31-én bonyolították le, ekkor 21,425 millió forint értékben cseréltek gazdát a jegyek. A legkevesebb, szám szerint 25 üzlet ugyancsak szilveszter napjára jutott. Az átlagár december 27-én, hétfőn volt a legkevesebb 654 forinttal, a legmagasabb pedig december 28-án, kedden 699 forintos értéken kelt el. Információs rendszer a honi építőiparnak Megrendelést érő hírek a Bau-Data-tól Új szárnnyal bővül a pécs TÁSI. Egyelőre még ritkák az építőiparban az igazi nagy megrendelések. Fotó: Löffler Gábor Megrendelésekre vágynak a tervezők, az építő, kivitelező vállalkozók és cégek, hogy a jelenben, főként a jövőben is talpon maradhassanak. Azt tudják, hogy egy-egy versenytárgyalásra a pályázatuk már remény a munkához jutáshoz, csak legtöbbjük épp azt nem tudja, miként juthat időben a pénzt érő információkhoz. A Bau-Data angol-magyar Kft. kiadványaival két éve informálja előfizetőit az építőiparnak nélkülözhetetlen hazai és (mivel a cég tagja a nyugat-európai építőipari információs irodának) egyre gyakoribb külföldi piaci lehetőségekről. Havonta jelentetik meg az országos, a fővárosi és az ÉVOSZ-szal közösen az ausztriai és németországi munkalehetőségeket, valamint a minden használható adatot tartalmazó megyei lapokat. Az előfizetőik hetente kapják meg, de faxon és flopin is lekérhetik a Baranya-So- mogy-Tolna, valamint a Jász- kun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyék regionális, továbbá az építőipar valamennyi ágának piaci lehetőségeit közreadó nyolc szelektív kiadványukat. Az önkormányzatok, cégek és magánszemélyek versenykiírásait és hazai, külföldi befektető kereséseit ingyen közük, hogy minél több információval láthassák el olvasóikat. Bán László, a Bau-Data baranyai, és a novemberben alakult dél-dunántúli regionális központjának vezetője a mind keresettebb különféle kiadványaikról: Magyarországon már több mint háromezer előfizetőt látnak el első kézből hazai és külföldi építőipari információkkal. B. M. L.
