Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-29 / 28. szám
1994. január 29., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Megfontolások a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányosságáról Önálló, nevesített, politikai Jó ütemben halad a Győrt elkerülő autópálya építése. A 23.7 kilométeres részből április végén 18 kilométeres szakaszt adnak át. Negyvenhat milliárd útfejlesztésre Az idén még nem kell autópálya-díjat fizetni Az Alkotmány amellett, hogy meghatározza a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek (a továbbiakban kisebbségek) főbb közösségi és egyéni jogait, azt is kinyilvánítja', hogy a Magyar Köztársság törvényei biztosítják az ország területén élő kisebbségek képviseletét. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően az 1993 júniusában kétharmados szavazattöbbséggel elfogadott kisebbségi törvény egyrészt megállapítja, hogy „a kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre”, másrészt meghatározza a kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselővé választásának rendjét. Az Alkotmány keretei között Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány által megalkotni rendelt kisebbségi törvény késedelme miatt mulasztásos alkotmánysértést megállapító, 1992 júniusában hozott határozata az itt vizsgált tárgykör tekintetében többek között rögzítette: „A nemzeti és etnikai kisebbségek általános képviseletének törvényi biztosítása nem történt meg az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelő mértékben és módon.” A határozat indokolásának egyik elvi megállapítása szerint: ,A képviselet szükséges előfeltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék”. A határozat nem hagy kétséget afelől, a törvényalkotó mérlegelésétől függ annak eldöntése, hogy a mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzet megszüntetését egy vagy több törvény megalkotásával éri-e el. A törvényalkotó a kisebbségek parlamenti képviseletének szabályozását mint bármely más tárgykör törvényi rendezését természetesen csak az Alkotmány keretei között végezheti el. A kisebbségek képviseletét érintő alkotmányi keret összetevői közül a következőkre emlékeztetek. Az Országgyűlés egykamarás. Alkotmányos rendszerünkben nincs olyan második kamara, amely a nem politikai természetű területi, egyházi, kisebbségi, gazdasági, hivatás- rendi stb. érdektömörüléseknek valamilyen delegációs vagy közvetett választási rendszerrel kiépült képviseletét testesítené meg, A hatályos alkotmányi előírások szerint az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános, egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Ez a rendelkezés összhangban áll az alaptörvény első fejezetében megállapított azzal az alapvető elvvel, amely szerint hazánkban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. E rendelkezések hatálya mellett a kisebbségek képviselőinek közvetett választása, vagy szervezeteik által történő delegálása alkotmányellenes lenne. E megállapítás azt is kifejezi, hogy a kisebbségek parlamenti képviselőinek esetleges delegációs rendszerét csak alkotmánymódosítás intézményesítheti. Háromszavazatos választás? Az országgyűlési választások keretében a választás és a választhatóság joga politikai természetű állampolgári alapvető jog, amelyre a többi alapjoghoz hasonlóan vonatkozik az Alkotmánynak a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezése. A kisebbségi jogok és ezek között a parlamenti képviselethez való jogok is azonban olyan alkotmányos elvet, értéket és célt testesítenek meg, amelyeknek valóraváltása érdekében megengedhető a pozitív diszkrimináció, vagyis az előnyös megkülönböztetés. A kisebbségi képviselet érvényesülését szolgáló jelölési és választási módszerek kiválasztásában a választási rendszer említett alkotmányos elveinek tiszteletben tartása mellett a törvényalkotó tehát széles mérlegelési joggal rendelkezik. Ennek keretében egyaránt alkalmazhat politikai és praktikussági szempontokat. Ez a megállapítás éppen a kisebbségi képviselet alkotmányi céljának szolgálatában a kisebbségek viszonylag alacsony létszáma miatt és szétszórt tele- pültségére tekintettel magában foglalja a jelölés és a mandátumhoz jutás általános szabályaitól való eltérést lehetővé tevő, illetve kedvezményező normák megalkotását és alkalmazását is. A pozitív diszkrimináció arányosságának követelményébe ütközne azonban, ha a kisebbségek létszámához képest parlamenti képviseletük feltűnően meghaladná a nem kisebbségi lakosság képviseletének arányát. A kisebbségi képviselet jellegéhez - megítélésem szerint - ésszerűen igazodik Magyarországon az az igény is, hogy mindegyik kisebbség - kisebbségi szervezeteinek számától függetlenül - egy országos listát indíthasson. A kisebbségi területi listák mellőzése és kisebbségenként egyetlen országos jelöltlista indítása mellett több elvi és gyakorlati érvet lehetne felsorakoztatni. Kisebbségi országos listák indítása természetesen azzal a következménnyel jár, hogy az eddigi két szavazatos - vagyis egyéni és területi listás - választás potenciálisan három szavazatos lesz. Ez a megoldás azonban csak akkor nem sérti a választójog egyenlőségének az elvét, ha minden választópolgár megkapja a harmadik szavazólapot is és titkos szavazása során eldöntheti, hogy kíván-e országos kisebbségi jelöltlistára szavazni, és ha igen, melyikre szavaz. A kisebbséghez tartozó képviselők Az alkotmányi rendelkezések mellett a törvényalkotó természetesen - módosításuk nélkül - nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségi törvényben részletezett célokat, elveket és konkrét rendelkezéseket sem. Az utóbbiak körében fontos példaként említhetjük azt az előírást, amely szerint a választókerületek határainak megvonásánál a kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait is figyelembe kell venni. Tekintettel kell lenni továbbá e törvénynek azokra a rendelkezéseire is, amelyek szerint a kisebbséghez tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A kisebbséghez tartozó állampolgárokat megilletik mindazok a jogok, amelyek a többségi nemzethez tartozó állampolgárokat is jogosítják. Súlyos alkotmánysértést tartalmazna ezért az olyan törvényi rendezés, amely kisebbségi hovatartozás miatt korlátozná az aktív vagy passzív választójogot. Kisebbségi hovatartozástól függetlenül bármelyik választópolgár az általános szabályok szerint lehet egyéni választókerületi jelölt és listás jelölt is. Ennek a közjogi lehetőségnek a keretében került be a jelenlegi ciklus parlamentjébe 26 olyan képviselő, aki bár nem kisebbségi jelöltként indult a választáson, de valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az alkotmányi szabályozás tehát az ilyen képviselet lehetőségét is magában foglalja. Alig vonható kétségbe, hogy az Országgyűlésben képviselethez jutó pártok politikai programjuk keretében rendszerint kialakítják és megvalósítani törekszenek kisebbségpolitikai koncepcióikat is. A választáson induló politikai szervezetek kisebbséghez tartozó jelöltjei és megválasztott képviselői azonban nem e minőségükben, hanem valamely meghirdetett politikai koncepció jegyében szerepelnek a választáson és vesznek részt az Országgyűlés munkájában. Kétféle képviselet Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős annak a politológiai kérdésnek mikénti megválaszolása, hogy ezen túlmenően milyen jellegű kisebbségi képviseletet tételez fel és tesz lehetővé az Alkotmány. A nevesített kisebbségi képviselet politikai többletjogosítvány.. Hangsúlyoznunk kell ezért, hogy a pártpolitikai és a kisebbségi képviselet Magyarországon nem esik egybe. E kétféle képviselet elkülönülése magában foglalja azt a követelményt, hogy kisebbségi szervezet párttal vagy választáson induló más szervezettel közösen nem indíthat jelöltet. Ugyanez mondható el a független képviselők tekintetében is. Mindemellett a kisebbségeknek az Alkotmány által előírt parlamenti képviselete a kisebbségi törvény által egyébként lehetővé tett kisebbségi pártok hiányában is politikai képviselet, mégpedig a kisebbségek önálló, nevesített politikai képviselete, amely az Országgyűlés rendeltetéséhez igazodó sokirányú szerep betöltését teszi lehetővé a kisebbségi képviselők számára. Az is természetes továbbá, hogy a kisebbségek szervezetei a parlamenti képviseleten kívül kiterjedt érdekérvényesítő erőfeszítést fejthetnek ki a végrehajtó hatalmi tevékenység bármely szintje irányában és különös figyelmet fordíthatnak az őket érintő jogszabályelőkészítő és végrehajtó munka befolyásolására is. Dr. Ádám Antal Ha nem is olyan ütemben, mint azt az autósok szeretnénk, de bővülnek, épülnek közútjaink. Az ország 30 ezer kilométeres közúthálózatának fenntartására, fejlesztésére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak az idén 46 milliárd forint áll rendelkezésére. Rajkai Zsoltot, a KHVM politikai államtitkárát kérdeztük: az idén hol és milyen ütemben épülnek az autópályák?- Ebben az esztendőben befejeződik az M 1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának az építése - mondta az államtitkár.-Amennyiben a beruházók tartani tudják az ütemet, akkor 1995-ben a teljes autópályát át lehet adni a forgalomnak. Az M 5-ös autópályára viszont várni kell, csak < 1996-ra készül el. ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal elkezdődhet az M3-as autópálya és az M 30-as út Miskolcot elkerülő gyűrűjének építése. Az M 7-es autópálya bővítésének megkezdését egyelőre két önkormányzat és a környezetvédők hátráltatják. Jól halad viszont Horvátország és Szlovénia bekapcsolásával az M 7-es délnyugat-magyarországi szakaszán a munka. A tervek szerint az autópálya Szlovénia felé „lép ki” az országból, a határ közelében építik ki a horvátországi csatlakozást.- Mi a helyzet a nagyvárosi körgyűrűkkel?-Az idén elkészül a szigetvári 6-os főút, a Baját elkerülő 55-ös főút első üteme, a 82- 83-as főutak győri bevezető szakasza, az orosházai közúti felüljáró. Terveink között szerepel a 21-es főút salgótarjáni- átkelő szakaszának a kiépítése, a nagymarosi rehabilitációhoz kapcsolódó 11 és 12-es főutak korszerűsítése, a 44-es főút Bé- késcsaba-Gyula közötti rekonstrukciója, a 67-es felújítása Kaposvárott, valamint a 701-es siófoki szakaszának átépítése.- Mikorra várható a sokat rebesgetett autópálya-használati díj bevezetése?- Mivel az idén véglegesen egyetlen autópálya építése sem fejeződik be, egyelőre nem kell ettől tartani.- Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a közúti forgalom terén is feltételei vannak. Melyek ezek?- „Európa-szabatos” közlekedési rendet kell kialakítani- unk. Csak olyan autópályák építhetők, amelyek megfelelnek a nyugat-európai normáknak. Az igazsághoz tartozik: akad még tennivaló, mondjuk a fénysorompóval ellátott vasúti átjárók biztonságát illetően. Újvári Gizella EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától 13 hétvégén találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további álékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! VÁLLALKOZÁS 1. Mi lett a „vállalkozók paradicsoma” ígéretből? 1. paradicsom 1. püré X. még az sem □ 2. Hogyan változott a vállalkozások számának növekedési üteme 90-93-ig? 1. nőtt 2. lassult X. változatlan maradt □ 3. Mennyit kapott a „meggy-magos” vállalkozó anno? 1.3 év 2 hónapot 2.2 év 3 hónapot X. 1 évet □ 4. Mi ätet egy vállalkozót ma? 1. hit 2. remény X. kereset □ 5. Egy kis varroda beindításához az USA-ban fél nap ügyintézés kell. Nálunk? 1.1 nap 2.5 nap X. 10 nap □ 6. Melyik a leginkább túlszabályozott terület hazánkban? 1. a vállalkozás 2. a közlekedés X. a polgárok fogsora 7. A hasonló fejlettségű országokat egybevetve, mekkora nálunk a vállalkozókat terhelő adószint? 1. ugyanolyan 2.10%-kal alacsonyabb X. 10%-kal magasabb EH 8. Hogyan változtak a vállalkozók adóterhei 90 és 93 között? 1. növekedtek 2. csökkentek X. nem változtak EH 9. Érdekelt-e ma egy vállalkozó a munkahely-teremtésben? 1. nem 2. igen, erősen X. alig-alig □ 10. Mitől tart leginkább ma egy vállalkozó? 1. konkurenciától 2. betörőktől X. újabb gazdasági szabályzástól EH 11. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a vállalkozásokat? 1. kamatemeléssel 2. adó-csökkentéssel X. központi szabályozással EH 12. Meddig kell „kibírnia” egy vállalkozónak? 1. hóvégéig 2. évvégéig X. májusig FORDÍTS! □ VALASZTOTO
