Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-29 / 28. szám
8 aj Dunántúli napló Közélet 1994. január 29., szombat Teklafalu gazdagságról álmodik Másfél évszázada Czinderi grófék németeket telepítettek karnyújtásnyira a Drávától egy mocsaras, erdőövezte területre és lányukról Tekla-falunak nevezték el. Egyetlen kincsük a szorgalmuk volt, mert saját föld csak kevésnek jutott, a távolabb fekvő bérletek, a zsellérsors meghatározóan béklyókba verte az álmokat. Az alapítóknak állít emléket a falut átszelő két kilométeres út végén a helységnévtábla: Teklafalu - Tekladorf.- Az utóbbi fél évszázadban sokat változott a falu, többnyire előnyére - mondja az 1957-ben ide nősült Nagy Géza, Teklafalu polgármestere. Sorsdöntő fordulatok: a községet átszelő út kiépítése, a villamosítás, a vezetékes ivóvíz, távhívó telefonkapcsolat. Aztán megszűnt a kéttanter- mes, alsó-felsőtagozatos iskola, majd a termelőszövetkezet. Sokan elköltöztek, házaikba állami támogatással a felszámolt putrik lakói jöttek.- Négyszázhúsz lakosunk egynegyede nyugdíjas. Munka- lehetőségként a tsz-ből alakult kft. nem igen jöhet szóba, Pécsre, Szigetvárra reggelente már alig néhányan utaznak munkába. Negyvenhét a munkanélküli, huszonhármán jövedelempótló támogatásban, tizenheten rendszeres szociális segélyben részesülnek - közli szomorúan a polgármester. S mégsem adják fel! Áldozatvállalással 1991-től sok mindennel gyarapodtak. Vitézipuszta áramot kapott, End- rőccel közösen megoldották a szilárd és folyékony kommunális hulladék elszállítását és lerakását, felújították a buszvárót, a kultúrházat, a könyvtárat, a polgármesteri hivatalt, korszerűsítették a közvilágítást. Tavaly épült meg Teklafaluban az első kistemplom padfűtéssel. Jövőre szilárd burkolatot kap a Tekla- falut Bürüssel és Váraddal ösz- szekötő 5,4 kilométers földút. A szorgalom még a régi. Csak a megélhetés egyre nehezebb. Az önkormányzat az óvodásokat, kisiskolásokat ingyen tankönyvvel, az étkezési díj felével, utaztatással támogatja, a továbbtanulókat beiskolázási segéllyel. Gondozott udvar, takaros ház. A konyhában Hirt János és felesége disznóvágásra készül. Várják a gyereket, unokákat, rokonságot. A férj az egyik legjobb társadalmi munkása a falunak.- Ha időm engedi, mindig számíthatnak rám - mondja szerényen. Sofőrként megkapta az egymillió kilométer balesetmentes vezetésért járó érmet. Felesége erre megjegyzi, hogy az ő párja nyugdíjasként is mindenben olyan alapos, mint aktív korában volt. Ha egyszer valamit elA kisiskolásokat tankönyvei, utazási kedvezménnyel támogatják a faluban Fotó: Szundi György A szorgalom még a régi vállal, azt tisztes munkaként adja ki a kezéből.- Hogyan, miből élnek?- Kettőnk nyugdíja majd huszonegyezer forint. Emellé tíz anyával nyulazunk. Ez hoz annyit, mint egy fejőstehén - közli az asszony. A szobából a férjének varrt vastag, meleg, hosszú szárú flanelalsót hoz. - Ilyet már kapni se lehet. Beiratkoztam a kultúrházban indított •varró-tanfolyamra. Ilyennel is lehet ám megfogni azt a kevéske pénzt, nem igaz? Kőpataki Antal hetven éve itt a faluban látta meg a napvilágot. Óraszám tudna mesélni a falu múltjáról, a zsúpos házakról, a szegénységről, az emberek szorgalmáról. Huszonöt éven át a takarékszövetkezet elnöke volt, miért ne dicsekedne azzal, hogy az ő idejében Tekláé volt a környék legmagasabb takarékállománya.-Most is?- Nem hiszem. A kíyül új, ám valójában félig kész házban Hajdú Lász- lóné odahaza van. A tsz. húsfeldolgozójából lett munkanélküli, épp egy éve. A család egyetlen keresője a hoboli önkormányzatnál kőművesként dolgozó férje. Fiúk nyolcadikos, nagylányuk élelmiszerkereskedő, de ő is munkanélküli.- Az OTP és a rezsi kifizetése után a férjem keresetéből már szinte semmi nem marad, Még jó, hogy Lacika után kapom a családi pótlékot. Ha nem segítene nyugdíjas édesanyám és a nagymama, ha nem lenne a háznál 1200 négyszögölünk meg a nagymama tsz.-ből kivett földje, nem is tudom, mi lenne velünk.-Aki teheti, elmegy innen. oda, ahol biztos megélhetést talál - mondja Boós Zoltánné. Harmincnyolc évig dolgozott a postán. 1959-től nyugdíjba vonulásáig volt a teklafalui posta- hivatal vezetője. Kijelentésével saját, még hazajáró „hűtlen” fiát menti, aki, mivel gyári kölcsönnel Szentgotthárdon kezdett építkezni, végképp távol kerül majd tőle.-Autószerelőként a tsz.-nél hét-nyolcezret kapóit, az Opel gyárban a többszörösét keresi. A fia elmegy, a lánya bizonyára marad, ő váltotta anyját a postahivatal élén. Vajon milyen a falu a kereskedők szemszögéből? Simon Zoltánné, az áfész-ve- gyesbolt vezetője havi hét-nyolcszázezer forintos forgalmat ér el napicikkekből, de megrendelésre tartós fogyasztási cikket is meghozat.- Nehéz megértetnem a pécsi szállítókkal, hogy nem rendelhetek egy-egy mosóporból, cigarettából nagytételben. A barcsi szállítók rugalmasabbak, ha valamiből két darab kell, annyit küldenek. Kárász Vince kocsmája több mint két éve nyitott. Vállalkozóként most ez a biztos megélhetése. Próbálkozott már sertés- tartással is.-Rosszkor csináltam, a táp és egyéb árak felszöktek, a fel- vásárlási ár viszont mélypontra esett. Vasárnapi lapunkat ő árusítja. Büszke rá, hogy átlagban hatvan példányt elad. Felesége három gyerekkel háztartásbeli volt, most kilenc település előfizetőinek viszi ki az UDN-t férjével és egy segítővel.-Hány lappal indulnak reggel? 1.® 2.® 3.® 4.® 5.® 6.® 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „Olyan Magyarországot akarunk, ahol lehet tisztességesen vállalkozni, sőt érdemes is. Az SZDSZ stabil szabályozókkal, adócsökkentéssel meg fogja teremteni a vállalkozók biztonságát, hogy a vállalkozás minél több ember számára jelenthesse a becsületes boldogulás lehetőségét, így teremthet új munkahelyeket, és remélhetünk magasabb életszínvonalat, több pénzt az iskolákra, ■'igdijakra, kórházakra vagy éppen színházakra.” SZDSZ ^- Háromszázzal. De lesz több is. Kárász Vince kilenc évesen költözött ide a szüleivel Mura- keresztúrról a szegénység elől.-Most itt van jelen a szegénység elég erősen. Az emberek még reménykednek, hogy lesz pénzük. Tekla gazdagságról álmodik. A polgármester a realitásokkal számol és tervez: az orvos hetente járjon át rendelni Kétúj- faluról, s nyíljék meg végre a kihelyezett patika... B. Murányi László Magyarul magyarán Szó- és szólásvegyülés Az új szavak alkotásának ritkább módjai között tartjuk számon a szóvegyülést. Olyan szavak tartoznak ebbe a típusba, mint a csupasz - a csupra és a kopasz vegyülékeként. A csok- réta a csokor és a bokréta keveredése. Az ordibál-ban az ordít és a kiabál rejtőzik. Keletkezésük azzal magyarázható, hogy beszéd közben egy fogalom megnevezésére két rokon vagy azonos értelmű szó egyszerre, egyforma erővel nyomul a beszélő tudatába, s ezért kimondásukkor a két szó hangalakja összevegyül. Ugyanez lehet a lélektani indítéka a szólásvegyülésnek is. A szólás két vagy több szóból álló állandó szókapcsolat, amelynek alkotó tagjai nem cserélhetők fel egymással a beszélő pillanatnyi tetszése, szeszélye szerint. Az e szókapcsolatokat felidéző mechanizmusban a kelleténél is gyakrabban adódnak zavarok, amelyek a szólások keveredéséhez vezetnek. A túlontúl gazdag példatárból csupán néhányat idézek a szóvá tett, nemkívánatos jelenség szemléltetésére. Rádió- és tévériportokban gyakran hangzik el egy-egy nagy erőfeszítést kívánó, embert próbáló feladat képszerű megjelöléseként, hogy ez bizony „nehéz dió”. A nehéz dió a valóságban és a szóképek világában is képtelenség. Szóképként használva csak a kemény dió létezik, amelynek a feltörése ,a beléhez, a lényegéhez való hozzáférkőzés azonban már lehet nehéz feladat. Ugyancsak gyakori a következő szólásvegyülés: „Összerúgta a port - a mi idézetünkben- a főnökével.” - Mindannyian tudjuk, hogy lappangó ellentét, nézetkülönbésg kinyilvánításáról van szó, de nem eléggé ismert szólásunk segítségével. Van ilyen, hogy „együtt rúgták a port” - ami teljes nézetazonosságot fejez ki azt jelentvén, hogy boldog gyermek-, illetve ifjúkorukban együtt játszottak a porlepte „grundon.” A szóban forgó tartalom megjelölésére az „összerúgta a patkót valakivel” szólásunk való. A kép a patkóit lovak világából ered. Egyetne- mértésük, ellenséges indulataik szemléletes megnyilvánulása a patkós lábukkal való rúgás egymás felé, amiben még a patkók szikrázása is benne van. Egy híres politikus éberségéről így tudósított az újság: „Az államférfi hamarosan átlátott a távollétében ellene szőtt merényleten.” - A merényletről tudomást lehet szerezni, de rajta átlátni nem. Ha mindenáron képszerűen akarja kifejezni magát, akkor legfeljebb a szitán láthat át híradásának hőse. Ám ez a kép sehogysem illik az ilyen témához. Egy körzeti stúdiónk műsorában hangzott el a következő óhajtó mondat: „Legalább lenne egy férfi, aki lekeveme neki egy balegyenest!” Az önbíráskodás és az ökölvívó sportból kölcsönzött szak- kifejezés sajátos vegyüléke ez a mondat. Hétköznapiasan, egyszerűen: .. .lekeveme egy pofont (esetleg nyaklevest) - vagy az ökölvívásban való jártasságot bizonyítva: behúzna egy balegyenest. De így összekeverve a fellépés alighanem hatástalan, sőt a jó nyelvérzékűek számára- nevetséges. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés február 7-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 15-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „.. .Egy hét múlva ilyen, vagy olyan módon de kikerül innen. Utalványt nyertek: (Örömmel közöljük, hogy 200 Ft helyett 500 forintos utalványt sorsolunk ki a jövőben!) id. Gmber Györgyné, Pécs, Fábián B. u. 30/a., Hambalkó Lászlóné, Töttös, Rákóczi u. 12., Kormos Péter, Beremend, Hegyalja u. 4/b., Máramarosi László, Pécs, Németh L. u. 14., Páva Ildikó, Kemse, Rákóczi u. 20.
