Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-26 / 25. szám

1994. január 26., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Szabó Iván pénzügyminiszter Baranyában Szabó Iván pénzügyminiszter nyitja meg a ma délelőtt 11 óra­kor a harkányi Agro Hotelban kezdődő két napos foglalkozta­táspolitikai konferenciát. A TIT Baranya Megyei Szervezetének rendezvénye hazai és spanyol szakemberek bevonásával vizs­gálja a szövetkezeti szférában dolgozók foglalkoztatási lehe­tőségeit, valamint a közelgő vi­lágkiállítás munkahelyteremtő jelentőségét. Idegenforgalmi kiadvány megyénkről Baranyai önkormányzatok, gazdasági szervezetek és cégek összefogásából, anyagi ráfordí­tásából készült el és jelent meg a megyénket színes fotókkal, három - angol, olasz és német - nyelvű ismertető szöveggel be­mutató kiadvány. A kezdemé­nyezésnek folytatása is lesz, a résztvevők tervezik térségünk csalogató látványosságainak tájegységenkénti bemutatását. A nemzetközi érdeklődést re­mélhetőleg felkeltő színvonalas kiadvány Csonka Károly fotói alapján készült. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. Január 25-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,38 ' 152,88 154,38 Ausztrál dollár 71,75 72,42 73,09 Belga frank (100) 278,15 280,90 283,65 Dán korona 14,88 15,03 15,18 Finn márka 17,85 18,02 18,19 Francia frank 17,03 17,20 17,37 Gör. drachma (100) 40,27 40,67 41,07 Holland forint 51,55 52,07 52,59 (r font 144,64 146,04 147,44 Japán yen (100) 90,88 91,81# 92,74 Kanadai dollár 77,12 77,88 78,64 Kuvaiti dinár 339,48 342,81 346,14 Német márka 57,73 58,33 58,93 Norvég korona 13,44 13,58 13,72 Olasz líra (1000) 59,35 59,96 60,57 Osztrák sch. (100) 821,68 830,03 838,38 Portugál esc. (100) 57,47 58,04 58,61 Spanyol pes. (100) 70,68 71,41 72,14 Svájci frank 68,85 69,51 70,17 Svéd korona 12,56 12,68 12,80 USA dollár 101,26 102,26 103,26 ECU (Közös Piac) 112,26 113,38 114,50 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Építész-oktatókat képeznek ki Svájci módszerek, magyar megoldások A saját feldolgozó lehetővé teszi a szövetkezet önállóságának megőrzését Fotó: Szundi Saját üzlethálózatot építettek ki A reménypusztaiak belföldön értékesítik a maguk nevelte csirkét A baromfitenyésztés és feldolgozás az elmúlt évek alatt siker ágazatból vesztesé­ges lett. A feldolgozók hetven százaléka összeomlott, csődöt jelentett, felszámolás alatt áll. Az exporttámogatás draszti­kus csökkentése, a nagyará­nyú piacvesztés Kelet-Euró- pában, a nagy forgóeszközt igénylő baromfifeldolgozókra háruló fokozódó kamatter­hek, mind-mind hozzájárul­tak a jelenleg kialakult hely­zethez. Belföldön jelentősen nőttek az árak, a fogyasztás meg visz- szaesett. Sok embernek már ez a valamikor olcsónak számító termék is luxus cikk lett. A vi­lágpiacról az egész baromfiipar kiszorult, versenyképtelen lett. Néhány éve Magyarország még a világ ötödik legnagyobb ba­romfiexportáló országa volt. A baromfiipar elsősorban exportra termelt, és a háztáji gazdasá­gokban - Baranyában is - sok kistermelőnek jelentett biztos megélhetést. 1991-ben a baromfiiparban relatív árutöbblet keletkezett, aminek árcsökkentő hatása volt. Összeomlott a piac, elvonták a támogatásokat, de még folyt a termelés. Ezt a nyugati vevők kihasználták árban és fizetési határidőkben. A termelőknek, feldolgozóknak kölcsönöket kellett felvenni. A korábbi hite­lek kamatai is emelkedtek. 1991-ben ezért már jelentős lett a veszteség. 1992-ben sem bő­vült a piac, sőt tovább szűkült. Kényszerpálya alakult ki. A 600 000 tonnányi vágókapaci­tást az országban 50, vagy még ennyi százalékban sem használ­ták ki. Azok a vállalatok, ame­lyek nyugati exportra termeltek úgy ahogy ezt átvészelték ezt az időszakot. A Pécs-reménypusztai Új Elet szövetkezet baromfiágaza­tában dolgozik, vagy ehhez kö­tődik a tevékenysége a tagság felének. A feldolgozó 1983-ban épült, ahol japán fürjeket vág­tak. Ez egy év alatt megbukott. Ezt követően apróbb fejleszté­seket hajtottak végre, galamb és minicsirke feldolgozásába kezdtek. Ez is megbukott, majd újabb átalakítások után a pecse­nyecsirke következett. Szovjet piacra termeltek, nem darabol­ták a csirkét, egészben szállítot­ták. Ez ment is, azonban 1991-ben a szövetkezet ott ma­radt piac nélkül. Nem hagyták magukat, biztos megoldást ke­restek a kialakult helyzetre. Nemrég új dolgozókat is felvet­tek a nándorligeti baromfitele­pükre.- A belföld fele fordultunk, a külföldi piac elvesztése után, - mondja Katies Dezső, a szövet­kezet elnöke - de akkor meg egymás alá kínáltak a feldolgo­zók. 1991 második felétől kezd­tük el a saját üzlethálózatunk kiépítését. Először itt helyben. Később több boltot nyitottunk Pécsett, Siklóson is. Ezt folya­matosan fejlesztjük, újabbakat nyitunk. A teljes termelésünket belföldön értékesítjük, aminek a biztonságát a saját feldolgo­zónk, és az üzlethálózatunk adja. A kereskedelmi tevékeny­séget kényszerből vállaltuk. Lemondtunk a kiskereskedelmi haszonról, ezért kedvezőbbek az áraink. A másik biztos bevé­telünk a tojás, amiből hetente 50 000 darabot adunk el. Négy baromfitelepünk van, kettő Kö­kénypusztán, egy-egy Nándor- ligeten és Zrínyi-pusztán. A megyében összesen kétezer négyzetméteren tartunk brojler csirkét, és állítunk elő étkezési tojást. A tojóhibrid jércéket is magunk neveljük. Sz. K. Még tavaly tavasszal kereste meg Révész László, egy svájci építési vállalkozó az Építési Vállalkozók Szövetségét és fel­ajánlotta, hogy a svájci kor­mány, valamint az ottani építési vállalkozók szövetségének se­gítségével szakemberek to­vábbképzését vállalják. Igen te­temes pénzösszeget ajánlottak fel, 1,2 millió frank áll rendel­kezésre a fél éves, Svájcban le­bonyolított kurzus költségeinek fedezetére. A programra jelentkezőknek igen komoly megmérettetésen kellett megfelelniük. A 140 pá­lyázó közül első véleményezés alapján 45 jelentkezőt hívtak be, akik közül 17-et választot­tak ki. Alapvető követelmény volt a nyelvtudás, ennél termé­szetesen nagyobb súllyal szere­pelt az építőipari szakmában való elméleti és gyakorlati jár­tasság. Végül is a három hetes intenzív nyelvtanfolyam után tavaly augusztusban 14-en in­dultak el a nyugat-európai or­szágba. Köztük volt Szabó Éva, a pécsi Pollack Mihály Műszaki főiskola oktatója.-Mondhatom azt, igen ala­pos képzésben van részünk - magyarázza a szabadságát az elmúlt héten itthon töltő Szabó Éva. - Egy kisvárosban, Sur- see-ben van a svájci építőmeste­rek szövetségének továbbképző központja, az elméleti oktatást mi is ott kaptuk. Két hét alatt kellett átvennünk az ottani épí­tőmesterképzés 2 ezer órás tan­anyagát, ez bizony kemény munka volt.- Úgy tudom - legalábbis Révész úr Pécsett a kurzus kap­Az Informix nemzetközi szoftver adatbank cég március harmadikán és negyedikén - szoftver bemutatót tart a ma­gyar szakembereknek a Ramada Grand Hotelben. A tájékoztatón elhangzott a H. And Prof D. ügynökség Budapestről és a El­izabeth Czerwenka-Kulmon ügynökség Bécsből újfajta együttműködést kíván kialakí­tani a magyar PR-piacon annak érdekében, hogy a magyar cé­gek könnyebben juthassanak csán erről is beszélt -, hogy a hangsúlyt a gyakorlati képzésre teszik, például hogyan történik a konkrét építkezések megszer­vezése, az egyes munkafázisok ütemezése.-Ez így is történik, vagyis két hét elméleti oktatás után azonnal építő vállalatokhoz mentünk szakmai gyakorlatra, azóta is különféle cégeknél is­merkedünk a svájci módszerek­kel.- És mit tapasztalt, gondolom nagy különbségek vannak a ki­vitelezés gyorsaságában, pon­tosságában és minőségében.- Alapvető különbségek vannak, elsősorban a precíz, ha­táridőket pontosan betartó kivi­telezést említeném. Voltunk olyan lakóház építésén, ahol a generálkivitelező 32 alvállalko­zóval dolgoztatott. A résztevé­kenységeknél a csúszás elkép­zelhetetlen, hiszen akkor az át­adást sem tudják a szerződésben meghatározott időre végrehaj­tani. Azt is el kell mondanom, mindez részben köszönhető az igen alapos, mindenre kiterjedő képzési és továbbképzési rend­szernek.- Néhány hét múlva vége az oktatásnak, az ismereteket itt­hon hogyan kamatoztatja.- Elsősorban az építőmes­ter-képzést akarom meghonosí­tani, s ebben együttműködünk majd a főiskolán Kittka Péter oktató kollégámmal, aki az épí­tőmesteri továbbképzés anyagi lehetőségének megteremtésére a Világbankhoz és a Felsőokta­tási Fejlesztési Alapítványhoz nyújtott be pályázatot. B. G. külföldi ismertséghez, illetve a nemzetközi vállalkozásokat könnyebben ismerhessék meg hazánkban. Ezért a budapesti székhelyű PR-ügynökség Ma­gyarországon, a bécsi vállalko­zás pedig a nemzetközi piacon tevékenykedik. Az első közös munkájuk az Informix cég be­mutatása lesz. A bécsi PR cég múlt évi forgalma elérte az 5 millió schillinget, míg magyar partneréé 40 millió forint körül mozgott az elmúlt esztendőben. Az Informix Magyarországon Intenzív baromfi és sertéstápok a minőségi hústermeléshez A Pécsi Gabona Rt. a termelők biztonságáért Tavaly június 30-ával alakult át 100%-ban állami tulajdonú egyszemélyes részvénytársa­sággá az addigi Pécsi Gabona­forgalmi Vállalat. A több mint kétmilliárdos jegyzett és törzs­tőkéjű Pécsi Gabona Rt. ezzel a privatizáció útjára lépett. Mit jelent ez az átalakulás a cégnek, a partnereiknek és a termelőknek? - kérdeztük Szalma János vezérigazgatót.- Elsőként a decentralizált privatizáció alá eső kisebb egy­ségeinket kellett eladásra meg­hirdetnünk. Már elkelt és át­adásra került öt, az AVÜ jóvá­hagyására vár négy további egységünk átadása. A tavalyi második félévben az AVÜ ki­vette a vagyonúnkból és a So­mogyi Gabona RT.-nek adta át a mohácsi malmot és a tárházat a kikötővel, a Közraktári Válla­latnak pedig a siklósi és szentlő­rinci tárházat. Viszont marad a törzsvagyonunkban a mohácsi keverő- és a Premix üzem, a pé­csi gőzmalom és raktár, a sásdi keverőüzem és raktár, valamint néhány takarmánybolt - mondja a vezérigazgató.- A. dolgozókat mennyiben érintette a tulajdonos váltás?- Fő kikötés Volt, hogy a dol­gozókat teljes joggal és jogfoly­tonosan kell átvenni, és hat hó­napig kötelező őket foglalkoz­tatni. Ugyanakkor a központi irányításból majd hetven mun­katársunkat kellett leépítenünk. A cég privatizációja tehát folytatódik. Február 10-én újra meghirdetik a még el nem kelt egységeiket. Az AVÜ az rt. jegyzett tőkéjét február 15-ig százezer darab 10000 forintos részvény formájában nyílt pá­lyázaton hirdeti meg, úgy hogy kamattal növelt értéken, kárpót­lási jegyért a termelők is vásá­rolhassanak és 25% plusz 1 szavazathoz juthassanak. A tavalyi év az első félévi zá­rás miatt lényegében csonka évnek számít. A második fél­évet viszont szerény eredmény­nyel zárták. Az elhúzódó privatizáció tá­masztotta beszerzési és értékesí­tési bizonytalanság miatt a búza felvásárlása is elhúzódott de­cemberig, amikor már csak fel­pumpált áron jutottak termény­hez. Amíg a búza tonnáját júli­usban 8500, októberben 12500-13000 forintért vehették meg, addig decemberben az inf­lációt jóval meghaladó spekula­tív áremelkedés miatt ez az ár már 15000 forint volt. A terve­zettnél kevesebbet vásároltak fel, mert az átalakulás miatt bi­zonytalanság késleltette és be­határolta a hitelfelvételt. Az is növelte a , bizonytalanságot, hogy nem lehetett tudni, melyik eladásra szánt egységük mi­korra cserélhet gazdát, azt tehát meddig üzemeltethetik. A készletekkel alapvetően nincs gond. A búzából kereske­delmi készletük ugyan nincs, de a szerződésekkel lekötött liszt­mennyiség gyártásához a kész­let rendelkezésre áll. A vezér- igazgató állítja: az indokolatla­nul felhajtott búzaár a liszt árá­ban nem érvényesíthető, így a többletből a kereskedelmi szféra húz hasznot. Mivel majdnem egyben maradt az rt.-nél a teljes keverék verti­kum, a keveréktakarmányt a várható állatállomány növeke­déshez is biztosítani tudják ku­koricából és árpából.- A fő hangsúlyt a nagy­üzemi tenyésztelepeknek és mi­nőségi termelésre törekvő állat­tartóknak gyártott intenzív ba­romfi (pulyka, kacsa, broiler csirke és lúd) és sertéstápokra, valamint a háztájinak szánt tá­pokra helyezzük. Az utóbbi öt évben az állatállomány csökke­nése sem okozott részünkre termeléscsökkenést - állítja Szalma János.-Milyen változásban bízhat­nak a termelők?- A tulajdonviszonyok ren­deződése után a termelőknek a szükséges termények minimum 15-20%-át meg tudjuk hite­lezni, úgy hogy a termékértéke­sítési szerződés keretein belül az állami preferencia kedvez­ményei náluk maradjanak. Már kötjük a termeltetői szerződése­ket búzára, kukoricára, árpára. Négy féle módon szerezzük be a szükséges terményeket: ter­meltetési szerződéssel, a terme­lők értékesítési szövetségével együttműködve rajtuk keresz­tül, tőzsdei vétellel és készpén­zes felvásárlással. A beígért ál­lami intézkedésekkel (hitelezési konstrukció és kamattámoga­tás), bízom benne, az eddigiek­nél is jobban járnak a. termelők, akik a feldolgozó üzemek nye­reségéből is bizonyos rész­arányban részesülnek majd.-A mohácsi malmot, tárhá­zat és kikötőt is átcsoportosítot­ták a Pécsi Gabona Rt. vagyo­nából. Mennyiben érinti ez hát­rányosan a céget?- Hosszú távon a maradó ka­pacitásunkkal elsősorban a bel­földi igények kielégítésére kell törekednünk, így Mohácsot akár nélkülözni is tudjuk, ha már elvették tőlünk. Az biztos, hogy hiányozni fog. B. Murányi László A pécsi malomban is rendelkezésre áll a szerződésekben rögzí­tett liszt előállításához szükséges gabona Fotó: Szundi György á i

Next

/
Oldalképek
Tartalom