Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-26 / 25. szám
10 uj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. január 26., szerda Az Agrárszövetség jelöltjei az 1994-es országgyűlési választásokon Képeinken az Agrárszövetség Baranya megyei egyéni országgyűlési képviselő-jelöltjei láthatóak a megyei választókerületek sorrendjében Deutsch Péter 40 éves. Agrármérnök, közgazda. A bogádi mg.-i szövetkezet elnökhelyettese. Az 1. sz. választókerület (Pécs-Kelet) jelöltje. Kiss Gyula 45 éves. Agrármérnök. A kővágószőlősi mezőgazdasági szövetkezet elnöke. A 2. sz. választókerület (Pécs-Nyugat) jelöltje. Katies Dezső 48 éves. Üzemmérnök. A Pécs-reménypusztai mg.-i szövetkezet elnöke. A 3. sz. választókerület (Pécs-Kertváros) jelöltje. Nyári Gyula 46 éves. Agrármérnök. A sásdi mezőgazdasági szövetkezet elnöke. A 4. számú választókerület (Komló) jelöltje. Dr. Herger László 55 éves. Agrármérnök. A majsi mezőgazdasági szövetkezet elnöke. Az 5. sz. választókerület (Mohács) jelöltje. Várdaróczi József 49 éves. Agrármérnök. A drávaszerdahelyi mg.-i szövetkezet főmezőgazdásza. A 6. sz. választókerület (Siklós) jelöltje. Patkó László 48 éves. Agrármérnök. A szigetvári mezőgazda- sági szövetkezet elnöke. A 7. sz. választókerület (Szigetvár) jelöltje. Tisztességet a politikában Kiút az agrárválságból (2) A liberális szociálpolitika (2) Főbb teendőink | Az igények kielégítése a megoldás érdekében Unokáink előlege Nehéz a helyzete ma hazánkban az olyan pártnak, amely a tömegeket hatalmába kerítő politikai kiábrándultság időszakában igyekszik helyet találni a köztudatban, mert a minden korábbinál alacsonyabb szintű társadalmi morál, az emberi tisztesség eddig soha nem tapasztalt értékvesztése, a leghaladóbb szellemű állampolgárokat is elbizonytalanította. Persze, az is nyilvánvaló, hogy a nemzet tagjainak többsége - legyen magyar anyanyelvű vagy bármely nemzeti kisebbség tagja - teljes szívvel a megértésen és együttműködésen alapuló társadalom létrehozását óhajtja. Mégsem könnyű politikai aktivitásra bírni a tömegeket, még az olyan szellemű pártnak sem, mint amilyen a Nemzeti Demokrata Szövetség, amely már többször is kinyilvánította: minden pártérdek felett állva az ésszerű gazdaságpolika megvalósításáért, a megszerzett javaknak a becsületes munkán alapuló elosztásáért fáradozik. Sajnos, mindinkább gyakorlattá válik Magyarországon, különösen a politikai csatározások szinterén, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek - még azonos párton belül is - azok, akik a tisztességet követik munkájukban az önző hatalmi törekvésekkel és a demagógiával ellentétben. Félő, hogy ez a tendencia a parlamenti pártok körében tovább folytatódik, ezért minden, az ország jövőjéért aggódó állampolgárnak arra kell törekednie, hogy olyan politikai erők is sióhoz jussanak a következő választásokon, amelyek elsősorban a szakértelemre, az együttműködésre támaszkodva A Szabad Demokraták Szövetsége a hét végén országos küldöttgyűlést tar Budapesten a Kongresszusi Központban. A három napos tanácskozás alatt elsősorban szekcióülések lesznek, az SZDSZ választási programjának végleges formában való elkészítése és elfogadása a küldöttek fő feladata. A küldöttek egyike Wekler Ferenc, országgyűlési képviselő, az SZDSZ önkormányzati programjának kidolgozója. Wekler Ferenc az önkormányzati szekció munkájának a vezetője:- Nemcsak az önkormányzati, hanem a párt fővárosi és a településfejlesztési koncepcióját is tárgyaim fogjuk. A településfejlesztési program kidolgozása képviselőjelölt társam, Faragó László érdeme. Az SZDSZ önkormányzati célkitűzései közt szerepel a települési önállóság megőrzése, az önkormányzatok anyagi mozgásterének javítása. Fontosnak tartom igyekeznek megvalósítani országépítő programjukat. S persze, akik ennek a politikának nemcsak szószólói, hanem végrehajtói is lesznek. Amikor a Nemzeti Demokrata Szövetség 1992-ben zászlót bontott, elnöke Pozsgay Imre, aki a békés átmenet megteremtésében úttörő szerepet vállalt, úgy vélte, a rendszerváltást követően szükség lesz olyan centrumpártra, amely megkülönböztetés nélkül, felekezeti hovatartozástól, korábbi pártállástól függetlenül, minden magyar állampolgár érdekét képviseli majd a politikai porondon. Nos, az elmúlt 4 év őt igazolta. Hiszen a népgazdaság jelenlegi helyzete sürgetővé teszi az olyan politikai erők térnyerését, amelyek a karrierista politizálás helyett a társadalom széles rétegeire támaszkodva, ésszerű gazdaságpolitikával próbálják kijavítani az elmúlt évek hibáit. A nemzeti demokraták a január 8-án megtartott országos ügyvivői értekezletükön is egyértelműen tanújelét adták annak, hogy továbbra is ezekhez az erőkhöz tartoznak, s megfontolt politizálással olyan programot kínálnak, amely a nemzetgazdaság felemelkedésének lehetőségét is tartalmazza. Hangsúlyozva, hogy a sikeres országépítés érdekében, szónoklatok helyett tettekre és erős társdalmi békességre van szükség. A Nemzeti Demokrata Szövetség február elején kezdi meg választási kampányát, ezt követően mutatja be baranyai jelöltjeit is. Nemzeti Demokrata Szövetség Baranya Megyei Szervezete a képviselőtestületi működés feltételeinek javítását. Dr. Faragó László nem tagja ugyan a Szabad Demokraták Szövetségének, de részt vesz a programalkotó küldöttgyűlésen:- Az SZDSZ támogatásával indulok a választásokon, így természetes, hogy tájékozódom a párt terveiről. Az önkormányzati és a környezetvédelmi szekció munkájában kívánok részt venni, és szeretném megosztani az itthon és külföldön szerzett tapasztalataimat a résztvevőkkel. Az, hogy az SZDSZ a legfőbb pártrendezvényén is lehetőséget ad a párton kívüli szakembereknek a véleménynyilvánításra, a programjai formálására, példaértékű lehet más pártok számára, és biztos vagyok abban, hogy e gyakorlat a jelenleginél hatékonyabb kormányzati stratégia kialakításához vezet.- A választásokat megelőző küldöttgyűléseknek óriási jelentőségük van minden párt, így a 1. Az agrárgazdaságnak jelentős, egyszeri tőkeinjekciót kell kapnia (hitelek részbeni elengedése, átütemezése, stb.). 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar jövedelemtermelő képességét helyre kell állítani, (támogatások, a termelés költségeit elismerő garantált árak, stb.) 3. A privatizáció során - ahol még lehet - meg kell valósítani a termelői, feldolgozói és forgalmazói tevékenységek integrációját, melynek jelentős pozitív hatása lehet a jövedelemtermelő képességre is. 4. Meg kell találni azokat a piacvédelmi lehetőségeket, melyekkel az importvédelem biztosítható. 5y Kormányszinten is mindent el kell követni piacaink megtartásáért és új piacok teremtéséért. 6. Ki kell dolgozni az agrár- finanszirozás komplex programját. 7. A lehető legrövidebb időn belül rendezni kell a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetváltásának problémáit (kárpótlás, a szövetkezetekben kialakult a gazdálkodásra kedvezőtlen hatású vagyoni szerkezet átalakítása, stb.) 8. Meg kell valósítani az agrárpiaci rendtartás hatékony, s az ágazat számára is korrekt működését. szabad demokraták életében is, - hangsúlyozta Bretter Zoltán országgyűlési képviselő. - Mára kidolgoztuk az egyes területek részprogramjait, és adott az a politikai eszmeiség, mely ezeket közös nevezőre hozza. Egy dolgunk maradt, ám ez nem kevés; a programok egymáshoz csiszolása és a pénzügyi lehetőségek tisztázása. Azért megyek el a küldöttgyűlésre - nyilatkozta Bretter Zoltán, - hogy a szívügyemnek tekintett területek részprogramjait, melyek kidolgozásában magam is részt vettem, így az ifjúsági és oktatáspolitikai programokat kellő hatékonysággal képviseljem. S ez, mint tudjuk, a politikai támogatást és (legalább is kormányzati pozícióban) a finanszírozás feltételeit jelenti. Baracs Nóra az SZDSZ Országos Tanácsának tagjaként vesz részt a küldöttgyűlésen.- Pénteken és szombaton is 5-5 szekcióban folyik egyidejű9. Megoldásra vára kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodók gondjainak rendezése. 10. Ki kell alakítani a környezetvédelem és a környezettel való gazdálkodás komplex programját. 11. Őszinte tájékoztatás szükséges arról, hogy milyen feltételek (földterület nagyság, eszközigény, tőke, stb.) megléte szükséges ahhoz, hogy egy falun élő család megélhetése biztosítható legyen. 12. A politikának be kell látnia, hogy a jövőben a jelenlegihez hasonló mértékben nem telepedhet a mezőgazdaságra, hiszen más ágazatokhoz hasonlóan itt is a gazdasági hatékonyság a fontos, nem pedig politikai-ideológiai érdekek és érzelmek. 13. Az már túl szép is lenne, ha a társadalom felismerné, milyen fontos érdeke az, hogy a falun élő ember ott is maradjon, s megművelje a nemzet kincsét jelentő földet megőrizve annak termőképességét s környezetét. Igazat mond az a japán közmondás, melynek lényege, hogy a föld nem a mi örökségünk, hanem unokáink előlege. Katies Dezső Agrárszövetség, a pécs-reménypusztai Új Elet Szövetkezet elnöke leg a munka, többek közt gazdaságpolitikai, kultúr és sport- finanszírozási, oktatási, foglalkozáspolitikai, külpolitikai, szociálpolitikai, közbiztonsági témákban. A plenáris üléseken Kuncze Gábor miniszterelnök-jelölt, Pető Iván pártelnök, Dombach Alajos, az Ország- gyűlés alelnöke és Demszky Gábor, Budapest főpolgármesterének beszéde fog elhangzani. Dr. Németh Tibor megyei ügyvivő, jogász, így leginkább a közbiztonsági és igazságügyi szekció munkája érdekli:- A közbiztonság javítása mindannyiunk közös érdeke. Ehhez szükséges, de nem elegendő a jól működő rendőrség; a bűnmegelőzésben az oktatási és szociális intézményekkel való együttműködésre kell törekedni. A bírói eljárást néhány reformintézkedéssel lehetséges felgyorsítani. A megszólalt küldötteken kívül Pécsről 12, Baranya egyéb településeiről 24 küldöttvesz részt az SZDSZ programalkotó küldöttgyűlésén. Papp Béla, SZDSZ A szociális igények kielégítésének a történelem során négy módja alakult ki. A legősibb ezek közül a kölcsönösség típus, ahol egy kisközösség (család, rokonság, szomszédság stb.) tagjai segítenek egymásnak abban a tudatban, hogy szükség esetén ők is hasonló segítségben részesülnek. A második a jótékonysági (karitatív) típus, ahol egyrészt egyesek belső - nem ritkán vallási - indítékból, másrészt a jobbmódúak társadalmi béke A liberális alternatívát és az ezt megvalósítani kívánó ön- kormányzatot az elöljáróban vázolt alapelveknek megfelelően egy szektorsemleges vegyes szociális szolgáltató rendszer kell, hogy jellemezze, ahol az egyes szükségletkielégítési típusok harmonikusan egymást kiegészítve és egymással együttműködve léteznek. A kommunista diktatúra után természetesen nem könnyű egy vegyes rendszer kiépítése, hiszen a kölcsönösségi típust a közösségi kapcsolatok elsorvadása, a jótékonyságit a gyenge szolidaritás, a vállalkozásit - különösen a non-profit esetében - pedig a szükséges jogszabályok hiánya miatt meglehetősen nehéz megerősíteni. Ugyanakkor szociálisan elkötelezett nem hatósági (pl. egyházak), illetve nem intézményesült (pl. klubok) szereplők szinte minden helyi társadalomban vannak és az önkormányzat által készített szociális problématérkép alapján könnyen azonosíthatók. Ezeknek a nem hatósági, hanem a civil társadalmi kezdeményezéseknek a szerepe óriási, hiszen az önkormányzat a vegyes rendszer kölcsönösségi és jótékonysági elemeinek megerősítését éppen a velük való kapcsolatteremtéssel és együttműködéssel kezdheti. Természetesen az önkormányzat túlsúlyosan hatósági jellege miatt különösen fontos, hogy erre a kapcsolatfelvételre megfelelő keretekben egyenrangú partnerként és ne leereszkedő paternalista módon kerüljön sor. Ebből a szempontból nagy előny, ha az adott önkormányzat rendelkezik családsegítő szolgálattal. A családsegítő szolgálat ugyanis jellegénél fogva nincs hatósági jogosítványa, klienseinek anonimitást biztosít, a családdal, tehát az emberi társadalom alapegységével foglalkozik és végül de nem utolsó sorban mentálhigiénés szolgáltatásokat is végez) az az önkormányzati intézmény, amely a kapcsolatteremtésre a hivatalos és a nem hivatalos szféra között a legalkalmegőrzése érdekében adakoznak szociális célokra. A harmadik a bürokratikus újraelosztó típus, ahol az adókból képződő bevételek részeként külön a szociális igények kielégítésére létrehozott szak- apparátus végzi ezt a tevékenységet foglalkozásként, amely után fizetésben részesül. A negyedik a piaci vállako- zási típus, azol a szociális igények kielégítése a kereslet-kínálat alapján profitorientáltan, illetve esetleg non-profit elven történik. masabb. Természetesen a csa ládsegítő szolgálat mellett az önkormányzat illetékes szakbizottsága illetve az önkormányzatnál saját maguktól is megjelenő szociális lobbysták szerepe sem lebecsülendő. Azonban megfelelő intenzitású és folyamatos együttműködésre a családsegítőn keresztül nyílik a legjobb esély. A vegyes rendszer utolsó hiányzó láncszeme a vállalkozási típus sokkal könnyebben identifikálható, hiszen annak lényege a reklám és a piackutatás, s ebből következően hívás nélkül is megjelenik. Ugyanakkor annak non-profit formáját különösn kívánatos a rendszer elemei között tudni, hiszen itt a profit kizárólag az adott szolgáltatás bővítésére fordítható. A szociális igények kielégítésének tervezésénél tehát mindenféleképpen egy az imént vázolt vegyes rendszert, s nem csupán a hagyományos bürokratikus cstomákat kell figyelembe venni. Természetesen továbbra is az önkormányzat bürokratikus csapata marad a domináns tényező, ám minél erősebb lesz a másik három típus súlya a rendszeren belül, s minél nagyobb lesz a partneri együttműködés közöttük, annál nagyobb lesz a rendszer hatékonysága. Az önkormányzat rendelkezésére álló források felhasználását természetesen továbbra is elsődlegesen meghatározzák a törvényben előírt szociális ellátási feladatok. Ugyanakkor egy liberális szociálpolitika egyik fő szempontja, hogy az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások minél hatékonyabbak legyenek. Amennyiben tehát a hatékonyság a hagyományos bürokratikus mód helyett a vegyes rendszer egyéb elemein keresztül megfelelőbben biztosítható, akkor a feladat ellátását természetesen megfelelő garanciákkal - a legnagyobb hatékonyságot biztosító elemnél kell tervezni. (pl. non-profit vállalkozás). Dr. Kornya László FIDESZ Programalkotó küldöttgyűlés A liberális alternatíva > 1
