Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-26 / 25. szám

8 új Dunántúli napló Magazin 1994. január 26., szerda Az állatok megérzik a földrengés veszélyét A Dél-Kalifomia természeti katasztrófa ismét a föld-rengé­sekre irányította a közvélemény figyelmét. Sokakban vetődik fel a kérdés: a mai fejlett technika segítségével sem lehet a föld­rengést előrejelezni? A legrégibb földrengéseket Kínában jegyezték fel: az i.e 16-11. századtól napjainkig 1000-nél több, nagy földrengést regisztrálták, a japánok 1500-nál többről őríznek adato­kat. A legtöbb áldozatot köve­telő rengés is Kínában volt, 1556-ban Senhszi környékén 800 ezer, 1976-ban pedig Tangsran-térségében 655 ezren vesztették életüket. Indiában, a 18. században 300 ezer áldoza­tot követelt egy földmozgás. Európában a legtöbb áldozatot, a Korzika-szigetén, Messiná- ban pusztító katasztrófa okozta, 100 ezernél többen haltak meg. (Az éppen akkor az olasz kikö­tőben tartózkodó magyar gőzös, a Nagy Lajos személyzete is se­gített az áldozatok mentésében.) A Magyarországhoz köze­lebb eső területek közül a Skop- jében 1963-ban bekövetkezett földmozgás a legemlékezete­sebb. Ott 1200-an lelték halálu­kat, a város épületeinek 10 szá­zaléka összedőlt. Skopje római kori elődjében, Scupiban 518-ban is volt egy földrengés, amely a települést akkor telje­sen elpusztította. A mostani, dél-kaliforniai ka­tasztrófa a tudósokat nem érte váratlanul, hiszen a földrengés valószínűségét előre jelezték. De megérezték az állatok is. A helyszíni beszámolók szerint a hétfő hajnali rengés előtt több órával eltűntek a városból a macskák. Közismert, hogy az időjárás­változást, elsősorban a légnyo­más emelkedése vagy süllye­dése miatt megérzik az emlősök és a madarak is. De vajon mi­lyen információ alapján mene­kül el a macska a föld mélyében készülő kitörés elől? Egy német fizikus, Helmut Tributsch elmé­lete szerint ennek az az oka, hogy a rengés előtt fokozódik a kőzetekben a nyomás, finom repedések keletkeznek rajta, s ezek mentén a talajban lévő víz a felszínre kerül. A kvarctartalmú kőzetekben a földmozgás miatt szintén megváltozik a nyomás és elekt­romosságot hoz létre. Ameny- nyiben ezek az elektromos hul­lámok a repedéseken átívelnek, kisülés jön létre. Az akkor ke­letkező pozitív töltésű részecs­kék, az úgynevezett araszolok felszabadulnak és a kijutnak a levegőre. Az araszolok az ideg­hormon fokozott elválasztásra késztetik a középagyat. Az ide­gileg gyengébb emberek is ér­zékelhetik ezt a folyamatot,de elsősorban az állatokra fejti ki hatását. Fokozott idegesség vesz rajtuk erőt, megpróbálnak menekülni az elektromos ré­szecskék elől. A tudósok feljegyezték, hogy 1979-ben az egyik éjszaka ri­asztották a szarajevói állatkert igazgatóját: jöjjön azonnal, a medvék és az oroszlánok meg­vesztek, le-föl rohangálnak a ketrecükben. A zoopark főnöke aggodalommal figyelte az em­lősök furcsa viselkedését, meg­nyugtatásukra semmit sem tu­dott kitalálni. Míg nem valami­kor reggel ez egyik pillanatról a másikra elcsendesedtek az álla­tok. Néhány órával később ol­dódott meg a rejtély: az állatok akkor tértek nyugovóra, amikor erős földrengés rázta meg Mon­tenegró egy részét. Az epicent­rumtól mintegy 150 kilométerre volt a szarajevói állatkert. Túl csinos Egy liverpooli bíróság igazat adott annak a kereskedelmi ügynöknőnek, aki azért jelen­tette fel korábbi munkáltatóját, mert az közölte vele, hogy „túl csinos az álláshoz, s ezért úgy kellene öltözködnie, mint Mar­garet Thachernek”. A 24 éves Tracey Gatehouse egy szeren­csejátékokat forgalmazó cégnél dolgozott, s főnökei úgy vélték, hogy szépségével féltékennyé teheti az ügyfelek feleségeit. Azt is hozzátette, hogy főnöke felszólította: mivel a férfiak vi­lágában dolgozik, tűzze össze hátul a haját és kissé férfiasab­ban öltözködjön. Global Casinos Oroszországban Két újabb kaszinót nyit nem­sokára Oroszországban a Glo­bal Casinos nevű amerikai cég, amely már 2 játékbarlangot üzemeltet a volt Szovjetunió te­rületén - jelentette az AFP. Az egyik új kaszinó Tyumenyben, az 600 ezer lakosú olaj városban nyílik meg még ebben a félév­ben a hely turisztikai irodával karöltve, míg a másikat a 300 ezer lelket számláló Tobolszk- ban adják át. Mezőgazdasági robotok Japánban rövidesen sokféle mezőgazdasági robot jelenik meg a gépgyárak kínálatában. A szigetországot az agrárnépesség elöregedése és a nagyfarmok kialakításának szándéka kény­szeríti rá arra, hogy kiváltsa a mezőgazdaságban is az emberi munkaerőt. A múlt héten mutatták be például azt a sok célú robotot, amely a káposztának, a rizsnek és más terménynek betakarítá­sát is képes elvégezni, 0,7 hek­táron egyetlen óra alatt. Egy mexikói katona átugrik az altamiranoi Szent Károly templom harangtornyai között, január 19-én, amikor hírét vették, hogy indiánok támadása várható. Három hónapon belül nyolcszoros pénz? Csődben a kolozsvári pilótajáték Az Evenimentul Zilei című bukaresti lap szerint a kolozs­vári Caritas vállalkozásnak, amely három hónapon belül nyolcszoros pénzt ígért azok­nak, akik pénzt helyeznek el nála, „csaknem vége”. A pénz­tárakban immár három hónapja azoknak fizetik a nyereség egy részét, akik július 5-én tették be pénzüket. A városba többször érkeztek már az ország más ré­szeiről népes csoportok, ame­lyek pénzüket követelték vissza és megtorlással fenyegetőztek. Funar polgármester felszólí­tására a Caritas irodái kiköltöz­tek a városközpontból, tekintet­tel arra is, hogy a Suceavaról és Marosvásárhelyről érkezett, pénzüket követelő cigánycso­portoktól eddig két ízben is a rendőrségnek kellett megvéde­nie a polgármesteri hivatalt. A hoppon maradtak elsősorban Ion Stoicát, a Caritas tulajdono­sát keresték, ő azonban hetek óta jobbnak látja, hogy ne mu­tatkozzék a városban. Eltűnése viszont növeli a nyugtalanságot. Időközben Gheorghe Funar a brassói Transilvania Expresnek adott interjúban megerősítette, hogy mind ő, mind felesége tett pénzt a Caritasba, ő maga egy gépkocsit vett a nyert pénzből, felesége viszont mindeddig nem kapta vissza az összeget. Nemcsak a kolozsvári pilóta­játék jutott csődbe, hanem több más hasonló vállalkozás is az ország külömböző részein: több személyt köröznek, akik ilyen vállalkozást indítottak. Az átállás nem egyszerű Sokkal inkább a munkanélkü­liek seregét duzzasztja a hadi­ipar átállítása polgári terme­lésre, nem pedig az új munkahe­lyek számát gyarapítja - álla­pítja meg a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet, az ILO jelen­tése. Elméletileg az átállás azzal járna, hogy egy kavilifikált munkaerőt igénylő munkahely megszűnik, de keletkezik egy ugyanilyen minőségű másik. A gyakorlatban azonban tömegé­vel kerülnek az utcára a jól kép­zett hadiipari szakmunkások, s mivel zömmel elég magas fize­tést kaptak, ennek megszűnté­vel gyengül a vásárlóerő, ami miatt más területeken is állások szűnnek meg. Az ILO számítá­sai alapján egy hadipari munka­hely megszűnése közvetve to­vábbi két-három állás elveszté­t Avenesian Gurgen örmény szőnyegkészítő és kereskedő le­származottjai újra felélesztették a régi elfeledett szakmát. Fő­ként az antik keleti kézi csomózású imaszőnyeket, gobelineket javítják. Munkájuk nagyobbik részét a múzeumok, szállodák és templomok felújítására váró szőnyegremekei teszik ki. A képen Fügédi Lászlóné szőnyegrestaurátor és tanítványa. „Intelligens” textilanyagok A textilipar a forradalom kü­szöbéhez érkezett. A laborató­riumokban olyan anyagok ké­szülnek, amelyek nem veszik fel a szagokat, megölik a mik­robákat, megakadályozzák a színvesztést és képesek önál­lóan megváltoztatni színüket. A cél az, hogy olyan tulaj­donságokat adjunk a textilanya­goknak, amelyekkel sohasem rendelkeztek - mondta az AFP francia hírügynökség tudósító­jának Michel Sotton, a lyoni Francia Textil Intézet igazga­tója. A kémiai eljárások módot nyújtanak arra, hogy az anya­gok tulajdonságaiban „étlap szerint” választhassunk - ma­gyarázta Guy Nemoz, az intézet egyik kutatója. Egy eljárással a textilanya­goknak állandó fertőzésmentes­séget adhatnak: az ilyen anya­gokat kitűnően használhatják a kórházakban. A műanyag- és gyapjúszálak baktériumölő ké­pességük miatt jól használhatók a fehérneműknél és a haris­nyáknál is. A 2000. évtől kezdve a ruhá­zatok kaméleon módjára is vi­selkedhetnek. Képesek lesznek megváltoztani színüket a test hőmérsékletétől, a világítástól vagy a levegő nedvességétől függetlenül. Mindez annak az eredménye, hogy a szálakba folyékony kris­tályokat tartalmazó apró mikro- kapszulákat építenek be. A le­hetőségek rendkívül nagyok: a francia intézetben azt is tanul­mányozzák, hogy kémiai eljá­rással olyan anyagokat állítsa­nak elő, amelyek nem piszko­lódnak. Olyan anyagok is ké­szülnek, amelyek „fogságba ej­tik” a színeket. Ezáltal a mosó­gépbe együtt rakhatjuk be a fe­hér és a színes textíliákat. A forradalmi eljárásokat egyelőre még csak a laboratóri­umban próbálják ki. Az üzleti forgalomba hozásnak nem technikai akadályai vannak, ha­nem gazdaságiak. A forradalmi tulajdonságokkal rendelkező anyagok gyártása ugyanis még sokba kerül. Ha azonban az Egyesült Államok, Japán és Eu­rópa a jelenlegi ütemben foly­tatja a kísérleteket, az újfajta textilanyagok nem sokára pi­acra kerülhetnek. Tízezer levél naponta Még ma is mintegy 10 ezer üdvözletét kap naponta az az angol kamaszfiú, aki elhatá­rozta, hogy bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe. A 14 éves Craig Shergold rákos beteg volt. Felhívására összesen 16 millió együttérző levelet kapott a világ minden tájáról, ezzel az eredménnyel sikerült is elérnie célját. De a legörömtelibb az, hogy immáron több éve kigyó­gyult a többnyire végzetes kór­ból. A Sunday Telegraph a minap számolt be arról, hogy Shergol- dék kertjét mindennap vastagon borítják a postai küldemények, Craig szüleinek úgy kell átküz- deniük magukat a levéltöme­gen. A Reuter híre szerint a címükre érkező küldemények­nek olyan nagy az összsúlya, hogy Craig külön irányítószá­mot kapott a postától, ez csak nagyobb városoknak vagy kör­zeteknek jár egyébként. Craig, akit 9 éves korában operáltak agytumorral, a nyolc­vanas évek végén vált közis­mertté Nagy-Britanniában az­zal, hogy elhatározta, ő fog a legtöbb levelezőlapot kapni a világon. A 16 milliós csúcsteljesít­ménnyel 1991-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe. Három évvel ezelőtt, kampá­nyának zenitjén a körzeti posta- hivatalba 600 zsáknyi levél ér­kezett naponta. A szülők, akik már nagyon szeretnék, ha ab­bamaradna a levelek ostroma, azt állítják, hogy a földet átfogó levéllánc miatt nem szűnik az áradat. Aznap körülbelül 1700 gye­rek született Németországban, mindegyik egyszeri és utánoz­hatatlan lény, de az emberek csak egyről beszéltek: Noah Gábrielről, az érte teniszkarrier­jét is feláldozó Boris Becker fiáról. Természetesen a ranglista negyedik helyéről a tizenhar­madikra visszacsúszott Becker vesz még teniszütőt a kezébe, ha másért nem, azért, hogy Noah Gábrielt is megtanítsa ütögetni. Egyelőre Boris pelenkáz, s csak fokozatosan árul el részle­teket az újszülöttről, kinek jöve­telét az egész nemzet lélegzet­visszafojtva várta. A médiumok mindent meg is tették a zabolátlan kíváncsiság kielégítésére. Az csak természe­tes, hogy fotósok és a tollforga- tók lesben álltak a müncheni Becker-villánál, s követték az autót is, amelyen Becker nejét, a színesbőrű filmszínésznőt, A Becker-bébi Barbara Feltus-t egy héttel ez­előtt beszállították egy magánk­linikára. Peter Boruth, a szülést leve­zető orvos - Becker a szülőszo­bában maga is együtt izzadt ne­jével - a gyermeket „sikeres keveréknek” nevezte: a haj- és az arcszín kicsikét sötétebb. Becker úgy fogalmazott, hogy „nekem télen nincs olyan árnya­lat az arcomon”, mint amilyen Noah Gabriel arcát kissé söté- tebbre színezi. Bizonyosságot majd az első fotó árul el, amelynek megje­lentét erre a hétre ígérték. Bec­ker állítólag egymillió márkát kért az elsőközlő magazintól, a pénzt jótékonysági célra akarja fordítani. Becker a gyermek nevét sem árulta el rögtön - a dolgokat adagolni kell -, az exkluzivitást a legnépszerűbb német show- sztámak, Thomas Gottschalk­nak tartogatta, az ő egyik éjsza­kai műsorában kottyantotta el a titkot. A név - Noah (Noé) Gabriel - bibliai, a Becker-házaspár ba­rátjának, illetve kedvencének családneve lett a három és fél kilóval világra jött fiúcska ke­resztneve. Beckert barátság fűzi a franciák sztárjához, Yannick Noah-hoz, míg Barbara ked­venc dalát a popsztár, Peter Gabriel énekli. A bulvársajtó azonban nem érte be ennyivel. A Bild meg­szólaltatott egy asztrológust, aki összeállította a Bak jegyében született baba első horoszkóp­ját. E szerint Noah Gábrielből válhat jó üzletember, építész vagy politikus, mindig meg fog esni a szíve a gyengéken, s ugyanúgy, mint a papának, si­kere lesz a nőknél. Megtudhat­tuk továbbá, hogy Noah Gabriel dadája egy Kim nevű ázsiai hölgy, mert az ázsiaiak a világ legjobb dadusai. Lenin agya teljesen hétköz­napi volt - lebbentették fel a fátylat orosz tudósok a hetven éve tartó titkos kutatásokról, és ezzel tovább halványult a kommunista vezető köré épített mítosz.- Lenin agyának anatómiai felépítése pontosan olyan, mint más földi halandóé - nyilat­kozta az ITAR-TASZSZ hí­rügynökségnek Oleg Andria­nov, a moszkvai agykutató inté­zet igazgatója. Az intézet kuta­tói Lenin halála óta fáradoztak azon, hogy megfejtsék a bolse­vik vezető géniuszának titkát. Az eredmények - a kemény­vonalas kommunisták nagy bá­natára - azt mutatták ki, hogy a jobb agyfélteke felszíne alig nagyobb az átlagosnál, az 1,34 kilogrammos agy pedig kisebb, mint Ivan Turgenyev 19. szá­zadi orosz regényíró agyának kétharmada. Leninnek csupán az agykérge tért el a több ezer vizsgált agy­Lenin agya tói: tele volt repedésekkel és te- kervényekkel, és különösen a helyzetértékelő, elemző, követ­keztető és előre megérző részek voltak fejlettek. A szovjet állam alapítójának több ezer szeletre vágott agyát többek között Vlagyimir Maja­kovszkij költő, Szergej Eizens- tein rendező, valamint Sztálin agyával hasonlították össze. Adrianov szerint Lenin agyá­ból hiányzott az élesen elkülö­nülő beszédközpont, amelyet a kitűnő szónoknál, Majakovsz­kijnál felfedeztek. Sztálin agyá­ban viszont semmi különlegeset sem találtak. Vlagyimir Iljics agyának csupán a jobb féltekéjét vizsgál­ták meg részletesen, mivel a kreatív tevékenységet irányító bal félteke súlyosan károsodott az agyi erek elmeszesedése kö­vetkeztében fellépő agyvérzés miatt. Lenin agyáról mindeddig ti­tokban tartottak minden infor­mációt, bár óriási belépődíjak ellenében újságírók és fotósok már eddig is betekintést nyer­hettek az intézet munkájába. Artyom Borovik, a szovjet tele­vízió egyik munkatársa 1991— ben járt az intézet „szentélyé­ben”, a híres 19. számú terem­ben. Az ott uralkodó félelmet és rettegést szerinte csak akkor le­het megérteni, ,Jia megértjük az intézet alapítójának, Ioszif Sztá­linnak az őrültségét és gonosz­ságát”. Sztálin annak bizonyítására hozta létre az agykutató intéze­tet, hogy Lenin és más kiemel­kedő kommunista vezetők egy szellemi felsőbbrendű faj kép­viselői. Az intézet a jövőben is foly­tatja munkáját, mivel az emberi agy még számos megoldatlan rejtélyt nyújt a kutatóknak - mondta az igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom