Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-04 / 3. szám
8 új Dunántúli napló Közélet 1994. január 4., kedd Volt egy biztató évünk, s jöhet jobb A fordulat esélye A polgármester legyen a település menedzsere Bankhitel a Westel 900 GSM-nek Áthidaló hitelmegállapodás keretében a Citibank Budapest Rt. által szervezett hitelszindikátus 50 millió USD összegű hitelt biztosít a Westel 900 GSM. Rt.-nek. A Westel 900 GSM 1993-ban alakult meg miután a Matáv és az US West Inc. alkotta konzorcium lett az egyik győztese a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által a magyarországi 900 megaherzes celluláris mobil telefonhálózat létrehozására kiírt tendernek. A hálózat kiépítésének költségei előreláthatólag elérik a 116 millió USA dollárt és már a jövő év április 1-jétől megkezdik a kereskedelmi szolgáltatást. Jobboldali rádióadó A jobboldali Osztrák Szabadságpárt rádióadót vásárolt, amely Jörg Haider pártelnök január 1-i üzenetével kezdte meg hivatalosan adását. A tervek szerint kevés hírt és sok zenét adó rádiót a szabadságpártiak a március 13-án esedékes karin- tiai tartományi parlamenti választások kampányában is fel akarják használni az eddig Ca- rinzia néven működő, az olasz- országi Tarvisio közeléből sugárzó rádióállomást. A legköltségesebb ágazat Az amerikai kereskedelmi minisztérium becslése szerint jövőre az egészségügyi kiadások meg fogják haladni az egybillió dolláros szintet, ami azt jelenti, hogy az ágazat teszi majd ki az Egyesült Államok hazai össztermékének 15 százalékát. A költségek az idén 942,5 milliárd dollárra rúgtak, jövőre azonban 12,5 százalékos növekedés várható. A minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy még ha valamelyest csökkennek is majd a szolgáltatások és termékek árai, az új technológiák bevezetése, korszerű gyógymódok alkalmazása és az idősebb korosztály szüntelen bővülése nyomán az „összszámla” óha- hatlanul emelkedni fog. Korrupció Japánban 1993-ban több helyi kormányzat ellen indítottak eljárást a bíróságok, mint tavaly, igaz, 1993-ban kevesebb korrupciós ügyben kellett ítélkezni - ezt a vegyes mérleget állította ki a japán belügyminisztérium a korrupció idei helyzetéről. Japán mintegy 3000 helyi közigazgatása közül 77 keveredett bele vesztegetési ügybe, és 108 közalkalmazott ellen kellett eljárást indítani. Ha eltekintünk az időnként elvaduló média-hajcihőtől és a miniszterelnök J váratlannak semmiképp sem mondható halálától, Magyarországon az óévben sem történt semmi különös. Pontosabban mindössze egy igazán fontos dolog történt. Es ennek az egy dolognak az alapján azt lehet mondani: jó óévünk volt. Az egy dolog, melyről beszélünk: a gazdaság számos jel szerint elérte és elhagyta mélypontját... A látszat persze ellene szól ennek az értékelésnek. A tények egy része is ellene szól.Jó évnek nevezni egy olyan, számszerűségeiben kifejezetten nyomorúságos évet, amilyen Magyarország számára az 1993-as volt, nos, ezt csak valamiféle Hoppá, Rézimi! - gondolkodás diktálhatja. De hátha éppen ez a gondolkodás hiányzik a fordulathoz? Szabad-e örülni annak, hogy a mezőgazdasági termelés újabb visszaesése enyhébb volt az előző évinél, hogy az infláció „csak” 23 százalék,, hogy „csak” 630 ezer regisztrált munkanélküli van az országban, hogy tovább romlott a külkereskedelmi mérleg, s hogy tovább nőt a külső és belső adósságállomány? Ezek pimaszul tolakodó tények, amelyektől senkinek sem lesz jó kedve. Másrészt azonban ezek a tények így túlságosan csupaszok, tehát mielőtt elővennénk a zsebkendőt, hogy még egy évünket elparen- táljunk a most már huzamos gazdasági katasztrófakorszak részeként, kíséreljük meg kissé felöltöztetni, kiegészíteni és megérteni őket. Sorjában: 1A mezőgazdasági termelés visszaesése 1993-ban folytatódott ugyan, de ez az újabb aszályon kívül határozottan a kárpótlási folyamat teremtette ideiglenes káosszal, a földújraosztással, mintegy 1,5 millió hektár termőföld új tulajdonba adásával függ össze. Az így keletkező bizonytalansági szünetben a föld egy része parlagon maradt. Valószínűleg a külföldiek földvásárlási tilalma is hátrahúzó erő. Kár, hogy a nemzetvédők által megkergetett parlament nem látta be, hogy a föld az ország egyetlen kincse, mely nem kivihető. A mezőgazdasági szakértők sok egyéb tévedéssel is váldolják a politikát, de úgy vélik,hogy a neheze mögöttünk van, a földet az újévtől kezdve növekvő arányban művelik majd a válságból kiutakat kereső új és régi tulajdonosok. 2.A magyar ipar a KSH friss adatai szerint idén októberben az 1985. évi teljesítményének csupán 66.5 százalékát nyújtotta. A tavalyi évhez képest azonban javult a helyzet. Az ipar teljesítménye 1993 januárja óta közel 4 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest. Ez még akkor sem rossz hír, ha a nehézipar leépülését kormánykörökben szinte megelégedéssel figyelik, mondván, nem akartunk mi sosem a vas és az acél országa lenni. Jó hír viszont, hogy az építőanyagipar, majd az építőipar magához tért, rohamosan, több mint 10 százalékkal nőtt a gépipar teljesítménye. Az újévben, mint a hazai előrejelzések és egy párizsi OECD tanulmány egybehangzóan állítják, további fellendülés várható. Az ipar a maga terveit nem elsősorban a hazai piacra építi, hanem a külföldire. Ha tehát jó a prognózis, akkor a külkereskedelmi mérleg is javulásra alkalmas. 3. Az infláció idén is nagyon magas volt. Nem olyan magas magas, mint a romániai (275 százalék), vagy az ukrajnai (2500 százalék), de még mindig súlyos, ha nem is életveszélyes zavarkeltő elem az országos háztartásban. Ilyenkor újév táján azonban szabad egy kicsit elnézőnek lenni az országos háztartás irányítói iránt is: a pénzügyi kormányzat eddig megakadályozta a vágtató inflációt, s ha az eddigi pénzromlásban tudatos elem a hazai áraknak a világgazdasági árakhoz való igazítása, akkor mondhatjuk, hogy az infláció tervezett volt. Ez a folyamat azonban már végéhez közelít, mint mondják. Szakértők szerint a további forintleértékelésnek nincs értelme, ahhoz pedig szakértőnek sem kell lenni, hogy észrevegye az ember: a belföldi árak jelentős része elérte vagy meghaladta a világpiaci árakat. Ha ez a folyamat valóban befejeződik, akkor az inflációnak is csökkennie kell, mert az nem igaz, hogy a magyar társadalom nem termeli meg a saját eltartására valót. 4A munkanélküliségi arányszám (12,2 százalék) biztosan nagyon alacsony az albán adatokhoz képest (50 százalék felett) és biztosan nagyon magas a csehországihoz képest (4 százalék). De hazai viszonylatban itt sem Isten csapásáról, inkább politikai szándékok megvalósulásáról van szó.Az e tekintetben leginkább elkötelezett MSZP proramjában 1998-ra a munka- nélküliek számának félmillióra való csökkentése szerepel. Ez annak elismerése, hogy egy tőkés gazdaságban a technológiai váltás és a teljesítmény-növekedés csak jelentős munkanélküliség mellett mehet végbe. Ezévre még a kormány saját előrejelzései is 800 ezer állástalanra tippelnek. A tényleges szám november végén 635 ezer. Miért ne örülhetnénk ennek? Annak, hogy volt egy bíztató évünk. És annak, hogy jöhet egy jobb. S ha azt mondjuk, Hoppá, Magyarország!, abból biztosan nem lesz baj. Inkább segít. Bokor Pál A jelenlegi önkormányzati rendszer működőképes, de természetszerűleg bizonyos idő után korrekcióra szorul. A közelmúltban a Belügyminisztériumban az önkormányzati rendszer korszerűsítéséről nemzetközi szakértők bevonásával vitaanyag készült, erről kérdeztük dr. Kara Pált, a Belügyminisztérium önkormányzatokkal foglalkozó helyettes államtitkárát.- A jelenlegi rendelkezések értelmében van-e és ha igen, meddig tart a polgármester hatásköre?- A jelenleg érvényben lévő törvény minden jogosítványt a képviselőtestületnek ad. A polgármesternek, mint az önkormányzat első emberének, gyakorlatilag alig van valamiféle jogköre. Összehívja a testületi ülést és aláírja a jegyzőkönyveket. A hivatali apparátust illetően viszont jelentős hatalma van, hiszen még a jegyző felett is munkáltatói jogot gyakorol. A javaslat szerint a jövőben teljes jogkörrel és felelősséggel a jegyző vezetné az apparátust, a polgármesterek is pontosan körülhatárolt feladatot és hatáskört kapnak, amellyel a település legjobb értelemben vett menedzserei lehetnek.-Nem növeli ez a feszültséget a polgármester és a jegyző között? .- A polgármesterek mindenütt a település fejlesztésével foglalkoznak a legszívesebben. Ha ehhez konkrét jogosítványaik lesznek, a jegyző pedig az Három hónap alatt 43 centimétert emelkedett a Velencei-tó vízszintje, s elérte a 114 centimétert. A szintemelkedés egyrészt a nyár elején megkezdett mesterséges vízpótlás, másrészt a lehullott bőséges csapadék eredménye. Szabó Mátyás, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy eddig 3,5 millió köbméternyi Rák-hegyi karsztvizet engedtek a tóba. Éz a mennyiség 14 centiméterrel növelte meg a vízszintet, a további emelkedést az őszi, téli csapadék eredményezte. A mesterséges vízpótlást jövőre sem hagyják abba. Várhatóan 5 millió köbméternyi karsztvizet emelnek át a tóba, s ez további 20 centiméterrel emelheti a vízszintet. Ha az időjárás továbbra is csapadékosabb lesz a korábbi években megszokottnál, remény van rá, hogy május-júniállamigazgatási, hatósági feladatok ellátásáért felelős, akkor megteremtettük a nyugodt, alkotó munka lehetőségét, amelyet a képviselő testület és végső soron a választók is ellenőrizhetnek.- Az Állami Számvevőszék az önkormányzatok vizsgálata során többnyire a hozzá nem értésből fakadó hiányosságokat talált. E téren milyen változtatásokat javasol a vitaanyag?- Valóban meg kell oldanunk a pénzügyi ellenőrzést is. 3154 önkormányzatunk van és ezek ellenőrzését 230 számvevő látja el, így egy-egy önkormányzat átfogó ellenőrzésére ritkán kerülhet sor. Ezért a javaslat szerint a jelenlegi Területi Állam- háztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatokat (TÁ- KISZ) megfelelő profiltisztítással és szakmai megerősítéssel kell alkalmassá tenni a gazdálkodás tényleges ellenőrzésére. De valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell belső ellenőrrel is.- Az önkormányzatok túlnyomó többsége kis településen dolgozik. Nincsenek szakembereik, honnan lesznek ellenőreik?- A javaslat szerint a települési önkormányzatok társulásos formában alkalmaznának hozzáértő revizort és más szakembereket is. Mindezek mellett a nagyobb településeken a pénzügyi ellenőrző bizottságokat is fel kell készíteni a hatékonyabb működésre. (koós) usra a tó vízszintje eléri a szabályozási minimumot, a 135-140 centimétert. A mesterséges vízpótlásra az utóbbi esztendőben 48 millió forintot, 1994-ben pedig a terv szerint 100 millió forintot költenek. A pénz egyötödét a tóparti önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek adták, illetve adják össze, a fennmaradó részt az állami költségvetés adja. A vízpótlásra feltétlenül szükség volt, az alacsony vízállás miatt ugyanis veszélybe került az üdülőterület, s pusztulás fenyegette a természetvédelmi értékeket. A szakemberek szerint a romlási folyamat leállt, s remény van rá, hogy a vízszint növekedésével megkezdődik a leromlott minőségű nádasok, a megritkult vizinövényzet regenerálódása. A tónál egyébként állandóan vizsgálják a vízminőséget. A régió legdinamikusabban fejlődő ipari vállalkozása a pécsi Hantarex Kft. Fotó: Löffler Gábor Emelkedett a Velencei-tó vízszintje Messzire repülnek a MALEV-madarak Olcsó jegyeket kínálnak több európai városba A MALÉV jegyirodája Pécsett, a Széchenyi téren Fotó: Szundi György Bár a magyar nemzeti légi- társaság minden eddiginél több utast repített szerte a világba, a MALÉV Rt. veszteséggel zárja az 1993-as esztendőt. Ennek okait a cég vezetői nyilván elemzik: kétségtelenül szerepet játszott ebben a légitársaságok közötti mind élesebb verseny, amelynek része, hogy egyre csökkennek a repülőjegy árak, valamint, a két Boeing 767 200 ER gép vásárlása, amelyek a kontinensközi forgalomban vesznek részt. A MALÉV Rt.pécsi székhelyű Területi Igazgatósága viszont ugrásszerű mértékben növelte a régióban a forgalmát. Dr. Farkas Tibor, az igazgatóság vezetője.szerint ez köszönhető annak, hogy a MALÉV és az ALITALIA „házassága” révén - kitágult a világ, s öt földrész számos városába eljuthatnak az utasok magyar és olasz repülőgépeken. Persze, ahhoz, hogy Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában az általános recesszió ellenére növelte az igazgatóság a jegyeladásait, a kínálat, a repülési lehetőségek bővülése kevés lett volna. A kis létszámú pécsi MALÉV-csapat nagyon intenzív PR. és marketing munkát végzett. Nem csupán állandó kapcsolatot tartottak fenn a terület nagyobb utazóival, amelyek között kis- és nagyvállalkozások, intézmények és szervezetek egyaránt megtalálhatók, de a Travel Manager Club's révén részükre szakmai programokat, találkozókat is szerveztek. Az eredményes üzletkötői munka része, hogy ezeknek az utazóknak személyesen elviszik a jegyet, sőt az is, hogy a kedvezményes repülőutakról elsőként őket tájékoztatják. Jó kapcsolatot létesítettek az utazási irodákkal, amelyek szívesen foglalkoznak MALÉV-jegyek értékesítésével. Ennek a tudatos munkának köszönhető, hogy a Dél-Dunán- túlon nagyon népszerű a nemzeti légitársaság, s évről évre többen veszik igénybe szolgáltatásait: 1993-ban a megelőző esztendőhöz képest húsz százalékkal növekedett az igazgatóság forgalma. A MALÉV Rt. természetesen azt szeretné, hogy 1994-ben javuljanak a gazdasági eredmények. Ennek része, hogy a hűséges utasokat új rendszerben, úgynevezett Bonus-programmal jutalmazza: a Duna-klubtagság lényege, hogy 22 repült szakasz után - mindegyik szakasznak meghatározott pontszáma van - európai, közel-keleti, New-York-i, távol-keleti repülőútra adnak egy szabadjegyet. A dolog érdekessége, hogy a Duna-klubtagság nem csupán a MALÉV, hanem a társ légitársaság, az ALITALIA járataira is vonatkozik. Az utascsábítás része, hogy a téli hónapokban - január 10-től, március 15-ig - nagyon mérsékelt árú jegyeket kínálnak sok-sok európai városba: például 10 000 forintért Berlinbe, Münchenbe, 15 000-ért Athénbe, Brüsszelbe, 20 000-ért Madridba, Rómába lehet oda-vissza repülni. Az ALITÁLIA transzkontinentális járataira is ajánlanak viszonylag olcsó árú jegyeket: Torontóba 47 000 forintért, Miaimiba 50 000-ért, Rio de Janeiroba 80 000-ért repítik az utast - természetesen retúr. Változatlanul nagy népszerűségnek örvend a MALÉV tavaly májusban indított Buda- pest-New-York-i járata, amelyre 39 900 forintért is árusítanak repülőjegyet. A MALÉV Részvénytársaság utazási vállalkozása, az Air Tours is viszonylag mérsékelt áron ajánl színvonalas utakat télen is meleg vidékekre, többek között a Kanári-szigetekre, Krétára, Izraelbe. Roszprim Nándor
