Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-04 / 3. szám

1994. január 4., kedd Városaink uj Dunántúli napló 9 Komlói körkép Az igényes zene helyi követei Nemrég rendezték meg a Sportcsarnokban az Effect Mu­sik szervezésében a Karácsonyi Rockbulit, ahol majdnem min­den komlói zenekar szerepelt. A Szobaszerviz december 25-én tartotta meg koncertjét, törzshe­lyén, a Juhász Gyula Klubban. A nevében alternatív stílusra utaló együttes dzsesszes hang­zású zenéje sokakat vonzott ka­rácsony első napjának estéjén a klubba. A ma öttagú zenekar 1989 végén alakult. Az énekes Papp Attila és a dobos Újvári László egy ma már nem működő együt­tesben zenéltek. A harmadik alapítótag Király Tamás. A kö­zel két éven át működő trióhoz 1992-ben a basszusgitáros Né­meth Attila, majd Winkler István gitáros csatlakozott. A nyolcvanas évek végén csak egy-két együttes volt a vá­rosban, konszolidált, igényes zenéjüknek nem volt különö­sebb konkurenciája.-Olyan gondjain swem vol­tak - mondja Papp Attila mint a legtöbb vidéki zenész­nek, hogy nem törődik velünk senki, s nem hallgatnak minket. Anyagi problémáink persze akadtak. Támogatónk, Kulcsár István volt kézilabda-kapus amikor először jött oda hoz­zánk, mondta, nagyon tetszik neki a zenénk, igaz, alig hallott belőle valamit. Akkor a Zrínyi Klubban zenéltünk, immár fél éve a Juhász Gyula Klubban. Fellépünk más településeken is, de mindannyian dolgozunk, családosak vagyunk - ez is kor­látot jelent. Szükségük lenne egy menedzserre segítségére.- Nagy baj, hogy a „bandák” irigykednek egymásra - mondja Papp Attila. Pedig az érvénye­sülés titka a vidékiek számára a barátság, az összetartás. Mi nemcsak együtt zenélünk, ha­nem valódi barátok vagyunk. Mit hoz 1994? Január 21-én a Színház- és Hangversenyte­remben lesz koncertünk, szeret­nénk az idén egy új kazettát ké­szíteni, nevünket pedig egy ze- nénkhez jobban illőre cse­rélni. L. T. Kifizetik a tizenharmadik havi béreket Komló Város Önkormányza­tának testületi döntése szerint január 15-ig fizetik ki a közal­kalmazottaknak az elmúlt év után járó tizenharmadik havi fi­zetését. A bér, amely jogsze­rűen illeti meg a gyeden lévőket is, hozzávetőleg 1200 dolgozót érint Komlón, s mintegy 20 mil­lió forint kiosztását jelenti. A TV-Best műsorából Csütörtökön és pénteken 17 óra 30-től ismét jelentkezik a helyi kábelrendszeren a közel­múltban megalakult helyi kábel­tévé, a TV-Best, ezúttal utószil­veszteri összeállítással és hely- történeti érdekességekkel. Összeállította: Bóka Róbert S' Erdemes-e lokálpatriótának lenni? Komlón lesz a városvédők országos tanácskozása Kiss József, a város történetének legjobb ismerője Fotó: Szundi Kevesen hinnék, hogy jövő szeptemberben már 75 éves lesz Kiss József tanár úr, Komló ne­ves lokálpatriótája, számos elő­adás és több városról szóló könyv szerzője. A mánfai szüle­tésű vidéki tanító Komlóra nő­sül, és a később Szegeden az egyetemen a történelem-ma­gyar szakos tanári diplomát is megszerző pedagógus 1956-ban váratlan lehetőséghez jut: annak ellenére, hogy pártonkivüli, el­vállalhatja a komlói bányaipari technikum vezetését. A hetve­nes évek elején már honismereti szakkört - később klubot vezet. Ma is vezetőségi tagja, egyik legtevékenyebb munkása az 1982-ben megalakult Honisme­reti és Város szépítő Egyesület­nek. Kiss Józsefet 1993-ban a Pro Civitate emlékéremmel tün­tették ki. De megtiszteltetés éri az egyesületet s vele a várost is: a város és faluvédők következő országos konferenciáját az idén Komlón rendezik meg.- Erdemes-e egy fogyatkozó, az ötvenes években várossá da­gasztott településnek a lokál- patriótájának lenni? - kérde­zem Kiss tanár urat.- Ebben a városban az ötve­nes-hatvanas években egy ér­telmes népi réteg verbuválódott - letelepülők a Duna-Tisza kö­zéről és máshonnan - mondja Kiss tanár úr. A Liász-prog- rammal megnyitotta kapuit a technikumban a dolgozók gim­náziuma is - érettségizettek kétéves levelező tagozata, mert a bányának sok szakmailag is iskolázott középkáderre volt szüksége. Ideköt a családom, a fiam is, dr. Kiss Huba belgyó­gyász főorvos, 1966 óta pedig Somágon a saját tsaládi ház is színesebbé teszi az életemet.-Még 1970-ben számításba vettem, hogy megírom a város történetét népszerűsítő formá­ban. Érték ugyan kritikák nem „szakkönyv” mivolta miatt, de sikere, közkedveltsége - az a tény, hogy ma is ezt olvassák a legtöbben - igazolta, hogy he­lyesen döntöttem. Azóta több mint kétszáz előadást tartottam Komló történetéről, és téved az, aki azt hiszi, hogy a település­nek nincs múltja, hogy nincse­nek történelmi gyökerei. Kiváló helytörténeti múzeumot szerve­zett Kutnyánszky József - ez a régi múzeum először a Zrínyi Művelődési Házban majd a Má­jus 1 Művelődési Központban működött, mielőtt jelenlegi új helyére költözött volna. Hely­szűke jellemezte, de gazdag anyaggal. Ezt bővítette Cserdi András a hetvenes-nyolcvanas években.- A városhoz tartozásban remélhetően szerepet játszott a honismereti klubunk, amiből a Honismereti és Városszépítő Egyesület nőtt ki, de igen nagy szerepe volt a helyi sajtónak - a Mecsek Bányásznak és a Du­nántúli Napló akkori mutáció­jának is. Hiszen azért itt sokkal nehezebb lokálpatriotizmusra nevelni a lakosságot, mint bár­hol másutt. A bányászünnepek azok, melyeket igazán magáé­nak érez a város: tudaterősítő a szerepük, annál is inkább, hi­szen korábban, hagyományo­san, ebben az időpontban Pé­csett nem is volt tűzijáték, csak Komlón.-Az egyesületet nagy meg­tiszteltetés éri az idén.-A falu és városvédők or­szágos konferenciájának a ren­dezői vagyunk, amit szeptem­berben, a komlói napokon sze­retnénk megtartani. Az önkor­mányzat eddig is támogatta munkánkat, és azért is bízha­tunk a sikerében, mert sok olyan programot tudunk kínálni az idelátogatóknak, ami nem­csak szakmailag, de más szem­pontból is vonzó lehet szá­mukra. Gondolok itt a kevesek által ismert bányára, az ehhez kapcsolódó életformára vagy a környék idegenforgalmi szép­ségeire. Egyébként is sikeres év van a hátuk mögött, ami köszönhető az egyesület közéleti szerepvál­lalásának: véleményezték a vá­rosarculatot érintő építési ter­veket, saját önkormányzati képviselőik is jobbára napraké­szek a város a környezetvé­delmi, szociális helyzetére vo­natkozó kérdésekben, meg­szervezték az erdélyi diákok környezetvédelmi táborát, a helytörténeti konferenciát, a Borbála napokat. Most, amikor januári köz­gyűlésünkön újraválasztják az önkormányzati testületben he­lyet kapó képviselőiket, szeret­nék, ha jelöltjeik nem párt- ha­nem a városszeretet szempont­jait érvényesítenék az üléseken. Küszöbön áll könyvük megje­lenése is „Híres emberek em­léke Komlón” címmel. B. R. Közterület­felügyelet a városért Komlón tavasszal új szerve­zeti rendben kezdte meg mun­káját a Városüzemeltetési Gondnokság közterületet fel­ügyelő csoportja. A felügyelet az év végi összesítés szerint 316 szabálysértőt bírságolt meg, de a kifizetendő 266 700 forintból december elejéig csak 129 400 forint érkezett számlájukra. Ki­lenc helyen kellett „Szemét le­rakása tilos” táblát elhelyezni, többszáz személyt figyelmeztet­tek falragaszok engedély nél­küli elhelyezése, tiltott várako­zás és más szabálysértések mi­att. Gazdátlan kutyákból 74-et voltak kénytelenek befogni. Ta­kács Károly csoportvezető el­mondta, különösen Körtvélyes- ben, és Szilvásban sokasodtak meg a kóbor kutyák, s noha ke­vesebb a tönkretett zöldterület és a szemét, van és lesz munká­juk elég. Kérik a lakókat, értsék meg és támogassák törekvései­ket, hiszen munkájukkal részint jogszabályokat érvényesítenek, másrészt a köztisztaságot, a kö­zérdeket szolgálják. Közösen írt képregény Az olvasókkal közös „vállal­kozást” indít a Komló és Vi­déke kistérségi hetilap az új esz­tendőben. A sorozat egy negy­venes éveiben munkanélkülivé vált ember sorsát követi nyo­mon már a következő számtól, amelyben az újévi körkérdést a város közismert, de eddig hall­gató személyiségeihez intézik a lap munkatársai, és cikket ol­vashatunk a Mecseki Szénbám- nyák FA. egyik felszámolás alatt álló üzeméről is. Az apály nagyobb volt a dagálynál Kiskarácsony az élemiszerboltokban „Privatizációs ” Milyen volt az ünnepi forga­lom néhány komlói élelmiszer- üzletben?-A 15 százalékos forgalom- növekedés részben a Lusek ABC átmeneti bezárásával, másrészt az egész hónapra meghirdetett kedvezményes ak­ciókkal magyarázható, tájékoz­tat Lajos János üzletvezető a Zengő Áruház karácsonyi ost­romáról. Az olcsóbb liszt, cu­kor, kávé, pezsgő és a húsárú idevonzotta a vásárlókat. Nyil­vánvalóan ezek a termékek fogytak a legnagyobb mennyi­ségben, valamint a malachús és a péksütemények. Másfelől egyre több a kispénzű ember, aki a pultnál kikért húst drá- gállja, de röstelli visszaadni, és többen itt helyben fogyasztják el azt a keveset, amit vásároltak. Mindenkinek ünnep a kará­csony, az újév, de nem feltétle­nül drága csokoládéval, karaj­jal. Főként a konkurens kisebb üzletek miatt nem növekedett a Szilvási ABC forgalma, tudjuk meg Sziráki József üzletvezető­től. A drága áruknak nincs ke­reslete, így meggondolandó, mit rendeljenek, mennyit rendelje­nek, és úgy, hogy a választékot se érje kritika. Égyébként itt a sütésekhez szükséges alap­anyagok voltak a legkelendőb­bek. Egész évben érzékelhető volt a pénztelenség, erősíti az előb­bieket Kis Gecse Béla, a volt „Lusek” új tulajdonosa, a lakó­telepi kis ÄBC vezetője. A kedvezményes akciók el­lenére forgalmuk meg sem kö­zelítette a tavalyit, sőt a tejből, a húsból és a kenyérből is keve­sebb fogyott. Van, akinek a hús fogalmát a csirkeláb jelentette. Szaporodik azoknak a száma, akik a vásárolt tejet, tejfölt, ol­csóbb felvágottat ott helyben, üzletben fogyasztják el. L. K. Jól sikerült kiárusítás, de méginkább egy rablótámadás képeit idéző látvány, üres pul­tok, üres polcok, elköszönés előtti utolsó mosolyukat osz­togató elárusító hölgyek. Kong az egész üzlet. Átalakulóban a komlói Csille Áruház. Az eladósodó Szimpatex Rt. nem tehetett mást, eladta 638 négyzetméte­res üzlethelyiségét, január 15-ig a megmaradt árukészlet Mohácsra, Pécsre, Siklósra, a személyzet pedig egyelőre az utcára kerül. Lehet, hogy ezután nem nézhetünk be egy új „ron­gyért” a Csillébe, bár pénzünk fogyatkozván, az utóbbi idő­ben egyre több volt a néze­lődő, mint vásárló. Minde­nestre egy-egy kedvező árfek­vésű, igazán divatos holmit mindig talált magának az em­ber. Még akkor sem kellett bosszúsan távoznia, ha a pil- lantnyi anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy azonnal haza is vigye a kiválasztott ru­hadarabot, ugyanis kérésére előzékenyen félre is tették. Hogy mi is lesz a bolt he­lyén? Annyi már most bizo­nyos, a Sooter’s cég az új tu­lajdonos, de még kérdés, hogy a nagy lendülettel terjeszkedő üzlethálózat milyen profillal, a ruhák milyen kínálatával lepi komlói vásárlóit. L. K. Egy sikeresen bővülő varroda varrónők nélkül A (cérna)szálak Európába vezetnek Szinger Ferenc közel négy éve vállalkozó. A Ligeten élő fiatalember kereskedelmi tevé­kenységgel alapított kft.-tét, EUROTEX néven. Az akkori pécsi székhelyű vállalkozás Nyugat-Európából és a Tá­vol-Keletről importált textil- termékek belföldi nagykereske­delmi értékesítésével foglalko­zott. A jól menő üzlet megte­remtette a vállalatbővítés és az esetleges profilváltás alapjait. A kft. vezetősége az előzetes piackutatások eredményei alap­ján úgy döntött, hogy az a leg­kedvezőbb megoldás a cég számára, ha klasszikus bérmun­kát vállal, saját varrodát üze­meltetve. A EUROTEX 1990-ben nyerte el annak a ma­gyarszéki varrodának a bérleti jogát, amely azidáig komlói Carbon és a falubeli téesz ko­operációjában működött. Az ott dolgozó 35 varrónő munkájá­hoz ragaszkodott, de a géppar­kot Németországból hozott esz­közökkel korszerűsítette, majd az épületet is megvásárolták és a létszám 70 főre emelkedett. Egyik német partnerük 1992- ben állandó megbízásról szóló szerződést kötött velük női felsőruházati cikkek gyártá­sára, majd segítségükkel 1993- ban újabb fejlesztésbe foghattak; új műhelyt vásárol­tak, az alkmazottak száma pe­dig 110-re emelkedett. Keres­kedelmi tevékenységük leépült, ma már csak bérvarrással fog­lalkoznak. A vállalkozás közeljövőjét latolgatva, Szinger Ferenc el­mondta, hogy a bérmunka most leköti minden energiáju­kat.- Nagyobb mennyiséget is át tudna venni a megbízónk, ha volna erre kapacitásunk. Ezért bíztat a műhely bővítésére. A rövidesen megnyíló új műhely tovább 80-90 varrónőnek tudna munkát adni, de álláshirdetése­inkre alig jelentkeznek. Sokan talán nem is szeretnének dol­gozni. Pedig itt 70-110 forintos az órabér, az alap teljesítmény szerint emelkedik és 2000 forint étkezési hozzájárulást is fize­tünk.- A hazai piac nyújt-e lehető­séget a talponmaradáshoz?-Terveink közt szerepel a belföldi értékesítés is magyar alapanyagból, saját tervek alap­ján, de ehhez még kell egy kis idő. Mi is kevésnek érezzük magunkat az önállósághoz. A hazai piac sem biztat ezzel.- Van-e titka a talponmara- dásuknak?- Nem hinném, hogy ez titok. Ismert, hogy a legtöbb kezdő vállalkozó kevés munkával és gyorsan szeretne nagy jövede­lemhez jutni. Mi takarékosan bántunk az eszközeinkkel, szí­vósan kilincseltünk piacért és igyekeztünk időben és minőségi munkát végezni. A pénzt pedig ma is beruházásokra költjük: január végétől indul a termelés az új üzemben, napokon belül megérkeznek az új gépek is. A .jól működő vállalat titkáról leg­feljebb annyit mondhatok, hogy hosszú távra kell tervézni, nem szabad sajnálni a pénzt a beru­házásokra, és adódjon bár­mennyi probléma, nem szabad könnyen feladni. L. T. Szinger Ferenc a vállalkozás vezetője az épülő üzemcsarnokban Fotó: Szundi György 4 \ r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom