Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-04 / 3. szám

1994. január 4., kedd Gazdaság uj Dunántúli napló 7 Képtelenség a mezőgazdasági hitelképtelenség Finnyásak a bankok A gazdasági növekedés lehetőségei és korlátái Hol a határ? A magánszektorban ma a pénztelenség okozza az egyik legnagyobb gondot. A termelés finanszírozásának egyik csator­nája a hazai bankok hitelezése lehetne. Lehetne, ha működne a vidéki bankhálózat, ha a keres­kedelmi bankok számára nem lenne túl kockázatos az agrár­ágazat finanszírozása, és nem utolsó sorban: ha hitelképes partnerekkel állnának szemben. De vajon ki minősül ma hitel­képesnek a mezőgazdaságban? A banki szakemberek szerint klasszikus értelemben véve, hi­telképes az a cég, amelyik mű­ködik, van érvényes szerződése, megrendelése. Fedezettel ren­delkezik arra az esetre is, ha például meghiúsul egy szerző­dése és nem tudja visszafizetni a kölcsönt, és olyan üzleti tervet tud felmutatni, amely garantálja a kölcsön visszafizetését. Ennek a követelmény sornak ma a me­zőgazdaságban működő cégek­nek alig 10-15 százaléka képes megfelelni. Az 1994-es Foglalkoztatási Alap 21,4 milliárd Feltehetően januárban dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága az 1994-re tervezett 21,4 milliárd forintos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. A munkanélkü­liek képzését, átképzését, új munkahelyek létrehozását és más foglalkoztatási lehetőségek teremtését szolgáló alapból - a Munkaügyi Minisztérium által javasolt elosztás szerint a leg­nagyobb tétel - 12 milliárd fo­rint - közvetlenül a megyei munkaügyi tanácsokhoz jutna - tájékoztatták a szaktárcánál az MTI-t. A 12 milliárd forintot a mun­kanélküliségi mutatók szerint osztanák el a megyék között. További jelentős összeget - 1,5 milliárd forintot - szánnak jö­vőre az előző időszakban kia­dott pálya- és újrakezdő kölcsö­nök kamatterheinek, valamint több más előzetes kötelezett- ségvállalásnaknak a fedezetére. A minisztérium javaslata szerint a válságtérségek inter­venciós alapjának 1 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkozta­tási társaság részére ugyancsak 1 milliárd forintot, az 1994-es további foglalkoztatást segítő intézkedésekre pedig 1,1 milli­árd forintot tartanak szüksé­gesnek. Ugyancsak 1,1 milli­árd forintot tenne ki a kistér­ségi komplex fejlesztések, a termőfölddel rendelkező mun­kanélküliek, illetve az ózdi munkahelyek létrehozásának támogatása. A kormányzati elképzelés szerint 1,4 milliárd forint jut­hatna a megyei keretek kiegé­szítésére, másrészt munkanél­küliek alkalmazása esetén úti­költség-térítésre, illetve szociá­lis közhasznú programokra. A szaktárca szerint a világ­banki és Phare-programok ki­egészítésére, átképző közpon­tok létesítése több mint 1,5 mil­liárd forintot igényelne. A Foglalkoztatási Alap elosz­tásáról rendelkező Érdekegyez­tető Tanács munkaerőpiaci bi­zottságának munkavállalói és munkaadói oldala az előzetes tárgyalás során ezt vitatta. Sze­rintük inkább a meglévő okta­tási intézményeket kellene job­ban kihasználni, nem pedig úja­kat létesíteni. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium 400 millió forintot szán az Országos Foglalkoztatási Ala­pítványnak. Álláspontjuk szerint a foglal­koztatási lehetőségeket tényle­gesen segítő pályázatok érdemi támogatásához az alapítvány­nak legalább 1,5 milliárd fo­rintra van szüksége. A bankok sok mindennel - ügyleti finanszírozással, ked­vezményezési szerződésekkel — "operálnak", mert a pénzüket mindenképpen ki kell helyez­niük, különben ők maguk ke­rülnek vészhelyzetbe, és persze a termelést is fenn kell tartani. De bizonytalanságuk, hogy a hi­telek nem kerülnek visszafize­tésre, napról-napra nő. A pénz­intézetek óvatossága nem alap­talan, hiszen a mezőgazdaság­ban a konszolidáció kapcsán összegzett adósságállomány mintegy 100 milliárdos nagy­ságra rúg. Ennek az összegnek a nagyrésze az elmúlt négy esz­tendőben halmozódott fel. Másfelől a gazdálkodó szer­vezetek róka fogta csuka hely­zetben vannak: folyamatosan veszítik el hitelképességüket azáltal, hogy felélik vagyonu­kat, ugyanakkor azért élik fel a A kárpótlási eljárás keretében eddig lebonyolított földárveré­sek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország hat „legerdősül- tebb” megyéjében tulajdonjogi és művelési szempontból is igen nagy az erdők helyzete körüli kuszáltság, bizonytalanság. Veszélyben van-e a nemzeti kincsünk; az erdő? Az erdőgaz­daságok, vagy a kárpótoltak egyes rétegei kiáltanak segítsé­gért? Mi a megnyugtató rende­zés útja? Ezekre keresték a választ az MTI munkatársai Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Pest, So­mogy, Vas, Veszprém és Zala megyében.Az általános kép egyik jellemzője, hogy a kárpót­lás, az árverések üteme több­nyire a tervezettnek megfelelő volt ebben az évben és megvan az esély rá, hogy 1994. első fel­éig a licitek lezáruljanak. 1994 január elsejétől nem­csak a magánszemélyek, hanem a munkaadók is fizethetnek bi­zonyos esetekben személyi jö­vedelemadót - tájékoztatott dr. Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Flivatal főosztályvezető helyettese. - A dolgozóknak nyújtott bizonyos természetbeni juttatások - köz­tük a nem klasszikus értelem­ben vett munkaruha - után jö­vőre őket terheli majd az adófi­zetési kötelezettség, méghozzá a legmagasabb, 44 százalékos kulccsal. A természetbeni juttatások közül jó néhány ugyanakkor to­vábbra is adómentes marad: többek között a dolgozók étkez­tetése havi 1200 forintig. Ko­vagyonukat, mert nem kapnak hiteleket, csökken az állami do­táció. Ha ez a tendencia folyta­tódik, a mezőgazdaság mahol­nap eljut oda, hogy üzemeinek mindössze 5 százaléka marad a klasszikus értelemben véve hi­telképes. Az egyéni gazdálkodók sin­csenek jobb helyzetben. Ha megvizsgáljuk, hogy a pénzin­tézetek milyen nagyságrendben folyósítottak kölcsönt az egyéni termelők részére, kiderül: a 300 ezer új földtulajdonos közül csupán egy-két ezren jutottak mezőgazdasági hitelhez. A bankok szerint ahhoz, hogy ma egy közepes - 20-50 hektáros - méretű gazdaság (farmgazdaság) beindulhasson, a legszerényebb számítások szerint is 10 millió forintnyi tő­kére volna szüksége. A gazdák, ha a birtokuk fejlesztésére hite­A kárpótlásra kijelölt hektá­ronként általában 4-5 aranyko­rona értékű erdők jelentős része az aranykoronánként} 3 ezer fo­rintos induló, illetve az 500 fo­rintos minimum áron kelt el, a 6-8 ezer forintos ár a szolid kö­zépértéket jelentette. Hatalmas a különbség a rekordárak között is: a zalai Nagygörbőn például aranykoronánként 50 ezer, a borsodi Mezőkövesd környékén 22 ezer forintot fizettek az er­dőért. A kárpótlás révén há­rom-négy megyében több erdő- tulajdonos lesz, mint a háború előtt volt, azzal együtt, hogy a tagi és részarány-tulajdonosi birtokok nevesítése alig halad, vagy le is lassult. Ez utóbbi tulajdonformánál a nevesítés hiánya jogilag lehe­tővé teszi, hogy a régi gazdák - a tsz-ek - az erdőfelügyelősé­rábban 1000 forint volt az adó­mentes határ. Ugyancsak adó­mentes marad a klasszikus munkaruha (védőfelszerelés, formaruha, egyenruha) juttatás, amely csakis meghatározott cikklista alapján számolható el. Tehát megszűnik a hivatali öl­tönyök, kosztümök, „formaru­hák” adómentes osztogatása, a munkaadók nyilván jobban meggondolják majd, milyen jut­tatásokban részesítik ezután dolgozóikat. Amennyiben a jut­tatás nem természetbeni, hanem pénzbeni - ruhára, üdültetésre, étkeztetésre adott készpénztá­mogatás -, akkor a munkavál­laló fizeti utána a jövedelema­dót.- Hogyan változtak a sze­lén folyamodnak, akkor szá­míthatnak csak a pénzintézetek támogatására, ha legalább 15 millió forintos vagyonuk van, azaz 150 százalékos fedezettel rendelkeznek, vagy készfizető kezességet vállal értük valaki, netán olyan garanciát tudnak felmutatni, ami a felvenni kí­vánt hitel 70 százalékára, de le­galább a felére fedezetet jelent­het. Ezen kivül birtokában kell lenniük olyan szerződésnek is, amely bizonyítja, hogy a ter­mésre van vevő... Ezeknek a feltételeknek a mezőgazdasági termelők, a gazdaságok többsége nem tud megfelelni. Egyszóval: a ma­gyar mezőgazdaság hitelképte­len. Hadd tegyem fel e kérdést: a magyar bankoknál a hazai ügy­felek közül kinek van ma hi­tele? (újvári) gek által jóváhagyott terv sze­rint termeljék ki a fát, igaz, ez­zel a lehetőséggel csak néhány Pest megyei, vasi, zalai és Veszprém megyei szövetkezet élt. Sokkal inkább jellemző, hogy a volt gazdák már nem, az új tulajdonosok még nem műve­lik területeiket, mert új erdő- és főként erdőbirtokossági törvény hiányában nem tudják, mihez kezdhetnek. íF Jónéhányan vissza is éltek az átmeneti helyzettel.Fekete vá­gás miatt Vasban tíz ügyben fo­lyik eljárás, Somogybán az utóbbi egy év alatt hasonló ok­ból 4 millió forint bírságot szabtak ki, a budai, pilisi er­dőkben is megjelentek a teher­autós láncfűrészesek, a borsodi Csereháton, Szendrő környé­kén a rablóírtás egész erdőfolt­jai találhatók. mélygépkocsi használattal kap­csolatos adószabályok?- Ha a munkaadó belföldi ki­küldetésre küldi a dolgozóját annak saját kocsijával, akkor az útielszámolás 1994 január else­jétől a dolgozó bevételének mi­nősül. E bevétellel szemben kétféle módon írhatók le a költ­ségek: ha a dolgozó az egysze­rűbb elszámolást választja, ak­kor az üzemanyag normán felül kilométerenként 3 forintot szá­molhat el (a mai 8 forint he­lyett) javítási, biztosítási és egyéb költségek címén. A má­sik lehetőség a tételes költségel­számolás, amelynél az üzem­anyag normán felül minden más költséget (kivéve az amortizá­ciót) tételesen, számlák alapján A z ember csak kapkodja a fejét. Egyszer azt hallja, hogy a belföldi kereslet szűkös volta okozza a gazdasági visz- szaesést és azt a kereslet bővíté­sével - több foglalkoztatottal, nagyobb bértömeggel, több életben tartott vagy újonnan lé­tesített vállalattal - lehet leküz­deni. Máskor pedig azzal ijesz­tik, hogy a kereslet kiterjesz­tése, a nagyobb költségvetési deficit, a bővebb hitelkínálat csak az árakat, az inflációt táp­lálja, anélkül hogy érdemlege­sen növelné a gazdaság termé­kekben, szolgáltatásokban mért teljesítményét. A látszólag egymást kizáró megállapítások mindegyikében van igazság, sőt szoros össze­függés is. Való igaz, hogy a piac, a belföldi fizetőképes ke­reslet kibővítése ösztönözné a kínálat növekedését is, ám ez az ösztönzés nem válik minden kö­rülmények között az általános árszínvonal növekedésének, az inflációnak a forrásává. Az is igaz viszont, hogy a kereslet növekedésének bizonyos for­mái kizárólag, vagy döntő rész­ben az árak emelkedéséhez ve­zetnek, s egyáltalán nem, vagy alig befolyásolják a kínálat nö­vekedését. Azok, akik a belföldi kereslet bővítésétől várják a gazdasági növekedés megindítását, abból indulnak ki, hogy nálunk csak­nem háromnegyed millió ember nem talál munkát, a foglalkozta­tottaknak is alacsony a bére a nyugati fizetésekhez képest, és ami sajnos legalább ennyire problematikus: rossz a gépek, berendezések kihasználási foka. A hazai üzemek többségében egyetlen műszak erejéig sincse­nek lekötve a gyártási kapacitá­sok. Egyes közgazdászok úgy vé­lik, hogy ma nálunk ugyanolyan helyzet alakult ki, mint a hú­szas-harmincas évek fordulóján Angliában, ahol a keresletnöve­léssel kicsikart gazdaságélénkí­tés elméletét John Maynard Keynes kidolgozta; vagy mint az egykori Amerikai Egyesült Államokban, ahol ugyanennek a gondolatnak az alapján Roo­sevelt elnök állami kötelezéssel élénkítette a keresletet. A jugoszláv szövetségi kor­mány határozata értelmében ja­nuár 1-től személyenként tíz márka illetéket kell fizetni az ország állampolgárainak az or­szágból történő kilépés esetén. Ha a kiutazás gépkocsival tör­ténik, további harminc márkát kell leróni. A szükséges bizony­latot csak az illetékes bankoknál lehet levonni a bevételekből - természetesen a hivatali és a magáncélú használat arányá­ban. Ha valaki a munkaadó személygépkocsiját magán célra, ingyen használhatja, az üzemanyag ellenértékét sem fi­zeti meg, akkor a munkáltató­nak kell évi 20 ezer kilométerre számított üzemanyag ára után 44 százalékos adót fizetni, és ezt nem lehet költségként el­számolni. Amennyiben a ma­gáncélú használat nem az egész évre szól, akkor a napok szerint, időarányos mértékben kell adót fizetni.- Változtak-e az adószabá­lyok a lízingeléssel kapcsolat­ban?- Alapvetően. Ugyanis, ha A helyzet azonban csak lát­szólag ugyanolyan, hiszen ná­lunk az a baj, hogy az előállít­ható termékek minősége, tetsze­tőssége, korszerűsége nem felel meg annak a kívánalomnak, amelyet a belföldi és a külhoni vásárlók elvárnának. A drágán termelt és alacsony fűtőértékű szén, a durva lemezek, a divatja múlt cipők, ruhák nem találná­nak vevőre, s csak eladhatatlan raktárkészletként porosodná­nak. Ráadásul a modem nagyi­pari termelés gazdaságossági követelményei szempontjából sem kedvezőek a hazai kis szé­riák. Vajon a munkaerőállomány, s elsősorban a munkanélküliek képzettsége, szakmai összeté­tele megfelel-e a keresett cikkek technológiai követelményei­nek? Nyilvánvalóan nem, hi­szen a modem ipari termelés el­sősorban magas képzettségű szakmunkásokat igényelne, míg a korábbi évtizedekben a ma­gyar ipar elsősorban szakkép­zetlen anyagmozgatókat illetve betanított munkásokat alkalma­zott. Ezek a megállapítások ke­vésbé vonatkoznak a mezőgaz­daságra, bár ott is veszélybe ke­rült az extenzív termelés, az élelmiszeriparban is kívánniva­lókat hagy maga után a csoma­golástechnika, a minőség. E zért nálunk a tartós növe­kedés kulcsa a keresett, modern, minden piacon elad­ható termékek és szolgáltatások kínálatának serkentése lehetne. Ehhez a műszakilag-gazdasági- lag versenyképes, de pénzügyi­leg "sántikáló" vállalatokat meg kellene menteni. Új beruházá­sokra volna szükség, átgondolt átképzési lehetőségeket kellene kínálni az arra alkalmas szak­munkás rétegnek. Mindehhez olyan vonzó gazdasági klíma kell, amely csábítja a befektető­ket. Ezt tetézni lehetne stabil és kiszámítható adópolitikával, át­látható gazdasági jogszabá­lyokkal. A magas adók és bér­közterhek, az elavult üzemek mesterséges életbentartása ép­pen úgy nem kedvez a gazdaság élékítésének, mint egy esetleg elvaduló választási küzdelem, vagy a munkabeszüntetések. Bácskai Tamás történő befizetéssel lehet meg­szerezni. A hatóságok csak ki­vételes esetben lesznek hajlan­dóak elfogadni a határátkelőn beszerzett bizonylatot. Az in­tézkedés alól csak azok a sze­mélyek mentesülnek, akik gyógykezelésre utaznak, illetve akik a gyógykezelésre szoruló személyeket kísérik. egy cég valamilyen vagyontár­gyat (például személygépko­csit) lízinggel és ezt később a dolgozója maradvány értéken kívánja megvásárolni, akkor a cég fizeti a dolgozó nyeresége­ként jelentkező összeg után a 44 százalékos adót. Az új szabá­lyok szerint a lízingszerződés megkötésekor érvényes beszer­zési árból le kell vonni a lízin­gelés időszakára eső - évenként 20 százalékos - amortizációt, és azt a maradványértéket, ame­lyért a dolgozó megvásárolta az adott vagyontárgyat. A fennma­radó összeg az adó alapja. Egyébként a lízing díj költsé­gelszámolása is számottevően módosult. N. Zs. Az év közepéig lezárulhatnak a kárpótlási licitek Fotó: Szundi György Várakozás,bizonytalanság,új szerveződések Kárpótlási erdők Nem minden ruha „munkaruha”! Megváltozott adószabályok Kilépési illeték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom