Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-04 / 3. szám
J 6 uj Dunántúli napló Társadalom 1994. január 4.. kedd A vasút számol az embargó feloldásával Intercity motorvonat Megközelítően 16 milliárd forintos veszteséggel zárta az óévet a MÁV Rt. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére a társaság jelentős eredményeket is elkönyvelhetett 1993-ban - mondta el Sipos István, a Máv Rt. vezérigazgató-helyettese. A legnagyobb eredmény vitathatatlanul a társaság működőképességének fenntartása volt, amit elsősorban a szállítások jelentős mértékű visszaesése veszélyeztetett. Egyfelől a hazai ipari és a mezőgazda- sági termelők megrendeléseinek száma csappant meg, másfelől - s ez még érzékenyebben érintette a céget - a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt ENSZ embargó és ennek későbbi szigorítása fosztotta meg a legjövedelmezőbb tranzitszállításoktól a MÁV-ot, havonta megközelítően 800 millió forintos bevételkiesést okozva. A nehézségek ellenére a társaság az óévben számottevő műszaki fejlesztéseket hajtott végre: korszerűsítették a hegyeshalmi vonalat, új kocsikat rendeltek és állítottak üzembe, s megkezdték az elhasználódott személyszállító vagonok felújítását is. A hazai Intercity szerelvények már az európai követelménynek is megfelelnek, és munkába állhat az az Intercity motorvonat is, amelyet januárban bocsátanak próbaútjára. Az 1994-es tervekről szólva Sipos István elmondta: ha feloldják az embargót, az új évben akár 5-6 millió tonnával is növekedhet az elszállított áru mennyisége, ami 1993-ban csak igen szerény nagyságú, 43 millió tonna volt. Ameny- nyiben ez évben sem változik a helyzet, a társaság reméli, hogy a szállítási teljesítmények legalább az ideihez hasonló mértékben alakulnak majd. Szerb menekültek betelepítését tervezik Zentára, Kanizsára Szabadka Egyszerre nyolc templom épül Kasza József Szabadka, az egykori Délvidék magyarjainak központja neves szülöttjének, Kosztolányi Dezsőnek a soraival élve „szépet álmodott” a napokban. A több, mint százezres város alapokmányába bekiktatta ugyanis, hogy a szerb mellett a magyar és a horvát nyelv hivatalos használata is érvényes. Továbbá, hogy a város nevét nemcsak cirill szerb betűkkel, hanem magyarul és horvátul is ki fogják írni. Várható volt, hogy ebben a többnemzetiségű városban, amelyben a magyarok vannak túlnyomó többségben, nem fog símán menni az ilyen kezdeményezés. A szerbek és az újabban magukat szerbnek valló bunye- vácok egy része - a jugoszláviai változások előtt horvátoknak vallották magukat - felemelte szavát a „képtelen”, s főleg „törvénytelen” határozat ellen. Mindaddig ugyanis, míg Jugoszlávia és, Horvátország viszonya nem rendeződik, a horvát nyelv nem szerepelhet hivatalosan. Melyik nap legyen a város ünnepe? Még egy kemény dió került a helyi önkormányzat asztalára: melyik nap legyen a város ünnepe a megváltozott körülmények között? A magyarok és a horvát ok szerint október 10-e semmiképp sem maradhat, mert akkor, amikor a felszabadulás megtörtént, sok magyart és hor- vátot ártatlanul kivégeztek a partizán csapatok. Javasolták hát, legyen május 7-e, amikor először történt említés Szabadkáról, vagy szeptember 1-je, amikor a város 1779-ben elnyerte a királyi város státusát.- Nem oda Buda! - mondták a szerbek képviselői, előkerítve régi dokumentumokat, amelyek szerint a kivégzettek fasiszták voltak, illetőleg, a királyi város alapokmányában a fajgyűlölet is helyet kapott. Hogy Szabadka mégis „szépet álmodott”, ez annak köszönhető, hogy a helyi önkormányzatban a többséget a magyarok és a horvátok szövetsége képezi. A szerbek elhagyták az ülést. Csakhogy meddig élvezhetik a boldog pillanatokat, amikor minden szabadkai nemzet egyenlő, senki sem tudja. Egyre erősebb ugyanis a politikai nyomás, hogy a dolgok változzanak, s felülkerekedjen a szerb érdek. Kanizsára és Zentára nagy nyomást gyakorolnak, hogy lehetővé tegyék a boszniai szerb menekültek betelepítését. Akár egy centivel legyen magasabb... A jugoszláviai Eszak-Bács- kában, ahol a magyarság kétharmada tömörül, mindjobban érezhető ugyanis a szerb befolyás terjesztése. Nemcsak a szélsőséges helyi politikai pártok tevékenységének következtében, hanem azért is, mert mind gyakrabban követelik az ideérkező szerb vezetők, tüntető csoportosulások a „szerbek jogait”. Cmi Jován néhai szerb vezérnek szobrot emeltek Szabadka főterén, épületeket újítanak fel, a napokban pedig emlékművet lepleztek le az 1918-ban Szabadkára bevonult szerb csapatok emlékére. Ezt megtették Zrenyaninban, az egykori Nagybecskereken is. Jelenleg egyszerre 8 pravoszláv templom építése és felújítása van folyamatban a jugoszláviai Eszak-Bácskában. Épülnek a templomok Bajotokon, a Kanizsa melletti Zi- motyityban, a Topolya melleti Karagyorgyevón és Bácski Szokolácon, Lovtyenácon és Palicson, Horgoson pedig felújítják a szerb templomot.- Százezer márkát adtam - jelentette ki Momcsilo Rajics vállalkozó - hogy Kelebián olyan pravoszláv templomot emeljünk, amely legalább egy centiméterrel magasabb lesz a katolikus templomnál.- Hál' Istennek, hogy így van - vélekedik Vaszilije Protics, szabadkai pravoszláv egyházi vezető. - Ami a második világháborúban nem pusztult el, azt a kommunista hatalom tette tönkre. Egyes imaházainkban gabonaraktárt létesítettek, vagy hagyták tönkremenni az épületeket. Elismeri, hogy ebben az egész kezdeményezésben van egy jó adag dac is, versengés a katolikus egyházzal. Kérdés azonban, hogy a dac mire vezet. Nagy nemzeti feszültség érezhető máris ezen a vidéken, sokan attól tartanak, hogy előbb-utóbb kipattan a szikra. Ä nagy nyugalmáról híres Kasza József, Szabadka polgármestere azonban még nem vesztette el lélekjelenlétét:- A történtek valóban a reagálások özönét váltották ki, de nemcsak a negatív, hanem pozitív értelemben is. Végső ideje volt, hogy városunkat anyanyelvűnkön nevezhessük, az itt élő nemzeteknek európai mércék szerinti jogokat biztosítsunk. Bárcsak mindenkinek ez lenne a véleménye! A szabadkai viszonyok miatt nem kellene aggódnunk. Polyvás József Nobel-díjasaink Szent-Györgyi Albert Nobel-díj aranyérmét a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára őrzi. Adva volt tehát egy fontos dokumentum, amely köré éppen Szent-Györgyi születésének századik évfordulója alkalmából kiállítást lehetett keríteni. Ilyen indíttatásból rendezte meg tudománytörténeti tárlatát a múzeum Magyar származású Nobel-díjas tudósok címmel. Kilenc tudós életműve, tudományos produkciója, a díjat érdemelt tevékenységének dokumentuma sorakozik a tárlókban, a kilenc fizikus, kémikus és orvos arcképével együtt. Lexikálisán és időrendben felsorolva Lénárd Fülöp, aki 1905-ben a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért, Bárány Róbert, aki 1914-ben a ve- sztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kortanával kapcsolatos munkáiért, Zsigmondy Richárd Adolf, aki 1926-ban a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek, kapta a díjat. Természetesen itt van Szent-Györgyi Albert, az 1937. évi Nobel díj kitüntetettje, aki a biológiai égésfolyamatok, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis terén tett felfedezéseiért nyerte el a magas kitüntetést. Hevesy Györgyöt 1944-ben tüntették ki az 1943. évi kémiai Nobel-díjjal, a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért. Békésy György 1961-ben lett Nobel-díjas a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért. Wigner Jenő 1963-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott (Maria Go- eppert-Mayerrel és Hans David Jensennel) az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért. A holográfiái módszer felfedezése hozta meg Gábor Dénes számára 1971 -ben a díjat, míg Polányi János ugyancsak megosztott kémiai Nobel-díjat nyert 1986-ban (Dudley R. Herschbachhal és Yuan Tseh Lee-vei közösen) az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért. A tények, a tudományos eredmények vitathatatlanok. Annál inkább magyarázatra szorul, vajon mit fed a kiállítás címében szereplő magyar származás. Merthogy magyarországi Nobel-díjasunk, aki magyar állampolgár volt, amikor a díja elnyerte, egy volt. Szent-Györgyi Albert. A magyar Nobel-díjasok körébe Békésy, Hevesy és Gábor Dénes sorolható, akik ugyan eltávoztak Magyarországról, de idegen állampolgárként is megtartották magyarságukat. A többiekre a magyar származás megjelölés illik, lévén magyarok a szüleik. (kádár) A tokaji aszú a világranglista élvonalában A világhírű borszakértő, Mario Scheuermann elkészítette az idei év bor "slágerlistáját", amelyben igen előkelő helyen szerepel az 1983-as évjáratú tokaji aszú. A neves szakember immáron harmadik éve hozza nyilvánosságra az általa legjobbnak ítélt borok jegyzékét. 1993-ban, összesen 5000 fajta bort kóstolt meg az idén fogyasztható 1983-92-es évjáratokból. A legvégső ranglistára 70 borféleség került, s ezek 17-től 19,5 pontos minősítést kaptak.Az első két helyen 19,5 ponttal a száraz, német rajnai borok állnak. Ezután következik négy 19 pontos és hat 18,5 pontos bor. A magyar "1983 Chateau Pajzos, tokaji aszú 6 Puttonyos" a tizenkét 18 pontos borfajta között szerepel, így a világ legjobbnak minősített 24 bora közé kerülve megelőz számos híres kaliforniai, francia és olasz márkát. A Welt am Sonntag című német lapban megjelent friss információval kapcsolatban megkerestük a történelmi, tokaji borvidék központjában, Sárospatakon a kiváló bort forgalmazó magyar-francia vegyesvállalatot, a Pajzos Részvény- társaságot, amelynek képviselői nagy örömmel fogadták a hírt. Megtudtuk, hogy az 1983-as évjárat a privatizáció előtti To- kajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát borászainak munkáját dicséri és a vidék legkiválóbb területén, a Pajzos dűlőn termett.
