Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-04 / 3. szám

1994. január 4., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 5 Előjátszás és zenetanítás A cél: fúvós- és vonószenekar kialakítása A Pécsi Liszt Ferenc Zene­iskolában januárban kezdőd­nek az előjátszások, amikor a tanszak tagjaiból álló bizottsá­gok előtt történik a növendé­kek zenei és hangszertechnikai felmérése. Ilyenkor persze nincs osztályzás, tudtuk meg Apáthy Árpád igazgatótól. Az iskola sikeresen műkö­dik, hiszen a Művészeti Szak- középiskolába felvettek felét évről évre a zeneiskolában végzettek teszik ki. A siker másik bizonyítéka a vala­mennyi országos zenei verse­nyen való részvétel és az ott elért eredmények, melyek még értékesebbek, ha tudjuk, hogy a zeneiskola mostoha körül­mények között működik, hi­szed a hatvan tanár és 1100 gyerek sikeres együttműkö­dése a város különböző he­lyein fekvő épületekben, il­letve kilenc iskolában zajlik, így aztán az azonos hangsze­reket oktató, egymástól elszi­getelt tanárok csak a rendsze­resen megtartott értekezletek alkalmából találkozhatnak és konzultálhatnak egymással. Bár a város tervezi, hogy egy épületbe hozza össze az isko­lát, ez feltehetően rengeteg pénzbe és időbe kerül. A város valamennyi általá­nos és középiskolájából ide­járó gyerekekből borzasztó nehéz zenekart összehozni, mondta Apáthy Árpád, ezért a Belvárosi Általános Iskolába helyezték a fúvós oktatás egy részét egy majdani gyermek fúvószenekar kialakítása re­ményében, az Egyetem utcai­akhoz pedig a vonós és zongo­raoktatás egy részét, ahol vo­nószenekar létrehozása a cél. Cs. L. Arizonából jött a komputeres nyelvoktatás szakértője Tán kevesen tudják, hogy a Washington állambéli Seattle városa mellett még egy ameri­kai tesrvérvárosa is van Pécs­nek: az Arizona államban lévő Tucson. Inkább az egyetemi ta­nárok és egyetemisták tudnak erről, hiszen a Tucsoni egyetem és a pécsi JPTE között jöttek létre partneri megállapodások. Már eddig több pécsi fiatalnak biztosítottak pár hónapos nyelv- tanulási lehetőséget az ottani egyetemen. E program keretében érkezett Pécsre Macey Taylor asszony - férje kíséretében - aki a tucsoni egyetem angol nyelvi tanszéké­nek tanára. Macey Taylort Amerikában a komputeres nyelvoktatás szakértőjének tart­ják, s e témában több könyve, tanulmánya is megjelent. Pécsi látogatásuk célja, hogy tanul­mányozzák az itten nyelvokta­tást. Elmondták, hogy Pécsett az egyetemen az angol nyelv oktatása igen magas színvonalú. Több magyar egyetemen jártak már, s azt tapasztalták, a pécsi diákok angol tudása úgy nyelv­tan, mint a kiejtés, kitűnő. Ázt is elmondták, továbbra is nyitott az egyetemük a magyar fiatalok postgraduális nyelvtanulási szándéka előtt, de az ösztöndíj lehetőséget itt kell mindenkinek megpályázni és elnyerni. Táncdalfesztivál 1994 Ismét lesz táncdalfesztivál, az új vetélkedő január 15-én, szombaton este 20.15 órakor a TV 1-es csatornáján indul - je­lentették be a szervezők hétfőn a Béke Radisson Hotelben. Bolha Lajos főszerkesztő, Körmendy Vilmos művészeti vezető, Tánczos Gábor rendező emlékeztetett arra, hogy a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rá­dió 25 éve rendezi meg közösen ezt a műsorsorozatot, amelyet a ’60-as években óriási érdeklő­dés kísért. Volt olyan év, ami­kor több mint egymillió néző szavazott a dalokra. Azóta mind a televízió, mind a táncdalfesz­tivál vesztett különlegességé­ből, így a mai kor igényeihez igazodva szerényebben rende­zik meg - mondta Bolba Lajos. A szombat esténként - három alkalommal - jelentkező elő­döntőt és február 5-i döntőt a te­levízió 4-es stúdiójából közvetí­tik. Az előzsűri 963 dalból vá­lasztotta ki azt a 45-öt, amely majd a 90 perces műsorokban elhangzik. Áz eddigiektől elté­rően a produkciókat összessé­gében - nem külön a zenemű­vet, az előadói, a hangszerelői teljesítményt - fogja értékelni a m megyeszékhelyek képviselő­iből álló zsűri. A táncdalfeszti­vál első helyezettje részt vehet a Dublin-i Eurovíziós Dalfeszti­válon. Tovább drágul az élet Emelkednek az autóbusz viteldíjak Komlón és Mohácson (Folytatás az 1. oldalról) melegvíz (hidegvíz felmelegíté­sének díja) köbméterenként 57,90 forint. Ha a PÉTÁV biz­tosítja a hidegvizet is, akkor köbméterenként 145 Ft. A díj- alkalmazási feltételekben némi változás következett be: minde­nütt a tulajdonos számít fo­gyasztónak, kivéve az önkor­mányzati bérlakásokat, ahol a bérlő a fogyasztó. A tömegközlekedésért többet kell fizetni a komlói és a mohá­csi helyi autóbusz járatokon. Komlón az emeltáras menetjegy (barna) 35 Ft, a sárga menetjegy 28 Ft. Az egyvonalas havi bér­let 560 Ft, az egyvonalas II. fél­havi bérlet 370 Ft. Az összvona- las havi bérlet 760 Ft, míg az összvonalas II. félhavi bérlet 490 FT. A tanuló és a nyugdíjas bérletéit 190 Ft-ot kell fizetni. Az arckép nélküli havi bérlet 2190 Ft-ba kerül. Mohácson 28 forint a menet­jegy. Az egyvonalas havi bérlet 550 Ft, míg az egyvonalas II. félhavi bérlet 374 Ft. Az össz­vonalas havi bérlet 740 Ft és az összvonalas II. félhavi bérlet 496 Ft. A tanuló és nyugdíjas bérlet áráért 185 forintot kell fi­zetni. Az arckép nélküli havi bérlet 2230 forintba kerül. Ku­tyabérlet is váltható: 740 Ft az ára. A havi bérletjegyek három­szoros áráért negyedéves bérlet­jegyek válthatók. A régi árat tartalmazó jegyek nem használ­hatók fel január 1-től utazásra. Ezeket február 28-ig váltják vissza az elővételi pénztárban. A benzinnel autózók literen­ként 50 fillérrel kevesebbet fi­zetnek, míg a dízelautók tulaj­donosai 2 forinttal drágábban veszik az üzemanyagot. A hí­resztelések szerint a benzin ára hamarosan emelkedik a tegnapi forintleértékelés miatt. Év elejétől emelkedtek a tele­fon előfizetési díjak és a hívási tarifák. A TV előfizetés 300 fo­rintról 460 forintra emelkedett családonként. A levelezés átlag 12 százalékkal drágult. Az egy­szerű, szabvány postai levelek helyi díja 10 Ft helyett 11 Ft lett, míg a távolságié 17 Ft he­lyett 19 Ft. A képes levelezőla­pok helyi díja 7 Ft helyett 8 Ft lett, a távolságiaké 10-ről 12 Ft-ra emelkedett. Az expressz levelek 30 helyett 35 Ft-ba ke­rülnek. Az ajánlott küldemé­nyeket 27 Ft helyett 32 Ft-ért vállalják. A csomagküldés átlag 20 százalékkal drágább lett. Mélyebbre nyúlunk a pénz­tárcába az édességeknél, a sa­vanyúságoknál, a konzerveknél, a bébiételeknél, a mosószerek­nél. És további áremelések vár­hatók. Ádám Erika Jelentős vízkárok Baranyában Földek, alagsori helyiségek víz alatt Komlón, a Sikondára vezető út kereszteződésében az épülő benzinkút nagyméretű, nehéz acél­tartályait hozta a felszínre a feltörő talajvíz Fotó: Szundi György Az elmúlt két hétben lehullott nagymennyiségű eső komoly károkat okozott szerte a megyé­ben. Szigetváron a szombati esőzés következtében a vízelve­zető árkok nem mindenütt tud­ták elszállítani a nagymennyi­ségű vizet. Tegnap a Város- gondnokság megerősített lét­számmal tisztította ezeket a csa­ládi házak előtt is. A polgármes­tertől megtudtuk, a sík területen fekvő városban az úgynevezett szivárogtató szennyvízaknák is problémát jelentenek, mert nem tudják fogadni az utánpótlást. Nagy mennyiségű talajvizet szivattyúztak ki a házak alagso­rából Pellérden is. A polgármes­ter úgy ítélte meg, a község há­zainak közel felében érezteti ha­tását a kedvezőtlen talaj szerke­zet. Bár azt tanácsolta, ahol nem muszáj, ne szivattyúzzák ki a vizet, mert a szívó hatás miatt egyre rövidebb idő alatt telik meg újra az alagsori helyiség. Egy vízügyi szakember szerint ez nem általánosan alkalmaz­ható szabály. Hogy kell-e szi­vattyúzni vagy nem, mindig az adott talajtól függ, és a kérdést végül is tapasztalati úton dönt­hetjük el. Ha nincs saját szivattyúnk, a tűzoltóság sem tud minden esetben segíteni, mert a nagytel­jesítményű szivattyúk csak a 25-30 centiméter magas víztö­meget képesek eltávolítani, az ennél alacsonyabbat nem. Nemcsak a házakban, az utakban is nyomott hagyott az esőzés. A Pécsi Közúti Igazga­tóságon kapott tájékoztatás sze­rint a szentlőrinci felüljárónál egészen az úttest széléig mint­egy 200-300 köbméter föld csú­szott le a töltésről. Szerencsére sávlezárásra nem került sor, és „csupán” útszűkületre számít­hatnak az arra járók. Néhány százezer forintnyira becsülik azt a kárt is, amelyet Pécsett, a Komlói úton okozott az esőzés: Közel tizenöt méter hosszan dőlt ki egy támfal. Víz­ben áll a pécsi lőtéri dombok mögötti föld egy része is. A te­rület gazdája a görcsönyi terme­lőszövetkezet. Az elnök tájé­koztatása szerint a mélyebben fekvő földeken eddig sem vetet­tek, hiszen a magvakban jelen­tős kárt okozhat a talajvíz. (Ta­lán a területen található kisker­tekben sem vetettek még sem­mit.) A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon most folyik a ká­rok felmérése. A megyében a kisvízfolyások közül talán a Gyöngyös patak okozta a leg­nagyobb kárt. Kétújfalunál többhelyen átszakadt a töltés és az utat veszélyeztette. A község polgármestere elmondta, mint­egy 1000 homokzsákot vittek a töltésre, és így sikerült azt el­tömíteni. A költségekről még ő sem tudott nyilatkozni. Megtud­tuk azonban, a munkában részt­vevő emberek közül senki sem kért pénzt. P. E. Pereskedés után: árverésre kerülnek a harkányi belterületi földek Két éve húzódó per végére tettek a közelmúltban pontot a Baranya Megyei Bíróságon. Mint azt korábban a Kárren­dezési Hivatalban már meg­tudtuk, sok helyütt az késlel­tette megyében a földárveré­sek megkezdését, hogy a föld­alapok kijelölését törvényte­lennek minősítették, és új ala­pok kijelölését kellett kérniük néhány szövetkezettől. Az említett bírósági ügyben a siklósi termelőszövetkezet a Kárrendezési Hivatallal állt perben, bár a két év óta húzódó ügy középpontjában a harkányi gazdák, az Érdekegyeztető Fó­rum képviselői álltak. Ők kifo­gásolták, hogy harkányi belterü­leteket a tsz. nem hajlandó árve­résre kijelölni. A ma már Me­zőgazdasági Termelő, Szolgál­tató és Értékesítő Szövetkezet néven működő tsz. hajthatatlan- sága érthető, ugyanis vagyonuk az említett harkányi résszel együtt nevesítéskor 60 millió forinttal többet ért. Ugyanakkor a huzavona miatt Siklóson és még öt község területén nem tarthattak árveréseket. A hivatal számításai szerint - tájékoztattak bennünket a har­kányi Érdekegyeztető Fórum képviselői - 1994 májusa táján már végre eljuthatunk a tényle­ges licitálásig. Jó lenne persze korábban, áprilisra, a kukorica­vetés idejére - vélekedtek. Az egész galibát egy kormányren­delet értelmezése okozta. A 34/1992-es említett rendelet a szövetkezeti vagyonról ugyanis első mellékletének második pontjában kimondja: „a belterü­leti ingatlanokat forgalmi érték- becsléssel kell értékelni." En­nek első pontja arról szól, hogy többek közt termőföldet a va­gyonértékelésnél nem kell fi­gyelembe venni. Már pedig Harkányban belterületi termő­földről volt szó. A bíróság hivatkozva a pa­ragrafusokra, másodfokon megerősítette az elsőfokú ítéle­tet, a tsz. elvesztette a pert. A Fórum szerint esetük példaérté­kűnek tekinthető. Csőszi Sándor, az átalakult tsz. elnöke elmondta, hogy fe­lülvizsgálati kérelemmel for­dulnak a Legfelsőbb Bíróság­hoz, bár ez az árverés idejét nem befolyásolja, ők egyéb­ként is javasolták, hogy a per elhúzódása miatt különítsék el a harkányi területet, de ez nem történt meg. Az ingatlanokat nem adnák el, házak sem épül­hetnének ott, érvelt az elnök. A tsz.-ből kilépett csaknem 20 fő a vagyonjegyek fejében vagyontárgyakat is vitt ki, és a Fórum szerint a 60 milliós har­kányi terület ezeket az értékeket szépen növelte. Csőszi Sándor viszont a rendeletre hivatkozik. Ők azt vették alapul, szerintük joghézagról van szó. Sz. A. Igaz, ma még csak január negyediké van, de a pécsi piacokon már megjelentek az első barkacsokrok. Az uránvárosi virágá­rus elmondta, hogy a Mecsek nyugati, védett részén találta a barkát és számítása szerint a jövő hét elején már hóvirágot is tud hozni a piacra. Fotó: Läufer László Új bélyegek Antall József emlékére A Magyar Posta Vállalat a „Magyar Köztársaság szaba­don választott miniszterelnöke emlékére” elnevezéssel, 19 fo­rint névértékű bélyegblokkot és ugyancsak 19 forintos forgalmi értékű postabélyeget bocsátott forgalomba. A blokkon és a bé­lyegen egyaránt Antall József miniszterelnök portréja és a hát­térben a Parlament sziluettje, valamint a Magyar Köztársaság címere látható. Pásztor Gábor grafikusmű­vész terve szerint az Állami Nyomda Rt. többszínű ofszet­nyomással 500 ezer bélyegb­lokkot, illetve a forgalmi igé­nyeknek megfelelő példány- számú bélyeget készített. Határsértők a déli országhatáron Mozgalmas volt az új esz­tendő első három napja a Kis­kunhalasi Határrendészeti Igaz­gatósághoz tartozó déli ország­határ mentén. Hétfő hajnalig - tájékoztatta az MTI munkatár­sát Kátai József ezredes, a kis­kunhalasi határőrség parancs­noka - 24 határsértőt fogtak el a határőrök, s adtak át a jugoszlá­viai szerveknek. Az év eddigi legnagyobb fo­gása a kelebiai vasútállomáson történt, ahol öt afrikai személyt állítottak elő. Valamennyien a zöldhatáron át jöttek be ha­zánkba, egy jugoszláv állam­polgár segítségével, akinek fe­jenként ÍOO-IOO német már­kát fizettek. Az embercsempészt a kis­kunhalasi rendőrkapitányság őrizetbe vette, az öt afrikai személyt pedig, akik végső úti­célként valamelyik nyugat-eu­rópai országba szerettek volna eljutni, visszaküldték Jugoszlá­viába. Kamaz összeszerelés Mátyásföldön Várhatóan január 10-én kez­dődik meg Budapesten az Autó­javító Kft. mátyásföldi telepén bérelt területen az első Kamaz teherautók összeszerelése - mondta Haraszti György, a Hungarokamaz Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődé­sére. Ekkorra érkeznek meg a Kamaz Autógyár Rt.-ből azok a tatár szakemberek, akik az első kocsik összeszerelését irányít­ják majd. A Kamaz teherautókat ko­rábban importálta Hungaroka­maz Kft. jogelődje a Káma Kft. A magyarországi összeszerelés­sel céljuk az volt, hogy munka- alkalmat teremtsenek és csök­kentsék a teherautók árát. Jelen­leg 2,2-2,3 millió forint között kínálják a 220 lóerős és 10-12 tonna áru szállítására képes te­herautókat, amelyeket elsősor­ban tömegáruk fuvarozásához, út- és egyéb építkezésekhez ajánlanak. Az idén várhatóan 200, jövőre pedig 300 teherautó összeszerelését tervezi a Hun­garokamaz. A cég 1993-ban 160 Kamazt adott el a magyar piacon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom