Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-22 / 21. szám

1994. január 22., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 A gazdaság kimozdult a holtpontról? Befejeződött a kereskedelem magánosítása A privatizáció eredményeként alakult ki Pécsett a Jó és Friss ABC-áruházak hálózata Fotó: Läufer L. Időjárás-előrejelzés - világnyelven Ha 12, akkor Magyarország Minden év végén a követ­kező esztendőtől várunk vala­miféle javulást abban a re­ményben, hogy gazdaságunk egyszercsak kikászálódik a „gödörből”. Ebben jelentős sze­repe lehet az iparnak és a keres­kedelemnek.- Mi várható a következő egy-két évben? - kérdeztük La- torczai János ipari és kereske­delmi minisztertől.- 1993-ban az ipari termelés 5 százalékkal nőtt 1992-höz ké­pest, de a foglalkoztatottak száma 100 ezerrel csökkent. Minthogy azonban a munkanél­küliek száma országosan csak­nem 90 ezerrel lett kevesebb, ez azt jelenti, hogy az iparból kike­rültek a szolgáltatásban tudtak elhelyezkedni, ami végül is kedvezőnek mondható. Idén is számitok az'ipar termelésének további növekedésére.- Mit mutatnak a januári adatok?- Ez évben talán még a szo­kásos januári megtorpanás sem lesz. 1994-ben olyan kormány­zati intézkedések várhatók, amelyek növelik exportképes­ségünket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatá­sával folytatott kutatás-fejlesz­tések eredményei végre megér­tek, most már a gyakorlatban is eredményeket hoznak.-A privatizáció következté­ben megváltozik-e iparunk szer­kezete?-Egyértelműen! A kormány azt vállalta, hogy a ciklus vé­gére a GDP 50 százalékát a ma­gánszektorból fogja megter­melni. Ezt már a tavalyi év vé­gére elértük! Egészen biztos, hogy a magántulajdonos jobb eredményeket tud elérni a ren­delkezésére álló termelőeszkö­zökkel, mint korábban az állam tette. Nagyon remélem, hogy az idén sem torpan meg a privati­záció üteme, örülnék, ha még több külföldi tőke áramlana a magyar gazdaságba. Természe­tesen a hazai vállalkozókat sem szabad kizárni a magánosítás folyamatából, a bankokban he­verő mintegy 1400 milliárd fo­rintnyi megtakarítást jó volna a gazdasági fellendülés szolgála­tába állítani.-A termelő üzemek egy ré­szét ^privatizálják, a másik része az Állami Vagyonkezelő Rt. fel­ügyelete alatt marad. Hogyan érvényesítheti gazdaságfejlesz­tési elképzeléseit ilyen körülmé­nyek között a minisztérium?- Piacgazdaságban egy mi­nisztériumnak egészen más szempontokat kell érvényesíte­nie, mint egy totalitárius rend­szer keretében. Ezt a tárca idő­ben észrevette és kidolgozta a hosszútávú iparfejlesztési kon­cepciót, amelyet a kormány 1993-ban el is fogadott. Meg­született az a cselekvési prog­ram is, amelynek alapján a kormányzati munkát összehan­goljuk, kidolgozzuk az ágazatra vonatkozó privatizációs straté­giát. Az ÁV Rt.-re a tárca köz­vetlen befolyást nem gyakorol­hat, de a kormány egyetértésé­vel érvényesíthetjük akaratun­kat e területen is. Persze nagyon nehéz egy ilyen állami holding működtetése, hisz egyik oldal­ról kimondottan racionális ipari célok, másik oldalról szociálpo­litikai feszültségek, a harmadik­ról pedig a költségvetés bevételi számai szorítják.- Hol tart a kereskedelem privatizációja és hogyan tudták az előprivatizáció során szerzett tapasztalataikat felhasználni ?- Ha egy ágazatról el lehet mondani, hogy a privatizációja befejeződött, akkor a kereske­delemről elmondhatjuk. Már 1988-ban néhány meghatározó áruházlánc gazdát cserélt és ez sok esetben gondot is jelentett. Abban az időben a belpiaci kí­nálat eléggé visszafogott volt. Akkor hordtunk ki dollár milli- árdokat Ausztriába, hogy ház­tartási cikkeket hozzunk be, ak­kor a cégek még ragaszkodtak ahhoz, hogy külföldi árukkal töltsék meg polcaikat, mond­ván, hogy csak azok a jók és ke­lendők. Azóta változott a hely­zet, de még a kapcsolatrendsze­rükön nem tudtak, vagy nem akartak változtatni, ezért a ma­gyar termékek nem olyan arányban szerepelnek a kínála­tukban, mint az egészséges volna. Ezt a nem eléggé ellen­őrzött privatizáció gyermekbe­tegségének tudom be. (koós) Valójában a krími háború egyik, 1854-ben elmaradt fe­kete-tengeri ütközetének kö­szönhetjük az időjárás-előrejel­zést. A 140 évvel ezelőtti ese­mény adta az apropót, hogy a prognózis-készítés múltjáról, je­lenéről és jövőjéről kérdezzük Vissy Károlyt, az Országos Me­teorológiai Szolgálat Kereske­delmi Szolgáltató Irodájának vezetőjét.-Annak idején a Boszporu­szért vívott háborúban egy vihar következtében, egyetlen éjszaka megsemmisült a Fekete-tenge­ren horgonyzó angol-francia hadiflotta. Ezután kezdtek a ha­ditengerészek azon gondol­kodni, hogy a különböző kikö­tőkben észlelt adatokat hogyan lehetne összegyűjteni, és azok­ból előrejelzést készíteni.- Hogyan továbbították az adatokat?-Távírón. Egy több mint száz esztendővel ezelőtti kiad­vány címe - A meteorológiai magyar királyi központi intézet időjárás sürgöny jelentése - is jelzi, hogy a napi időjárási ada­tokat elsősorban a távíróhivata­lokban lehetett olvasni. A tájé­koztató táblán egyszavas meg­határozások tudatták az „időjel­zést”: borús, hűvös, eső, szeles.-Ezzel szemben milyen egy mai jelentés?- 12992, 41212 80000. 10034 .. .A meteorológusok az egész világon egységes szám­kódokkal jelzik, hogy a megfi­gyelő állomáson milyen az idő­járás. Ha kíváncsi a grönlandi hőmérsékletre, szélre, felhő­zetre, akkor az egész világot behálózó műholdas adás számí­tógépből számítógépbe küldött adataiból rögtön megmondom. Magunk között meteorológiai eszperantónak hívjuk ezt a sajá­tos, csak általunk használt „nyelvet.” Rólunk is így „beszélnek” a számok. Az első csoportból a 12 jelzi Magyarországot, a 992 Békéscsabát. A következő öt szám a látási viszonyokra utal, a harmadik csoport a szél erős­ségre, és így tovább. Leolvas­ható tehát minden fontos adat, ami a prognózis elkészítéséhez szükséges.- Mennyire megbízhatóak az előrejelzések?-A technika fejlődésének, a mind több adatnak köszönhe­tően egyre megbízhatóbbak. A múlt év novemberében korán jött a havazás, s egy hétvégén tört ránk. Mi már kedden előre jeleztük a közterület-fenntartó­nak és a közúti igazgatóságok­nak. Nem is hivatkoztak arra, hogy váratlanul jött a havazás. Egyébként a közlekedés az egyik legnagyobb „megrende­lőnk”. Egy-egy nagyobb szál­lító vállalat komoly pénzeket tud megtakarítani azzal, hogy a tőlünk kapott előrejelzés alap­ján tervezi meg a forgalmát.- Kik kémek önöktől előzetes prognózist?- A külfejtéses bányákban például a mamutgépeket tönkre­teheti a másodpercenként 20 méteres sebességű szél. Ha ilyen várható, a mi előrejelzé­sünk alapján leállnak a terme­léssel és biztonságosan rögzítik a berendezéseket. Az üdítő ita­lok gyártóinak is fontos előre tudni, milyen idő várható: mí­nusz 6 fok alatt például a cola elszíneződik, eladhatatlanná vá­lik.-Mit ígérnek, az idén lesz még igazi hideg?- A népi mondásnak valószí­nűleg igaza lesz: nem ette meg a kutya a telet. Szabó Margit Gyesre az idén 8,5 milliárd forintot folyósít a társadalombiztosítás Fotó: Löffler Gábor Megtörtént a profiltisztítás A társadalombiztosítás által folyósított, de nem tb-forrásból finanszírozott ellátások köre azokat a fizetésen és nyugdíjon felüli támogatásokat érinti, amelyeket szociális, egészség- ügyi helyzetünk, állapotunk mi­att állampolgári jogon kapunk. Ebben az évben tetemes summa, több mint 187 milliárd forint jut erre a célra, vagyis személyenként és évente mint­egy 18 700 forint. Tavaly ez az összeg 132 milliárdot, azt meg­előzően pedig 109 milliárdot tett ki. Lényeges különbség, hogy a társadalombiztosítás pénztárcája helyett ezentúl a központi költségvetésből fizetik például a várandóssági pótlékot, a gyermekgondozási díjat és a gyest is. Jogos kérés teljesült ezzel, a tb-szakértők régen szorgalmazták, hogy ne a járu­lékfizetők pénzéből finanszí­rozzák az állampolgári jogon járó szociális, egészségügyi el­látásokat. Vagyis a társadalom- biztosítás sokat emlegetett pro­filtisztítása végre megtörtént, ami mintegy 40 milliárdos „könnyebbséget” jelent az egészség- és nyugdíjbiztosítási önkormányzatnak. A különböző ellátások közül a legjelentősebb kiadást a csa­ládi pótlék jelenti, 1994-ban 104 milliárdot folyósítanak erre a célra. Új tétel a központi költ­ségvetésben a várandóssági pót­lék, mintegy 2,9 milliárd forint összegben. Mint ismeretes, erre azok az édesanyák jogosultak, akik jelentkeztek a családvé­delmi szolgálatnál és betöltötték harmadik hónapos terhességü­ket. Valójában megelőlegezett családi pótlékról van szó, a gyermekek számától függően folyósított összeg is megegye­zik azzal. Gyermekgondozási díjra 21, míg gyesre 8,5 milliár­dot költenek az idén. Talán nem mindenki tudja, de szintén nem a járulékfizetők pénzéből, hanem a központi költségvetésből folyósítják a politikai rehabilitációval kap­csolatos nyugdíjkiegészítéseket, erre ebben az évben 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Bányásznyugdíjakra, a vakok személyi járadékára,a hadigon­dozottak ellátására 1,5-1,5 mil­liárd forintot különítettek el 1994-ben. A megváltozott munkaképességűek átmeneti já­radékára, rendszeres és egyéb szociális járadékokra csaknem 16 milliárdot lehet majd költeni. A kárpótlással összefüggően 1.5 milliárd a tulajdoni, 800 millió forint pedig a személyi kárpótlás címén vagy életjára­dék formájában jár az érintet­teknek. Több tízezren vannak olya­nok, akik a munkanélküliség helyett jelenleg korengedmé­nyes illetve előnyugdíjat kap­nak. A tényleges öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig he­lyettük a Foglalkoztatási illetve a Szolidaritási Alapból fizeti az állam az éves szinten több mint 15 milliárd forintnak megfelelő tb-járulékot. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától 13 hétvégén találkozhat A VÁLASZTOTÓkérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! HÁZTARTÁS 1. Mi a legnagyobb egy mai háztartásban? 1. a családfő 2. a hokedli X. a villanyszámla □ 2. Átlagosan hány magyarországi lakás marad naponta áram nélkül azért, mert a lakói nem tudják kifizetni a villanyszámlát? 1.2 730 2.14 750 X. 25 620 □ 3. Milyen volt a, ,frizsiderszocializmus” frizsidere? 1. kétcsillagos 2. négycsillagos X. Szaratov □ 4. Hűtőgép-ellátottságban hazánk hányadik a nemzetek között? 1.12. 2.17. X.43. □ 5. Hány havi átlagkeresetbe kerül ma egy kétszobás öröklakás? 1.15 év 3 hónap 2.8 év 2 hónap 3.4 év 7 hónap □ 6. Hol lehetett a legtöbb sujtásos ruhát kapni 1947-től 1990-ig? 1. a Corvin Áruházban 2. a „KGST-piacon” X. a rendőrőrsön □ 7. Mire költ ma legtöbbet egy átlagos háztartás? 1. ruházatra 2. kultúrára X. adóra □ , Mióta kétszámjegyű az infláció Magyarországon? 1.1985 óta 2.1988 óta X. 1990 óta □ 9. A családok hány százalékának nem tart ki hónap végéig a fizetése hazánkban? 1.12% 2.26% X.50% □ 10. Hányszor változtatna gazdasági törvényeket az SZDSZ? 1. havonta 2. évente X. egyszer, de legalább négy évre dl 11. Mit jelentene egy háztartásnak az SZDSZ adócsökkentési terve? 1. csökkennek az árak 2. nőnek a bérek X. kicsit több jut mindenre 12. Mit jelent a „biztonság” egy háztartás számára? 1. nem kell kölcsönkérni 2. minden háztartás egyenlő X. nemzeti karaktert d FORDÍTS! N ui < r r

Next

/
Oldalképek
Tartalom