Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-22 / 21. szám
8 üj Dunántúli napló Riport 1994. január 22., szombat Tavalyelőtt még puszta föld volt ezen a területen, ma szinte palotákat lát az érkező Fotók: Löffler Gábor Jól kibabrált velünk ez a nyúlós, szürke idő! Ha be is gyalogolnánk a csizmát marasztalóan sáros úton, akkor sem látnánk a várost. Pedig a Cserepes-dűlőből állítólag rá lehet látni Pécsre. Este különösen szép látvány. Azt mondják olyan, mint amikor a harkányi útról érkezve ereszkedik az ember a városba. Gyönyörködhetnek benne mindazok, akiknek majd itt lesz az otthonuk. A Cserepes-dűlő ugyanis egy része annak a földterületnek, amelyet a keszüi ön- kormányzat visszaf kapott, s ahol telkeket alakítanak ki. Egyelőre 35-öt, aztán majd folytatják. Futótűzként terjedt a terv híre, már most hatvan jelentkezőt tartanak nyilván a község polgármesteri hivatalában. Egy-két kivételtől eltekintve mind pécsiek. Pécsiek, akik az elmúlt években itt vásároltak kertet, szőlőt, és tavasztól őszig itt töltik a hétvégéket. Csaknem 700 zárkert van a falu határában, a tulajdonosok több, mint 90 százaléka pécsi. Aki tehette, házat is vett, vagy épített a város szomszédságában lévő faluban. Különösen az utóbbi 5-6 évben indult meg a kereslet. A Keszü feliratú táblán túlnövő házhelyekért versengtek a vevők. Az utolsó telekre nyolcán jelentkeztek. Az önkormányzat licittel értékesítette. Tavalyelőtt még a puszta föld volt ezen a területen, ma szinte palotákat lát az érkező. Úttal, vízzel, villannyal, telefonnal. Hosszú ideig fordított világban éltek a keszüiek. Bejártak Pécsre dolgozni,-tanulni, szórakozni, tervezgették, hogy egyszer végleg elhagyják a falut. Különösen a fiatalok vágyakoztak városi lakásra. Aztán egyszer csak megtorpantak az emberek. Akkor, amikor úgy érezték, hogy falun - ha több munkával is - de mégiscsak köny- nyebb a megélhetés. így volt ezzel Nagy Béla, a község polgármestere is, aki itt született. A Keszü magára talál lányai Pécsett laknak, a munkahelye, a barátai szintén a városhoz kötötték és mindig tervezgették a feleségével, hogy beköltöznek a városba. Amikor határozniuk kellett, a házuk tatarozása mellett döntöttek. Két évvel ezelőtt választották Keszü polgármesterévé. Akkor már nyugdíjban volt. Évtizedeken át az egykori Tanácsi Ma- gas-és Mélyépítő Vállalatnál dolgozott, mint üzemvezető.- Az első döntésünk az volt, hogy elválunk Pellérdtől, önálló jegyzőségünk lesz - mondja. - Nekiláttunk rendbe hozatni a lepusztult állagú községházát, A vezetékes ivóvíz bekötése ötvenezer forintba került házanként. A családoknak részletekben tíz év alatt kell kifizetniük ami 1903-ban épült. Keszü, Gyód, Málom és Kökény együtt építtette, a négy község jegyző- sége volt itt. Három és félmillió forintot költöttünk rá és tavaly januárban már itt kezdtünk dolgozni. Helyet adtunk az épületben az orvosi rendelőnek és elfért mellettünk a postahivatal is. Ugyanabban az évben aszfaltoz- tattuk, bekeríttettük a kispályát, a fiatalok ide járhatnak focizni, ping-pongozni. Két évvel ezelőtt már folyamatban volt a telefon fejlesztésünk, 9-ről 76-ra nőhetett a magánelőfizetők száma, de van még rákötési lehetőség. Elkezdtük a falun átvezető árok rendezését is. Ez gyűjti össze a környező dombokról lefutó csapadékvizet. Egy szakaszát már megfelelően mélyíttettük, burkoltattuk, de a java még vissza van. Rendbe tetettük az alsó utcát is, a felső ezután következik. A faluban így különböztetik meg a vízfolyás két oldalán jelentős szintkülönbséggel épült egyetlen utcát, a Petőfi utcát. Hovatovább tarthatatlan, hogy mind az ötszáz ember a Petőfi utcát tudja lakcímeként jelölni, itt az ideje, hogy neveket adjanak a zegzugos régi és az újonnan kialakult utcáknak. Már csak azért is mert nagyon csalóka lenne, ha valaki azt mondaná, hogy Keszüben egyedül a Petőfi utcában van vezetékes ivóvíz. E hónapban ugyanis befejeződött az ivóvíz- vezeték építése. Négy község - Keszü, Gyód, Kökény, Arany- osgadány közös fejlesztése a víz. Több, mint hetven millió forintot fordítottak a beruházásra. Az aranyosgadányi két kút biztonságosan el tudja látni a négy települést, de a dunai vizet hozó harkányi fővezetékhez is csatlakoztak arra az esetre gondolva, hogy ha valamilyen ok miatt erre is szükségük lenne... A vezetékes víz ötvenezer forintba került házanként. A családoknak részletekben tíz év alatt kell kifizetniük. A vezetékes ivóvíz magával hozta a következő nagyon jelentős változás tervét: meg akarják 1.® 2.® 3.® 4.® 5.® 6.® 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: ,,Minden háziasszony pontosan tudja, mennyit költhet, és ha rászorul, mennyit kérhet kölcsön. A háziasszonyok csak ritkán tévednek. Kormányunk számára ugyanez szinte megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Az állam hazánkban pazarló, adósságai kiismerhetetlenek. Mindez bizonytalanná teszi a családok életét. Pedig a takarékos és gondoskodó állam segítő kéz a családok számára. Kiszámítható feltételek, tisztes, tervezhető mindennapok - ez a családi gazdaság alapja.” SZDSZ ^ oldani a szennyvízelvezetést is. Ezt Gyóddal közösen, ugyanis Gyód tavaly júniustól szintén elvált a pellérdi jegyzőségtől és Keszühöz csatlakozott. Az biztos, hogy idén nem tudják kezdeni a kivitelezést, de jövőre már talán igen. Annál is inkább, mert nemrég hallottak egy új szennyvíz elvezetési, tisztítási rendszerről, s napokban erről tárgyalnak szakemberekkel. Azt szeretnék ha a Cserepes-dűlő, meg a későbbiekben lelkesítendő terület házhelyeit már szennyvízvezetékkel együtt tudnák kínálni. S ha így lesz, akkor szerintük az ezredfordulóig megduplázódik Keszü lakossága. Ez pedig újabb feladatokat jelent.. . T. É. Magyarul magyarán Rakodunk vagy rakódunk? Közismert tény, hogy a magyarban a beszédhangok időtartamának (rövid-hosszú) jelentésmegkülönböztető szerepe van. A figyelmetlen, gondatlan beszédben sokszor elmosódik a határ a rövid és a hosszú hangok között. Az óvoda csaknem általánosan két rövid o-val hangzik ovoda lett belőle, pedig nyilvánvaló, hogy az óv szavunkból képeztük. A bölcsőde is csak kevesek kiejtésében őrzi az elnevezés alapjául szolgáló bölcső szóalakot. Az egykori mozgalmi dal egyik sorát sokan így énekelték: „Hűlt a por, hűlt a gyereke / Dologtalané volt az ország...” - Az első soron fönn se akadtunk, főként ha nem ügyeltünk a szövegösszefüggésre. A por hullása ugyanis igen gyakran tapasztalt jelenség. Legfeljebb azon csodálkoztunk el, hogyan kerülhetett bele egy induló szövegébe. Az azonban már valóban nehezen volt érthető, hogy nemcsak a por hullt, hanem a gyereke is. így vált nyilvánvalóvá, hogy a dal szövegének szenvedő hőse nem a por, hanem a pór, közismertebb szóalakkal: paraszt. A köznapi társalgásban sokkal gyakoribb a rövid o-val ejtett korház, mint a helyes, szabályos kórház. Egy kissé erőltetett humorral a korház alakot összetett szónak is felfoghatjuk, s így értelmezhetnénk: öregek otthona. Szójátéknak azonban talán alkalmasabb a kortárs és a kórtárs egymás mellé állítása. Kortársam a velem egy időszakban élő ember, kórtársam pedig az, akivel együtt betegeskedem, akit ugyanaz a nyavalya gyötör, mint engem. Rövid és hosszú magánhangzóval egyaránt ejthető, de össze nem cserélhető szópárok közé tartozik a rakodik-rakódik is. Megfigyelésem szerint sokan csak rakódik alakot ismerik, és a rakodik helyett is ezt használják. Jelentésük - alaki rokonságuk ellenére - meglehetősen távol van egymástól. A rakodik ún.cselekvő ige folyamatosan- több vagy nagyobb tömegű árut, holmit rárak: csillére, kocsira, szekérre, vagonba rakodik. Ezzel szemben a rakódik ún.visszaható ige, s azt jelenti hogy az apró részecskékből álló anyag (por) lassanként felhalmozódva réteget alkot valamin, ráülepedik valamire: Vastag porréteg rakódik a könyvre - Fogainkra fogkő rakódik. Nagyobb üzletek előtt agép- járművezetők tájékoztatására gyakran ilyen feliratú táblát helyeznek el: RAKÓDUNK. - Mivel a hosszú ó-val ejtett változat csak 3. személyű lehet, tehát valami rakódik - ez a felirat nyelvtani és egyben tartalmi képtelenség is. Ha szó, helyesebben betű szerint vesszük, akkor egy ritka jelenségre, nyugodtan mondhatjuk: tüneményre hívják föl vele a járókelők figyelmét. Arra, hogy az áru ki- és berakodásával foglalatos- kodók jókora porszemként ottlebegnek a levegőben, s ha az erős légáram meg nem zavarja őket, akkor egy bizonyos idő múlva leszállnak, ráülepednek ... Mire is? Talán az ott álló teherautóra. Nyilván eszük ágában sincs ilyesmi. Csupán az anyagmozgatás irányítója, aki a tájékoztató feliratot, a táblát kitette, nem volt tisztában vele, hogy egészen mást jelent a RAKODUNK, mint a RAKÓDUNK. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés január 31-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 8-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Biztos vagy benne, hogy így kell aláaknázni egy terepet?” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Agátz Györgyné, 7696, Hidas, Rózsa u. 20., Keserű Júlia, 7623, Pécs, Bajnok u. 10., Szigeti Bamáné, Pécs, 7623, Szabadság u. 9., Szommei László, 6044,Hetényegyháza, Szőlőfürt u. 16., Vass Józsefné, 7815,Harkány, Terehegy u. 8. Az utalványokat postán küldjük el.
