Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-22 / 21. szám
6 aj Dunántúli napló Kultúra 1994. január 22., szombat A Magyar Kultúra Napja Himnusz Mit énekeltek, játszottak hivatalos ünnepek kezdetén vagy éppen befejezéseként, amíg Kölcsey Ferenc Himnuszához nem szerzett zenét Erkel Ferenc? Megbízható adatok csak a XVIII. századtól vannak, eszerint leggyakrabban a miséken ma is hallható „Boldogasszony anyánk” kezdetű vallásos éneket. A XIX. század elejétől Magyarországon is a „Gott erhalte”-!, az osztrák császári himnuszt játszották. A Himnuszt éppen 1823. január 22-én írta Kölcsey Ferenc, erre emlékezve évek óta ekkor ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. A „Hymnus a magyar nép zivataros századaiból” nyomtatásban először csak öt évvel később, 1828-ban jelent meg az Aurora c. almanachban. Másfél évszázaddal ezelőtt, 1844 elején, hirdetett pályázatot a Nemzeti Színház igazgatója a Himnusz megzenésítésére. A „Honderű” tudatta 1844. március 9-én: Bartay Endre „20 arany pályadíjat tűz ki a legjobb népmelódiáért Kölcsey Ferencz koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve”. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, a tizenhárom beérkezett pályamű közül a következő jeligével érkezettet tartotta a húsz aranyra érdemesnek: „Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, Kölcsey.” A költő ekkor már halott volt, a jelige mögött Erkel Ferenc rejtőzött. A zeneszerző állítólag így emlékezett a Himnusz zenéjének megírására: „Az első mesterem azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a harangok. Áhitat száll meg, a kezemet a zongorára teszem. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz .. A Himnusz, immáron Erkel zenéjével 1844. augusztus 10-én hangzott el először nyilvános népünnepségen, az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásánál. A Honderű tudósítója szerint: „Szent lelkesedés rezgé át a hallgatóságot az erősmellű férfi és a csengő hangú énekesnők minden szavára ...” Azóta a világ számos nyelvére lefordították nemzeti imánkat. Héberül már 1868-ban elkészült, angolra 1881-ben William N. Loew tette át. így kezdődött: „O, my God the Magyar bless”. 1902-ben József Margócsy írta át szlovák nyelvre, 1933-ban Kálmán Ka- locsay költötte át eszperantóra, amelyen „La hungafon benu Di” - hangzik az első sora. Japán fordítása 1960-ban, az urdmut, az ukrán és a macedón nyelvű 1979-ben született, míg spanyolul és portugálul 1980-ban készült el. sz. m. Az új álompár Novembertől a SAT 1-en „Holnap is lesz nap” - ezekkel a szavakkal ér véget századunk egyik legismertebb romantikus szerelmi drámája, az Elfújta a szél, mely nemcsak a könyvpiac,hanem a mozik slágere is volt jónéhány éven keresztül. A világsikerű, 10 Os- car-díjat nyert filmnek készül a folytatása, igaz tévésorozat formájában. Amióta - 1991-ben Alexandra Ripley megjelentette a regény folytatását, azóta tolonganak a producerek a megfilmesítés jogának megszerzéséért. Ez végül csaknem 10 millió dollár ellenében annak a nemzetközi konzorciumnak sikerült, amelyet a magyar származású amerikai producer, Robert Halmi vezet. Ő választotta ki a főszereplőket is, ami nem csekély munkával járt, hiszen például Scarlett szerepére több mint 20 ezren jelentkeztek. A végső döntést az utolsó pillanatban, novemberben hozták meg, és mivel az eredeti változatban is angol a női főszereplő, olyan - amerikai akcentussal beszélő - jelöltek estek ki a rostán, mint Meryl Streep, vagy Demi Moore. Á szerepet végül a 31 éves Joanne Whalley - Kilmer kapta meg, aki megdöbbentően hasonlít az eredeti hősnőhöz, ugyanaz a törékeny alkat, ugyanaz a sötét haj, mindössze a szeme színe más. Whal- ley-Kilmer kisasszonyt ez nem zavarja, mert - mint nyilatkozta - nem akarja másolni elődjét. Partnere a világhírű Timothy Dalton lesz, aki James Bond- ként mindig makulátlanra borotválva jelent meg a színen, Rhettként viszont keskeny bajuszt kellett növesztenie. A munkálatok elkezdődtek és rekordidő, hat hónap alatt be is fejezik, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban, Írországban és Angliában, összesen 53 helyszínen forgatnak. A sorozatot novemberben kezdik sugározni, amit mi is nézhetünk majd a német SAT 1 csatornán. Állandó kiállítás nyílik Pécsett A népi vallásosság emlékei A néprajz német kutatói, a magyar tudósok - elsősorban a Szegeden tanító dr Bálint Sándor professzor - pedig nálunk is kimutatták: az egyházmegyék úgynevezett szakrális tájakra bonthatók. Ezt tapasztalta a pécsi egyházmegyére nézve is Lantosné dr. Imre Mária, a pécsi Néprajzi Múzeum tudományos főmunkatársa, néprajzkutató, amikor néhány évvel ezelőtt - a pápa látogatását megelőzően - egy kiállítás anyagának összegyűjtése érdekében férjével a népi vallásosság tárgyi emlékei után kutattak Baranya és Tolna megyékben. Meghatóan szép anyag A házaspár egyébként már közel két évtizede foglalkozik e témával, ám eredményeiket nyilvános kiállításon egészen a közelmúltig nem volt mód közszemlére bocsátani. A szakrális tájak egy-egy búcsújáróhely, kolostor, egyházi központ körül alakultak ki, néha valóságos földrajzi választóvonalakhoz - például egy folyóhoz - is igazodva. Mai terminológiával élve: az egyházmegyék kultikus vonzáskörzetekre tagozódtak. Ilyen Baranyában például Máriagyüd és környéke: önálló szakrális tájegység. Az elmúlt években a népi vallásosság tárgyi emlékeinek kutatása felgyorsulhatott. Segítette Imre Mária munkáját a püspöki diszpenzációs levél is, amelynek ismeretében a különböző templomok, plébániák eldugott sarkaiból előkerült tárgyakat szívesen adták hosszabb időre kölcsönbe a tervezett kiállítás érdekében. Mára igen komoly és meghatóan szép anyag gyűlt össze, amelyet a Janus Pannonius Múzeum munkatársai csaknem teljes mértékben restauráltak. A tárgyak döntő többsége a XVIII-XIX. századból származik, de a népi vallásosság egyháztörténeti emlékei között van néhány XVII., illetve a 40-es évekig a XX. századból is. A felölelt kor két határa rokonvonást mutat: részben a török hódoltság vége, részben az 1945 utáni évek vallásellenessége. Nem csillogó kincstár A tervezett kiállítás törzsanyaga a pápai látogatás idejére megnyílt bemutatón már látható volt. Meghökkentően nagy érdeklődés kísérte. Imre Mária szerint ez a szunnyadó lelkiségnek köszönhető. Ez az anyag egészül ki az elmúlt egy év gyűjtőmunkájának eredményével. Szobrokról, képekről, fényképdokumentumokról, búcsúkban árult ajándékokról, és más, a vallásos hitet az egyszerű nép szintjén tükröző tárgyakról van szó. Felmérhető rajtuk keresztül, hogy a falvakban, apró településéken élő embereknek mindennapi életét, munkájuk ered-i ményébe vetett hitét jobban átszőtte az Isten irgalmába vetett bizalom, mint a társadalom ur- banizálódott részéét. Ennek megfelelően nem beszélhetünk a „minőségi művészet” ismérveinek is megfelelő emlékekről, bár - teszi hozzá Imre Mária - nem egyszerű a kettő között határvonalat húzni. Mégis: kortörténeti dokumentumoknak is felfoghatóak, mert például Szent Teklát - a jó halál védőszentje akinek a lábához megszelídülve simultak az elpusztítására küldött oroszlánok a római korban, a népi vallásosság szintjén és a kép születése korával harmonizálva barokk ruhában ábrázolták. A kiállítási gyűjtemény nem csak a népi vallásosság emlékeit mutatja majd be, de gazdag anyag láttatja Mária és a védőszentek kultuszát, a búcsújáráshoz kötődő tárgyakat, az egyházi egyesületek és társulatok történetét. Mindez - vélhetnénk - csalódást kelt az egyháztörténeti gyűjtemények iránt érdeklődőkben: általában reprezentatív, fénytől és értéktől csillogó bemuSzt. Bálint tatókat várnak. Holott egy-egy ilyen, nem a kincstárak ragyogó alkotásait, hanem a népi vallásosság emlékeit bemutató kiállításnak is nagyon komoly szerepe van. Felmérhető az igény, mert a tapasztalatok szerint még a képzettebb rétegeknek is igen hiányosak az ismeretei akár saját egyházmegyéjük múltjáról is. A nevelőhatás tehát eltagadhatat- lan. Akik pedig mégis csak aranyozott áldozati kelyhet, monstranciát, más, a szertartások során használt szépséges ötvösmunkákat szeretnének Pécsett látni, bizonyára örömükre szolgál, hogy megnyílik a Dóm egyik oldalkápolnájában a kincstár. A gyűjtemény és a kiállítás megrendezéséhez' szükséges összeg már rendelkezésre áll. A Martyn-ház földszintjén A népi vallásosság tárgyi emlékeit remény szerint még ebben az évben, állandó kiállítás keretében - ilyen rangban kevés hasonló gyűjteménye van az országnak - nézhetik meg az érdeklődők Pécsett, a Martyn-ház földszintjén. Az anyag összegyűjtését, rendezését, restaurálását, a bemutató helyszínének kialakítását a pécsi püspökség és a Janus Pannonius Múzeum finanszírozza. Mészáros Attila Üvegkép a Máriazelli Madonna Szt. Lénárd és Szt. Flórián ábrázolásával. Tiboldi Mária Tiboldi Mária primadonna sokat szerepel külföldön. Évek óta énekel német és osztrák színházakban, ám Franciaországban tavaly lépett fel először. Toursban, az ünnepi játékok műsorában először mutattak be operettet, s ez alkalomból a Fővárosi Operett Színház társulatát hívták meg a rendezők. A Cigányszerelem előadása után Tiboldi Mária hatalmas vörös rózsacsokrot kapott Szjato- szlav Richtertől, az ünnepi játékok szervezőjétől. A primadonna az óévet is külföldön búcsúztatta. Németországban, Saarbrückenben szilveszter este mutatta be "A pusztáról szeretnék hallani" című zenés műsorát. Tiboldi Mária ezekben a na-' pókban Budapest és Baden bei Wien között ingázik: egy osztrák-német kooprodukcióban készülő tizenhárom részes filmsorozatban prózai szerepet, egy magyar anyukát játszik. Filmbeli lánya is magyar, Földesi Judit. Operettgála Óriási sikerrel zárta az óesztendőt a Fővárosi Operett Színház társulata: a karácsonyi ünnepek és szilveszter idején egy- egy művészcsoport Németországban, illetve Svájcban vendégszerepeit. A külföldről érkezett hírek szerint a 18 előadáson, négy városban, összesen mintegy negyvennégyezer főnyi közönség tapsolt a magyar művészeknek, akik Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál, Zeller, Millöcker és Fali műveit énekelték, természetesen német nyelven. A svájci turnén - Balingen- ben, Zürichben és Fürthben - a színház fiatalabb művészei hét előadást tartottak. Se nem Kelet, se nem Nyugat Konrád György egy eddig publikálatlan esszéjét, és egy. Tálas Péternek adott interjújának részleteit közölte a legnagyobb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza. A régi híd címmel két teljes újságoldalon közölt két írás ugyanazt a gondolatot - Kö- zép-Európa problémáját elemzi. A szerző véleménye szerint Kö- zép-Európa, ahogy elnevezése is kifejezi, se nem Kelet, se nem Nyugat, hanem sajátos, a kettő között álló térség, amelynek országai még a Nyugathoz közeledve is leginkább egymáshoz hasonlítanak. Lakóinak életkörülményei, gondolkodásmódja, kultúrája, politikai divatjai egymáshoz hasonlóak, és különböznek a nyugat-európaitól. Konrád elkerülhetetlennek tartja e térség integrációját. Dr. Bartha Árpád „Az őshazából Európába” című könyvét kétéves kutatómunka után állította össze Fotó: Szundi György Játékok az oktatásban Dr. Bartha Árpád hiánypótló könyve és „találmányai” Nem az első munkája már dr. Bartha Árpádnak az az ügyes füzet, mely legújabb játékainak egyike, s amelynek segítségével hallatlanul gazdag anyaggal, játékos formában ismerteti meg a gyerekekkel a magyar honfoglalás történetét. A Janus Pannonius Tudományegyetem Neveléstudományi és Pedagógiai Innovációk Tanszékének docense másfél-két éves kutatómunka után állította össze a 18 oldalas, igen látványosra tervezett kiadványt, „Az őshazából Európába” címmel. Számos, valódi ritkaságnak minősülő ábrával, különlegességgel, kevés, de jól érthető, informatív szöveggel készül a könyv, melyben szó van az őseinket emlegető első krónikákról, a nyelvről, a ruházkodásról, a lovakról, íjról, ekéről, a temetkezési szokásokról, de az ékszerekről, vagy akár az akkori gyerekek játékairól is. A végén Julianus barát őshazakereső útjának feldolgozásával zárul az összeállítás, mely gyakorlatilag teljesen készen van, már csak valamennyi pénzre lenne szükség a megjelentetéshez. A szerző elsősorban szponzorokra vár, hazaiakra, külföldiekre. „Az őshazából Európába” című könyvecskét a világkiállításra szeretné megjelentetni, de arra is gondolt, hogy külföldön élő magyarok számára is föl lehetne kínálni. Természetesen a hazai gyerekek is nagy-nagy haszonnal forgathatnák. Nem kerülne többe, mint mondjuk egy Bat- man-képregény, mégis, micsoda különbség!-A szülők többsége nem veszi a fáradságot, hogy egy könyvtárból szerezze be a gyermekének a könyveket - modta el a szerző. -A füzet alapinformációkat közöl, csak a tények szerepelnek benne, és nincs semmilyen politikai vagy egyéb felhangja. Bartha Árpádot, mint mondta, mindig is az érdekelte, hogyan lehet a tudást a fiataloknak úgy átadni, hogy azt köny- nyedén, játékos technikák segítségével használhassák fel. „ Csak olyan játékkal foglalkozom, amivel valamit meg lehet tanítani, viselkedést, kultúrát, ismereteket" - foglalta össze. Lassan 12 éve végez játékkutatást, idáig kilenc játékával találkozhattunk, s nemsokára egy könyve is megjelenik. Az eddigi játékai közül nagy sikert aratott az Egyszeregy az egyszerű, a Törtdominó, a Mátrix-játék, több más matematikai képességfejlesztő játéka, illetve az olyan kooperációs-készségfejlesztők, mint az Elvarázsolt kastély vagy az Elrejtett kincs. Sok fantáziát látni új terveiben is, például abban a kedves öltöztető-babában, amit több népviseletbe is be lehet bujtatni, vagy abban a környezetvédelmi játékban, amelyben egy gyönyörű, idillikus tájból tönkretett, haldokló környék válik, ha nem vigyáznak rá - a kérdésekre adott helyes válaszokkal. Már csak gyártani kellene azt a különlegesen érdekes mértékegység-játékot, mellyel egyszerűen, érthetően, látványosan lenne tanítható a mértékegységek átváltása, a hosszúság, a terület, a térfogat és a tömeg esetében. Bartha Árpád több tervet is felsorol még, de aztán csak-csak visszatérünk a jelenlegi legkedvesebb munkához, a magyarok bejövetelét bemutatóhoz. Az alkotó eladni nem akarná a játékot, de kellene olyan személy vagy intézmény, aki a kiadást támogatni tudná. A terjesztést aztán már megoldaná ő maga. Hodnik I. Gy.
