Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-22 / 21. szám
1994. január 22., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 5 Holnap az Új VDN-ben Pannonhalma is készül az Expóra Kommunikáció az Isten és ember között * Az elektromos ember Sárkány Lee gyógyítani akar az erejével * Duna-híd 60 hónap alatt Akár már az idén kezdődhet az építés * Egyedülálló trófeák Baranyában Nagykudu, Oryx, gnú és egy pávián * Dárdai és Szabó, a két ász Interjúk az NB II. legjobb játékosával és gólkirályával Az emberi élet nem betegség Közösen fejleszt a szakmunkásképző és a műszaki főiskola Együttműködés az oktatásban A PMMF nemrég elkészült, kazánokat működtető laboratóriuma Fotó: Szundi György Konferencia a krízismegeló'zésról A tapasztalat azt mutatja, hogy a lelki válsághelyzetek kialakulásának megelőzésére nem az egészségügyi intézmények alkalmasak. Bárelyik, emberekkel foglalkozó szakmában szükség van olyanokra, akik tudják, hogy mi a krízis, felismerik, tudják, ilyenkor mit kell tenni. A pécsi Apáczai Nevelési Központban tegnap kezdődött konferencián szociális otthonokban dolgozók, pedagógusok, lelki- pásztorok, háziorvosok vesznek részt, hogy két napon keresztül ismert szakemberektől előadásokat hallgassanak meg a témával kapcsolatban. A tanácskozás feladatairól dr. Simony Emőke, a Pécsi Család- segítő központ vezetője tájékoztatott. Rendezvényüket a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet és az Egészséges Városok Alapítvány támogatja. Az országból mintegy kétszáz érdeklődő érkezett meg a tanácskozásra. A krízis előjeleit azért fontos felismerni, mert akár befejezett öngyilkossággal is végződhet egy-egy ilyen válságos lelkiállapot. A válsághelyzetben élő ember ugyanúgy nem tud segíteni magán, mint ahogy a fuldokló sem képes kihúzni magát a a vízből. Ezeket a szóbeli és szóban meg nem fogalmazott jeleket megérzéssel nem lehet megérteni. Ennek megtanulható technikája van. A beteggé válás folyamat, amelynek az egészségügyi intézmény csak a végpontja, hiszen nem a megelőzés a feladata. Dr. Lust Iván pszichoanalitikus, gyermek- és felnőttpszichiáter dr. Simony Emőke szavaihoz hozzátette, hogy az emberi élet minden egyes problémájára nem lehet intézményt felállítani. A lelki gondok egyébként is személyes problémák, amiken nem lehet úgy segíteni, mint egy lábtörésen. A gyógyszeres kezelés, vagy kórházba utalás ilyenkor eléggé hatástalan, mert a bajok oka érintetlen marad. Ha már azonban csak intézményeink vannak akkor, úgy gondolja, legyenek sokszínűek, és olyanok, amelyek szolgáltatnak. A segítőknek nem „fölkarolniuk” kell a bajban levőket, mert ezzel elfogadnák azt, hogy azok nem tudnak talpraállni. Olyan szabadságot kell nekik nyújtaniuk, amelyben visszanyerik a krízishelyzetben elvesztett problémamegoldó képességeiket. U. G. Siklósi pedagógus kitüntetése A maximumra törekvés, az önmagával szembeni örök elégedetlenség jellemezte eddig is Szerda Rózsa munkáját, s most, miután a tegnap délutáni ünnepségen átnyújtották a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium matematika tanárnőjének az Arany Katedra díjat, mint mondta, úgy érzi: az elismerés méginkább kötelezi őt az erkölcsi-szakmai megfelelésre. A tanulók műsorát követően a minisztériumi érmet és oklevelet dr. Máté János polgármester adta át az ünnepeknek. A tanárnő hangsúlyozta: külön öröm volt, hogy a Arany Katedrára Bakóné Aradi Éva igazgatónő személyében volt tanítványa javasolta. Szerda Rózsa több évtizedes munkája eredményének szép példája, hogy jelenleg három matematika szakos tanár-tanítványával dolgozik együtt. Sz. A. A pécsi PMMF és az 508. sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskola együttműködési megállapodást kötött az épületgépész szakemberképzésre. Az oktatás segítésén túl ennek célja az is, hogy elkerüljék az eszközök, laboratóriumok és műhelyek párhuzamos fejlesztését. A PMMF-en üzemmémök- és szaküzemmémök-képzés folyik, míg az 508. sz. iskolában szakmunkás és technikusképzés. Az épületgépész szakirányban lényegében minden szinten megteremtették a szakemberképzés teljes folyamatát. Dr. Sztojanovics József intézetigazgató és dr. Fodor A. Csaba tanszékvezető a PMMF részéről, míg az 508. sz. iskolából Móricz Ottó igazgató és Molnár László igazgatóhelyettes irányítja az együttműködést. A két intézmény anyagi lehetőségét kölcsönös egyeztetés után fektetik a fejlesztésbe. A főiskolai hallgatók szereléstechnológiai és műhelygyakorlatra a szakközépiskolába járnak, míg a szakmunkás és technikus tanulók a mérési gyakorlatokat, műszerek és szabályozó berendezések használatát a főiskolai laborban tanulják meg. A közelmúltban fejezték be a PMMF-en a legkorszerűbb hazai és külföldi kazánokat és lég- technikai berendezéseket működtető laboratórium kiépítését. Most az akusztikai labor megvalósításán fáradoznak. A közös fejlesztésre eddig több mint 10 millió forintot költöttek, mely összeget pályázatokon, szakképzési alapból és cégek támogatásából nyerték. A szakközépiskolában a csőhálózat- és készülékszerelés eszközösítésére és a hegesztés minőségvizsgálatára törekszenek. Már röntgennel is rendelkeznek. Az épületgépészeti alapképzés részére 1994-ben új tanműhely építését kezdik meg, melyet szintén a szakképzési alapból finanszíroznak. A főiskola korszerű zajtechnikai és levegőtisztaságmérő műszereit is közösén használják. Az együttműködés az iskolai oktatáson kívüli tanfolyamokra és szakmai rendezvényekre is vonatkozik. Mindkét intézmény az idei tanmenet összeállításánál alapul vette ezt a megállapodást, és az oktatásban ennek megfelelően működteti a nagy értékű műszaki berendezéseit. A jövő útjaként azt retriélik a szakemberképzés folyamatában, hogy a középiskola közvetlen előképző intézménye lesz a főiskolának, ahová úgy iratkozhat be a tanuló, hogy onnan közvetlenül juthat a főiskolára, és ahonnan végzett üzemmérnökként kerül ki. Rozvány Gy. Új kikötők épülnek Mohácson Gazdasági fórumot rendezett a Pécs-B aranyai Kereskedelmi és Iparkamara tegnap délután Mohácson. A városháza dísztermében megjelent több mint 100 főnyi hallgatóság Kuli István polgármester előadásából tájékoztatást kapott a város és térsége gazdasági fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről, ezen belül részletesebben a tervezett kikötőfejlesztésekről, valamint a Duna-híd építésének esélyeiről és jelentőségéről. Mohácsnál a Dunán a II. világháború előtt két kikötő üzemelt, s az itt bonyolított forgalom alapján a város az ország harmadik legnagyobb víziállomásának számított. Az azóta elvesztett centrális helyzetét a Duna-Rajna-Majna csatorna 1992 szeptemberi megnyitásával ismét előnyösen hasznosíthatja a település, hiszen túl azon, hogy a téli folyami határállomást itt alakították ki, a meder mélysége lehetővé teszi a tengeijáró hajók följutását is. Ismerve a PLANCO svájcinémet vegyesvállalat tanulmányát, — mely a közlekedési és szállítmányozási logisztikai kutatásokra hivatott - miszerint a csatorna megnyitásával a hajó- forgalom 7-10-szeresére nő, egy magyar befektető, valamint a helyi önkormányzat által létrehozott kft. a hajózási szolgáltatásokra az olajkikötő építését ebben az évben megkezdi. Ehhez kapcsolódóan olasz érdekeltséggel külön kereskedelmi kikötő is létesül. A fórumon dr. Síkfői Tamás a PBKIK ügyvezető igazgatója a régió és a megye gazdaságfejlesztésének a negatívumait emelte ki, azt a tényt, hogy e térség leértékelődött. 1990-től semmilyen központi forrásból sem támogatták a problémák megoldását, és 2040-ig nem is szerepel a kormány tervében számottevő beruházás. Szólt a közelmúltban megalakult Dél-dunántúli Fejlesztési Rt. szerepéről, arról, hogy miért nem érdeke az illetékes szaktárcának a téli autópálya koncesz- szióját kiírni. A továbbiakban a MOFA privatizációs átalakításáról, a helyi érdekképviseletről, valamint az amerikai központtal működő International Executive Service Corps nevű, vállalkozásokat segítő szervezet szolgáltatásait részletező előadás hangzott el. Berta M. Testületi ülés Siklóson Tizenkét napirendi pontot vitatnak meg várhatóan a január 25-én Siklóson 14 órakor kezdődő önkormányzati ülésen. Telekértékesítésekről szóló határozatok meghozatala mellett többek közt tájékoztatót hallhatnak majd az érdeklődők Siklós munkaerőpiaci helyzetéről, kiírják az intézményvezetői pályázatokat, és megkezdik első fordulóban az 1994-es költség- vetés tárgyalását is. Lőttek a bérének Riasztópisztollyal felszerelkezve, erőszakosan követelte járandóságának kifizetését egy munkanélküli férfi Egerben, a Heves Megyei Munkaügyi Központban. A 37 éves, hajléktalan Dani József fegyverrel indult el a munkaügyi központba azzal a szándékkal, hogy kierőszakolja járandóságának azonnali kifizetését. Az intézményben erőszakosan lépett fel a hivatal dolgozóival szemben. A gyors rendőri fellépés megakadályozta, hogy használja fegyverét. A szakértők megállapították: valójában a riasztópisztoly külsőre forgótáras revolvernek látszó fegyver volt. Élénkülés kezdődött az építőiparban Az elmúlt évben megállt a visszaesés, megkezdődött az élénkülés és ez a tendencia várhatóan az idén is folytatódik az építőanyagok belföldi piacán - jelentette be pénteken Szabó Miklós elnök, a Magyar Építő- anyagipari Szövetség közgyűlésén. Az elmúlt év első kilenc hónapjában az építőanyagipari ágazat bruttó termelési értéke meghaladta az 58 milliárd forintot, amelyből csaknem 46 milliárd forint értékű árut belföldön, 12 milliárdnyit pedig külföldön értékesítettek. A termelési érték 13,7 százalékkal, összes értékesítése pedig 11,6 százalékkal volt magasabb, mint 1992 hasonló időszakában. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az első háromnegyed évben a feldolgozóipar ágazatai közül az építőanyagipar növelte a legnagyobb mértékben -15 százalékkal - a termelését. Tévéié velek A televízió sztrájkbizottsága pénteken kézhezkapta Nahlik Gábor levelét. Az alelnök ebben visszautasítja a sztrájkbizottságnak az Egyenleg rehabilitációjára vonatkozó felszólítását. A sztrájkbizottság Nahlik Gáborhoz címzett válaszlevele szerint a most zajló bírósági per nem ad választ arra: Nahlik Gábor miért nem vizsgálta, hogy az 1992. október 23-i eseményről az Egyenleg hitelesen tudósított-e, vagy sem. A levélírók azt is leszögezik: televízió alelnöke eljárása során nem alkalmazta az ártatlanság védelmét. A bizottság úgy véli: Nahlik Gábor még mindig adós az igazság kimondásával. m st-6 1XVW A beköltözők többsége eddig is albérletben lakott Fotó: Szundi György Újabb lakók az albérlők házában Egyedülálló kezdeményezés Komlón A segítségnyújtás országosan is egyedi változatáról döntött Komló város önkormányzata néhány éve: a Népjóléti Minisztérium négy, majd hatmilliós támogatásával és a Szakitex Kft. kivitelezésében 15 lakásos „albérlők háza” kialakítását kezdte meg, amihez maga a város hárommillióval járult hozzá. Az első ütemben elkészült hét távfűtéses lakásba a múlt év tavaszán költöztek be a lakók, tegnap pedig nyolc újabb átmeneti otthont adó bérleményt vehettek birtokba.-Isten velünk van - mosolyog feleségére Nyitrai János. Körötte két aprócska fiú viharzik, a harmadikat, a csak egy hónapos babát a fiatalasszony ölei magához. - A PERT Kőszénbánya Rt-nél dolgozom, családi pótlékkal együtt 30 ezer forint a jövedelmünk. A körtvé- lyes albérlet 13 ezret vitt el havonta. Itt csak a rezsit, 6500-at kell fizetni és 5000 félrerakását vállaltuk, hogy a szerződés szerint 7 hónap után az önkormányzat segítségével saját lakást vásárolhassunk. Egyedülálló vagyok - mondja Lovai Eszter, a testnevelést tanító fiatal pedagógus, az egyik garzon új lakója. - Már korábban megkezdtem a takarékoskodást. A nettó 14 000 forintos fizetésből így most 4600 lejön rezsire, 5 ezret ajánlottam fel havonta, és a szüleim is segítenek.- Nem is tudom, mitévő lennék, ha nincs ez a segítség - simogatja meg a szemével a frissen festet falakat Aranyos Zoltánná, aki válás után két lányával költözik a kétszobások egyikébe. - A MOM-ban takarítok. Havi 10 ezerből és a családi pótlékból csak 2 ezret tudok megajánlani, de reménykedem, hogy a határidő leteltével lakáshoz jutok.-Van itt cigánycsalád, er- délyből települtek, egyedülállók - sorolja Fábos Józsefné, az önkormányzat szociális szervezője, akit szakterületén számos kezdeményezés motorjának tartanak. - A szociális bizottság a Családsegítő Szolgálat javaslata alapján dönt, a legdemokratiku- sabban igyekeztünk választani a 22 pályázó közül. Az első bérlők közül néhányan már lakáshoz jutottak. Csak azon tud a város segíteni, aki ehhez maga is hozzájárul. B. R.
