Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-21 / 20. szám

1994. január 21., péntek Közélet uj Dunántúli napló 9 Pécs idegenforgalmi nevezetességei is vonzóak a külföldi turisták számára Fotó: Löffler Gábor Jó befektetés a nemzetközi pénzpiacnak Egy stratégiai ágazat „Ismerjék el az idegenforgalmat, mint stratégiai ágazatot” - ezzel a jelszóval járja Kelet-Európát Jeffry Lipman, az Utazási és Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) elnöke, s ha valahol, akkor Magyarországon meghallgatásra talál. Az amerikai szakember a napokban Budapesten is megfordult, s ebből az alkalomból legfontosabb itteni tárgyalópartnereinek egyikével, Téglássy Tamással, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnö­kével beszélgettünk arról, hogy az évvégi adatok igazolják: a turizmus nálunk is kimagasló fontosságú ágazat. Megkezdődött a taxaméterek szerelése Nem fokozták le az államfőt A legfőbb hadúr A kormány döntése alap­ján összevonják a Magyar Honvédség parancsnoksá­gát és a Honvédelmi Mi­nisztériumot. Ez Für Lajos honvédelmi miniszter sze­rint megerősíti azt a tényt, hogy a honvédség politikai irányitója a kormány, de nem módosítja az alkot­mányt, amely szerint to­vábbra is a köztársasági el­nök a hadsereg főparancs­noka. Ezt tudván is meg­kérdeztük a minisztert: megmaradhat-e ilyen kö­rülmények között a fegyve­res erők pártsemlegessége?- Az intézkedésre a hon­védelmi törvény szellemé­ben kerül sor, amely ki­mondja, hogy a honvédelmi miniszter a Magyar Hon­védség főparancsnokának is szolgálati elöljárója. Megítélésem szerint ez nem mond ellent a törvény másik paragrafusának, mi­szerint a fegyveres erők békében és háborúban egy­aránt polgári ellenőrzés alatt állnak. Többpárti, de­mokratikus berendezke­désű országban elképzelhe­tetlen, hogy egyetlen párt befolyása alá kerüljön a fegyveres erő.- Az Antall-kormány egyik első konfliktusa a köztársasági elnökkel ép­pen a hadsereg irányításá­nak joga körül robbant ki. Mi változott most?- A honvédelmi törvény szellemében született a mostani kormányhatározat. De erre sarkalltak a törté­nelmi hagyományok is, hi­szen a hadsereg irányításá­nak ilyen kettősége csak az elmúlt négy évben alakult ki.Finnországot kivéve Eu­rópában sehol másutt nincs külön parancsnoksága a se­regnek, s ha most közeledni kívánunk a NATO-hoz, a többi európai országhoz, e téren is hasonulnunk kell leendő partnereinkhez.- Az új helyzetben ho­gyan alakul a köztársasági elnök és katonai parancs­nokság szolgálati viszo­nya?- Továbbra is az Alkot­mány betűi az irányadók.- Milyen szerepük lesz az új helyzetben a minisztéri­umi államtitkároknak?- Eltérően a többi mi­nisztériumtól a honvédelmi tárcának három államtit­kára lesz. A politikai, a közigazgatási és a katonai államtitkár. (koós)-A Központi Statisztikai Hi­vatal szerint az év első nyolc hónapjában, tehát nagyjából a főszezon végéig 26,3 millió kül­földi látogatott el hazánkba. Ez igazolni látszik, hogy az idegen- forgalom nálunk is a három leg­fontosabb húzóágazat egyike. Mit tud mondani most, január­ban a külföldi turistaforgalom tavalyi mérlegéről? Negyvenmillió vendég- Mi is csak október végéig rendelkezünk adatokkal, s csak annyit tudok mondani, hogy 35 és 40 millió között lesz az idelá­togató külföldi vendégek össze­sített száma. Ez nem csekély forgalom egy olyan országban, melynek tízmillió lakosa van. A forgalom növekedése 15 száza­lék körül lesz. Azt még nem tudni, hogy a több beutazó mennyivel költött többet.- Az elmúlt években Német­ország került első helyre a kül­földi vendégek származási or­szágaként. Most mi a helyzet?- A beutazók nemzeti meg­oszlásáról azt tudom mondani, hogy Németország volt a ma­gyar idegenforgalom legfonto­sabb partnere. A németek után a legtöbben Ausztriából jöttek, de általában is tovább nőtt a nyu­gati fogalom részaránya. Kimu­tatható az Egyesült Államokból és Japánból érkezett vendégek számának növekedése is. Más­felől még mindig igen fontosak számunkra a keleti partnerek. A volt Jugoszlávia utódállamaiból és Romániából jöttek a legtöb­ben. Ezek, valamint a Szlovákia és Ukrajna felől érkező turisták, illetve vendégek javarésze ot­tani magyar.- A hivatalos statisztika sze­rint sokkal több volt a vendég, de sokkal kevesebb szállodai éj­szakát „fogyasztottak”, ami azt jelentené, hogy az idegenforga­lom csak számokban nőtt, nem pedig dollárokban és forintok­ban. Minden esetre január- tól-augusztusig a szállodai szo­bák kihasználtsága 46 százalé­kos volt, s az augusztusi csúcs­szezonban is csak 56 százalé­kos.- Ez így semmiképp sem pontos. Először is az a pénz, ami nem jelentkezik a szállodai forgalomban, még nem biztos, hogy nem jön be az országba. Másodszor, ami a szállodákat il­leti, a foglaltsági arány végülis a? év első tíz hónapjában 1 szá­zalékkal csökkent, ami a gya­korlatban emelkedést jelent, hi­szen a szállodai férőhelyek száma időközben gyors ütem­ben bővült. Szállodaláncok- Mindazonáltal a szállodák optimális 70-75 százalékos ki- használtsági fokától messze va­gyunk, az átlag Budapesten is csak 51 százalék. Nem látni, s ez persze a belföldi turizmus szempontjából is lényeges, hogy az. igazán olcsó nyugati szállo­daláncok Magyarországon meg akarják vetni a lábukat. Érdek­lődik egyáltalán a nyugati szál­lodaipar országunk iránt?- Igen. Van érdeklődés, zömmel a magánszektorban. Nagy szállodaláncok is jelent­keztek, köztük az amerikai Marriott, de az Akkord 3 nevű lánc is vásárolt magyar szállo­dákat.- Lipman úr, a WTTC (Uta­zási és Idegenforgalmi Világta­nács - A szerk.) elnöke egyebek között azért jött ismét Magyar- országra, mert az OIH egy 25 ezer dolláros tanulmányt ren­delt a WTTC-től a magyar ide­genforgalom helyzetéről és le­hetőségeiről. A munkát az OIH, illetve magánvállalkozók fizetik. Bizonyos Ön abban, hogy a kül­földi szakértők többet tudnak erről mondani, mint a hazaiak?- A szakma szempontjából nem mindegy, ki beszél erről a témáról. Ez a tanulmány a kívü­lálló, teljesen elfogulatlan szak­értők hangján fogja bizonyítani, hogy Magyarországon van piac. Had tegyem hozzá, a magyar kormány figyelme is sokszor jobban felkelthető valami iránt, ha az észrevételek külföldi szakértőktől származnak. És az is világossá válhat, hogy ami a nemzetközi pénzpiacnak, a bankoknak jó befektetés, azzal többet érdemes törődni az or­szágnak is. Visszakerül- Mi a véleménye az ágazatot sújtó adókról?- Nekem semmiképp sem dolgom, hogy a magyar kor­mány politikáját, vagy a parla­menti döntéseit minősítsem. Az adókat a parlament fogadja el. Az idegenforgalmi hozzájárulás például teljes összegében az idegenforgalmi alapba kerül. Ami az önkormányzatok által kivetett adókat illeti, azokhoz nem tudok hozzászólni, mert e tekintetben ahány ház, annyi szokás. De remélhetőleg ez a pénz is a helyi turizmus fellen­dítése érdekében kerül felhasz­nálásra. B. P. A Multitax kft. azonnal megkezdte a védőműszerek beszerelését az általa forgal­mazott Rase 93 típusú taxamé­terekbe, miután január elején kiderült, hogy az eredeti taxió­rák manipulálhatóak. Mint ismeretes: január 5-én egy meghibásodott Rase órát vittek vissza a kft. telephelyen üzemelő szervizbe. Az óra ja­vításakor a szakemberek ész­revették, hogy abba valaki „be­lenyúlt” a számlakibocsátási nyílás mellett. Ekkor derült ki, hogy bár a mérésügyi hivatal az engedélyezett taxiórákat az adatok hamisíthatóságának szempontjából is vizsgálta, ez a lehetőség elkerülte figyel­Amikor elolvastam az Új Dunántúli Napló január 8-i számában a kórházunkkal fog­lalkozó írást, képtelen voltam megérteni, hogyan kerül elő is­mét az a koranyári téma. Nem tudom, miért közérdekű egy kórház gazdasági hivatala szo­kásos kétévenkénti vizsgálatá­nak eseményeivel foglalkozni. Az olvasónak úgy tűnik az írásból, hogy volt egy, a gazda­sági hivatal néhány dolgozója által aláírt és az önkormányzat­hoz elküldött levél, melynek egyenes következményeként rendelték el az említett hiányos­ságokat feltáró vizsgálatot. A valóság ennek fordítottja. Az októberi önkormányzati ülésen Kuti István polgármester a kö­vetkezőképpen vezette be a té­mát:-Tavasszal a kórház or­vos-igazgatójának bejelentése alapján gazdasági-pénzügyi vizsgálatot rendeltünk el a kór­házban. .. Ennek előzményei a következők. A kórházban há­rom - az önkormányzat által ki­nevezett, egymás mellé rendelt igazgató van: az orvos-, a gaz­dasági és az ápolási igazgató. Az egész gazdasági hivatal (ide tartozik a munkaügy is) és a kórház gazdasági-pénzügyi ve­zetője, valamint a gazdasági vonalon dolgozók munkaadója a gazdasági igazgató. Az or­vos-igazgató felel a gyógyító vonal működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, szervezé­séért, egyben pedig az orvosok munkaadója. A gazda­sági-pénzügyi vonal így megle­hetősen autonóm, s ha a vezetők között nincs egyetértés a pénz­felhasználás tekintetében, bi­zony súlyos konfliktusok is ke­letkezhetnek. Az orvosvezetés (igazgató és műket. Az órák rendeltetész- szerű használat esetén kifogás­talanul üzemelnek, ám, ha szándékosan manipulálják a műszer memóriáját, néhány „törlés” után a taxaméter el­romlik. Nagy Péter elmondta: január 5-ig megközelítően 50Ó0 ilyen típusú taxiórát értékesítettek. A meghibásodás észlelésekor azonnal kidolgozták azt az el­járást, mellyel megakadályoz­ható a műszerek ilyen jellegű manipulálása. Ezt a védelmet egyébként a mérésügyi hivatal is jóvá­hagyta, így a kft. január 6-tól már csak védelemmel ellátott órákat forgalmazott. helyettesei) a gazdasági ügyin­tézés elégtelenségét és bizonyos esetekben szabálytalanságait, a gazdasági hivatalban uralkodó rendetlenséget és redezetlensé- get tapasztalva 1993. januárban elhatározta, bizottságot hoz létre a jelenségek kivizsgálá­sára. Egy főorvos által vezetett „gazdasági-pénzügyi bizottság” vizsgálódást folytatott külön­böző területeken, ami nem tet­szett a gazdasági hivatal alkal­mazottainak. Ez képezte a „dik­tatórikus” intézkedések, a „di­lettánsok” és „illetéktelen”, ha­táskörüket meghaladó jogokkal megbízott személyek körét. A bizottság jelentését főorvosi ér­tekezleten megtárgyaltuk, s ezt követően kértük a polgármester úrtól a vizsgálat elrendelését. Az újabb hivatalvizsgálat végképp felfokozta az intole­ranciát. Néhány, éppen távozó­ban lévő dolgozó (akik érezték, hogy nem tudnak megfelelni a fokozott követelményeknek) megnyargalva a lehetőséget megfogalmazta a szóban forgó levelet. A gazdasági-pénzügyi vizs­gálat végén, amikor a vizsgálat vezetője elolvasta a tavaszi fő­orvosi értekezleten készült jegyzőkönyvet, azt mondta: mi lényegében ugyanazt találtuk, amit az orvosok is megállapítot­tak. Mindez a problémamegoldás, a rend megteremtése érdekében történt. Azóta a gazdasági hiva­talba is új szakemberek jöttek, és új alapokra helyezték annak munkáját. Mi egy jobb, fejlet­tebb, magasabbrendű működés programját fogalmaztuk meg, ennek megvalósítására törek­szünk, s nem eredménytelenül. Dr. Debreczeni László orvos-igazgató Vizsgálat a mohácsi kórházban Magántulajdonban az egykori megyei vendéglátó Elkelt a Baranyagaszt Rt. Felújítják a harkányi Napsugár Szállót, a pécsi Baranya bisztrót Külsejében is megszépült a pécsi Baranya bisztró Fotó: Löffler Gábor Elkelt a Baranyagaszt Rész­vénytársaság. A korábban Ba­ranya Megyei Vendéglátó Vál­lalatként, majd tavaly október elseje óta Baranya Vendéglátó, Idegenforgalmi és Kereske­delmi Rt.-ként - rövidítve Bar­anyagaszt - működő céget a pé­csi „Z’Trans Kft. vásárolta meg. Az egykoron legnagyobb megyei vendéglátó hálózattal rendelkező vállalat önprivatizá­ciója két éve tart. Az átalakult, részvénytársasági formában működő vállalkozást az Állami Vagyonügynökség megbízásá­ból nyílt pályázaton értékesí­tette a VALOR Kft. Azt persze nem tudni, hogy hányán szeret­ték volna megvenni a Baranya- gaszt-ot, azt azonban igen, hogy nagy volt az érdeklődés. Ezt lát­szik igazolni, hogy a 126 millió forintos kikiáltási árat alaposan „felsrófolták”: Bukovics 'Álltán, az új tulajdonos, a „Z’Trans ügyvezető igazgatója annyit hajlandó volt elárulni, hogy ez az összeg meghaladja a 180 mil­lió forintot. A pénz E hitelből, kárpótlási jegyből és saját erő­ből , jött össze”. Igaz, hozzáértők szerint jó boltot csinált a „Z’Trans Kft. - a korlátolt felelősségű társaság az idén várhatóan részvénytár­sasággá alakul -, amelynek ta­valyi forgalma elérte az egymil- liárd forintot, hiszen a cég több­ségi tulajdonába került 21 szál­loda, üzlet és üzem nagy pers­pektívát nyújt. (A Baranyagaszt Rt.-ben 10 százalékos részese­dése van a dolgozóknak.) Első­sorban azért, mert a „Z’Trans szakmai befektetőként nem arra „spekulál”, hogy az ingatlano­kat tovább adja, hanem az ide­genforgalmi, vendéglátóipari lehetőségeket igyekszik maxi­málisan kihasználni. S erre lesz is mód, mert az egységek - egyebek közt a pécsi Elefántos ház, a Szliven étterem, a Rákó­czi úti hidegkonyhai üzem, a harkányi Napsugár, a szigetvári Oroszlán szállodák - egyrészt fejlesztésre szorulnak, másrészt folyamatos bevételi forrást is je­lentenek. Milyen tervekkel indul a vál­lalkozás? Dr. Farkas Zoltán, a Baranyagaszt Rt. ügyvezető igazgatója elmondta, az új tu­lajdonossal közösen - a vállalat korábban készített stratégiáját is figyelembe véve - meghatároz­ták a legsürgősebb tennivalókat. Ezek szerint ebben az esztendő­ben elkezdik a hálózat korsze­rűsítését, amelynek kiemelkedő mozzanata lesz a pécsi Hal téri Baranya bisztrónak, a legké­nyesebb igényeket is kielégítő, önkiszolgáló, úgynevezett gyorsétteremmé való átalakí­tása. Minden bizonnyal még az idén elkezdődik a harkányi Napsugár Szálló három csilla­gos hotellé történő felújítása; a szálloda B épületszámya az el­képzelések szerint diszkont áruház lesz. A következő évek fejleszté­seiről egyelőre nem akartak nyilatkozni, mint ahogy arról sem, mi lesz a Baranyagaszt tu­lajdonában, a pécsi Magasház szomszédságában lévő Szliven étteremmel és ABC áruházzal. Ezek sorsa összefüggésben van a Magasház jövőjével... R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom