Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-02 / 1. szám
4 Új VDN UAR 2., VASÁRNAP A szilveszter lélektana Szilveszter, újév - akárhogy is, mindig egy kicsit az összegzés, a számadás ideje is, leginkább önmagunk számára. Sikerek, kudarcok, kinek mint alakult a sorsa. Ám a saját életünkkel való szembenézés sem könnyű feladat, sőt, sokaknak egyenesen szenvedés. A „Szilveszter lélektanáról” (ha van ilyen egyáltalán) kérdeztük dr. Ozsváth Károly pszichiáter professzort.- Banális tény, hogy az ember élete elkezdődik és egyszer majd befejeződik. A közte lévő időt valahogy ki kell cövekelni, hogy saját személyiségünk ebben folyamatosan érzékelhetővé legyen. Az élet szakaszokra bomlik, és szükségszerű, hogy egy-egy szakasz után ösz- szegzést készítsünk. Ez lehet egyetlen nap, egy hétvége, s persze, az évvége is, mely erre még nagyobb lehetőség. Ám vannak emberek, akik évfordulóknak, egyes időpontoknak a szokásosnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, ráadásul épp azért, mert rendszerint fájdalmas, rossz emlék kapcsolja őket hozzájuk.- Ebből is látszik, hogy voltaképp nem egyes napokkal van a „baj”, hanem a hozzájuk kapcsolódó negatív élményekkel, s ez eleve meghatározza, mondjuk a szilveszterhez való attitűdöt. Az is igaz, hogy főleg a neveltetés eredményeképp akadnak emberek, akik hajlamosak a dolgok, az élet negatív oldalára koncentrálni, s náluk nagy a kockázat, hogy épp emiatt sorozatos kudarcok érik őket, legalábbis ők így érzik - ez könnyen vezethet depresszióhoz.- Ma Magyarországon nagyon sok deprimált ember van, egyes statisztikák szerint 20 százalék fölött. Ennek oka lehet, hogy sokan például évtizedekig biztosnak tűnő állásukat vesztették, s egyszerűen képtelenek megbirkózni a rájuk szakadt válsággal, nincsenek rá felkészülve. Ügyanakkor nem igaz, hogy szilveszterkor például több öngyilkosság lenne, mint máskor; nem, a legtöbb szuicídium májusban történik. Inkább azt lehet mondani, hogy a magányos, csalódott emberek a társas lét és kötelező vidámság pillanatait sokkal kínzóbban élik meg, gyötrődést okoz nekik, s folyamatosan veszítenek tartalékaikból. Méhes K. A Rábától a Muráig A Rábától a Muráig címen jelent meg Székely András Bertalan immár harmadik szlovén-magyar tárgyú kötete a Püski Kiadónál. A kisebbségkutató politikus 1984 óta publikál a szlovéniai magyarokról és a magyarországi szlovénekről. Foglalkozott a szlovéniai Mura-vidék magyarságának történetével, vizsgálta kulturális hagyományait, hitéletét, a nemzetiségi jogok megvalósulását, a helytörténetet, a muzeológiát. Könyvet szentelt e vidék nagy fiának, Pável Ágostonnak. Ezzel egyidőben kutatta a magyarországi szlovének helyzetét is oktatás, kultúra, közművelődés és tömegkommunikáció szempontjából. Székely András Bertalan könyve jó támpontokat ad a két szomszédnak egymás kölcsönös újrafelfedezéséhez. \mikor nem január 1-jén ídődik az új év member 31-én, pontban éj- ' még jókedvünkben is ki- íegilletődötten állunk, keién pezsgőspohárral, néz- nikor ugrik a másodperc - ó a 12-esre, aztán eléne- : a Himnuszt - beköszön- új esztendő. Ugyanez tör- Európa és a világ számos iában: elkezdődik 1994. nép és vallás számára an ez a nap semmit sem számukra nem kezdődik és „1994” is csak egy négyjegyű szám. sidó újév, a Rós Hásáná, il Tisri hónap (szeptem- tóber) első két napjára s a világteremtés évfordu- < is tartják egyben. Ezt tíz ló nappal ünnepük, válom Kippurral. Ez az ün- „emlékezés, a kürtharso- az ítélet napja” is. Régi , hogy ilyenkor a folyómennek az emberek, s bői’ a morzsákat, mint mapi bűneiket a vízbe ;. A zsidó naptár az 5754. Az altemplom jószerével ere-lőtíija. deti, a csodálatos, faragásoktól, szlám országaiban többfreskóktól díszes barokk temp-íszámítás létezik. Az isz- lom több mint 200 éves: törté-őtti, perzsa időkből ma- nelmünk egyik legbecsesebb ér-igyomány szerint ünnep- tékének megmentése, fényé- új évet, mely március nek-rangjának újbóli megteremAz éveket azonban Mo- tése - azt gondolhatnánk - nem próféta emigrációjától ütközhet anyagi nehézségekbe.lják, amikor Mekkából Úgy tűnik azonban, hogy ez azíba kellett menekülnie, akadály elhárul. is megoszlik, hiszen a A templombelső restaurálá4ása szerint 1372-t írnak sával 1995. december végére», a Hold állása szerint szeretnének elkészülni. A kö- már 1414-nél tartanak, vetkező év ugyanis rendkívüli akes lehet az is, hogy Pa- bencések hazai történelmébensz, bizánci keresztény éppen 1000 esztendeje leszp szerint Ádámot az Úr hogy a rend letelepedett Ma-tt 5493. augusztus 29-én gyarországon. tte, tehát ez lenne a világ Mészáros A;. M. K. A tihanyi dombtetőn emelkedő apátságot 1055-ben alapította I. András király A bencések a kulcsot még nem kapták meg Felújítják a tihanyi apátságot Ismert: a bencés rend visszaigényelte a tihanyi apátságot, a volt rendházban működő múzeummal együtt. A Veszprém Megyei Önkormányzattal a vita azonban elhúzódik, annak ellenére, hogy a rend vállalta a múzeum további működtetését, s papír szerint ezt az épületet is már visszakapta. A kulcsokat azonban még nem ... Ennek egyik súlyos hátránya: nem lehet megkezdeni a műemlék-épület felújítását, állaga napról napra vészesen romlik. Az I. András által 1055-ben alapított apátság templomában azonban komoly munka folyik. Az ország különböző vidékeiről érkezett 12 tagú művészcsapat dolgozik a belső restauráláson. Olyan komoly feladatokon vannak már túl, mint a mennyezetet díszítő Lotz- és Székely Berta- lan-freskók felének felújítása. Az állam-, vallástörténeti, műemléki szempontból is páratlanul értékes apátság középső hajójának két boltozata is készen van már. A művészek most a főoltáron, az országban első Jézus Szíve- és a Máriazell-i kegyoltáron dolgoznak. Vissza van még a szószék restaurálása. A belső felújítás összesen 100 millió forintba kerül, eddig 36 milliót költöttek a munkákra. Időnként pénzhiány zavaija meg a folyamatosságot, ami mindenképpen meghökkentő. Rádió mellett.. A neves politikus - békés eszmecserére meghívott újságírók előtt - azt mondta, hogy „... rendkívül nagy szerepe van sajtónak abban, hogy ne durvuljon el a közélet a választásokig. .. ” Milyen igaz. Előtte ugyan egy nyilatkozatában kutyaházinak nevezte ellenfeleit, ám ezt sem sértésnek szánta, hiszen a „kutyaházi” jelzőnek tulajdonképpen semmi értelme nincs, nem úgy, mint a *,kutyaütőnek”, azt viszont nem mondta. De hát mint tudjuk, a politikusok nyelve néha-néha megbicsaklik, hiszen a kisgazda berkekből származó „patakvér” sincs, csak „vérpatak” annál inkább használatosabb a hétköznapi nyelvben, ha már egyszer olyan igen nagyot akarunk mondani, nem kevés fenyegető éllel... így aztán a „patakvér” már letörölhetetlenül odaragadt az illető kisgazda-vezér nevégazdára, hogy egyik parlamenti ülésen szemrehányást tett Horváth J3.aláz;^ aki úgymond: „Mindig nevet, amikor szólásra jelentkezem!” Horváth Balázs kétperces időt kérve megjegyezte, hogy ő nem a képviselő urat nevette ki, hanem a képviselő úr stílusa miatt kap néha nevetőgörcsöt. Még jó. magam nem ismerem személyesen az illető képviselőt, de igazat adok neki, elvégre én sem fogadnám el a köszönését - ehhez nekem is jogom van - úgy értve, hogy az övét. Horn Gyuláét sem persze, mert nem engedném, hogy ő köszönjön előre nekem. Megelőzném, ha egyszer éppen találkoznék vele nekem, miért a sajtónak kell megvédenie a közéletet az* eldurvulástól és miért nem azoknak, (azoktól) akik e kétes nyilatkozataikkal szinte rákíván- Jcoznak az újságíró tollhegyére. Közéletünkben szép számmal szerepelnek szónokok, akik a hallgatóságot azonnal az „ellenfelek”, a „másként gondolAz őrült golfbajnokok ... hez, elterjedéséhez hozzájárult a sajtó és a rádió is. Naná, hogy ezt nem hagyják ki az újságírók. Mindebből az következik, hogy nem a sajtótól - leginkább nem elsősorban tőle - kell védelmezni a közélet tisztaságát, hanem a szónoki emelvények magasságából harsogó csúfondáros,' 'durva hangnemtől. Jellemző az említett kisMert a nyilatkozatok és szónoklatok rádió-tévé-sajtó közönségének nincs mindig kedve mosolyogni, vagy éppen hahotázni. A képviselő - akit a közéletben egyszerűen „piacfelügyelőnek” is ismernek és neveznek - a rádióriportemek kijelentette, hogy ő például Horn Gyula köszönését sem fogadja el a parlementi folyosón. Jóaz utcán. „Jó najrot Horn Úr!”, vagy „Elnök Űr!” Ennyi. A gond ott van, hogy az említett képviselő a nagy nyilvánosság előtt ejti meg gyűlöletteljes véleményét Horn Gyulával, vagyis ellenfelével kapcsolatosan. Enyhén szólva is illetlenség. Ha most ezt a sajtó fölkapja - mint ezúttal is - akkor már magyarázza meg valaki A horvát költészet antológiája Magyarországi szerző, Jo- sip Gujas Dzuretin versei is megtalálhatóak a horvát költészet 1993. évi antológiájában, amely az 1940-1990 között eltelt 50 esztendő verstermését foglalja magába 700 oldalon. A kötet szerepelteti a Horvátország határain kívül élő, továbbá a politikai okokból korábban háttérbe szorított, pl. emigráns szerzőket, és áthelyezi a korábban beállt hangsúlyokat. A versszemelvények mellett életrajzi és bibliográfiai adatok segítik a tájékozódást. A kötet végén a válogatást végző Stijepo Mi- jovic Kocán kísérőtanulmánya ad eligazítást az új periodizációhoz. Mindhárom könyv az August Senoa Horvát Klub könyvtárában található. Két gitáros a pincében Maguknak játszanak, de mások örömére is A mai középnemzedék tagjaitól sokszor hallottam már, nosztalgiázva, vágyakozva kicsit, hogy micsoda remek jazz-élet volt Pécsett, a 60-as években, a 70-es évek elején. Érdekes módon, és a pécsi közönség nagy szerencséjére, mintha visszatérni látszanának ezek az idők, hiszen egyre több, főleg újonnan nyíló kisebb „pub”, étterem érzi szükségét annak, hogy a szinte kötelező, harsogó diszkó-mjúzik helyett valami kellemesebb, és főleg élő zenét szolgáltasson a vendégeknek. Jó példa erre az Áfium söröző, ahol - most már mondhatni: - rendszeresen fellép két fiatal zenész, a Kócziány Tibor & Juhász Kornél Gitárduó. Kócziány már jó tíz éve is jellegzetes alakja volt a pécsi könnyűzenei életnek, míg egy szép napon Amerikába nem távozott, teljes öt évre. Juhász Kornél, aki jelenleg a JPTE Közgazdasági Karának V. éves hallgatója, a „Gazfickó” együttes gitárosaként kezdett zenélni. Végül is egymásra találtak, mintegy fél évvel ezelőtt, és elkezdtek közösen pengetni, áttérve az akkusztikus gitárra.- Olyan zenével próbálkozunk, ami minket kielégít - mondja Juhász -, de azért nem túl „elvont”, szóval valahol kö- zépúton van a népszerűség és a magas igényesség között. A repertoárunkon szerepelnek Paco de Lucia, John McLaughlin, Aldy Meola-számok és egy sereg saját szerzemény is.-Az a lényeg - veszi át a szót Kócziány -, hogy itt ez nem egy koncert, hanem mi voltaképp a magunk örömére zenélünk. Szerencsére ez másoknak is tetszik, lehet érezni, hogy jó a hangulat, beletapsolnak a szám közepébe. * Juhász Kornél édesapja azt is elmeséli titokban, míg a fiúk a műszaki berendezést állítják össze, hogy a két gitáros az első fellépés előtt tett már egy próbát: az utcán kezdtek eljátszani, kíváncsiak voltak, vajon vevők-e az emberek efféle muzsikára. Vevők voltak. Megálltak, odafigyeltek, hallgatták őket. Ilyenkor szokás mondani: a kocka el lett vetve. És persze, vannak további tervek is. Jó lenne egy saját klubot kialakítani, ahol legalább kéthetente fellépnének. Jó lenne egy ütős isi Aztán? Bemutató-kazetta, menedzser, CD-lemez ... És sok-sok gitározás. M. K. Juhász Kornél és Kócziány Tibd a pécsi Áfium sörözőben 4 4 1 kodók” pocskondiázásával le- j pik meg, ahelyett, hogy saját, közérdekű munkásságukkali ismertetnék meg: mit tesznek! ők a közélet, á nép érdekében, a népért, melyre mellesleg oly i szívesen hivatkoznak. Tenné- c szetesen idéznek politikusok-j tói, államférfiaktól, villognak, szellemeskednek - a rádió, tévé, sajtó jóvoltából - éiVezik| 1 erőséget”, amely per■ 5 és parlagi siker. Fel ■ c bennük, hogy a nép • ünőtte a dedós kort és választani az ocsút a . ától. 1 iság is - alkalomadtán i lefelé gyűrűzik, min- ■, aki tanul a „mester- yeséget akár. Egy al- jpülés vezető szemábránk ozott a közel- a rádiónak: „Nálunk nmi, ami vonzó lenne és külföldi turisták így aztán arra gondol- _;y a község tulajdoná- vagy száz hektárnyi ■ fén golfpályát építe- : A szívemhez kaptam, ) a plafonra, de még : 1, oda, ahol az Úristen , „Adj Uram erőt az 'arasztjainak, hogy edjék ezt az őrült, he- jnokot. .. t>- Ls * k j«.
