Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-02 / 1. szám

Fonydiget szennyvízcsatornát kap Az ellentmondás v fe­szítő volt: zsúfolt tójdü- lőhely - szennyvma nélkül. Ez akár az egla- tonra vonatkoztathatiki- vételek vannak, s - »st hírül vettük - ham: az utóbbiak közé tartofo- nyódi térség is. Jelenleg a fonyócré- szen dolgozik a, kiv a kaposvári VÁÉPSi A munkát a múlt év sze­rében kezdték, az erer- ződés szerint 1993. jO. volt az átadás határidra- tavasszal azonban - nir. Ruda Gyula, a beruo- nyódi Szennyvízelveir- sulat képviselője - <e­Pofon a kaposvári mény hideg idő jött, ami „po­fon volt a VÁÉPSZER-nek”. A munkákkal ugyanis másfél hétre le kellett állni, a szerző­dést módosítani. Az új határidő december vége. A novemberi havazás jelentette a második pofont: Fonyód környékén 80-90 centiméteres hó esett. A kivitelezők kénytelenek voltak ismét leállni. Nagy munkáról van szó: a bekötésekkel együtt 10 kilomé­teres szennyvízcsatorna épül Fonyódligeten. A beruházás összesen mintegy 90 millió fo­rintba kerül, ennek 30 száza­léka céltámogatás, az önkor­mányzat 10 millióval járult hozzá és természetesen fizet­VÁÉPSZER-nek nek a lakosok is, portánként tíz év alatt 70 000 forintot. Úgy tűnik, dr. Ruda rosszabbra számított, amikor elégedetten nyugtázza: 75 százalékuk ren­desen fizet. (Végső esetben az adósoktól az összeg közadó módjára behajtható.) A késedelmekkel együtt jól állnak a kivitelezők: Fonyódli­geten már csak egy 700 méte­res szakasz megépítése van hátra. Ezzel a településnek ez a része - a vasút és a tópart kö­zött - teljesen ellátott lesz. Rosszabb a helyzet Fonyódon, ahol a lakóterület nyugati ré­szén még megoldatlan a csa­tornázás - holott az utóbbi években éppen itt volt a legsű­rűbb családiházas építkezés. Ez utóbbit is tervezi azonban már a DELVIÉP, ám hogy a munka mikor kezdődhet, egyedül a szükséges anyagi fedezet előte­remtésétől függ. Ez pedig egye­lőre bizonytalan. A fonyódi szennyvíz egy ré­sze a leilei átemelőbe kerül, ennek kapacitása képes fogadni a település keleti részéről elve­zetett mennyiséget. A nyugati részről az újlaki tisztítóba kerül a szennyvíz. Ahhoz képest, hogy 8 éve még „halastó-rend­szerű” volt itt a gyűjtés - egy­szerű szellőztetés -, igen nagy előrelépést jelent a tavasszal befejeződő fonyódligeti csa­tornázás. M. A. Feltámad a Dorottya Hosszú álom után ez i tői feltámad Kaposvár épülete, szállodája, a H< rottya. Szilveszterkor m dott vendégeket, januárt folyamatosan üzemel, gánbérlő pályázaton n; három évre a szállód drinkbár üzemeltetési j háromcsillagos hotelbi szonöt kétágyas szoba • érkezőket, s a bérlő szolgáltatás-bővítéseket vez. Vízdíj- csökkent Nagyatádi Az igényességért sokat kell dolgozni Mennyire gazdag a Kolping?- Mi jól tudjuk, hogy megle­hetősen szűkölködünk - vála­szolja a címben feltett kérdésre Uzsoly Zoltán, a Magyar Kol- ping Szövetség regionális tit­kára. - Annyi a gazdagságunk, hogy nemzetközi szervezetünk a jó kezdeményezéseinkkel nem hagy bennünket magunkra. A kérdés mégis érvényes: a közvélemény sokat és sokfelől hallja a Kolping nevet, megcso­dálja pécsi székházukat, tanfo­lyamokról és karitatív akciókról tud, menekültek támogatásáról, ruhaosztásról. Ez az aktivitás - véli Uzsoly Zoltán - hozzájárulhatott a lát­szat kialakulásához: sok pénz van a Kolping-szervezet mö­gött. (Folytatás az l-oldal -A Nemzetközi Kolping Az önkormányzat sz Szövetség az augsburgiakon ke- kezdett, s az eredmt resztül támogat bennünket - de látva világossá vált szá mindig meghatározott cél érde- hogy az ország egyik kében. Csak példaként: 1994-es gyobb regionális vízm esztendő a családok éve. Ennek tartozni, egységes víz és jegyében kaptuk azt a 12 millió nadíjakat fizetni, több márkát, amelyből Alsópáhokon jába került a nagyatádmegépítjük családos üdülőnket. Az elmúlt két évben sok! - Mi van a régióban a Kol­bet fizettek be a regionál ping tulajdonában? kalapba, mint ame -A szekszárdi szakmunkás- Nagyatádon került a vízképző, egy továbbképző köz- melése és a szennyvíz mpont, néhány székház baranyai títása, milliók csordogáközségekben, a napközink, magas díjak formájában - Ismert a söröző és egy kft. rosból. s. Ekkor kezdtek el ha -A söröző a pécsi házban Miniszterekhez írt feltepan. Egy kft-t működtetünk, az sek, országgyűlési interpaktatásra specializálódott. Mi- sőt bírósági per után végrúmális bevételtöbblete van, ezt ték amit akartak, visszaissza kell forgatnunk az okta- tulajdonukba a vízművísba. Van még egy gazdasági működtetésre koncessziővékenységet érintő törekvé- lyázatot írtak ki, s érdekűik: ismerve a mezőgazdaság két pályázó közül azt elyzetét, tagságunk igényeit, meg, akitől kiváltak: a kisgépeket önköltségen adunk Az új helyzetben a váivább. Célunk, hogy ezek for- nemcsak a díjak csökkenümazását kiszélesítsük, van lehetősége, de a kouyébként nagyon kis appará- sziós díjból fejlesztésre is ssal dolgozunk, 5-6 munka- rs, jobbára félállásban. A Jó­A Kolping egyesület Bolyban is reprezentatív házat építtetett kai utcában működő ruhabol­tunk bevételéből működtetjük.-Meglehet, a Kolping gaz­dagságát gyanítok a Szent Ist- ván-téri reprezentatív épületből indulnak ki.- Akkoriban még volt NDK. A németek bővebben támogat­tak bennünket. A székház érde­kében 80-100 millió forintban is gondolkodtak. Végül az említett épület megvásárlása, felújítása, berendezése 40 millióba került. Valóban szép épület, de még valamit érdemes rajta meg­nézni: az igényességét. Minő­ségileg kifogástalan munkával, jó anyagokból készült. Ez egyébként a Kolping eszme- rendszerének egyik fontos terü­lete.- Ma már nincs NDK.- Szűkült ennek következté­ben a támogatás. A nemzetközi szervezetünk egyébként is azt a célt tűzte maga elé, hogy a ma­gyarországi Kolping alapjainak megteremtéséhez ad segítséget, öt éven keresztül. Ez pedig 1995-ben lejár. A csak vélelme­zett gazdagsága is tovább csök­ken majd a Kolping-nak. A cé­lunk egyelőre nem lehet más: lehetőleg szinten tartani az ad­dig elérteket. Mészáros A. Esélyt az életnek A dombóvári kórház intenzív terápiás osztálya a megye első és máig egyetlen önálló, köz­ponti intenzív osztálya. Felsze­reltségét tekintve pedig a ha­sonló nagyságrendű vidéki kór­házak között az élvonalban van. Az osztályt 1990-ben, szinte a semmiből hozták létre, egy fo­lyosórész leválasztásával. Dr. Kerekes László, az osztály ve­zető főorvosa, (akinek nevét egy korábbi írásunkban elírtuk, s ezért elnézést kérünk) egy év­vel korábban ezzel a feladattal - az osztály megszervezése - vál­lalta el a megbízatást, s hagyta el a pécsi aneszteziológiái és in­tenzív terápiás klinikát. Osztály tehát volt, de pénz a megfelelő felszerelésre, műsze­rek beszerzésére egyre keve­sebb. S ekkor, 1991-ben egy dombóvári lokálpatrióta vállal­kozó 50 ezer forint alaptőkével létrehozta és bejegyeztette az „Esélyt az Életnek” alapítványt. S lám, csak az első lépést kellett megtenni, mert ezután egyre több támogatója lett az alapít­ványnak, s eddig mintegy 6 mil­lió forintot forgatott meg. A pénzen olyan létfontosságú mű­szereket vásároltak, ami nélkül ma már nincs korszerű betegel­látás, nincsenek műtétek, s nem képzelhető el intenzív osztály. így, bár a hely adottsága miatt zsúfolt, a szűkös osztály jól fel­szereltnek mondható. Rendelkeznek új EKG, a mű­téteknél fontos betegőrző moni­torokkal, több kisebb, de fontos műszert is vásárolhattak, s a legfontosabb az a kardiográf, aminek segítségével magasz- színvonalú betegellátást tudnak biztosítani. Épp e berendezés­hez kapcsolódik a dombóvári kórház kezdeményezése: az or­szágban először hívott össze az e berendezéssel rendelkező és dolgozó orvosok részére orszá­gos konferenciát, amely tulaj­donképpen tapasztalatcsere és továbbképzés is volt. Egyúttal megbízták a dombóváriakat, hogy mint kezdeményezők, a jövőben rendszeresen rendez­zék meg ezt a tudományos se­regszemlét. A dombóvári kórház jövőre is sikeres évet kezdhet, ugyanis elnyertek egy céltámogatást. Ennek köszönhetően elkezdhe­tik a régóta esedékes műtőblokk rekonstrukciót. S ebből a pénz­ből fejleszthetik az intenzív osz­tályt is, megszüntetve a zsúfolt­ságot. (Az Esélyt az Életnek Alapít­vány számlaszáma: MHB Dom­bóvár. 462-10421) S. Zs. Kenyér borral leöntve A horvátok sült malacot ettek tejföllel Mire ez az írás megjelenik, már bizonyára mindenki túlvan a szilveszteri „megrázkódtatá­sokon”, az ólomöntéssel kiala­kult figurából megtudták, mit hoz számukra a jövő év, a nagy italozástól fájó gyomrot feljaví­tották korhelylevessel, amely­ben természetesen a füstölt kol­bász vagy csülök úszkált, már talán túl vannak az előre elké­szített kocsonyán, amelyre reg­gel még rá sem mertek nézni, de hát jött a szomszéd, hóna alatt a pezsgővel, őt illik megkínálni, s ha már ital van, enni is kell va­lamit. Ezek az évek óta kialakult óévbúcsúztató szokások, mondhatnánk azt is, csak a ma­gyarokra jellemzőek, ám azért élnek hazai kies tájainkon más nációk tagjai is, talán érdemes lenne azt is megnézni, ők mi­lyen népszokásokkal „temetik” az elmúlt esztendőt. Az egyik legnagyobb bara­nyai nemzetiség, a horvátok szokása sem sokban különbözik a magyarokétól, ők is a disznó­húst kedvelik ilyenkor újév tá­ján. Már csak azért is, mert a délvidéki néphiedelem úgy tartja, a disznó előre túr, vagyis a jövőt vizslatja, nem úgy, mint a kakas, amely hátra kapar, a múltat temeti. De azért a szárnyas háziálla­tok királyának is van szerepe szilveszterkor, a Dráva menti horvátoknál például azért vág­nak kakast az év fordulópont­ján, mert ez jelképezi, a csa­ládfő lesz továbbra is a gazda a házban, a leveséből pedig a gyermekek talpát kenegették, elűzendő a kígyómarást. Aztán az is az évszázados szokások­hoz tartozott, hogy újévre ke­nyeret, szóhasználatuk szerint litnyacsát sütöttek, amelyre gyümölcsfigurákat helyeztek, majd borral leöntözték és úgy ették meg. A baranyai németek szokásai sem sokban térnek el a magya­rokétól. Ők is ezekre a napokra időzítik a disznóvágást, és szil­veszterkor általában sült vagy főtt kolbászt, hurkát esznek, amihez körítésként ecetes tor­mát tálalnak fel - ez a hano­in ány mai napig megmaradt. Tésztát is sütöttek, mégpedig a beiglihez hasonló kelt tésztát, amelyben a mák és a dió jóval kevesebb fordult elő, mint a ha­gyományos bejgliben, és ezt a süteményt szinte minden ün­nepnapon feltálalták. Mindez persze, már a múlté, s talán már csak az időskorúak ismerik, de már ők sem ragasz­kodnak mereven hozzá. A nem­zetiségek nagy része asszimilá­lódott, s óévbúcsúztatáskor rendszerint ugyanazokat az éte­leket ették, mint a magyarok legtöbbje. B. G. Vatggyőződésből: ugrás a mohácsi templom tetejéről Vasrúd gyilkolt a páprádi nyugdíjas Öreg ember nem vén en>y azzal fejbe verjen valakit, tarja a szólás, ám az is igűdenesetre a vasrúd ma már csak a férfiemberre vonatáéiként van lefoglalva, a és leginkább a szexuális vennégy éves asszony ezzel kenységét szokták ezzel ott le többször a 43 éves D. zolni, már aki vonzódik zló fejére, s olyan súlyos sé- korában is a szebbik nem iseket okozott, hogy a sértet- A hetven éven felüli asszcélet-halál között szállították kát már sokkal inkább ra pécsi idegklinikára, ahol mamaként tisztelik, akik tajnbatra virradóra meghalt, talatait kamatoztatva a légy milyen szándékkal érke- és legízletesebb ételeket tiG. Pál lakására, azt a nyo- elkészíteni, nagy türeleriók a mai napig nem tudták nevelik az unokákat. De, lríteni, lévén az idős asz- bűncselekményt kövesseneiy zavarodott állapotban, azok közül is a legsúlyosalyarán össze-vissza beszél, a gyilkosságot - hát, mit mszándékáról eddig nem volt jak, talán ha tíz évben egyndó egy kukkot sem szólni, fordul elő. ínyi viszont bizonyos, D. Mert ki gondolta volníló együtt italozott a tragi- egyébként szelíd, páprádi íapon Páprádon G. Pállal, s asszonyról, M. J.-néről, l,e, jócskán a pohár fene­december 29-én kora délnéztek, de, hogy a nyugdí- azért veszi magához a vasrtsszony hogyan keveredett közéjük, arra ők sem tudtak vá­laszolni. Mindenesetre velük volt, s nagy valószínűséggel összeszólalkozott a társaság tag­jaival, valamitől erős felindult- sági állapotba került, és ekkor használta a kezeügyében lévő vasrudat. A rendőrség idős ko­rára való tekintettel nem tartóz­tatta le, jelenleg is a fiánál tar­tózkodik. A nyomozók meg­próbálták többször kihallgatni, de eddig nem sok eredménnyel járt faggatózásuk. A másik, szintén december 29-én történt eset tulajdonkép­pen nem is bűncselekmény, mert hiszen öngyilkossági kísér­letről volt szó, ám Mohácson városszerte híre kelt, a mai na­pig beszélnek róla az emberek. T. Pál ugyanis a nevezett napon felmászott az emléktemplom te­tejére, s a párkányról, 13 méte­res magasságból kiabálta, hogy ő bizony innen leugrik. Tettét nem szerelmi csalódás miatt kí­vánta elkövetni, valamilyen val­lási szektának a tagja, s ezzel a tettével akarta felhívni a fi­gyelmet meggyőződésének evi­lági megnyilatkozására. Amikor aztán a rendőrök és a tűzoltók próbálták jobb belá­tásra bírni, csak azt követelte, hívják oda édesanyját, volt fele­ségét meg a református papot, akiknek hosszas könyörgésére végül is hajlandó volt az odatá­masztott tűzoltó létrán lejönni. Este fél tíztől éjfélig tartott az akció, a nagy hideg ellenére igencsak sokan figyelték az eseményeket, drukkoltak a csa­ládtagoknak, sikerüljön nekik meggyőzni az életét eldobni szándékozó T. Pált. Békéssy Gábor 1994. JANUÁR 2., VAS Főzzünk változatosan! Az év végi-év eleji ünne­pek, névnapok, családi össze­jövetelek során sokan fogadják büféasztallal vendégeiket. Mit tálaljunk, hogy a vendéglátás takarékos, mégis gazdagnak tetsző legyen? A szendvicsek alapja ízesített vaj lehet. A zöld krémbe keverjünk egy kanál mirelit, fölolvasztott spenótot, sózzuk, borsozzuk, zúzott fokhagymát keverünk bele. A sárga vajhoz két tojás finomra reszelt sárgája szük­séges. A piros vajhoz keverhe­tünk paradicsompürét vagy ketchupöt, készíthetünk mus­táros, szardellapasztás, kapri- bogyós, camambert-sajtos vál­tozatot is. Kapósak a pástéto- mos kenyerek. Egy margarint elkeverünk 15 deka finomra reszelt márványsajttal, bele re­szelünk egy főtt tojást, sózzuk, fokhagymával ízesítjük. A májpástétomhoz fél kiló ser­tésmájból hagymával, majo­ránnával, csípős paprikával resztéit májat főzünk. Ha ki­hűlt, kétszer ledaráljuk. A masszát habosra keverjük 15 deka margarinnal vagy vajjal, bele reszelünk két főtt tojást, csöppnyi cukorral és mustárral ízesítjük. Már előző nap elkészíthető a petrezselymes tekercs. Egy nagyobb sertésdagadót alapo­san besózunk, megborsozzuk, rákenünk 4-5 gerezd zúzott fokhagymát, piros aranyat, meg egy csokpr fölaprított pet­rezselymet. Összegöngyöljük, zsineggel átkötjük. Forró zsír­ral leöntjük, dobunk mellé egy babérlevelet és borókabogyót. Sütőben először fólia alatt, majd fólia nélkül pirosra süt­jük. Ha kihűlt, akkor szeletel­jük. Hidegen és melegen egy­aránt finom. W. M. Új VDN 5 x i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom