Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-20 / 19. szám

1994. január 20., csütörtök Gazdaság üj Dunámon napló 9 Pillér II. A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. a napokban kér­vényezi az Állami Értékpapír- Felügyeletnél a Pillér II. ingat­lanbefektetési alap zárt körű jegyzésének engedélyezését. Ä Prudent-Invest második alapja 10 ingatlant - főként bu­dapesti irodaházakat - kezel majd, mintegy 2 milliárd forint értékben. Az alap befektetési jegyeit - mint ez az első Pillér alap esetében is történt - az Ál­lami Vagyonügynökség jegyzi le zárt körű kibocsátáson, s a kapott összegen az alapkezelő ingatlanokat vásárol az ÁVÜ-től. Ezután az ÁVÜ kár­pótlási jegyekért áruba bocsátja befektetési jegyeit. Az értékesí­tés várhatóan február végén kezdődik meg. A Pillér I. alap esetében ugyanilyen technikával 3,2 mil­liárd forint értékű befektetési jegyet adtak el a kárpótlási jegy-tulajdonosoknak. A Pillér II. ingatlanértékelője a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Társaság, letétkezelője az IBUSZ Bank lesz. A Győri Rába Rt idén több mint 19 milliárd forint termelési terv mellett az export piacok növe­lésével kívánja a tavalyi nyereségét emelni. Az új termékek között szereplő D 10-es környezet- védő motor aránya is meghatározó lesz a termelésben. Kell-e nekünk az idegen tőke? Itthon kell megteremteni a fellendülés forrásait Kárpótlási jegyek A Budapesti Értéktőzsdén ja­nuár első, teljes üzleti hetében 115 üzletkötésben 119,141 mil­lió forintos forgalmat értek el a brókerek a kárpótlási jegyek tőzsdei piacán. Az átlagár a hé­ten végig folyamatosan emel­kedett: a január 10-i, hétfői 690 forintos átlagárról a múlt pén­teki tőzsdenap végén 708 fo­rintra nőtt. A legmagasabb forgalmat ja­nuár 12-én, szerdán bonyolítot­ták le a tőzsdecégek, 46,991 millió forinttal. A legtöbb üzletet is múlt szerdán kötötték, összesen 43-at. A legkevesebb üzletet ja­nuár 13-án, csütörtökön érték le, ekkor 12 volt az üzletek száma. A legkisebb összegű adásvételt pedig január 10-én, múlt hétfőn regisztrálták 9,64 millió forinttal. A tőzsdei átlagár folyamatos emelkedésére valószínűleg nagymértékben hat a gyógy­szergyárak napirenden lévő kárpótlásijegy-részvénycseréje. Jelenleg folyik a Chinoin rész­vényeinek átváltása kárpótlási jegyekre, a közeljövőben lehet majd kárpótlási jegyért Bio- gal-részvényeket jegyezni. APEH Ebben az évben a korábbinál is több ellenőrzést szervez az APEH Veszprém Megyei Igaz­gatósága a Balaton-parton, s új módszereket is alkalmaznak. A tavalyi szervezett, csoportos el­lenőrzések azt mutatták, hogy míg a megyében átlag 20 száza­lékban nem adtak számlát, a tó­parton ez az arány a szezonben elérte a 27 százalékot is. A sikertelen emberek azzal áltatják magukat, hogy mindent meg tudtak volna csinálni, ha lett volna pénzük. Ez van a re- ménytvesztett pártokkal is. Minden párt választási prog­ramjának közös eleme a nyugati tőke beáramlásában való hit. Ez a naív hit azonban nagy veszé­lyeket rejt magában. A külföldi tőke többnyire csak akkor hoz pozitív eredményeket, ha nem kell csalogatni. Minden olyan tőkeáramlás, ami mögött politi­kai erők, megkülönböztetett kedvezmények állnak, több kár­ral, mint haszonnal jár. Még tizenéves koromban ol­vastam egy szociológiai felmé­rést nagy pénzt nyerő egyének és családok sorsáról. Kiderült, hogy a munka nélkül szerzett, váratlan summa nem javított, hanem rontott az érintettek sor­sán. A pénzzel csak az tud bánni, aki megtanulta megsze­rezni. Ezt az érvelést mindenki azzal utasítja el, hogy rá ez nem vonatkozna. Ő tudna okosan élni a szerencsével. A gazdaság nem szerencsejáték Aztán azt is megtanultam, hogy minél reménytelenebb helyzetben van egy társadalom, minél nehezebb abban munká­ból meggazdagodni, vagy akár­csak tisztességesen megélni, annál nagyobb kultusza van a szerencsejátékoknak. Valami­ben kell reménykedni. Ha a munkában nem lehet, kell a sze­rencsében. Közgazdászként arra is rájöttem, hogy az elmaradott területeken dotációkkal, támo­gatásokkal nem lehet segíteni. Európában a nemzeti államokon belül minden olyan terület, amelyet elmaradottként támo­gattak, egyre jobban lemaradt. Azokban az országokban csök­kent a különböző területek kö­zötti differenciálódás, ahol azt nem erőszakkal, adminisztratív eszközökkel akarták csökken­teni. Nincs az a pénz, amellyel el lehetne érni a felzárkózást, ha az nem történne meg belső erő­forrásokból, azaz mások pénze nélkül is. Számomra a leg­meggyőzőbb a dél-olasz példa. Az elmúlt harminc évben az or­szág északi feléből mintegy 200 milliárd dollárnyi összeget pumpált a politika délre. Meg­építették az infrastruktúrát, fel­hozták az alkalmazottak bér­szintjét, támogatták az oda vitt beruházásokat, osztogatták az adókedvezményeket. Az ered­mény azonban a fokozódó le­maradás. A kelet-német példából pe­dig az is kiderül, hogy a pénz még ott sem sokat számít, ahol a felzárkózás feltételei adva van­nak. Ha Jaltában nem adják ezt az országrészt is oda Sztálin­nak, ők kezdettől fogva tartot­ták volna a nyugatnémet szintet. A lemaradás ebben az esetben a politikai kiszolgáltatottság függvénye volt, nem belső okok idézték elő. Ez az országrész az utóbbi pár évben 100 milliárd dollárnál több támogatást kapott a simább és gyorsabb felzárkó­zás érdekében. Ehhez képest a velük összehasonlítható csehek jóformán semmit. Mégsem le­het kimutatni, hogy az utóbbiak a külföldi források hiánya miatt lemaradnának. De tételezzük fel, hogy a ke­let-németeknek elég lesz az a 100 milliárd dollár, amit már megkaptak. Hol van a világon az a pénz, amelyik a többi volt szocialista országnak ilyen mér­tékű támogatására futná? A nyugati politikusok büszkék, ha tíz milliárd dollárt adnak az oroszoknak, pedig a keletnémet tapasztalatok alapján ennek a húszszorosa se volna elég. Mert azt aligha lehet tagadni, hogy a kelet-németek voltak minden tekintetben a leginkább alkal­masak a gyors és olcsó felzár­kózásra. Ne várjanak mások segítségére Dél-Amerika ezer milliárdnál több hitelt kapott az olajárak robbanása után. Ettől sem ol­dódtak meg a problémáik. Ezzel szemben az ottani újgazdagok közel ekkora összeget mentet­tek ki és vittek Észak-Ameri- kába. Az olajtermelő mohemedán országok az árrobbanás óta ezer milliárdnál is nagyobb többlet bevételhez jutottak, mégsem le­het kimutatni semmiféle felzár­kózási folyamatot. Mindezeket a példákat nem lehet vitatni, mégis úgy vannak vele a politikusok, mint az egyének: lehet, hogy minden kormány elfecsérelte a rázúduló sok pénzt, de mi másként ten­nénk. Ezt megcáfolni nem lehet. De azt talán elhiszik az illetéke­sek is, hogy tizedakkora támo­gatást sem remélhetünk, amennyi elég volna. Sok az alamizsnára váró és kevés az ilyen célokra rendelkezésre álló forrás. Akár akarjuk, akár nem, más megoldás nincs, mint itthon megteremteni a fellendülés for­rásait. Nem a Nyugathoz kell kérelmeinkkel fordulni, hanem a lakosság egészéhez. Csak mindnyájunk munkája, vállal­kozó kedve és optimizmusa hozhat megoldást. Ha ez már meglesz, még a külföldi tőke is csörgedezni fog. De csak akkor. A címben föltett kérdésre tehát az a válasz: kell az idegen tőke, de a gazdasági gondok megol­dásához saját erőnkre kell tá­maszkodnunk. Kopátsy Sándor Miért nem emelték a minimálbért? Érdekegyeztetés ? „A minimálbér év eleji eme­lésének elmaradásáért az Ér­dekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságán belül a megállapodások meghiúsulásá­ért a munkáltatói oldalt terheli a felelősség”... - szól a munka- vállalók képviselőinek közle­ménye. A munkavállalói oldalt alkotó valamennyi szakszerve­zet szükségesnek tartja az or­szágos minimális bér és az át­lagkereset idei növelésére vo­natkozó tárgyalások haladékta­lan újraindítását, a megállapo­dások megkötését. A tárgyalá­sok mielőbbi eredményes befe­jezése a gazdaság valamennyi ágában a dolgozók egyöntetű érdeke. A munkavállalói oldal a minimálbér azonnali felemelé­sét sürgeti, a megállapodás újabb elodázását, más érdekek­nek való alárendelését elfogad­hatatlannak tartják. Ez a magatartás veszélyezteti az érdekegyeztetés jövőjét, ér­telmetlen konfliktusba sodorja a munkavállalókat és a munkálta­tókat egyaránt. Természetesen kíváncsiak voltunk a közleményben fe­lelőssé tett munkaadók véle­ményére is. Képviseletükben dr. Dávid Ferenc, a jelenlegi soros elnök a következőket hangsúlyozta:- Tisztában vagyunk azzal, hogy a ma érvényes 9000 forintos minimálbér alacsony. A szakszervezetek legalább 10 600 forintot javasoltak, amellyel szemben mi csak 9600 forintot tudnánk elfo­gadni. A tárgyalásokat folytatni kívánjuk, de előbb a kormány képviselőivel szeretnénk megál­lapodásra jutni a munkaadói terhek csökkentésében. Hiszen a minimális bér emelése a do­minó elvnek megfelelően hal­mozottan növeli a költségein­ket. Ha megemeljük egy 8 álta­lánost végzett pályakezdő mi­nimálbérét, akkor illő béreme­lést adnunk a harminc éve dol­gozóknak is, s ekkor még nem beszéltünk a bérekkel össze­függő járulékok ugrásszerű emelkedéséről, ami jelenleg szintén óriási terheket ró a munkaadókra. Bízunk abban, hogy a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásaink ered­ménnyel zárulnak, hiszen a szo­lidaritási járulék 2 százalékos csökkentésében már megálla­podtunk. Már februárban a mi­nimálbérek emeléséről is meg­állapodás születhet. N. Zs. Az OECD a magyar mezőgazdaságról A kormány dolga: reszt vállalni A múlt év végén jelent meg az OECD tanulmánya Ma­gyarország agrárpolitikájá­ról. A vaskos tanulmány át­fogó képet nyújt a többi kö­zött mezőgazdaságunk általá­nos helyzetéről, birtokszerke­zetéről, finanszírozási és tá­mogatási rendszerünkről, az elmúlt évek során végbement tulajdonváltásról és annak sa­játos válfajáról, a kárpótlás­ról. A tanulmány készítőjét, Matthew Harleyt, a kor­mányzati szerepvállalásról és az „ideális” birtokstruktúrá­ról kérdeztük.- Ón szerint az átmeneti ál­lapotban lévő nemzetgazdasá­gokban, milyen agrárpolitikát kellene folytatnia a kormány­zatnak? Akkor cselekszik helye­sen, ha fokozatosan kivonul az ágazatból, vagy akkor, ha sze­repet vállal fenntartásából?- Az államnak nem szabad teljesen kivonulnia az agrárága­zatból és csak nagyon óvatosan szabad megváltoztatni az ágazat politikai környezetét is, hogy ne okozzon gazdasági torzulást. A kormány elsődleges feladata a piaci környezet megteremtése, az ágazat szerkezeti átalakítása. Ki kell építenie a jól funkcio­náló bankrendszert, amely hite­lekkel segíti a mezőgazdaságot. es bátorítani Az átmeneti helyzetben a támo­gatás legjobb módja az, ha a kormányzat részt vállal a gaz­dasági kockázatokból, bátorítja a beruházásokat. De elvárható a kormánytól az is, hogy az átala­kulás során felmerülő, különle­gesen nehéz eseteket megoldja.- Ön szerint Magyarorszá­gon milyen lenne az optimális tulajdonszerkezet?- Ezt a piacnak kell eldönte­nie. Nem lehet íróasztal mellől kitalálni, hogy mekkora legyen a legmegfelelőbb birtoknagyság és milyen legyen az uralkodó gazdálkodási forma. Bármiféle magántulajdonon alapuló - szövetkezeti, vagy családi gaz­daság - kombinációja elképzel­hető, amennyiben az megfelel a piacgazdaság elvárásainak. A lényeg az, hogy ne merevedjen meg a gazdaság szerkezete: ha az egyik forma nem működik, akkor át lehcssentérni valami­lyen másikra. És még valami: a kormány ne próbálja előre kivá­lasztani, hogy a szövetkezetek, vagy a magángazdaságok lé­gy enek-e a nyerők! Ez veszé­lyes játék. Hagyni kell, akár­csak a lóversenyen, hogy a ver­senyzők maguk dönthessék el, ki a nyerő és ki veszít a futa­mon. (újvári) Az új csodaszer neve: humin Magyarország humin nagy­hatalom! A kijelentés tartalmát a szorosan vett szakmai berke­ken kívül kevesen tudják hová tenni. Elöljáróban nem árt tehát tisztázni: mi is a humin, a hu- minsav? A lexikon címszava tömören így fogalmaz: a talaj specifikus humusz anyagai. Mi­ért fontosak a huminsavak, és hol van a „lelőhelyük”? - erről kérdeztük a Terrum-Dudarte Kft. tulajdonosát, ügyvezető igazgatóját, Hamburger Ta­mást.- A huminsavak az élet alap­ját, a sejtlégzést segítik elő. Szent-Györgyi Albert fedezte fel ennek a jelentőségét. A sejt­lélegzés az egész anyagcsere fo­lyamat alapja, nélküle nincs élet. A sejtek légzését pedig a huminsavak segítik elő. És mi ezeket a huminsavakat nemcsak természetes anyagokból tudjuk előállítani, hanem szintetikus úton, laboratóriumban is. Ez eddig másoknak nem sikerült, ezért lett Magyarország humin nagyhatalom!- Mi ennek a jelentősége?- Az ember által mestersége­sen tönkretett földeket egy ter­mészetes anyag hozzáadásával helyre tudjuk állítani. A humin­savakat műtrágya adalékanyag­ként juttatjuk a talajba, ahol azok megakadályozzák a táp­anyagok kimosódását, segítik a sejtlégzést, helyreállítják az el­rontott, elromlott légzési láncot, és ezáltal a talaj megújul. Mivel az aktív kötődés miatt a koráb­binál kevesebb műtrágyára van szükség, az eljárás egyértel­műen természetbarát és pénz­kímélő.- Hol van a lelőhely?- Dudaron, a gazdaságtalan- ság miatt bezárt szénbányában. Megvettük a bányát, ahol a ko­rábban értéktelennek kikiáltott szén huminsav tartalma eléri a 80-85 százalékot. Ez egyedül­álló a világon! Az amerikai földrészen, Észak-Dakotában ennél kisebb tisztaságú szénből állítják elő azt a huminsavakat tartalmazó adalékanyagot, ame­lyet ott használnak.-Milyen területeken haszno­sítható ez a csodaszer?- A festékgyártástól a gyógy­szergyártásig hosszú a skála. Rövid időn belül forgalomba hozzuk a talajjavító komposzt- anyagot, s talán jövőre azzal a gyógytermékkel is piacra lé­pünk, amely hamarabb meg­gyógyítja a sebeket.- Hányán dolgoznak majd a dudari üzemben?- Ha beindul a gyártás, mint­egy 350 embernek tudunk majd munkát adni. És ez a munka- nélküliséggel küzdő dudari tér­ségben sok család megélhetését biztosítja majd. Szabó M. Kevesebbet dolgoznak a japánok Szinte nem múlt el nap évti­zedek óta, hogy ne olvasott volna a világ terjedelmes ta­nulmányokat a japán titok egy­szerű nyitjáról: arról, hogy a felkelő nap fiai sokkal többet dolgoznak ugyanannyi, sőt ke­vesebb bérért, mint mások; hogy főnökük egyetlen szavára nemcsak hétköznap túlóráznak rendszeresen, hanem bejönnek szombaton és vasárnap is. Ráadásul a japánok sokkal rövidebb szabadságot kapnak és kevesebb a fizetett ünnepük is. És ha ehhez a stuttgarti vagy a chicagói munkás, mérnök s tisztviselő naponta még azt is elolvasta, hogy a japán átlag­dolgozó jóval ritkábban megy betegállományba, mint ő, óha­tatlanul némi lelkiismeret-fur- dalással vehetette tudomásul: bizony ő is hozzájárul ahhoz, hogy vállalata (mint ahogy Eu­rópa és Amerika szinte minden vállalata) hatékonyságban, nye­reségben elmaradt „az ördöngös kis távol-keleti fickók” szor­galma és nem utolsósorban ál­dozatkészsége mögött. Most viszont sokasodnak an­nak a jelei, hogy ennek az álla­potnak immár vége. Recesszió, gazdasági pangás mindenütt van ma a világon, de következ­ménye Japánban a legegyedibb: megkezdődött az öngerjesztő lendület, a nem egyszer a hír­hedt karosival (túlhajszoltság­ból következő halállal!) vég­ződő munkaőrület gyors leépü­lése. Az természetes, hogy a kon­kurencia - elsősorban az Egye­sült Államokban, de Európában is - örül ennek. Ami megle­pőbb: rengeteg japán is osztja ezt az örömöt. Mivel a bajok el­lenére a munkanélküliség mindössze 2.7 százalék ebben az országban és a cégek zöm­mel még igyekeznek megtartani azt az ígéretüket, hogy alkalma­zottaikat életfogytiglanig fog­lalkoztatják, a dilemmát a leg­több nagy cég a munkaidő (és persze a kereset) csökkenésével akarja megoldani. A megkérde­zett japánok 62 százaléka nyi­latkozott úgy a kormány fel­mérő biztosainak: maga is úgy érzi, ideje kevesebbet dolgozni és többet élvezni az életet. Igaz, azt csak minden második meg­kérdezett vállalta, hogy a keve­sebb munka ára kevesebb fize­tés is legyen ... Az előbbi felmérésből az is kitűnik: az új helyzetnek külö­nösen a fiatalok örülnek a fel­kelő nap országában. Ezért számít sok szociológus arra, hogy a japán munkamorált „most ütik ki a világ szorítójá- ban”. Ami miatt persze - érthe­tően - ki örül, ki szomorkodik a világban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom