Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-13 / 12. szám

1994. január 13., csütörtök Vállalkozások - Üzlet üj Dunántúli napló 11 Üzletközvetítés Román cég ajánl különböző gépeket (faeszterga-gépeket és különféle fúrógépeket). Árlista és katalógus kamaránkban meg­tekinthető. Folyamatos ellátással bauxi- tot ajánl egy görög kereskedő. Nyolcvan tonna első osztályú mogyorót venne egy horvát ke­reskedő. A grazi kamara keres tagcé­gei számára telket, vagy ingat­lant. Hong-kongi cég különféle fémhulladékokat keres, kivéve vasat. Olyan magyar kertészekkel keresi a kapcsolatot egy német cég, akik szívesen exportálná­nak Németországba. Kerámia- és iparművészeti tárgyakat vásárolna Magyaror­szágról egy münsteri kereskedő. Svájci cég esztergált munka­darabok készítéséhez alvállako- zót keres. Japán kereskedelmi és ta­nácsadó ügynökség magyar kapcsolatot keres. Tevékeny­sége: japán középvállalatok kül­földi beruházásait képviseli, be­leértve technológia közvetítést, vegyesvállalat alapítását, to­vábbá a kereskedelmi tanács­adást és partnerközvetítést. Egyben érdeklődik olyan ma­gyar ágazatok és vállalatok iránt, amelyek partnerei lehet­nének. Holland vállalat keres ma­gyar gyártót az általa forgalma­zott termékekhez: nem elektro­mos háztartási cikkek, pl: vasa­lóasztal, kenyérkosár, ételdo­boz, kis létra stb. A termékekhez felhasznált anyagok: rozsdamentes acélle­mez, acéldrót, fémcső, mű­anyag stb. Indiai cég kínál magyar ke­reskedőknek, fogyasztóknak: fekete teát, szeszesitalt, kávét, valamint vastartalmú multivi­tamin tablettát (heamatin). Fekete gránit tömbök, táblák, burkolólapok kereskedelmével foglalkozik egy indiai cég. Ajánlja termékeit magyar ér­deklődőknek. Indiai cég ruházati cikkeket kínál széles választékban, nagy mennyiségben. (Blúzok, háló­ingek, férfi ingek stb.). Gyógyfüvek, fűszerek, teák, pattogatott kukorica ízesítők, il­lóolajok, parfümök számára képviselőt keres német cég. Közös vállalkozást ajánló német partner: csomagológé­pek, zsírelemzők, füstfejlesztő generátor, folyadéktöltő, aero- zolos-üvegtöltők. A termékeket az USA piacra kívánja eljut­tatni. Szabadalomcserét, közös vál­lalkozást ajánl: különféle csoko­ládé terméket gyártó német cég. Közös vállalkozást, szabada­lomcserét ajánl egy másik olyan német cég, amely rozsdamentes acél és különlegességek gyártá­sára szakosodott. Hulladékcsomagolókat ké­szítő német cég közös vállalko­zási lehetőséget keres magyar partnerrel. Licenc cserét, közös vállal­kozást ajánl egy német gyártó cég, amely kamionoknak, mun­kagépeknek üléseket, ülésfel­függesztéseket készít, munká­jába beletartozik a termelésen kívül a tervezés, fémlemez ké­szítés, festés, habszivacs ele­mek kialakítása vákuum formá­zás stb. Fűszerek, kivonatok, konyhai adalékanyagok stb., német szál­lítója az USA piacon, közös vál­lalkozást, licenc-cserét ajánl magyar partnerrel. Közös vállakózást kínál egy olyan német cég, amely nehé­zacél gyártásával, gépműhelyé­ben présmunkák, hegesztések ellátásával, valamint élelmi­szerfeldolgozó berendezések készítésével foglalkozik. Az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ad H-7621 Pécs, Bem u. 24. Pf.: 109 Telefon: (72) 413-040 Fax: (72) 411-917 Tx: 412-529 Dél-dunántúli Ptglonint Gazdasági Kamara Vidéki vásárok 1994-ben A Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége 1994-es hazai programjaiból: FIMEX Fair Bt. IV. Ke­let-Nyugat Nemzetközi Kiállí­tás és Vásár. Nyíregyháza, 1994. május 31-június 5. Győri Vásár Kft. Győri Általános Ki­állítás és Vásár. 1994. július 7-12. Pécsi Ipari Vásár Kft. „Pécs Expo” 15. Pécsi Nemzetközi Vásár. 1994. június 23-29. Al­pok-Adriától a Kárpátokig Nemzetközi Szakvásárok Pécs, 1994. szeptember 22-25. Program Rendezvényszer­vező Kft. WOOD TECH Erdé­szeti és Faipari Szakvásár. Sop­ron, 1994. április 21-24. AUTO DIGA Autrodiagnosztikai és Garázsipari Szakkiállítás Győr, 1994. június 23-26. LIGNO NOVUM Faipari Szakkiállítás. Sopron, 1994. augusztus 25-28. Szombathelyi Vásárcentrum Kft. AGRA Savaria ’94 Nem­zetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár. Szom­bathely, 1994.március 2-6. Szombathelyi Nemzetközi Ta­vaszi Vásár. 1994. május 4-8. Szombathelyi Nemzetközi őszi Vásár. 1994. október 5-9. Zalaegerszegi Vásár Kft. Nemzetközi Zalaegerszegi Ta­vaszi Vásár. 1994. május 19-23. Nemzetközi Zalaegerszegi Őszi Vásár. 1994. október 13-17. II. Hazai Óriásplakát Verseny Budapesten Az 1993. áprilisi debreceni Reklámkonfrencia alkalmával rendezte meg először a Magyar Reklámszövetség Közterületi Szakosztálya az óriásplakátok versenyét. A tavalyi tapasztala­tok alapján a szakosztály 1994. évben teljes körűvé fejleszti a versenyt, azon valamennyi, az utcán megjelent óriásplakát részt vesz. A - mintegy kétszáz - plakát­ról készített színes fotókat első ülésén átnézi a zsűri. Ezek kö­zül kiválasztja a megítélése sze­rint legjobb ötvenet. Ezt az öt­ven óriásplakátot január végén öt napra kiragasztják a Hősök tere körül. A kiragasztott ötven plakát alapján ítéli oda a zsűri az Év Óriása 1994. I-D-III. dí­jakat. A zsűrizésre 22 reklámügy­nökség kreatív vezetőjét kérték fel. Kiegészül az 1994. évi ver­seny azzal, hogy azon Citylight plakátok is részt vehetnek, ame­lyekre „Citylight” díjakat ad ki a zsűri. Az eredményhirdetés il­letve díjkiosztás időpontját ké­sőbb közli a Magyar Reklám- szövetség. A Parlament előtt a gazdasági kamarákról szóló törvény Nagy hatású intézményrendszer jöhet létre A Parlament napirendjén sze­repel a gazdasági kamarákról szóló törvény, amely a gazda­sági törvényalkotás egyik leg­nagyobb horderejű eleme. A törvénnyel kapcsolatosan egy szűk fővárosi lobby próbált el­lenérzéseket kelteni a vállalko­zókban, így igen sok téves, fél­revezető információ jelent meg az országos sajtó hasábjain. A manipulációknak csak akkor nyílik tér, ha az üzleti közösség tagjai, a vállalkozók nem isme­rik a gazdasági önkormányzat lényegét. Ez pedig nem más, minthogy az állam maguknak a vállalkozóknak, az üzleti élet­nek adja át igazgatási jogosít­ványainak egy részét, amelyet így maga az üzleti közösség, az általa megalakított önkormány­zati szervezetén, a kamarán ke­resztül fog működtetni. Tehát a gazdaság lehetőséget kap az önigazgatásra, a gazdasági életre vonatkozó döntések meg­hozatalára. A Parlament előtt lévő kama­rai törvénytervezet megyénként három típusú kamarát nevez meg, ezek a kereskedelmi és iparkamara, a kézműves kamara és az agrárkamara. E kamarák­nak, illetve a helyben érdekelt gazdasági érdekvédelmi szer­vezeteknek, a törvény szerint 1994 végéig kell felépíteniük az új szervezeti rendszert, regiszt­rálniuk valamennyi céget és vál­lalkozót, megszervezniük a ve­zető testületek választását, és kiépíteni a törvény által megha­tározott kamarai feladatokat. Ezt követően a megyei kamarák megalakítják a megfelelő három nemzeti kamarát, tehát ez azt is jelenti egyben, hogy a kamara lesz az első olyan gazdaságirá­nyítási és gazdaságszervező in­tézmény, amely nem a főváros kinyújtott karjaként fog mű­ködni, hanem ténylegesen a he­lyi üzleti közösséget fogja szol­gálni. A törvénytervezet a gazda­sági önkormányzathoz sokrétű feladatokat és hatásköröket ren­del, a kamara ismertetését így célszerű ezek felsorolásával kezdeni. Mindenekelőtt tisz­tázni kell, hogy a törvény 31. paragrafusa alapján a kamarák, mint gazdasági önkormányza­tok nem láthatnak el ágazati, szakmai vagy munkaadói ér­dekképviseletet. Tehát a törvény hatálybalé­pésétől kezdve, élesen elkülö­nül a kamarai és az érdekvé­delmi tevékenység. Lássuk a konkrét feladatokat. Egyetemes érdekek 1. Közreműködnek a gazdál­kodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok, önkormányzati rendeletek, a kormányzati és he­lyi önkormányzati gazdasági programok kidolgozásában. 2. A statisztikai törvény alap­ján nemzetgazdasági és regioná­lis gazdasági elemzéseket készí­tenek, amelyek a gazdasági döntések alapjául szolgálnak. 3. Képviselik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, fellépnek a piacgazdaság mű­ködését gátló jogszabályok el­len. Gazdaság- és kereskedelemfejlesztés I. A kamarák közreműköd­nek a gazdálkodást segítő ál­lami pénzalapok felhasználásá­ban, szétosztásában. 2. Saját alapok képzésével fejlesztik a helyi gazdasági infrastrukturális hátterét. 3. Elősegítik a vállal­kozások innovációs tevékeny­ségét, ebben együttműködnek az állami és önkormányzati szervezetekkel, és az Akadémi­ával. A vállalkozók K + F tevé­kenységét elősegítő pénzalapot képeznek. 4. A szakképzési tör­vény rendelkezéseinek megfele­lően felügyelik a szakképzés gyakorlati oldalát, végzik a vizsgáztatással és mesterkép­zéssel kapcsolatos teendőket. 5. Segítik a gazdálkodókat a szab­ványosítás, a minőségügy, az iparjogvédelem területén, figye­lik az ipaijogvédelmi jogok ér­vényesítését, és azok megsértői ellen eljárnak. 6. Feladatuk a kereskedelem­fejlesztés, a külgazdasági felté­telek javítása, a külgazdasági, kereskedelmi propaganda. Részt vesznek a nemzetközi gazdasági és kamarai szerveze­tek munkájában. Kereskedelmi képviseleteket működtetnek külföldön. 7. Vásárokat, kiállí­tásokat szerveznek. Felügyelik és minősítik a vásárok szerve­zését, a vásári és kiállítási tevé­kenységet. 8. Mind a hazai, mind a külföldi jogszabályok­ról, gazdaságpolitikai döntések­ről, kereskedelemtechnikai is­meretekről tájékoztatják a vál­lalkozókat. 9. Az üzleti dönté­seket elősegítő üzleti, jogi, mű­szaki információs adatbázist bocsátanak a tagok rendelkezé­sére. 10. Az üzleti forgalom biz­tonsága, a piaci viselkedés tisz­tessége érdekében cégregisztrá­ciót végeznek. II. A gazdasági érdekképvi­seletek bevonásával kidolgoz­zák a gazdaság etikai kódexét, felügyelik a gazdálkodók piaci viselkedését, eljárnak az üzleti etika ellen vétőkkel szemben. Közvetítenek a cégek közötti vi­tákban. 12. Összeállítják, köz­zéteszik a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hiteles jegyzékét, s felügyelik végre­hajtását. 13. Kiadják az árukra vonatkozó származási bizonyít­ványokat, s kereskedelmi ok­mányokat. 14. Összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat, erősítik a szer­ződéses gyakorlatot. 15. A pi­acvédelmi és dömpingeljárá- soknál tájékoztatják a hatósá­gokat, illetve bíróságokat. 16. Közreműködnek a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő mi­nőségvédelmi, dömping, piac­védelmi ügyek, szállítmányo­zási kárügyek intézésében. 17. Eljárnak a fogyasztókat káro­sító, a gazdálkodók jó hírnevét sértő cégek ellen. Feladatok a közigazgatásban 1. Eljárnak a kompentenciá- jukba tartozó közigazgatási ügyekben. 2. Közreműködnek a gazdasággal összefüggő gazda­sági ügyek ellátásában. Természetesen a kamarák e fő feladatcsoportok mellett, minden, az üzletemberek által igényelt szolgáltatást kötelesek biztosítani a gazdaság számára. A felsoroltakból egyértelműen kitűnik, hogy a kamarai átalaku­lást követően olyan nagy hatású intézményrendszer jön létre, amely képes hatékonyabbá tenni a gazdaságirányítást. Erre garancia, hogy a kamarák veze­tése, az üzleti szféra által vá­lasztott aktív vállalkozók és üz­letemberek irányítása alat fog­nak működni. Dr. Sikfői Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója Logisztikai centrum Logisztikai centrum lét­rehozására kötött öt évre szóló együttműködési megállapodást Salgótar­jánban a Miskolci Egye­tem, az SVT-Wamsler Rt., valamint a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola. A korszerű logiszti­kai rendszerek gyakorlati alkalmazását célzó centrum a Miskolci Egyetemen már korábban létrejött logiszti­kai kutatási bázis műhelye­ként működik majd. A műszaki, számítás­technikai és gazdasági kér­dések együttes tárgyalására lehetőséget nyújtó logiszti­kai rendszerek alkalmazá­sát ma már az egyik legfon­tosabb fejlesztési teendő­jükként ismerik el a világ élenjáró gazdasági vállal­kozásai. Ezüstgyűrűs mesterember Amíg öreg ház lesz, kell a kőműves Pucher István (középen) segítőivel Fotó: Läufer László Szinte mindig úton van Pucher István kozármislenyi kőművesmester, aki nemrég negyedszázados iparos tevékenységéért ezüstgyűrűt és oklevelet vehetett át. Baranyában ő volt a legfiatalabb mester, aki elnyerte ezt a címet. Családi háza iro­dának kialakított előterében beszélget­tünk.- Az apám is kőműves volt és a rokon­ságban is többen - mondja Pucher István. - Megtetszett a szakma. Építőipari techni­kumba jártam, de családi okok miatt abba kellett hagynom. 1956-ban Szegedre kerül­tem inasnak, mert akkoriban Pécsett csak kétévente indítottak kőműves osztályt. A szakmunkásvizsga után Pécsett he­lyezkedik el különböző vállalatoknál. 1967 januáijában kiváltja az iparengedélyét, és májusban leteszi a mestervizsgát.- Egész eddigi tevékenységem alatt megpróbáltam az építtetőket rávenni az ol­csóbb, de az előírásoknak megfelelő meg­oldásokra. Nagyon sok családi házat építet­tem Kozármislenyben, de a környező fal­vakban is. Annak idején csak lakossági szolgáltatá­sokat végzett, most már közületeknek is vállal munkát. Nyolc éve a téli idényben a Pannonvin Rt. pezsgőüzemében a tartályok felújítását, üvegcsempézését végzi. Újpet­rén alvállalkozóként egy üzletsort épített.- Jelenleg négy szakmunkás dolgozik ná­lam. Egy embernek ma már ebben a szak­mában nincs jövője. Hét tanulóm is van. Ez idénymunka. Télen nem lehet falazni, va­kolni. Jobb lenne, ha ebben az időben ma­gasabb lenne az elméleti órák száma, és jó időben pedig a gyakorlat kapna nagyobb hangsúlyt. Gondoltam már arra is, hogy nem lesz tanulóm, mert a legtöbb kényszer­ből választja ezt a pályát, és egyáltalán nem érdekli. A régiek közül már van, aki vállal­kozóként dolgozik. Az alkalmazottaim is valamikor a tanulóim voltak. A Szakképzési Alap megyei pályázatára tavaly későn jelentkeztem. Az országoson meg sem nézték, hogy mire is kérem, csak elutasították. Soha életemben egy forintot nem kaptam azért, hogy 1969-től ennyi tanu­lót neveltem. Most igyekszem időben beadni a pályázatomat, de jó lenne, ha egy kicsit kö­rültekintőbben bírálnák el. Amíg öreg ház lesz, mindig szükség lesz kőművesre, de na­gyon meg kell küzdeni a munkáért. Sz. K. |a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarai szervezésében, 1994. február 4-én a Palatínus Hotelben. Jegyek a Kamarában kaphatók. Telefon: (72) 413-040 i i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom