Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-13 / 12. szám
12 uj Dunántúli napló 1994. január 13., csütörtök Vállalkozások - Üzlet Szakmai nap január 18-án az Iparosházban Változások a külkereskedelmi szabályozásban A Baranya Megyei Vállalkozói Központ tavaly nyáron jött létre, céljának tekintette a megye gazdasági életének a segítését, a külföldi támogatások fogadókészségének megteremtését (például a PHARE-prog- ram), a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elősegítését, oktatási, kutatási, tanácsadási programok lebonyolítását. E célok megvalósítása érdekében az alapítvány szakértői, szaktanácsadási hálózatot szervezett, a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít, továbbképzéseket, tanfolyamokat, kiállításokat, vásárokat szervez. A vállalkozói központok országos hálózatát a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány fogja össze, mint a PHARE-program kezelője. A megyei központ már az elmúlt félévben az üzleti tervben megfogalmazott elképzelések szerint végzi tevékenységét. Ilyen program volt például az olyan tanulmánytervek készítése, amelyekben az egyes régiók (mint például az Ormánság vagy Komló és környéke) fejlesztésének lehetőségeit elemezték. Kiépítették a számító- gépes gazdasági információs rendszerüket, gazdasági témájú konferenciákat szerveztek. Most, január 18-án szakmai napot tartanak az Iparosház II. emeleti nagytermében. Ezen a külkereskedőknek adnak tájékoztatót arról, az idén milyen változások léptek életbe a külkereskedelmi szabályozásban. Előadás hangzik el többek között a kereskedelemfejlesztési támogatás igénybevételének lehetőségeiről, a magyar vállalkozókat érintő osztrák külkereskedelmi előírásokról, a külkereskedelmi engedélyezési rendszerről, a vámjogszabályokról. A program 11 órakor kezdődik. A reklámtörvény felülvizsgálatára készül a kormány A belkereskedelemről szóló 1878-ban hozott törvény értelmében tilos a szeszes italok és a dohányipari termékek fogyasztásra ösztönző hirdetése. 1991-ben került a dohányipar privatizációjára. A magyar dohánygyárak nagy multinacionális cégek többségi tulajdonába kerültek. Ez komoly versenyhelyzetet teremtett a dohány- termékek piacán, ezek a cégek megkezdték egymás között a piac felosztását. A cégek a piacbefolyásolás egyik eszközével, a reklámmal kívánnak élni annak érdekében, hogy minél nagyobb részarányt szerezzenek a magyar dohányforgalmazásból. ; A dohányipar tulajdonosai 1991. őszén kezdeményezték először különböző szinteken és fórumokon a dohánytermékekre hatályos reklám- és hirdetési tilalom feloldását. Érveik között szerepel, hogy a hazai ipar ellehetetlenül az importtal szemben, ha nem tud a reklám útján a magyar dohánypiacra befolyást gyakorolni. Olyan jogértelmezést sürgettek, amely - ha szű- kebb körben is - megengedhetővé teszi a dohányipari termékek reklámját. A gyártók e cél érdekében önkorlátozást is vállalnak. A dohányipari termékek reklámozásával kapcsolatos nézetek élesen eltérnek egymástól. A jelenlegi reklámtilalom feloldása ellen foglalnak állást az egészségügyi szervek, álláspontjukat a dohányzás egészségkárosító hatásával indokolják. A dohányipar viszont azzal érvel, hogy a reklámtilalom csak azokban az országokban létezik, ahol a dohánytermelés állami monopólium. A privatizáció a reklámozási kérdések megítélése szempontjából is új helyzetet teremtett, a jelenlegi reklámtilalom veszélyeztetné a dohánytermékeket gyártó cégek versenyképességét. Az innen származó adók és jövedékek jelentős állami bevételt jelentenek, a forgalmazáshoz jelentős állami érdekek fűződnek. Ezért a kormány úgy határozott, hogy a közeljövőben kerüljön sor a reklámtörvény átfogó felülvizsgálatára, különös tekintettel az egészségre káros termékekre jelenleg érvénybe lévő - de a gyakorlatban nem érvényesülő - reklámozási tilalomra. A kabinet rendkívül fontosnak tartja az egészségre kevéssé ártalmas fogyasztási szokások kialakulásának ösztönzését. Bizakodó évkezdet a vállalkozásoknál Piac van, de az adó magas Bizakodó évkezdetről szólnak a beszámolók a vállalkozásoknál. Legtöbbjüknek az elmúlt év sem sikerült rosszul, s bár a kereslet még a várakozásokon aluli, az idén azért több bevételre, s valamivel nagyobb nyereségre számítanak, mint 1993-ban.- Az elmúlt években fejlesztésre is futotta - magyarázza Bajomi Miklós, az egyik tulajdonos. - Kellett is, hiszen a partnereink egyre nagyobb mennyiségű árut rendelnek meg tőlünk, s ezt az igényt már csak bővítéssel tudjuk kielégíteni. Éppen ezért a bőrgyártól béreltünk egy üzemcsarnokot, ahol A Sirocco Gmk szép bőrkabátai olasz megrendelésre készülnek A Sirocco Bőrruházati Gmk Pécs egyik sikervállalata közé tartozik. Tíz évvel ezelőtt a nagyvállalatból, a Hunorból vált ki 27 mindenre elszánt szakember, mert elképzelésük szerint gazdasági munkaközösségben jobban megtalálják a számításukat, mint elveszve a nagy tömegben, vállalati keretek között. Voltak, persze hogy voltak rossz éveik, ám egy évtized távlatából értékelve működésüket gazdálkodásuk minden tekintetben sikeresnek mondható. Kezdetben a Tritex-szel együttműködve gyártottak a hazai piacra bőrruházati termékeket, később, amikor már megerősödött a vállalkozásuk, egy német céggel kötöttek kooperációs szerződést bérmunkára. A külföldi megrendelő a minőségre nagyon igényes volt, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a termékek olyan márkanév alatt futottak, mint a Dior, a Boss, a Cerutti vagy a Bogner Bally. Ennek a szigorú követelménynek feleltek meg olyannyira, hogy a német fél most is megrendelőjük közé tartozik. Ha valaki viszont jól dolgozik, annak híre megy, s ma már két olasz cég is velük termeltet. már tavaly beindítottunk egy termelő szalagot. Az idén még egy csarnokot bériünk, ahol már két szalagot el is indítottunk, s az év második felétől pedig újabb két gyártósort kívánunk beállítani. Igen ám, de bármilyen furcsa, nem kapunk szakképzett munkaerőt, éppen ezért a megyei munkaerő központ támogatását is igénybe véve most 20 embernek szabászati, áprilistól pedig újabb 20 munkanélkülinek varrodai átképzést tartunk. Folyamatosan 50 embert tudnánk felvenni, reméljük, hogy az átképzősökből, meg a hirdetéseinkre jelentkezőkből meg tudjuk oldani munkaerő gondjainkat. Embereinket nem fizetjük meg rosszul, többet is tudnánk adni, de annak már olyan magas az adóvonzata, hogy nem éri meg a vállalkozásnak. * 1993-ban jobb évet zártunk, mint az előző volt - mondja Szántó Dezső, a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója. Azt is hozzáteszi, kemény napokat éltek át, hiszen pénzügyi nehézségekkel tarkított volt ez az időszak, ám úgy érzi, sikerült túljutniuk a mélyponton. Az elmúlt évet sikerrel zárták a Mofában Fotó: Szundi Gy. tenniük, átszervezték a gyártósorokat, szigorú költséggazdálkodási rendszert vezettek be. A privatizációval viszont nem volt sikerük, eladásra kétszer is meghirdették a vállalatot, komoly érdeklődő viszont nem akadt, így amikor lehetővé vált a privatizációs lízing, a cég menedzsmentjéből álló közösség megpályázta a gyár tulajdonlását, az Állami Vagyonügynökség el is fogadta javaslatukat.- Azért mondhatom azt, hogy 1993 lényegében sikeres évnek számít, mert az önköltségünket olyan mértékben csökkentettük, hogy a bevétel kiadás egyensúlyát tovább nem rontottuk. Aztán a piacainkat is sikerült megtartanunk, számítunk arra, hogy az idén a bútor- gyártás visszaesése megáll, vagyis termékeink iránt növekszik a kereslet. Az export nem túlságosan nagy, a termelés mennyiségének csak mintegy 20 százaléka, ezt azonban növelni akarjuk. A Közel-Kelet ígéretes piacnak látszik, van is fizetőképes kereslet, az eladásról folytatunk is tárgyalásokat. A termékszerkezeten is bővítünk, a tervek szerint megkezdjük a felméréseink szerint jól eladható falburkoló elemek gyártását. A gyárban nem volt nagy létszámcsökkenés annak ellenére, hogy a termelést vissza kellett fogniuk. 130-an hagyták el a vállalatot, többségükben nyugdíjba mentek, néhányan máshol kívánták megtalálni boldogulásukat. Szükségük is van az optimizmusra. A Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyártó vállalatát az előző gazdasági rendszerben igen jól működő termelőként tartották számon. A gazdasági rendszerváltás azonban megtépázta tekintélyüket, a legnagyobb megrendelőjük, a bútoripar válságba Fotó: Läufer László került, nem egy közülük fizetésképtelenné vált, s ez a farost- lemezgyár pénzügyi egyensúlyát is megbontotta. A piac beszűkülése miatt gyors, meglehetősen radikális gazdaság- szervező intézkedéseket kellett Összegzés a Pécsi Ipartestülettől Munkaadói Tanácsot alapítottak a baranyai érdekképviseleti szervezetek A város, a megye gazdasági életében egyre gyakoribb, hogy a különböző érdekképviseletek közösen szerveznek rendezvényeket, erősítve egymás álláspontját fejtik ki véleményüket. Valóban ilyen látványosan javult az együttműködési készség? - erről kérdeztük Borsós Istvánt, a Pécsi Ipartestület ügyvezető igazgatóját.- Önmagáért beszél, hogy a múlt héten aláírtuk a baranyai Munkaadói Tanács alapító okiratát. Tulajdonképpen intézményesítettük az eddigi jó kapcsolatokat a KISOSZ, az Ipartestület, a KISZÖV, az ÁFÉSZ Szövetség, a Mezőgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, a VOSZ és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével. Az a célunk, hogy a megyében minden önkormányzat adott bizottságaiba delegáljunk képviselőket, s az egyes érdekképviseleti küldöttek mindannyiunk nevében vegyenek részt az üléseken. Ugyanakkor az érdekképviseletek ösz- szefogását és információkkal való ellátását a vállalkozói központokon keresztül is szeretnénk tudatosan végezni.- Az elmúlt évben milyen változások következtek be, amelyek a baranyai iparosokat és vállalkozókat érintik?- A legjelentősebb újdonság, hogy beindult a pécsi, most januártól pedig a megyei vállalkozói központ (most költöztek a pécsi Iparosház alsó szintjére). Idesorolandó a szeptembertől működő Regionális Képzőközpont is. Ugyancsak 1993-tól kezdődően német támogatással építőipari központot hoznak létre Pécsett, az 506-os szakmunkásképző iskolával közösen. Amit viszont elveszítettünk - szintén német tőkesegítséggel valósulhatott volna meg -, az az autó- és épületgépészek önálló képzése. Ez Dombóvárra került, igen korszerű technikával, mert városi önkormányzatunk részéről nem volt megfelelő a fogadó készség.-Mi a véleménye a Pécsi Ipartestületnek a vállalkozókat pillanatnyilag legjobban érdeklő kérdésről, a nem lakás céljára használt helyiségek megvásárlásáról?- Belátjuk, hogy a kárpótlási jegyek teljes körű felhasználása ilyen célból nem logikus, csak a család által kapott kárpótlási jegyek beszámítását tartjuk jogosnak. Ugyanakkor szerettük volna elérni, hogy a vállalkozók legalább azt tudják, mikor és milyen feltételekkel vásárolhatják meg műhelyeiket, üzleteiket. Most már mindenképp meg kell várni, hogy az Alkotmány- bíróság döntése után az új törvény mit hoz, és azt is, hogy mi lesz a sorsa a az önkormányzat által létrehozott Vagyonkezelő Kft.-nek. Utóbbit épp azért támadjuk, mert az agusztusi törvény pozitívumait kérdőjelezi meg.- Milyen feladatokat lát el és mekkora most a Pécsi Ipartestület?- A KIOSZ jogutódjaként, a régi Ipartestületek szellemi örököseként alakultunk meg 1990 márciusában. A jogi szabályozás hiányosságainak köszönhetően több feladatot, mint kvázi kamara, ellátunk (mestervizsgáztatás, tanuló képzés stb.). Bent ülünk a megyei Munkaügyi Tanácsban, a vállalkozó központok Alapítványaiban, az ipari parkban, a különböző munkabizottságokban, sőt az OKTI mellett működő JOINFO szervezet elnökségében is. Elvünk az, hogy nem kell több ezer fős tagság, de akik közénk tartoznak, azoknak az érdekét igyekszünk maximálisan védeni és képviselni. Jelenlegi taglétszámunk másfél ezer, s van egy olyan kör, melynek ha problémái vannak, felkeresik irodánkat, rendezvényeinkre eljárnak, tizenkilenc szakosztályunk van, az élelmiszeripartól a vasiparig bezárólag. M. B. E. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünk jelen oldalát elsősorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklám- lehetőség, és az általunk nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatban kéijük, keresse meg marketingvezetőnket, Baranyai Józsefnét (telefonja: 415-000/160-as mellék), aki segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságíró és fotoriporter biztosításával is. Oldalaink megírásában közreműködtek: Békéssy Gábor Kaszás Endre Mészáros Endre Szalai Kornélia A „Vállalkozások - Üzlet,, oldalainkkal legközelebb január 27-én jelentkezünk
