Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-13 / 12. szám

10 új Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. január 13., csütörtök A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója A keresetek alakulása az elmúlt év 11 hónapjában A legnagyobb jövedelem a pézügyekkel foglalkozóknál A fogyasztók figyelmébe Előbb tájékozódjunk az árakról, utána vásároljunk A nemzetgazdaságban havi gyakorisággal megfigyelt, 20 fő feletti gazdálkodó szervezetek­nél foglalkoztatottak elmúlt évi, november havi bruttó átlagkere­sete 32 647 Ft volt, 28,9%-kal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. Ezen belül a szellemi foglalkozásúak kere­sete az átlagosnál valamivel na­gyobb mértékben, 29,2%-kal emelekedett, s ez 2,1 százalék- ponttal meghaladja a fizikai ál­lománycsoportba tartozókra jel­lemző értéket. Az előző hónap­hoz képest kiugró mértékben nőttek a keresetek, hasonlóan a februárról márciusra bekövet­kezett változáshoz. Ezt - a gaz­dálkodóktól származó informá­ciók szerint - az év végi jutal­mak, prémiumok, esetenként az ún. 13. havi juttatás kifizetése eredményezte. 1993 év első 11 hónapjában a havi bruttó átlagkereset így ösz- szesen 27 456 Ft-ot ért el, mely az előző év azonos időszaki ér­tékét 25,5%-kal haladta meg. Továbbra is kiemelkedően ma­gas átlagkereset jellemezte a Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium folyóiratának legutóbbi számában dr. Papa- nek Gábor, a GKI Gazdaságku­tató Rt. ügyvezető igazgatója elemzi azt a tavaly második fél­évben elkészült felmérést, amely a vállalatok, vállalkozá­sok helyzetértékelése alapján készült. Ebben a kutatók arra voltak kiváncsiak, vajon mi­lyennek látják az iparvállalatok az 1994. évi lehetőségeiket. A cikkíró végső megállapítása, hogy az idén nem túl rózsásak az iparvállalati várakozások. Ez a megállapítás a vállalatokat, vállalkozókat mindenképp visz­pénzügyi tevékenység területét, de a nemzetgazdasági átlagot meghaladó a kereset nagysága a bányászatban, a vegyiparban, il­letve a villamosenergia-iparban is. Ugyancsak változatlanul a textil, a ruházati és bőrfeldol­gozó ágazatok kereseti elmara­dása a legjelentősebb a többi megfigyelt ágazathoz viszo­nyítva. A januártól novemberig ter­jedő időszakban a szellemi fog­lalkozásúak bruttó átlagkeresete csaknem kétszerese volt a fizi­kai állománycsoportba tarto­zóknak; míg az előbbieket 41 127 Ft, az utóbbiakat 21 450 Ft átlagkereset jellemezte. Az összes foglalkoztatott 27 456 Ft-os átlagkeresete nettó értékben 18 500 Ft-nak felel meg, mely 20,5%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szin­tet. A fogyasztói árindex ugyan­ezen időszaki 22,7%-os növe­kedését figyelembe véve, a bér­ből és fizetésből élők reálkere­sete az év első 11 hónapjában enyhén - 1,8%-kal - csökkent. szafogott keresleti előrejelzésre kell hogy késztesse. A komoly fejlesztésre lehetőséget találó néhány cég azt is valószínűsít­heti, hogy törekvéseinek meg­valósítása közben nem fognak erős konkurenciával találkozni. Érdeklődésre tarthat számot dr. Balsay Emma Margit, mi­nisztériumi főtanácsos, a priva­tizációs főosztály vezetőjének az IKM privatizációs stratégiá­jának végrehajtásáról írt dolgo­zata, Olessák Dénesnek, a kömyzetgazdálkodási főosztály vezetőjének a tanulmánya az ipari veszélyes hulladékok ke­zelési koncepciójáról. Az elmúlt év elején indult az Új Dunántúli Napló kéthetente esedékes csütörtöki számában a „Fogyasztók figyelmébe” soro­zat. Ezzel az volt a célunk, hogy a fogyasztók számára olyan alapismereteket biztosítsunk, amellyel segítjük a „piacon” való eligazodásukat, jogaik, ér­dekeik érvényesítését. Ezért az általunk fontosabbnak ítélt té­maköröket dolgoztuk fel, álta­lában röviden, csak a leglénye­gesebb tudnivalókat említve. Most egyrészt részletesebb tá­jékoztatást szeretnénk adni, másrészt olyan kérdésköröket elővenni (illetve más megköze­lítésben tárgyalni), amelyre ta­valy nem kerülhetett sor. Kezd­jük talán a legfontosabbal: amit a fogyasztói árakról tudni kell. Különböző árak A fogyasztóvédelmi Felügye­lőséget gyakran keresik meg a vásárlók azzal a problémájuk­kal, hogy az általuk vásárolt termékeket különböző kereske­delmi egységekben más-más fogyasztói áron kínálnak el­adásra. Erre gyakran csak akkor döbbennek rá, amikor már kifi­zették és hazavitték a háztartási gépet, a bútort, a padlószőnye­get stb., és a barátoktól, szom­szédoktól tudják meg, hogy ugyanezt - esetenként több ezer forinttal - olcsóbban látták a vá­ros más üzletében. Ilyenkor már nem tud mit tenni a vásárló, de a későbbi vásárlások előtt érde­mes elfogadni néhány jó ta­nácsot. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a fogyasztói forgalomba kerülő termékek szabad árfor­mába tartoznak. Ez ázt jelenti, hogy a magánkereskedő vagy üzletet működtető gazdasági társaság saját hatáskörben álla­pítja meg a fogyasztói árakat. Ennek nagyságát befolyásolja az alkalmazott árrés, haszon­kulcs, a tennék beszerzési for­rása, valamint az is, hogy a fo­gyasztóig milyen hosszú úton jut el az áru. Sok esetben az üz­let területi elhelyezkedése (a központban, illetve egy félreeső mellékutcában), az értékesítési körülmények (luxusáruház, il­letve egy szerény készletű kis­bolt) is befolyásolják az árak alakulását. Megjegyezzük, hogy a termékek jelentős há­nyadának forgalomba hozatala különböző előzetes minőség- vizsgálat elvégzéséhez kötött. Ez megnöveli a költségeket és ez megjelenik a termék árában is. Ezek az árucikkek azonban minőségileg megbízhatóbbak, mint az olcsóbb, de minősítés­sel nem rendelkező termékek, melyek esetenként illegálisan is bekerülhetnek az országba. Ilyen termékek vásárlása esetén ezért ajánlatos az árakon túl e felől is tájékozódni. Azonosítási mód A kereskedőknek a fogyasz­tói árakról a vásárlókat tájékoz­tatni kell (hiszen ez a vásárlói döntés meghozatalához - meg­vesszük az árut vagy nem vesz- szük meg - elengedhetetlenül szükséges). A vonatkozó jog­szabály előírása szerint a fo­gyasztói forgalomba kerülő termék árát jól látható és azono­sításra alkalmas módon kell fel­tüntetni. Mit jelent az azonosí­tásra alkalmas mód? Az árfel­tüntetés egyedi és csoportos formában is történhet. Ezt befo­lyásolja az áru jellege és az áru­sítás módja is. Például a mély­hűtött termék csoportos ártáblán történő árfeltüntetése elfoga­dott, mert ebben az esetben a beazonosítást a vásárló könnyen meg tudja tenni. Az előre dara­bolt tőkehús és különböző hús­ipari termékek árfeltüntetése csak egyedi, a termék elé helye­zett, a termék megnevezését is tartalmazó árcímkével fogad­ható el. Az árfeltüntetési köte­lezettség kiterjed az egyes gön­gyölegek betétdíjaira és vissza­váltási áraira is. A csomagolásról Mit kell tudni a csomagolás­sal kapcsolatos árakról? A jog­szabályi előírás szerint a keres­kedő külön költség felszámítás nélkül köteles a megvásárolt árut jellegének megfelelő mó­don becsomagolni (a zöldséget, gyümölcsöt papír vagy mű­anyag zacskóba tenni stb.). A csomagolási költség azonban néhány esetben felszámítható (ilyen például a díszcsomago­lás). A húst és húskészítményt tiszta, világos színű nem nedv­szívó papírba, vagy élelmiszer­higiéniai szempontból megfe­lelő más göngyölegbe csoma- goltan szabad kiszolgálni. Tehát a csomagolást ingyen kell biz­tosítani. Amennyiben a vásárló külön kérésére lehetősége van más csomagolási formát biztosí­tani (pl. polietiléntasak), annak feltüntetett árát a vásárlónak már meg kell fizetni. A vásárlás gyorsítása érdekében egyes üz­letek a termékek egy részét elő­recsomagolják. Ebben az eset­ben a feltüntetett csomagolási díjat - amennyiben a vásárló ezt a csomagolási formát választja- szintén meg kell fizetnie. Tudnunk kell, hogy az egyes szezonális nagybevásárlásoknál (burgonya, hagyma, alma stb.)- amikor a termékeket akciós áron kínálják a vásárlóknak - is kötelező a beazonosításra al­kalmas árfeltüntetés. Az egyes leárazási akcióba bevont termé­keket pedig a többitől elkülöní­tetten, az árcsökkentés. mérté­két, vagy az új fogyasztói árat jól láthatóan feltüntetve lehet árulni. Előfordul, hogy minő­séghibás vagy csökkent értékű árukat kínálnak értékesítésre. Ilyen esetben a vásárlót tájékoz­tatni kell a minőségi hibáról, a termék árát pedig a hibával ará­nyosan kell csökkenteni. A fo­gyasztói árak nagyságrendbeli különbsége a diszkont árakban is tapasztalható. Ezért érdemes a vásárlás előtt informálódni a diszkont árakról is. Az árfeltüntetési kötelezett­ség vonatkozik a vendéglátó­ipari egységekre is. Az étel- és italkínálatról, az árakról a ven­dégeket tájékoztatni kell. Ennek formája az üzlet jellegétől vál­tozhat (például csoportos ártáb­lán állófogyasztás esetében, a felszolgálást biztosító egysé­gekben pedig étlapon és italla­pon.) Megemlítjük, hogy a ja­vító-karbantartó szolgáltatások esetében a munka elvállalásakor a határidőn túl a javítás várható díját is közölni kell a megrende­lővel. A fentiekből is egyértelműen kitűnik, hogy érdemes a vásár­lás előtt tájékozódni a fogyasz­tói árakról. Kicsit több időt szánva a vásárlásra esetenként jelentős összegeket takarítha­tunk meg, és megkímélhetjük magunkat a felesleges bosszan- kodástól, ha később kiderül, túl drágán vásároltunk. F elelősségrevonás A Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség egyébként rendsze­resen ellenőrzi az árfeltüntetési kötelezettségre vonatkozó előí­rások betartását. Azokkal szemben, kik nem tesznek ele­get az árfeltüntetési kötelezett­ségnek, szabálysértési felelős- ségrevonást alkalmazunk (har­mincezer forintig terjedő pénz­bírsággal) valamint határozat­ban kötelezik a hiányosságok pótlására. Baranya Megyei F ogy asztóvédelmi Felügyelőség Kontárok a vagyonvédelemben Magyarországon már minő­ségi szolgáltatást várnak el a megrendelők a vagyonvéde­lemmel foglalkozóktól, a kép­zés ugyanakkor nem megfelelő, a tanfolyamok gyorsak, olcsók és igénytelenek. Éppen ezért szükség volna a vagyonvédelmi oktatás egységesítésére és így ki lehetne küszöbölni a kontárok működését - mondta Dénes Sándor ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgató-helyettese szerdán Budapesten az Aramis Kft. és a Pro-Sec Kft. által szer­vezett vagyonvédelmi konfe­rencián. Az utóbbi években egymás után alakultak az őrző-védő cé­gek, általában a fegyveres testü­letektől távozottak vezetésével. Szolgáltatásaik iránt nőtt az igény, az állami szektor ugyanis - a magas bérköltségek miatt - egyre kevesebb rendészt alkal­maz. Elégtelenné vált a pénz- szállítás és vagyonőrzés korábbi technikai színvonala, ugyanak­kor nőtt a nagy vagyonú ma­gáncégek száma. A jelenlegi szakképzés már egyre kevésbé felel meg a piac igényeinek. Ezért az alsó-, közép- és felső szint világos elkülönítésével egységesíteni és specializálni kell az oktatást. A vagyonvédő cégek vezetőinek felső fokú képzésétől nem zárkózik el a Rendőrtiszti Főiskola sem, s várhatóan hamarosan létrejön az első, e témában oktató szak­munkásképző iskola is - mondta az ezredes. Osztrák hullámkartongyár Magyarországon Új hullámkartongyárat épít az év során Magyarországon az osztrák Rondo Ganahl AG - je­lentették be a cég vezetői szer­dán sajtótájékoztatójukon. A 2 milliárd forintos, zöldmezős be­ruházással Európa egyik leg­modernebb gyára épül fel So­roksáron. A Rondo Hullámkarton­gyártó Kft.-t decemberben ala­pította 80 millió schilling alap­tőkével az osztrák tulajdonos. A cég már megvásárolta a gyár te­lephelyéül szolgáló 40 ezer négyzetméteres telket. A gyár­ban évente 35 ezer tonna papír­termék készül, évi forgalmának értéke pedig néhány esztendő múlva eléri majd a 300-400 ezer schillinget. A Rondonak már évek óta van képviselete Magyarországon, s több mint 100 magyar megrendelőnek szállít jelenleg is. Az új gyárat elsősorban a magyar cégek, va­lamint a kelet-európai piac igé­nyeinek kielégítésére hozzák létre. A Rondo vezetői arra számí­tanak, hogy a piacon tovább növekszik a minőségi hullám­lemez és csomagolóanyag ke­reslete. A hasonló profilú ma­gyarországi papírgyártókkal el­sősorban a minőségben és a szolgáltatásban kívánnak ver­senyezni, de elképzelhetőnek tartják a Rondo és a magyar pa­pírgyártók termelési együttmű­ködését is. Kedvező kilátások kőolajvezeték-építésre Senkit sem bocsátanak el a siófoki Kőolajvezetéképítő Rt.-től, sőt legkevesebb 15 szá­zalékos alapbéremelést valósí­tanak meg. A több mint ezer embert foglalkoztató cégnek kedvező kilátásai vannak erre az évre, hiszen a hazai munkák mellett több külföldi megbízást is szereztek. Többek között Ma­rokkóban, Németországban és alvállalkozóként Portugáliában dolgoznak majd a siófokiak. Az rt. szakemberei évek óta részt vesznek a tengizi gázvezeték építésében is. Jelenleg a vállalat tíz alkalmazottja tartózkodik Kazahsztánban, akiket hamaro­san egy újabb húsz fős csapat követ. Ág, ágazat Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak összesen Ft 1992. azonos időszak ■100* Ft 1992. azonos időszak »101» Ft 1992. azonos időszak »101» 1993. január-noventoer Bányászat 20 127 116.9 32 844 127.9 22 245 119.9 Feldolgozóipar 15 270 118. S 25 461 124.8 17 584 120.5 ebből: Él#Imiszerek, italok, dohányt, gy. 15 936 120.6 25 729 127.6 18 025 123.2 Textil-, ruházati-, bőrterm. gy. 11 621 115.4 20 870 119.9 12 933 115.7 Fa-, papír- és nycandalp. term. gy. 15 736 118.1 27 807 122.7 19 258 120.7 Vegyipar 19 371 118.6 30 440 122.0 22 611 120.3 Nemfém ásv. term. gy. 15 993 119.3 25 189 124.0 17 800 120.3 Kohászat, fémfeldolgozás 16 252 118.3 24 509 121.8 18 069 119.1 Gépipar 15 497 119.4 24 236 125.8 17 819 121.3 Egyéb féldolg.ip. hulladék visszany. 12 692 117.1 22 355 122.3 14 500 118.0 Villamosenergia, gáz-, hő-, vízellátás 18 567 119.5 28 916 121.5 21 452 120.5 Ipar 15 798 118.4 26 107 124.5 18 170 120.4 Építőipar 14 235 123.8 24 266 128.3 16 295 125.3 Keresk, közúti jármű; közszüks.c. jav. 13 369 115.1 24 730 111.5 17 869 113.4 Szálláshely szóig., vendéglátás 13 321 122.9 25 216 128.5 16 509 125.0 Szállítás, rekt., posta és távk. 16 566 117.0 22 476 117.8 18 621 118.0 ebből: Szállítás 16 568 116.5 22 438 116.0 18 217 116.6 Posta és távközl. 16 679 115.5 22 196 119.8 19 434 118.1 Pénzügyi tev. és kiég. szóig. 21 139 121.0 31 226 123.9 30 659 123.9 Egyéb rtem anyagi tevékenységek 13 911 116.2 25 896 124.5 18 902 120.8 Megfigyelt ágak összesen 15 333 118.4 25 701 121.9 18 498 120.5 ebből: 1993. november Bányászat 22 789 131.9 38 978 142.7 25 530 135.3 Feldolgozóipar 17 490 121.3 29 638 126.0 20 213 122.6 ebből: Élelmiszerek, italok, dohányt, gy. 18 858 126.5 31 372 134.2 21 510 129.2 Textil-, ruházati-, bőrterm. gy. 12 877 118.6 23 764 125.5 14 377 119.5 Fa-, papir- és nyomdaip. term. gy. 17 939 123.5 31 346 127.4 21 792 125.1 Vegyipar 22 985 117.5 35 470 117.3 26 697 118.0 Nemfém ásv. term. gy. 18 385 122.3 28 519 125.3 20 353 122.7 Kohászat, fémfeldolgozás 17 670 116.5 27 472 121.7 19 811 117.8 Gépipar 17 630 122.5 28 114 125.6 20 342 122.8 Egyéb féldolg.ip. hulladék visszany. 14 609 121.8 25 446 123.4 16 609 121.8 Villamosenergia, gáz-, hő-, vízellátás 23 447 120.1 38 079 123.0 27 500 121.2 Ipar 18 302 121.9 31 006 126.5 21 199 123.3 Építőipar 15 666 127.4 28 550 130.7 18 298 129.3 Keresk, közúti jármű; közszüks.c. Jav. 15 133 116.1 28 654 118.9 20 476 117.7 Szálláshely szóig., vendéglátás 16 477 112.1 32 579 117.8 20 800 114.5 Szállítás, rakt., posta és távk. 18 339 120.9 24 920 116.7 20 653 119.7 ebből: Szállítás 17 729 122.7 23 849 120.1 19 458 121.9 Posta és távközi. 19 915 107.4 25 811 108.5 22 879 108.2 Pénzügyi tev. és kiég. szóig. 20 993 117.0 32 402 125.2 31 775 124.9 Egyéb nem anyagi tevékenységek 15 604 121.9 30 204 130.9 21 657 12 7.7 Megfigyelt ágak összesen 17 530 121.6 29 576 123.9 21 216 123.2 Megjelent az Ipari Szemle A vásárlás előtt érdemes figyelmesen megtekinteni a kiválasztott termék árát Fotó: Läufer L. í 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom