Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-29 / 354. szám
1993. december 29., szerda Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Jövőre lekötött a 400 milliós termelés A Mercatoré a siklósi bútorgyár Hazai és külföldi piacra egyaránt dolgozik a 260 embert foglalkoztató üzem Az itt gyártott, esztétikus, jó minőségű bútor egyaránt kelendő a hazai és a külföldi piacokon Fotó: Läufer László Csökkenő bevételek a privatizációból Az idén november végéig 56,99 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az ÁVÜ-nél. A csaknem 60 milliárdnyi bevétel több mint felét készpénzben fizették ki a befektetők. Devizáért 14,48 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek az idén. Tavaly az összes bevétel 74,56 milliárd forint volt. A kiadások az idén 54,91 milliárd forintot tesznek ki az AVÜ-nél. Ebből a nemzet- gazdasági kötelezettségek összege összesen 33,84 milliárd forint. Ezen belül az államadósság törlesztésére 15,82 milliárd forintot fizetett be az ÁVÜ a költségvetésbe. A gazdálkodó egységek privati- zálhatóságának fenntartására 12,98 milliárd forintot fordítottak az idén, a privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kiadások pedig 8,09 milliárd forintot emésztettek fel november végéig. Az AVÜ-höz tartozó vagyon értéke a felmérések szerint összesen 495,56 milliárd forint. Ez a vagyon az AVÜ-höz került több mint 1700 vállalatban testesült meg, amelyek nagy része, több mint 1100 már társasággá j alakult. A vagyonügynökség I teljes egészében 347 céget adott el, és további 793 el- ; adása van hátra. A többi vállalat felszámolás vagy végei- ; számolás miatt megszűnt, ille- s tőleg az ÁVÜ más állami va- ; gyonkezelő szervezet részére ; átadta. Ez történt az áramszolgáltatók esetében is. Az Állami Vagyonügynökség kimutatásai azt mutatják, hogy a külföldi befektetők továbbra is élénken érdeklődnek a magyarországi privatizáció iránt. A legjelentősebb külföldi partner Ausztria és Németország. Ausztriai befekte- j tők 87, a német partnerek 60 j társaságot hoztak létre. A kül- I földi tőke értéke a privatizáci- | óval érintett vagyoni körben a $ saját tőkéből összesen több | mint 170 milliárd forint. Ilyen összegben teljesítettek appor- | tot az alapításkor, illetőleg j hajtottak végre tőkeemelést, | vásároltak részvényeket vagy i üzletrészeket a külföldi beruházók. Hitelforrás a hazai úthálózat fejlesztésére Nem volt több jelentkező, a siklósi Tenkes Bútorgyár privatizációs pályázatára az egyedüli értékelhető ajánlat a pécsi illetőségű Mercator Kft.-től érkezett. Az egyébként külkereskedelemmel foglalkozó társaság hosszútávú befektetésre szánta a bútorüzem tulajdonjogának a megszerzését, a jövő évre máris lekötötte a teljes termelését, a 400 millió forint értékben gyártott termékeket bel- és külföldi vevőknek már eladták. Az adósságok súlya alatt megrokkant szövetkezetét a vagyonügynökség __ önprivatizációra jelölte. Az ÁVÜ a Kossuth Holdingon keresztül hirdette meg a bútorgyár eladását, amelynek értéke az időközbeni vagyonvesztés hatására csaknem harmadára csökkent, 27 milliót tett ki. A pályázatra ugyan jelentkezett a vállalati közösség is, ám ajánlatát nem lehetett értékelni, mert a vagyon megvásárlására nem volt banki ígérvényük. így azután csak a Mercator Kft. maradt egyedüli ajánlkozónak, 20 millióért vették volna meg a gyárat. Az Állami Vagyonügynökség el is fogadta a Mercator javaslatát, ekkor még a kereskedelmi vállalkozás tulajdonosai gondolni sem mertek arra, hogy végül is csaknem duplájába kerül nekik az üzlet. A Mercator főleg a volt Szovjetunió területén alakult köztársaságokkal kereskedik, ezek közül is elsősorban Ukrajnával, Oroszországgal és a balti államokkal. A kiszállított élelmiszeripari termékekért mezőgazdasági gépeket, valamint rönkfát hoznak be, s ez utóbbi termék miatt gondolt arra, hogy az olcsón megszerzett fát feldolgozásra valamilyen termelő üzembe adják tovább. A Tenkes Bútorgyár megvásárlása is ezzel függött össze, no meg azzal, hogy a tavaly elért nyereségüket (adózottan 43 milliót értek el) hosszú távon eredményesen fektessék be. A vásárlás után kiderült, letétbe kellett helyezniük csaknem 9 millió forintot a kárpótlási jegy fedezetéül, amelyet csak abban az esetben kaphatnak vissza, ha a jogszabály értelmében a törzstőkén emelnek 20 millió forintot vagy ugyanilyen összegben, két éves lejáratra kölcsönt nyújtanak a bútorgyárnak. Mindezt kifizették, mit is tehettek volna mást, hiszen az üzemet, ha működtetni akarták, forgótőkével is el kellett látniuk. A 20 milliót alapanyag vásárlásra fordították, a raktárakat feltöltötték a FÁK-országokból hozott fűrészárukkal. December 15-én leállították a termelést, most csak az alapanyag szárítása és darabolása folyik a bútorgyárban. Mindenesetre az akcióval 260 ember munkahelyét mentették meg. Üski László, a Mercator Kft. ügyvezető igazgatója szerint az itt előállított bútor kelendő mind a hazai, mind a külföldi piacon, a jövő évre tervezett 400 millió értékű terméket már el is adták. Nem is szándékoznak senkit sem elküldeni a gyárból, sőt, ha a piac úgy kívánja, a kapacitást még növelni is fogják. Eddig ugyanis nem a termeléssel volt baj, sokkal inkább az eladással. A marketing-munkát egyelőre a Mercator Kft. végzi, de az ügyvezető igazgató azt is hangsúlyozza, csak egy-két évről van szó, utána minden tevékenységet a bútorgyárnak kell végezni. Békéssy Gábor Januárban ismét Iparosbál Pécsett A Pécsi Ipartestület ismét megrendezi hagyományosan nagysikerű Iparosbálját a pécsi és városkörnyéki tagjai, azok hozzátartozói részére. A január 22-i rendezvény, mint korábban többször, ezúttal is az Iparosház színháztermében lesz. Az ünnepi alkalomhoz illő finom ételekről az Iparos kisvendéglő konyhája, a hangulatos báli muzsikáról pedig a Szekszárdi Swing együttes gondoskodik. A rendezvény iránt érdeklődők bővebb felvilágosításért az Iparosház ügyfélszolgálati irodájában (Rákóczi u. 24-26.1. emelet 228-as szoba, telefon: 427-833) jelentkezhetnek. A Gazdasági Kamara oktatási ajánlatai A Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központja az új évben több hasznos témájú tanfolyamot indít kis és középvállalkozók, vállalatvezetők számára egyaránt. Ezek témái: Hogyan adózzunk - az 1993. évi adóbevallás, Tender, tendeijog - a versenytárgyalás gyakorlata, Üzleti kommunikáció - személyiségfejlesztő tréningek. Az egynapos képzésekről bővebb felvilágosítást ad az 1-666-588-as telefonszámon dr. Vanló Attiláné a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központjában. Alaptőkét emelt a Kereskedelmi Bank A Kereskedelmi Bank Rt. közgyűlésén 33,3 milliárd forintos állami tőke-emelésről döntöttek a részvényesek. Ezzel a bank alaptőkéje eléri a 46,9 milliárd forintot. A mostani tőkeinjekció arra elegendő, hogy a nagymértékű kétes kintlevőségek után teljes egészében létrehozzák a szükségessé váló céltartalékállományt. A 33,3 milliárd forintos tőkeinjekciót az állam biztosítja, ám a tulajdonosok 60 napon belül nyilatkozhatnak, hogy ebből a részvény- csomagból kívánnak-e vásárolni. A mostani újratőkésítés eredményeként a pénzintézet tőkemegfelelési mutatója eléri a 0 százalékot, további állami intézkedés hatására pedig 4 százalékra növekszik. Az Európai Beruházási Bank 73 millió ECU értékű hitelt nyújt a magyarországi úthálózat fejlesztésére. A tervbe vett beruházások teljes fejlesztési költsége 151 millió ECU-t tesz ki. A fejlesztés kiterjed a 2. számú autóút 34,5 kilométeres szakaszának kiépítésére, mégpedig úgy, hogy a későbbiekben autópályává lehessen szélesíteni. A program rehabilitációs beruházásokat is tartalmaz, amelyek nemcsak utakat, hanem többek között hidakat is érintenek. A finanszírozáshoz a bank által nyújtott hitel mellett a magyar kormány 79 millió ECU-val járul hozzá. A kölcsön visszafizetése az útalapból történik. A szerződéskor elhangzott, hogy az Európai Beruházási Bank a hitelt abból az egymilliárd ECU-s kölcsönkeretből folyósítja, amelyet az 1989-1993 közötti időszakra Magyarország és Lengyelország számára elkülönítettek. A mostani hitel folyósításával a keretet teljes egészében kimerítették. így várható, hogy az Európai Beruházási Bank kormányzótanácsa 1994-től újabb, mintegy 3 milliárd ECU értékű hitel ldhelyezésére kap felhatalmazást. Ezeket a kölcsönöket a közép- és kelet-európai országokba folyósíthatják a korábbihoz hasonló célokra, megfelelő pályázatok finanszírozására. Az új tulajdonosok az építkezések fellendülésében bíznak Két baranyai téglagyár már elkelt A szigetvári téglagyárban a tavasszal induló termeléshez készítik elő a gépeket Fotó: Läufer L. Pályázat útján elkelt a Ba- ranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mázai és szigetvári téglagyára. A privatizáción mindenki mást ért. A hoppon maradt vevő-jelölt arra esküszik, hogy suskus van mögötte. Laikus vélemények szerint mehetne gyorsabban is a tulajdonos-váltás. Minderre viszont azt mondja a szakember: nem úgy van az! A két konkrét eset kapcsán érdemes a dolgok mögé nézni: az eladónak hogyan, miként kell vételre meghirdetnie portékáját, s vajon mi vezérli a vevő vételi szándékát? % A Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, Kiss Róbert így nyilatkozik:- Az Állami Vagyonügynökség jogos elvárása, hogy a törvényi feltételeknek megfelelően, a lehető legjobb áron adjuk el a privatizációra kijelölt állami tulajdont. Az eladásra meghirdetett gyáraink tényleges forgalmi értékének felmérését tőlünk független vagyonértékelő cég ellenőrzi. Szerencsés esetben a meghirdetéstől számított kilencvenöt nap is eltelhet mire az Állami Vagyonügynökséghez felküldhetjük jóváhagyásra az aláírt szerződést, s az új tulajdonos csak az ÁVÜ hozzájárulásával vezettetheti át a telekkönyvben a megszerzett állami tulajdont.- Egyrészt szigorú feltételek kötik az eladó és a vevő kezét, másrészt viszont a volt dolgozók netán úgy érzik, hogy őket eleve kizárják a számukra megélhetést biztosító gyár megvételének lehetőségéből.- A szabályokat, jogi előírásokat be kell tartanunk, a pályázatokat, az adásvételt és minden fázist részletesen dokumentálnunk kell, s mindezt úgy, hogy azokat közjegyző is tisztának és jogszerűnek ítélje meg. A privatizáció roppant idő- és munka- igényes folyamat, széleskörű jogi és közgazdasági ismereteket igényel a jó végrehajtása. A dolgozói és más tulajdonos-je- lölti kifogások is érthetők az ő szemszögükből, de nekünk az Állami Vagyonügynökség megbízásából eleve azt kell mérlegelnünk, hogy ki tud megbízható vevőként többet fizetni az adott tulajdonért. Az eladásokból befolyó összeg jelentős részét eleve a kollektív szerződésben rögzített dolgozói vég- kielégítésre fordítjuk. A mázai téglagyár immár a budapesti Superplan Film- és Tv. Produkciós Iroda tulajdona. A játék-, mozi-, dokumentum- és reklámfilmeket gyártó cég tulajdonosa, Pál Ödön mondja a vételről:-A véletlen adta az ötletet, hogy a téglaiparban legyünk befektetők. A téglagyártás lényege vállalkozásként ugyanaz, mint a filmkészítésé: ha jól csinálom, megéri, ha rosszul, be- lebukok. Megnéztünk több téglagyárat is, a mázai megvásárlása mellett az szólt, hogy jók, keresettek a termékeik, áfával valamivel több mint 15,6 millió forintért vehettük meg.- Ért ön a téglagyártáshoz?- Nem, abba nem is kívánok beleszólni, viszont a menedzsmentet kézben tartom.- Mit vár a dolgozóitól?- Egy év próbaidőben egyeztünk meg a gyár volt vezetőjével Szabó Lajossal, és a félszáz dolgozóval, az eddigi teljesítményükkel joggal elégedett lehetek. Remélem a jövőben sem okoznak csalódást. Már keresem a budapesti és más piaci lehetőségeket a tavaszi indulásra. Továbbra is téglát gyártunk: kis- és kettősméretűt, B-30-ast, 10-es válaszfal- és nagyméretű tömör téglát. Amennyiben az idei eredményeket hozzuk a jövőben is, a dolgozók is jól járnak, és 7-8 éven belül végérvényesen bebizonyosodik, hogy jól döntöttünk.- Tervez változtatásokat?- Terveim között szerepel új Keller-átrakó beállítása, a fóliás csomagolás és a pántolt rakat bevezetése a raklapos anyagkiadás mellett. Ahogy lehetőségem lesz, további minőségjavító fejlesztéseket is végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy fellendül a kereslet, és mi minőségi termékekkel, rugalmas, udvarias kiszolgálással csatát nyerünk. A szigetvári téglagyárat a pécsi székhelyű Geo-Komplex Mélyépítő Gmk. vette meg. A lábadozó beteg Kőszegi Dezső tulajdonos képviseletében a cég műszaki vezetője, Bujdosó János válaszol kérdéseimre.- Miért vették meg áfás áron 13,8 millió forintért a gyárat?- Alapvetően azért, mert bízunk az építőipari piac fellendülésében, abban, hogy a kisméretű téglára még évtizedeken át egyre nagyobb kereslet lesz. Részünkről a gyárvétel tehát erre a várakozásra alapozott hosszú távú befektetés. Á gyár megvételére hatmilliós, piaci kamatozású hitelt vettünk fel, s a tervezett fejlesztések is nem kevés pénzbe kerülnek majd.- Tehát marad a kisméretű tégla és a B-30-as gyártása?-Igen, hiszen ebben látunk fantáziát. A kisméretű tégla a múltban szinte egyeduralkodó volt, bizton állíthatom, ez a jövőben sem lesz másként. Viszont a gépeket rendbe kell hoznunk, s terveink szerint megoldjuk a kézi munkát kiváltó targoncás kemence rakodást, darus gépkocsi vásárlásával a raklapos szállítást, és sok mindent. Az agyagbányai munkákat ezután már mi végezzük a saját gépeinkkel.- Megtartják az embereket?- A dolgozókat alkalmazni kívánjuk, a volt vezetőket is felkértük: dolgozzanak velünk. Bízunk bennük, hogy jó, mind jobb minőségű téglát gyártanak, és a minőségi termékeink iránt is meglódul végre a kereslet. S ha már a piaci oldalról is biztosak lehetünk, komolyabb fejlesztéseket is végrehajthatunk. A részvénytársasággá alakuló vállalat újból eladásra hirdeti a dombóvári, tamási, gör- csönyi és siklósi (ez csak ingatlan) gyárát, a sásdi vétele már csak AVÜ jóváhagyásra vár. B. Murányi László € * X. i
