Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-22 / 349. szám

8 aj Dunántúli napló Hazai körkép 1993. december 22., szerda Regionális nyugdíjpénztár Tatabányán bemutatták az országban elsőként alakult, Fundamentum elnevezésű regi­onális nyugdíjpénztárat. Az Or­szággyűlés nemrégiben fogadta el az önkéntes kiegészítő bizto­sító pénztárakról szóló törvényt, s ennek szellemében alakították meg Tatabányán a regionális jelleggel működő pénzintézetet. Tagjai lehetnek Pest, Komá- rom-Esztergom és Győr-Mo- son-Sopron megyei, valamint budapesti lakosok. Az új pénztár kedvező lehe­tőséget nyújt a takarékosko­dásra azoknak, akik majdani nyugdíjuk kiegészítésére rend­szeresen meghatározott össze­geket kívánnak félretenni. A pénztárba belépő tagok havi díja legkevesebb 500 forint le­het, amit kamatos kamattal kapnak majd vissza. 10 évnél hamarabb azonban nem vehetik fel az egyszámlájukon vezetett és bármikor ellenőrizhető meg­takarításokat. A Fundamentum Nyugdíjpénztárban elhelyezett tagdíj minden évben csökkenti az adóalapot. A munkaadók is befizethetik az arra érdemesnek tartott dolgozóik tagdíját. A sajtótájékoztatón elhang­zottak szerint a tagok által ösz- szegyűjtött pénz 40 százalékát a nyugdíjpéntár köteles állam- kötvényekbe, értékpapírokba fektetni. A tőke egy részét vál­lalkozásokban hasznosíthatják. Fontos célja a nyugdíjpénztár­nak a tagok midennapos gondja­inak enyhítése. Segélyt, köl­csönt adhat az arra rászorulók­nak, támogatja munkanélkülivé vált tagjait, hozzájárul tovább­képzésükhöz. A tervek szerint a Fundamentum Nyugdíjpéntár .működési területén 1995-ig megyénként 2-2 nyugdíjasházat épít. Takarékos nép Plusz 20 milliárd A lakosság pénzintézeti meg­takarításai novemberben közel 20 milliárd forinttal emelked­tek. A nem pénzintézetnél elhe­lyezett összegeket is figyelembe véve a megtakarítások növeke­dése még nagyobb, eléri a 26,4 milliárd forintot, - írja tájékoz­tatójában a Magyar Nemzeti Bank. Az elmúlt hónapban a ban­kokban csökkent a lakossági fo­rint takarékbetét-állomány. Míg októberben 444 milliárd forint­tal rendelkezett - az időarányos kamatot nem számítva - a la­kosság, addig novemberben ez az állomány 438,5 milliárd fo­rintra csökkent. Mivel időközben a kamatok emelkedtek, ez többé kevésbé kiegyensúlyozta az állomány visszaesését. így a kamatokat is figyelembe véve a forint taka­rékbetét-állomány kismérték­ben növekedett. A devizabetétek forintban számolva minimális mértékben 1,3 milliárd forintttal emelked­tek. így a pénzintézeti betétek­nél összesen a növekmény 3,9 milliárd forintot tesz ki egy hó­nap alatt. A lakosság a korábbinál több értékpapírt vásárolt, s elsősor­ban ezzel magyarázható a taka­rékbetétállomány visszaesése. A pénzintézeti értékpapírokból a lakosság tulajdonába 200,5 milliárd forint értékű volt októ­berben, és 203,9 milliárd forint értékű novemberben. A nem pénzintézeti értékpapír-állo­mány - ebbe értendők az állam­papírok - egy hónap alatt 5,5 milliárd forinttal növekedett és elérte a 105,2 milliárd forintot, így a pénzintézeti bruttó megta­karítások 1223,9 milliárd forin­tot értek el, s a megtakarítások teljes összege pedig 1380,6 mil­liárd forint lett. Leszámítva a lakosság által felvett hiteleket a nettó megta­karítások novemberben 1096,1 milliárd forintot tettek ki. A nö­vekedés egy hónap alatt közel 20 milliárd forint volt. Jövőre 23 milliárd jut exporttámogatásra Garantált árak Közös érdek a folyó védelme és megfelelő hasznosítása Nincs hatályban az 1988-as szerződés Erőművek a Dráván? Az utóbbi hónapokban mint­egy 80 kisebb-nagyobb piaci beavatkozást hajtott végre, s ugyanakkor csaknem másfél­száz, a hazai agrártermelők ér­dekeit szolgáló előteijesztést dolgozott ki az április 1-jén ala­kult Agrárrendtartási Hivatal. Rieger László, a szervezet el­nöke ebben összegezte ez évi tevékenységénekük mérlegét. Az elnök egyidejűleg emlé- kezetetett arra, hogy az intéz­ményt - ez év tavaszán - kifeje­zeten azért hozták létre, hogy segítséget nyújtson a termelők­nek a különböző piaci folyama­tokban való eligazodáshoz és ugyanakkor piaci eszközökkel regulálja is a különböző piaci mechanizmusokat. Rieger László szerint a két legsikere­sebb és legnagyobb piaci be­avatkozásuk a másfél milliárd forintra rúgó alma-exporttámo­Az idei - üzemi rekordnak számító, - kétmilliomodik négyzetméter radiátor készült el a Dunaferr Lemezalakító Kft. radiátorüzemének gyártósorán -jelentették be december 13-án Dunaújvárosban, ahol két és fél évtizede kezdték meg a fűtőtes­tek gyártását. Huszonöt év alatt mintegy egymillió lakás fűtésé­hez elegendő, harminckétmillió négyzetméter különböző típusú radiátort készítettek Dunaújvá­rosban. A termékek gyártását az úgy­nevezett tagos, vizes radiáto­rokkal kezdték, 1988-89-ben az olaj-, illetve lapradiátorokkal folytatták, majd az idén az úgy­nevezett nemesradiátorokkal bővítették a választékot. gatás, valamint a túlsúlyos ser­tések felvásárlása. Az utóbbira körülbelül 2,3 milliárd forintot fordítottak, s ezzel 160-170 ezer túlsúlyos sertés felvásárlá­sát segítették elő. A vágósertés, a vágómarha, a kukorica, a búza, továbbá a tej garantált árának ugyanezen időszakban történt meghirde­tése azt jelenti, hogy a jöv ő évben már ezeken a részterüle­teken piaci eszközök működ­nek majd. így a szabályozás jól elkülönülhet a piaci zavarkeze­léstől. A hivatal tevékenységé­nek a mezőgazdaságra gyako­rolt pozitív hatását az is mu­tatja, hogy mind a búza, mind a kukorica ára növekedett ebben az évben, s e tendencia várha­tóan jövőre is megmard. Az előzetes termeltetési szerződé­sek alapján valószínűsíthető a cukorrépa és az olajos magvak A minőségbiztosítási rend­szer alapján előállított, 10 évi garanciával forgalmazott ter­mékek rendkívül keresettek. Ennek az a magyarázata, hogy a gyár folyamatosan korszerűsíti a termelést, s a vásárlók javasla­tait figyelembe véve több ki­sebb, a használati értéket nö­velő módosítást hajtott végre a radiátorokon. A jól bevált termékek mellett újabbakkal is piacra lépett: az idén kezdte meg egyebek között a nagy felületű, kis mélységű fűtőfalak és a csőradiátorokból kialakított fürdőszobai fűtőtes­tek gyártását. Ez utóbbit a svájci Arbonia céggel kötött megállapodás ke­retében készíti. felvásárlási árának növekedése is. Az Agrárrendtartási Hivatal az idén 35 milliárd forintos támogatási alapból gazdálko­dott. Ebből 26 milliárd forintot exporttámogatásra, míg 9 mil­liárd forintot a belföldi agrár­piaci támogatások finanszíro­zására használtak fel. Jövőre ez az összeg valamelyest csök­ken, s így a felhasználható tá­mogatás értéke 28 milliárd fo­rint körül alakul. Ennek oka, hogy néhány támogatási forma kikerül az agrárpiaci szabályo­zásra fordítható összegek kö­réből. így például a jövőben már nem tartozik ide a gázolaj, vagy a vetés, illetve annak tá­mogatása. Ennek figyelembe­vételével az exporttámogatásra 23 milliárd forint jut, míg az agrárpiaci beavatkozásokra 5 milliárd forint fordítható. Pirosban az Alitalia A komoly veszteségekkel küszködő olasz állami légitársa­ság ezer alkalmazott szélnek eresztéséről és a bérek befa­gyasztásáról döntött. A kiadott kommünikében nem esik szó arról, hogy az Alitalia tervezi-e egyesülését más, külföldi cé­gekkel, de az állami vállalatokat kezelő olasz óriásholding (IRI) egyik név nélkül nyilatkozó ille­tékese elmondta az AP hírügy­nökségnek: tárgyalások folynak az amerikai Continentallal és egyéb társaságokkal is. A Ma- lévban 35 százalékos részese­déssel bíró olasz cég csak az idei év első felében 138 millió dollár veszteséget halmozott fel. Az utóbbi időben horvát poli­tikusok részéről nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy Buda­pest és Zágráb vonatkozásában érvényben lévőnek tekintik a Dráva közös hasznosításáról 1988-ban kötött magyar-jugo- szláv szerződést. Ennek alapján vélekedésük szerint vízerőmű­veket lehet létesíteni a Dráván. Ezzel szemben a Magyar Kül-. ügyminisztérium álláspontja szerint az 1988-as szerződés nincs hatályban. A nemzetközi jogi helyzet budapesti megítélé­séről tájékozódott az MTI a Külügyminisztériumnál. A Külügyminisztériumban emlékeztettek arra: a nemzet­közi jogi gyakorlat szerint - amennyiben utódlási problémák merülnek fel - a kétoldalú szer­ződés csak akkor tekinthető ha­tályban lévőnek, ha erről az érintett államok kifejezetten megállapodtak vagy magatartá­sukból ilyen megoldás követ­keztethető. A Magyar Külügyminiszté­rium - miután Magyarország diplomáciai kapcsolatokat léte­sített Horvátországgal - szakér­tői megbeszéléseket kezdemé­nyezett a magyar-jugoszláv kétoldalú szerződések hatályá­ról magyar-horvát viszoonylat- ban. Egyidejűleg Budapest át­adta azoknak a szerződéseknek a listáját, amelyek kétoldalú megállapodások alapjául szol­gálhatnak. A Dráva folyó közös haszno­sításáról szóló szerződés nem szerepelt ezen a listán. Emellett a magyar fél magatartásából sem következtetethettek olyan Részvénytársasággá alakul január elsejétől a Shell és Inte- rag Kft. - jelentették be a cég vezetői. Az átalakulás feltételét az teremtette meg, hogy a Royal Dutch/Shell vállalatcsoport megvásárolta az Interag Rt. ed­digi, kisebbségi tulajdonhánya­dát, s így május óta 100 száza­lékos tulajdonosa a vállalatnak. A Shell 87 magyarországi benzinkútjával a hazai üzem­megoldásra, amely esetleg az egyezmény hatályban tartását kívánta volna. Új megállapodá­sok megkötéséig a volt Jugo­szláviával tető alá hozott nem­zetközi szerződések úgyneve­zett függő jogi helyzetben van­nak. A Magyar Külügyminiszté­rium egyébként július 14-én diplomáciai jegyzék formájá­ban hivatalosan is a horvát fél tudomására hozta, hogy nem kívánja hatályban lévőnek te­kinteni az 1988-as egyezményt a Horvát Köztársaság vonatko­zásában. Ugyanakkor Budapest javasolta, hogy átfogóan tekint­sék át a Dráva közös érdekeket szolgáló védelmével és haszná­latával kapcsolatos kérdéseket. A Külügyminisztérium em­lékeztet arra is, hogy az 1988-as egyezmény úgynevezett keret- szerződés, amelynek végrehaj­tására a szerződő feleknek amúgy is további megállapodá­sokat kellett volna kötniük. Ilyen megállapodások azonban még a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság léte­zése idején sem születtek. Az egyezmény tehát akkor sem volna közvetlenül végrehajt­ható, ha az államutódlás nem következett volna be. A Külügyminisztérium hang­súlyozza azt is, hogy a ma­gyar-horvát kétoldalú tárgyalá­sokon a magyar fél ezt az állás­pontot képviselte; és horvát részről - legutóbb december 3-án a horvát Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium küldöttsége - megértéssel fogadták azt. anyagpiac 22 százalékát birto­kolja. Üzleti tevékenységének mintegy 90 százalékát az üzem­anyag-kereskedelem adja, de ezen kívül foglalkozik kenő­anyagok és vegyipari termékek forgalmazásásval is. A Shell 1992-93-ban mintegy 4 milliárd forintot ruházott be Magyaror­szágon, az utóbbi négy évben megduplázta benzinkútjai szá­mát. Különleges cukrászati alkotás Győrött. Dr. Tóth Zsoltné Pápai Zita cukrászmester két éves munkája eredményeként megalkotta a Szent Korona, az országalma és a jogar mását, ötszörös nagyságban. A cukrászati remekművet 43 gramm laparany borítja és 60 féldrágakő és számos ásványi metszet díszíti. A fél méter nagyságú és 60 centi átmérőjű korona a későbbiekben cukrá­szati múzeumba kerül elhelyezésre. MTI-FOTÓ: Matusz Károly Nemesradiátorok, fűtőfalak Rt. lesz a Shell DAF nyergesvontatók a MOL-nak Több, mint 80 millió forintba kerül az a tíz DAF gyártmányú nyergesvontató, melyet a múlt héten vehetett át a Hungarot- ruck Kft-től a Magyar Olajipari Részvénytársaság. A MÓL Rt. tavaly írt ki pá­lyázatot járműparkjának felújí­tására, melyet a Rába, a Renault és a DAF nyert meg. Ennek eredményeként a DAF 10 darab 330 lóerős, a nyugat-európai szabványokat is minden tekin­tetben kielégítő modellt szállí­tott a MOL-nak. Az üzletet a MOL, a Hungarocamion Rt. tu­lajdonában kévő Hungarotruck Kft-vel kötötte. A járműveket a Kft-től az ICP Befektetési és Kereskedelmi Holding Rt. vásá­rolta meg és a vételár 10 száza­lékának kifizetése után a MÓL ettől a társaságtól lízingeli majd a nyergesvontatókat. A pályázat feltételeinek meg­felelően a járművek tartós fék­kel rendelkeznek, és a legújabb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. Az Euro-I típusú motornak ugyanis igen alacsony - kilo­wattóránként- 8 gramm - a nit- rogénoxid kibocsátása és a zaj- szintjé is. A ma még 100 százalékosan a Hungarocamion Rt. tulajdo­nában lévő, 92 millió forintos alaptőkével alakult Kft. részvé­nyeinek többségét - a HC Rt. jövőre várható privatizációjakor - a dolgozók szeretnék kivásá­rolni E-hitel igénybevételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom