Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-22 / 349. szám

1993. december 22., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Privatizálják a Pécsi MG Rt-t Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa legutóbbi ülésének döntése szerint nyil­vános egyfordulós pályázatot írnak ki a Pécsi Mezőgazdasági, Kerzészeti Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytár­saság jegyzett tőkéjének 90 szá­zalékát képviselő 243 millió fo­rint névértékű részvénycso­magra. Ezzel egyidejűleg kez­deményezik a Pécsi MG Rt-hez tartozó 2 802 hektár földterület haszonbérbeadását. A vásárlási, illetve bérleti szándék pályázati benyújtásának határideje 1994. január 28-a, déli 12 óra. Kétmilliárddal emelték az MBFB alaptőkéjét A vagyonpolitikai irányel­veknek megfelelően 2 milliárd forinttal megemelték a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank alaptőkéjét a bank múlt heti közgyűlésén - tájékoztatott kedden az MBFB illetékese. Az első magyar befektetési bank alaptőkéje így jelenleg 10,207 milliárd forint, amelyből 50,01 százalékkal az Állami Vagyonkezelő Részvénytársa­ság, 23,92 százalékkal az Ál­lami Vagyonügynökség, 26 százalékkal az Állami Fejlesz­tési Rt. és 0,07 százalékkal a Szerencsejáték Rt. részesedik. A közgyűlés módosította az alapszabályt és 4 évre új igazga­tóságot választott. Az igazgató­ság elnöke továbbra is Takácsy Gyula. A hat tag között helyet kapott az Állami Vagyonkezelő Rt. jogi személyi képviselője, akit hivatalosan csak a későb­biek során jelölnek ki. A fel­ügyelő bizottság új tagja lett Kittka András. Egy lehetőség Dél-Dunántúl önkormányzatai számára A Regionális Fejlesztési Intézetről Pécs, Kaposvár és Szekszárd önkormányzatai által megbízott bankbizottságtól kapta a Da- iwa-MKB Rt. azt a feladatot, hogy vizsgálja meg egy dél-du­nántúli fejlesztési pénzintézet létrehozásának lehetőségét. A cég több tanulmányt készí­tett. Az önkormányzatoknak 1992. telén benyújtott változata szerint a Regionális Fejlesztési Intézet üzleti tevékenységgel foglalkozik, tevékenységének központjában az önkormányza­tok állnak, földrajzi működését a régió határolja be. Tanácsadói és - később, a pénzügyi helyzet­től függően - finanszírozási, fi­nanszírozás-szervezési és pénz­ügyi garanciális tevékenységet végezne. A Daiwa-MKBT Rt. több le­hetséges modellt vizsgált és vá­lasztotta ki a regionális célok­nak leginkább megfelelőt, mely elsősorban az önkormnyzatok számára végezne szolgáltatáso­kat. Előnye a többihez képest, hogy a régió (városok) szü­löttje, ott tevékenykedik, irányí­tását az alapító okán a régió (vá­ros) látja el, tevékenysége fő célja és értelme az önkormány­zati gazdálkodás támogatása. Az RFI alapvetően három te­vékenység kiépítését kezdené meg. Közülük az első szerep fejlesztési ügynöki feladat lenne. A fejlesztési ügynöki szerepe magában foglalja a ré­gióról kialakítható üzleti infor­mációk publikálását az üzleti szféra számára, nagy hangsúl­lyal ideértve a külföldi befekte­tőket is. E tevékenység promó- ciós és befektetési bankári fel­adatokat egyaránt takar. Kifej­lesztett formában a fejlesztési ügynöki funkció miatt az RFI természets üzletfejlesztési köz­pontként működhet. Ilyen tí­pusú ügynökségek sok területen (pl: beruházások szervezése, tu­risztikai, stb.) működnek kül­földön és részben Magyaror­szágon. Az egységes regionális fej­lesztési (üzleti) terv több hasz­nos funkciót tölt be. így előse­gíti a régió fejlesztési lehetősé­geinek megismerését, az ön- kormányzatok, a hazai és kül­földi üzleti szféra számára, il­letve alapvetően javítja a külső finanszírozás és befektetés lehe­tőségeit. Az RFI második, közvetlen értelemben talán legnagyobb ki- teijedésű feladata az önkor­mányzatok gazdálkodásának támogatása. Ennek részeként az intézet közreműködik az ön- kormányzati vagyon, illetve portfoliók üzletszerű értékelé­sében, felkérésre kezeli a port­foliókat, az azokban foglalt elemek eladására, cseréjére, ér­tékesítésére javaslatot tesz, szakmai értelemben előkészíti az önkormányzatok finanszíro­zását, akár hitelfelvételről, akár kötvénykibocsátásról van szó, a későbbiekben a pénzfeleslegek befektetésére is javaslatot dol­gozhat ki. Az RFI harmadik szerepe az önkormányzati tulajdonban lévő közszolgálati vállalatok hi­tel- és tőkepiaci képviselete lenne. Ezzel az RFI némikép­pen betölthetné a korábbi ta­nácsi beruházási vállalatok megszűnte miatti szolgáltatási űrt. Az eredeti javaslatban a szer­vezők fejlesztési pénzintézet létrehozását indokolták. Az esetleges külső partnerekkel és finanszírozókkal való megbe­szélések alapján ugyanis fej­lesztési célú társaság létreho­zása a célszerű. Ezt támasztja alá egyebek mellett, hogy a már működő társaságban szíveseb­ben fektetnek be a külső finan­szírozók, ahhoz könnyebben csatlakoznak, továbbá elkerül­hető a bankfelügyeleti engedé­lyek időigényes procedúrája. Hasznos tevékenységet tehát az RFI pénzintézeti licenc nélkül is végezhet. A modell továbbfej­leszthető, igény és pénzügyi erő mellett tetszés szerint bővíthető. Az „alulról” való építkezés to­vábbi előnye, hogy a tulajdonos önkormányzatok pontosabban felmérhetik, milyen szolgáltatá­sokat vennének rendszeresen igénybe. A szervezeti felépítés két le­hetséges változata a fejlesztési intézet, azaz a pénzintézeti jo­gosítvány nélküli változat, amely esetében kisebb alaptőke és szervezet is elegendő, illetve a befektetési bank változat, amely a fejlesztési intézet ele­meit megmutatva kibővül a pénzintézeti jogosítványokból adódó elemekkel. Az alaptőke és szervezet ebben az esetben természetesen nagyobb. Szer­vezetileg indokolt mindkét struktúra kiépítése. Az intézet számos hasznos segítséget nyújthat alapítói, partnerei gazdasági életében. Közreműködhet többek között projektekkel kapcsolatos szol­gáltatásokban, a városi köt­vénykibocsátások szponzorálá­sában, egy jól működő informá­ciós bázis kialakításában. K. E. Egymillió palack pezsgő kerül az ünnepi asztalokra a Pécsi Pezsgő Kft. palackozójából. A néhány éve még gazdasági vál­sággal küzdő cégnek sikerült visszatérnie a keleti piacokra, így idén a FÁK országaiba már kétmillió üveget tudtak érté­kesíteni. Az év végéig folyamatosan, két műszakban készítik hatféle kiváló minőségű terméküket, köztük két fajta alko­holmentes pezsgőt is. Fotó: Szundi György Még jegyezhető befektetési jegyek Az év végéig nyitott a lehetőség az ilyen jellegű adóalap-csökkentésre Szövetkezeti átalakulás buktatókkal A szövetkezeti átmeneti tör­vény szerint 1993. január 1-jéig az 1441 mezőgazdasági terme­lőszövetkezet 88 százaléka át­alakult, túlnyomó többségük továbbra is termelő típusú szö­vetkezet maradt. Az új, vagy módosított alapszabályt benyúj­tott egységeknek több mint a felét még nem jegyezték be a cégbíróságok, ami jelentősen hátráltatja az új szervezetek működését. A csőd- és a fel- számolási eljárások, valamint a jogutód nélküli megszűnés mi­att 168 szövetkezetben nem tud­ták teljesíteni az átmeneti tör­vény rendelkezéseit. Mindezt az az előteijesztés-tervezet tartal­mazza, melyet több tárca közö­sen készített a kormány részére a szövetkezetek átalakulásáról és a szövetkezeti törvény módo­sításának szükségességéről. A csoportos kiválás lehetősé­gével az aktív tagok 4-6 száza­léka, vagyis mintegy 10-18 ezer tag élt. A létrejött új jogi személyiségű szervezetek több­sége gazdasági társaság, kisebb része pedig értékesítési típusú szövetkezet lett. A csoportosan kiválók üzletrészeinek értéke megközelítően kétszerese az üz­letrészek egy tagra eső, 216 ezer forintos országos átlagának. így a vállalkozó típusú szerveze­tekbe a szövetkezeti vagyon 10-12 százaléka, 26-31 milliárd forint került. Egyénileg az aktív tagok 6-9 százaléka vált ki a szövetkezetekből, átlagosan 5 hektáros földdel és 400 ezer fo­rintos üzletrészértékkel, amivel a szövetkezeti vagyon 5-8 szá­zalékát, 13-21 milliárd forintot szereztek meg. A kiválások alacsony száma a törvényi szabályozásban meg­lévő jogértelmezési, elsősorban a kiválás határidejének megál­lapításával kapcsolatos problé­mákra utal. A tapasztalatok sze­rint a törvény végrehajtását ne­hezítette az átmeneti törvény többszöri módosítása és rendel­kezéseinek eltérő értelmezése. A szövetkezetek működését bizonytalanná teszi a kárpótlás elhúzódása és az aranykoroná­ban ki nem fejezett értékek el­vesztése. Jelentős feszültség van az aktív tagok és a külső üz­letrész-tulajdonosok között is. A problémák orvoslására már több intézkedés is született, ám az előterjesztést készítő tárcák szerint továbbra is szükség van a szövetkezeti törvény módosí­tására. A javasolt megoldások szerint a szétváláshoz például elegendő lenne a tagok 2/3-a he­lyett, a megjelentek 50 százalé­kának plusz egy tagnak a szava­zata is. A vagyon megosztásá­nál pedig az egj'-tag egy-szava- zat elve helyett a vagyonará- nyQS döntést alkalmazhatnák. Prágai bank magyar tulajdonban A prágai székhelyű Inter- banka pénzintézet a közel­múltban magyar tulajdonba került miután, a Magyar Hitel Bank Rt. pénzintézeti cso­portja és az Első Hazai Faktor­ház Rt. szakosított pénzintézet több mint 99 százalékos része­sedést szerzett a csehországi bankban. A vételt megelőző 100 millió cseh korona alaptő­két az új részvényesek 300 millió cseh koronára növelték. Megvásárlása után a Magyar Hitel Bank Rt. 10 %-os arány­ban, az MHB Invest Rt. 50 %-ban, a Talentum Rt. (az MHB brókercége) 18,33 %-os arányban, míg az első hazai Faktorház Rt. 21 %-ban vált a prágai bank részvényesévé. A vételárat üzleti titokként keze­lik, annyi azonban kiderült hogy az alaptőkeemelést is be­számítva nagyjából névértéken kelt el a bank. A múlt hét utolsó napjaiban az őszi jegyzési időszakú befek­tetési alapok többségénél befe­jeződött a jegyzés. Azok, akik befektetési jegy-vásárlással sze­retnék adóalapjukat csökken­teni, mégis szinte az év utolsó napjáig hozzájuthatnak ilyen ér­tékpapírhoz. A City alap jegyzése vidéken már a múlt héten lezárult, a City Brokémál és az Agrobank fiók­jaiban azonban december 22-ig még kaphatók a City-jegyek. Az eddig igényelt befektetési jegy-mennyiség meghaladta a minimumként megjelölt névér- tékösszeget. A Profit alap 23-án zár, a jegyzéseket az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank és az IBUSZ Bank fiókjai váiják. Annak ellenére, hogy több, mint száz helyen lehet jegyezni, az összesítés nem húzódik el, mert a számítógépes hálózat lehetővé teszi a jegyzések napra kész kö­vetését. így biztosan bejegyez­tethető lesz még az idén az alap, ami azért fontos, mert ebben az esetben vehető igénybe az idei évre az adókedvezmény. A le­tétbe nem helyezett befektetési jegyeket a december 27-re vár­ható bejegyzés és az év vége előtt kipostázzák a befektetők­nek. A Magyarország 2000 ingat­lanalapnál december 17-ről de­cember 23-ig tolták ki a jegyzés határát, a magánbefektetőket az OTP Broker fogadja. A Millennium-jegyek jegy­zése vidéken már lezárult, az Argenta Brókernél, a Co-Nexus Rt.-nél és a Lupis Brókerháznál azonban egészen 27-én déli 12 óráig hozzá lehet jutni e papí­rokhoz. A Millennium befekte­tési jegyekre ez ideig mintegy 600 millió forint értékű jegyzés érkezett. A befektetők számára kötelező volt letétbe helyezni a vásárolt befektetési jegyeket, így senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja át­venni a befektetési jegyet még idén, s ezért elveszti az ügylet­tel együtt járó, erre az évre vo­natkozó adókedvezményt. A háztáji gazdálkodók mindenfajta állattartással kapcsolatos kérdéssel is bízvást fordulhatnak a falugazdához. A szakember segít eligazodni a beszerzési, piaci útvesztőkben, értékesítési tanácsokat is ad. Fotó: Vincze Barbara Akinek minden mezőgazdasággal kapcsolatos dologhoz értenie kell Bemutatkozik Baranya egyetlen falugazdája Nem könnyű feladat a megye egyetlen falugazdájával, a Gör- csönyben élő Koós Zoltánnal egy időpontot megbeszélni. Szinte már csak az estéi szaba­dok. Akkor is házának ajtaját gyakran kocogtatják meg a fa­lubeliek, akik tanácsért jönnek és majdhogynem egymásnak adják a kilincset.- Édesapám is agronómus volt itt a faluban - mondja, ab­ban a rövid időben, amikor ép­pen senki nem érkezik. - Ka­posváron végeztem a főiskolát. Az Alsótengelici Kísérleti Ál­lami Gazdaságban voltam gya­kornok, ahol az akkori igazgató nagytudású és szigorú ember volt. Néhány hónap után már rám bízta az alsóhidvégi kerüle­tet a legféltettebb szarvasmarha állománnyal. A kerületvezető ott is szigorú volt, megköve­telte, hogy reggel fél négykor, akármivel is, de ott legyek. Fél év után már önálló kerületi ál­lattenyésztőként dolgoztam. Be­teg lettem, amikor felgyógyul­tam, hívtak Görcsönybe. Haza­jöttem, főállattenyésztő lettem a szövetkezetben, de növényter­mesztéssel is foglalkoztam. Nyolc évig dolgozott Gör- csönyben, majd innen előbb Bogádmindszentre, aztán/ Vajszlóra, Vejtibe vitte az útja. A tsz felszámolásáig Diósvisz- lón volt főállattenyésztő és ter­melésirányító egy személyben.- A személyi volt polgármes­ter, Dani Béla általános iskolai osztálytársam volt Baksán és ő kérdezte meg egyszer, hogy lennék-e náluk agronómus, mert az önkormányzatnak van saját földje, amit meg kellene művelni és nincs, aki foglalkoz­zon vele - folytatja Koós Zol­tán. - Elvállaltam. 1992. máju­sában lettem falugazdász, akkor nem tudtam, hogy mibe vágok bele. Most már nemcsak a ve­tőmagot, a növényvédőszert kell beszereznem, hanem fog­lalkozom állatértékesítéssel, jár- latlevelet készítek, és a külön­böző cégekkel tartom a kapcso­latot. Október elején nagy munka szakadt a nyakamba, mert az egész terület - Újpetre, Személy és Kozármisleny - föld részaránytulajdon-rendezé- sét én csináltam. Baranyában én vagyok egyedül majdnem kész, mert még találtam olyan részt, amiért nem jelentkeztek a tulaj­donosok. Persze itt sem ment minden annyira simán. Végül is mindenki majdnem ott kapta meg a földjét, ahol szerette volna. Már bérbe is adták a szö­vetkezetnek, magángazdákból alakult társaságoknak, de van, aki maga műveli meg, vagy például a vókányi Szolgáltató Szövetkezettel művelteti meg. Amit nem művelnek meg, az egy év múlva az önkormány­zatra száll vissza.- A paraszti munkát a déd- szüleimnél tanultam, akiknek nagy gazdaságuk volt. Nagy hasznát veszem annak, hogy ismerem a nagy- és kisgazdaság működését, nem tudnak át­vágni. Egy falugazdának, min­denhez kell értenie, ami a me­zőgazdasággal kapcsolatos a földszerkezettől az értékesíté­sen át a jogi kérdésekig. Na­gyon összetett dolog, aki ezek­hez nem ért, ne is vállalja. Azonban nem elég a szakmai tudás, a gyakorlat is kell hozzá. Szeretem ezt csinálni, mert sokkal jobb segíteni, mint segít­séget kérni. Siklósbodonyban, ahol a szü­lei után kárpótlási földje van a falu polgármesterével együtt megalakították a gazdakört, aminek az elnökévé választot­ták. Szalaki K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom