Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-14 / 341. szám
1993. december 14., kedd Közélet üj Dunántúli napló 7 Bakerjavaslat James Baker volt amerikai külügyminiszter úgy véli: a teljes NATO-tagság kelet- és közép-európai országoknak történő felajánlását a reformok és az átalakulás ösztönzésére és megszilárdítására kellene felhasználni. A The Washington Times-ban azt írta, hogy a csatlakozást ugyanúgy szigorú feltételekhez köthetnék, mint az IMF- vagy a világbanki hitelek esetében. A feltételek közé sorolta a felelősségteljes bel- és külpolitikai magatartást, a helsinki elvek maradéktalan betartását - így a kisebbségi jogok és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartását -, a piac- gazdaság kiépítését, a biztonsági és fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések támogatását. „Csehország, Lengyelország és Magyarország közel van ahhoz az állapothoz, hogy eleget tegyenek ezeknek a kirtériumok- nak”. Átadták a Rábafüzest elkerülő szakaszt Átadták a forgalomnak a magyar-osztrák határon lévő Rábafüzes községet elkerülő utat. A Phare-program segítségével megvalósult 230 millió forintos beruházást az 500 lelkes vasi községen átvezető 8-as nemzetközi főútvonal rtagy forgalma, továbbá a második legnagyobb nyugati kapuhoz vezető út korszerűsítése tette szükségessé. A fejlesztéssel egyidőben négysávosra bővítették a határátkelő előtti útszakaszt, s ösz- szesen 9,5 kilométer hosszban útszélesítést is végeztek. Az útépítés ugyan megvalósult, de a felső aszfaltréteget csak tavasszal rakják le. Kiev sötétben Néhány napja este kilenc óra után sötétbe burkolózik a hetek óta vacogó, 2,5 milliós ukrán főváros nagy része, a hatóságok ugyanis úgy döntöttek, hogy a közvilágítás kikapcsolásával enyhítenek a rendkívüli energiaválságon. Kiev egyébként sem dicsekedhet túl sok fénnyel: a szűk városmag kivételével szinte mindenütt eddig is csak pislákoltak a lámpák, a lakótelepeken pedig már évek óta sajátos sport lett a vadászat a folyosói villanykörtékre. A hivatalokban délután négy órakor minden villanyt kötelező lekapcsolni. A felsőoktatási intézményekben már hétfőtől megkezdődik a téli vizsgaidőszak, az iskolákban meghosszabbítják a karácsonytól kezdődő szünetet. Ötmilliárdos büntetlenség A családi ingatlanok eladásából az utolsó fillérig visszafizette az általa zsebrevágott kenőpénzeket Alfredo Vito olasz parlamenti képviselő. A nápolyi illetőségű, kereszténydemokrata politikus, akit különféle bűncselekményekkel vádoltak a korrupciótól a hivatali befolyással való visszaélésen és a pártfinanszírozási törvény megsértésén át a választási csalásig, 5 milliárd 50 millió lírát fizetett büntetlenségéért: a bírósággal kötött különalku értelmében a politikusnak nem kell letöltenie 2 évi börtönbüntetést. A pénz oroszlánrésze, 4 milliárd líra Nápoly városát gazdagítja: Antonio Bassolino, az újonnan megválasztott baloldali polgármester a gyermekek támogatására akaija fordítani a terven felül jött pénzt. Az 1994. évi költségvetés margójára A több is kevés Antal József miniszterelnök halálhírére a parlament előtti Kossuth Lajos téren a budapestiek gyertyagyújtással emlékeztek az elhunyt miniszterelnökre december 12-én késő este. 12 kérdés, 12 felelet Alkotmányos helyzet a miniszterelnök halála után 1. Az Alkotmány előírása értelmében dr. Antall József halálával megszűnt a kormány megbízatása. Miért? A Magyar Köztársaság alaptörvénye - a nyugati típusú kancellári demokráciákhoz hasonlóan - a kormány működését a miniszterelnök személyéhez köti, ő jelöli ki azokat a politikusokat, akikkel együtt kíván dolgozni. A minisztereket az államfő nevezi ki.A kormány tagjainak névsora nem kerül a honatyák elé, mert az Országgyűlés kizárólag a kormányfő személyéről dönt. 2. Göncz Árpád köztársasági elnök tárgyalásokat kezdett a parlamenti pártok frakció vezetőivel. Milyen kérdések kerülhetnek szóba a megbeszéléseken? Az Alkotmány értelmében a kormány megbízatásának megszűnése után a köztársasági elnöknek kell javaslatot tennie az új miniszterelnök személyére. Hogy e javaslat megszületését milyen tárgyalások előzik meg, azt az Alkotmány nem szabályozza. A tárgyalások azonban nem politikai, hanem személyi kérdésekről folynak. 3. Kötelező-e az államfőnek figyelembe vennie a kormányzó párt személyi javaslatát? A mienkhez hasonló parlamentáris demokrácia keretei között nyilvánvalóan a legtöbb mandátummal rendelkező párt, pártkoalíció tehet javaslatot a köztársasági elnöknek az új miniszterelnök személyére. A köz- társasági elnököt azonban nem köti semmilyen ajánlás, belátása szerint veheti figyelembe a kapott javaslatokat. 4. Kell-e egyeztetniük a koalíciós pártoknak egymás között a személyi javaslatot? Tulajdonképpen a kormány megbízatásának lejártával, megszűnik a kormánykoalíció is. A köztársaság elnöknek - megint csak a szokásjog alapján - célszerű figyelembe vennie, hogy melyik párt rendelkezik az adott időben a legtöbb mandátummal. A magyar parlamentben jelenleg is az MDF-frakció a legnagyobb, jogilag tehát nem kifogásolható, ha saját tagjai közül tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. Ugyanígy nem kifogásolható az sem, ha az MDF eddigi partnereivel kezd tárgyalásokat. Ha az érintett pártok továbbra is koalíciós partnernek tekintik magukat, és együttesen jelölnek miniszter- elnököt, akkor valójában a koalíció újra létrejön.Valószínűsít- hető, hogy csak olyan személyi javaslat kerül a parlament elé, amely várhatóan megkapja a többség támogatását. 5. A köztársasági elnök csak egyetlen jelöltre tehet javaslatot? Természetesen nem. A rendelkezésére álló 40 nap alatt újabb és újabb javaslatokat tehet, mindaddig, amíg a parlament valamelyik jelöltet el nem fogadja. Ha ez az idő kevésnek bizonyul a kormányalakításra, folytathatja a tárgyalásokat, vagy feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki. 6. Mikortól számít az új kormány megalakítására vonatkozó 40 napos határidő? Attól a naptól, amikor a köz- társasági elnök az első javaslatot megteszi a miniszterelnök személyére. A tárgyalások idején az ügyvezető kormány változatlanul hivatalban marad. 7. Országgyűlési képviselőnek kell-e lennie az új miniszterelnöknek? Nem. Bárki lehet miniszter- elnök, akit a köztársasági elnök javasol és akinek személyét az Országgyűlés elfogadja. 8. Az új kormányfő teljes egészében élvezi-e ugyanazt az alkotmányos védettséget, mint elődje? Természetesen a megválasztandó miniszterelnököt ugyanazok a jogok illetik meg, mint elődjét. Nemcsak a kormányfő, hanem maga a kormány is ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a korábbi. 9. Kell-e az új miniszterelnöknek új kormányprogramot benyújtania? Természetesen szükség van kormányprogramra, de a törvény nem zárja ki, hogy az azonos legyen a régivel. Érvényességét a parlamentnek kell szentesítenie. Ha képviselők az új - vagy a régi - programot nem fogadják el, az új kormánynak újabb és újabb programokat kell készítenie, egészen addig, amíg valamelyiket el tudja fogadtatni. 10. Azonos lehet-e a régi és az új kormány összetétele? Igen, ez előfordulhat. 11. Változatlan személyi ösz- szetétel mellett újra esküt kell-e tenniük a régi-új kormány tagjainak? A miniszterek esküje a kormány mandátumának lejártával érvényét veszíti, tehát az új kabinet tagjainak abban az esetben is esküt kell tenniük, ha azt az előbbi kormány nevében már le is tették. 12. Mit jelent az ügyvezető kormány korlátozott rendelet alkotási jogköre? Nem hozhat rendeletet olyan mellékesnek tűnő kérdésekben sem. Az ügyvezető kormány csak halaszthatatlan, az ország biztonságát érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben határozhat. Ez a költségvetés nem az a költségvetés, amelyet a mező- gazdasági termelők szerettek volna.Érdekvédelmi szervezetük, a MOSZ szerint ésszerű átcsoportosítással lehetett volna egy s másra forrást találni, a meglévő kereteket növelni. Mint ismeretes a nemzetgazdaság ez évi exportja jelentősen csökkent, a legnagyobb mértékben, 1 milliárd dollárral, az élelmiszergazdaság kivitele esett vissza. A megelőző két évben egyaránt kétmilliárd dolláros pozitív külkereskedelmi mérleget mutatott fel az élelmiszergazdaság. A szövetség megítélése szerint az idén a kivitel visszesésén túl a növekvő élelmiszerimport is közrejátszott a külkereskedelmi egyenleg romlásában. Ezt az importot a költségvetés, a pénzügyi tárca rendszeresen "alultervezi". A valós szükségleteket fedező importtal és a külföldi termékek behozatalának némi szigorításával az ország költségvetését mintegy 7 milliárd forinttal lehetne tehermentesíteni. Az élelmiszergazdaságból származó költségvetési bevételek zömét az élelmiszerek és az élvezeti cikkek után fizetendő fogyasztási adó, illetve áfa-bevételek adják. Nem kell jóstehetség annak a megállapításához, hogy ha jövőre tovább csökken a belföldi fogyasztás, akkor a bevételi oldalon ismét A német szövetségi bűnügyi hivatal most kiadott jelentése szerint az ország polgárainak legalább évi 60 milliárd márka kárt okoznak azok a pénzügyi tanácsadók, akik ügyfeleiket „naponta ezerszámra teszik tönkre, méghozzá büntetlenül”. A hivatal felhívja a törvényhozók figyelmét arra, hogy a jövőben nem kellene-e paragrafusokkal lehetővé tenni az ilyen tanácsadók megbüntetését? És mi legyen azokkal, akik nem önös érdekből, nyereségvágyból viszik jégre a gyanútlan embereket, hanem tudatlanságból? A jogászok erre is tudnak megoldást a honatyák számára: kössék diplomával igazolható képzettséghez a pénzügyi tanácsadók tevékenységét. A tudatlanságnál persze sokkal gyakoribb motívum a tudatos félrevezetés, komoly jutalék vagy akár baksis ellenében. A leggyakoribb modell, hogy nagy és gyors profit ígéretével csalnak ki pénzt. Ez történt az Ambros S.Ä. nevű álcég esetében: 50 ezer kis befektetőtől fejtek le mintegy 600 millió márkát. A német történelem egyik legnagyobb csalásának néhány főszereplője ugyan rács mögé kerül, de a tanácsadók, akik a "elszámolta" magát a pénzügyi tárca, mintegy lo milliárd forinttal kevesebbre számíthat, mint amennyi a tervekben szerepel. A Reorganizációs Alap forrását sem tartják elégségesnek. A szövetség szerint indokolt lett volna azt legalább 2,5 milliárd forinttal bővíteni. Hasonlóképpen a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot is, hiszen a termelők jelentős része ma ki van zárva a támogatásból. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az évi 150 milliónál magasabb árbevételt elérő gazdálkodók nem részesedhetnek ebből a forrásból. A mezőgazdaság általános válsága közepette az ilyen megkülönböztetésnek nincs helye, véli a MOSZ. A gazdák a jelenleginél lényegesen magasabb és szélesebb kört érintő vetési és termelési támogatást tartanának indokoltnak. úgy vélik,hogy a kedvezőtlen adottságú földterületeken ne csak az elmaradott térségekhez tartozó gazdálkodók jussanak nagyobb mértékű támogatáshoz, hanem mindenki más is, aki ilyen adottságok közepette földet művel. Mindezt figyelembe véve javasolták, hogy az agrár termelési támogatásokat 11 milliárd forinttal emelje a kormányzat. Indokoltnak tartanák továbbá egy 5 milliárd forintos katasztrófa alapnak a létrehozását is. (újvári) kulisszák mögött főszerepet játszottak, jogi szankciók híján a markukba nevetnek és ami még nagyobb baj, folytathatják „áldásos” tevékenységüket. Természetesen ehhez mindenekelőtt „veréb”, azaz balek kell, de az mindig akad. Néhány nagy és patinás intézmény, legutóbb például több német bank ezért népszerű kiadványokban igyekszik felhívni az érdekeltek figyelmét arra: ne bízzanak az ismeretlen, gyakran külföldi székhelyű cégekben, amelyek képviselői mesés kamatot ígérnek a pénzükre. Vigyázzanak a sokszor a világ másik végén, „egzotikus szépségű helyeken” fenemód olcsón ajánlott (nem ritkán állítólagos) ingatlanokkal és inkább tízszer nézzenek utána valaminek, mint egyszer sem. Nem véletlen, hogy naponta rengetegen keresik fel személyesen, telefonon vagy faxon azt a hivatalt, amely igyekszik nyomába eredni az elveszett 60 milliárdnak. Például azzal, hogy néhány napja az iroda pultjain megjelent a komolytalan befektetési ajánlatok és homályos hátterű cégek listája. Magyarhonban is elkelne egy ilyen. Rossz tanácsért büntetés ? Bevált-e a teljesítmény-finanszírozás a kórházakban? A vésztartalékok is elfogytak A bázisszemléleten alapuló és azonos körülményeket feltételező támogatás helyett az év közepétől a teljesítményükkel arányosan kapják a kórházak a betegek gyógyítása után járó pénzt. Az új elszámolási rendszer tapasztalatairól kérdeztük dr. Mikola Istvánt, a Magyar Kórházszövetség elnökét, aki a budapesti Szent László Kórház igazgatójaként a gyakorlatban is látja az átállással kapcsolatos gondokat.-Míg a bevezetés első hónapjában, júliusban 16, addig a második elszámolásnál, augusztusban már „csak” 9 kórház szorult utólagos pénzügyi segítségre. A fekvőbeteg intézmények között kettő olyan van, amelyeknél a gondokat várhatóan nem sikerül megoldani sem előleggel, sem hitellel. Az egyik alapítványi, a másik központi kórház.- Sarkítva a kérdést, jónak vagy rossznak tartja a teljesítményfinanszírozás új rendjét?- Röviden: az a jó, hogy van. És mi a rossz? Azt hiszem, hogy a finanszírozás jelenlegi technikája. Különböző korú betegeken végzett, különböző műtéteket nagyon nehéz csupán elméleti számítások alapján kidolgozott pontokban, illetve forintban összemérni. Az egészségbiztosítási pénztár szakemberei megígérték, hogy rövid időn belül feloldják a legélesebb ellentmondásokat. Az egész rendszer áttekintésére várhatóan tavasz- szal kerül sor. Sokkal nagyobb probléma a számítógépek hiánya. A Világbanktól felvett hitelből talán jut ezekre is pénz, de két-három évre legalább szükség lesz ahhoz, hogy az összes kórházat el tudják látni a megfelelő számítógépekkel.- Elkészült már az ezzel kapcsolatos ütemezés?- Igen. Először a siófoki és a zalaegerszegi, majd a budapesti Erzsébet, a Szent László Kórház, illetve az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet kap számítógépeket. Jövőre újabb 20, majd azt követően a többi fekvőbeteg intézet is hozzájut e korszerű technikához.- Évente hány beteget gyógyítanak a kórházakban?- 2,5 milliót. Ehhez képest még mindig vannak fölösleges ágyak, hiszen a kórházak többségében jelenleg is 60-70 százalékos ágykihasználtság. Pedig már 10 ezerrel csökkent az ágyak száma, elsősorban a gyermek, a fertőző, a tüdőbeteg és a sebészeti osztályokon gyógyítanak kevesebb beteget. Az, hogy erre a csökkentésre sor kerülhetett, az egészségügyi ellátás színvonalát is dicséri. A jól megszervezett gyermekorvosi hálózat, a fertőző betegségek többségének visszaszorítása és a műtéti technika fejlődése eredményezte, hogy a korábbinál kevesebb ágy is elegendő.- A teljesítményfinansziro- zási rendszer miként veszi figyelembe a közalkalmazottak 1994. január 1-jétől érvényes új bértáblázatát?- Sehogy. A törvényben megfogalmazottak és a pont- rendszer nem egyeztethető ösz- sze. Ha az igazgató ragaszkodik - és kénytelen ezt tenni - a bértáblázatban foglaltakhoz, akkor nem tud differenciálni. Egyszerre végzett, azonos számú szakvizsgával rendelkező osztályvezető orvosoknak azonos lesz az alapfizetése. A laboratórium irányítója ugyanannyi pénzt kap, mint a szülész-nőgyógyász. Vagyis megszűnik az a hálapénzt hallgatólagosan beszámító differenciálás, miszerint most a laborvezető főorvos fizetése a magasabb, a nőgyógyászé pedig alacsonyabb, mert ő úgyis kap „borítékot” a betegektől.- Pedig a teljesítmény finanszírozás egyik célja éppen az, hogy a betegnek, aki egyszer már befizette a járulékot, ne kelljen ismét „hálásnak lennie” az orvosnakis ...- A paraszolvenciát, ha a gazdasági helyzet miatt csökken is, nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. De fogalmunk sincs arról sem, hogy például miből fizetjük ki 13. havi járandóságot. Az idén is jónéhány kórház hitelt kért és kapott erre a célra a társadalombiztosítástól, aztán az év közepéig nyögte a tartozást. Gyakorlatilag már a vésztartalékok is elfogytak a kórházakban. sz. m.
