Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-21 / 318. szám

A reaktorokban használt fűtőelemeket hosszabb ideig kell tárolni Ami az atomtemetőkért csurran-cseppen Százmilliókra számíthatnak az építmények közelében lévő önkormányzatok A Paksi Atomerőműben ke­letkezett kis, közepes és nagy aktivitású rádioaktív hulladé­kok elhelyezése egyre égetőbb gond. Ezért az idén 325 millió forintos tárcaközi célprojektet hoztak létre, az országban fel­térképezni az alkalmas területe­ket. De milyen térségek jöhet­nek szóba? Milyen települések, miért és mennyiért vállalják, hogy közelükben ilyen kutatá­sokat folytassanak? A programot jócskán meg­előző kezdeti geológiai vizsgá­latok 2 egymáshoz közel eső dél-dunántúli területet találtak alkalmasnak a kis és közepes aktivitású rádioaktív hulladé­kok elhelyezésére. A Mórágyi rögöt és a Szekszárdi dombsá­got. Itt 20 település önkor­mányzatától kértek nyilatkoza­tot (a helységek lakóinak meg- szavaztatása után), hozzájárul­nak-e a környékükön folyó ku­tatásokhoz. Végül is Fazekas- boda, Erdősmecske, Mőcsény, Mórágy, Bátaapáti és Grábóc, majd önkéntes jelentkezőként Udvari vállalta, hogy 4-400 ezer forintért rendszeres közvé­leménykutatást és tájékoztatást tart saját portáján. 1993-ban le­jár ez a szerződés, s az új egyez­ségekben meghatározott összeg még nem ismert, de ezek az okmányok már az előzetes kuta­tások megkezdését is tartal­mazni fogják. Igazi kompenzá­cióról csak akkor lesz szó, ha végleg eldől a helyszín, s ez csak az országos kutatási prog­ram befejezése után esedékes, melynek lezárása majd elem­zése jövő év első negyedévében várható. Persze, továbbra is bármely résztvevő bármikor meggon­dolhatja magát, visszaléphet. Egyáltalán milyen problémák­kal kell számolniuk a jelentke­zőknek? Elsősorban jókora pszichikai teherrel. A szakenl- berek ugyanis garantálják, a tá­roló működése élőszervezetek semmiféle károsodását nem okozhatja. Ennek ellenére való­színű, hogy a térségben csök­kenni fognak az ingatlanárak, s nehezebb lesz értékesíteni pél­dául a primőröket, az idegen- forgalom pedig valamelyest visszaesik. Más a helyzet az átmeneti tá­rolóval - az atomerőműben kié­gett fűtőelem kötegeket min­denképp hosszabb ideig tárolni kell, s a működő létesítmény a PART területén már csupán egy évi felhasznált mennyiséget tud fogadni. Itt ugyanis már elké­szültek az új tároló tervei - a GEC-Alstom angol-francia cé­gek készítették el a műszaki tervet. Az objektumot az erőmű területére, a Déli bejáró mellé tervezik, s a modulrendszerű építmény első ütemének beru­házási összege 3-3,5 milliárd forint, melyet az MVM Rt. fi­nanszíroz. Mivel itt már konkrét léte­sítményről van szó, valóban kompenzációról kell beszélni, amikor az érintett községek, falvak, városok igényét kie­gyenlítik. Az elképzelések sze­rint a beruházás 10 százalékát osztják föl (300 millió forintot) a környező 13 település önkor­mányzatai között. Egyelőre folynak a tárgyalások az ará­nyokról, Paks részesedése lesz mindenképp a legnagyobb. Az Rt. javaslata 6 százalék körüli, a város önkormányzata majd no­vember 23-ai közgyűlésén ala­kítja ki álláspontját. Mészáros B. Endre Kamionparkoló Kelevíznél A különleges oldatból nagyméretű, gyönyörű sókristályok képezhetők A szobába varázsolt sós gyógyklíma Hőgyész lesz a csodaterápia szanatórumi és alapanyag-központja Páli József nem köntörfalaz:- Azt mondom, aki vállalko­zásba kezd Somogy megyében, legjobb, ha elfogadja a tanácsot: „ . . .hagyj fel minden remény­nyel!” A 43 éves volt kamionsofőr külföldi és hazai tapasztalatait egybevetve határozott egy ka- mionos pihenő megépítéséről. Mesztegnyő és Kelevíz között már áll a főépület - presszó, ét­terem, panzió lesz benne -, ta­vasszal kezdi a benzinkút, a ko­csimosó és a szerviz építését, il­letve egy külön pihenőt a kami­onsofőröknek. 26 millió forint saját erővel kezdte, a főépületbe eddig 64 milliót fektetett.- Méghogy vállalkozásbarát gazdaságpolitika! - háborog. ­A 80-as évek végén kiadott Pécs-térkép - Dobi Ferenc, a városi főépítészet főelőadója szerint - egyenesen szándéko­san torzított volt. Az ezt követő, 1991. májusában lezárt karton 90 százalékban a régi utcaneve­ket jelzi. A következő Pécs-tér- képet egy budapesti kft. adta ki, pécsi vállalkozók támogatásá­val. „Koppintották” - minősíti Dobi Ferenc -, a Kartográfia anyagát használták fel, jogdíjat az anyagért nem fizettek.- Úgy tudom, hogy a Kartog­ráfiai Vállalat emiatt beperelte a kft-t - hallottuk az önkormány­zat főelőadójától. Nem sokat kellett várni az újabb Pécs-térképre: a ham­burgi Falk-cég kiadásában je­lent meg. Hiányossága: nem tel­jes, Pécsnek csak a legfrekven­táltabb területei szerepelnek a kartonon. Papolnak a minőségi turizmus­ról, ha valamit csinálni akarsz érte, finoman szólva magadra hagynak. Összesen 8 millió fo­rint kölcsönt kaptam ... A panzióban öt szoba fogad majd vendégeket, 180-an fémek el a presszóban és az étterem­ben, ugyanennyien a tavasszal kialakítandó kerthelyiségben. A 8000 négyzetméteres parkoló­ban 50 személygépkocsi, 8 pót­kocsis, illetve 5-6 szólókamion fér el, a 4-5 busz mellett.- Nagy üzlet lesz, ha megin­dul! - véli a mesztegnyői Páli úr. - A falusi turizmusnak jö­vője van. Erre tekintettel is most vettem egy Scania-moto- ros Ikarusz-buszt. A németek ezt a környéket biztosan meg akarják majd nézni! M. A.-Éppen ezért vetődött fel a pécsi önkormányzatnál és a Kartográfiai Vállalatnál is egy újabb térkép kiadásának szük­ségessége. A ’91 májusában megjelent elfogyott, a kft-féle sem kapható már.- Ez utóbbit - a jogi hibára tekintettel - nem vonták vissza?-Ez reklámcélokat szolgált, bár arról is hallottam, hogy né­hol pénzt kértek érte ... Az új térképen a Kartográfia reklámfelületeket hagy, hogy a jelentkező szponzorok közre­működése révén minél olcsóbb legyen az önköltség. Rajta lesz Pécs egész területe, nagyítva a belváros, az új utcanevek mö­gött zárójelben a régiek, a helyi buszjáratok vonaljegyzéke, rö­vid Pécs-ismertető. A megjele­nést az idegenforgalmi szezon kezdetére ígérik. Mészáros A, A feltalálók életpályájuk gazdagságával és furcsaságai­val rendszerint meghökkentik az emberiséget. Az utóbbi he­tekben a hazai közvéleményt foglalkoztató és a légúti megbe­tegedésekben szenvedők üdvé­nek ígérkező Somadrin Klíma­oldat és Therápia feltalálójának a sorsa is erre példa. A Budapesten élő 63 éves Somogyi István festőművész 103 kiállításon szerepelt már képeivel - például New York­ban Picasso, Salvador Dali, Ko­koschka, Chagall, Henry Moor alkotásaival közös tárlaton - , ugyanakkor kutatásai kedvérért az ecsetet sutba dobva feltaláló­ként is kimagasló eredményeket értei. A nevezetes sóoldatot - amely iránt külföldről is és be­fektetési szándékkal is nagy az érdeklődés - a falak salétromo­sodása elleni hatóanyag kuta­tása közben fedezte fel. A tipi­kusan természetgyógyász ké­szítmény immár 500-nál is több idült légúti megbetegedésben szenvedő embernél bizonyult orvosilag igazoltan gyógyító ha­tásúnak. Ennek hivatalos elis­merésére most folyik az engedé­lyezési eljárás és vizsgálat. A Somadrin olyan telített elektrolit oldat, amely szobá­ban, egyéb helyiségben széles szájú edénybe öntve azonnal párologni kezd, s mintegy 90 százalékos relatív páratartalmat alakít ki, lekötve a levegőben lévő szennyező anyagokat. Eb­ben a sóstengeri vagy gyógyté- nyezős barlangéhoz hasonló klímában fokozódik a légutak öntisztító tevékenysége, növek­szik a szervezet ellenálló képes­sége. A só viszont csak a páro­logtató edényen csapódik ki gyönyörű kristályréteget ké­pezve. A hatás azonban csak akkor következik be, ha a helyi­ségben egyenletesen elosztva a légtérhez szükséges mennyisé­get használnak az oldatból: lég­köbméterenként 0,7 liter kell, s az öt-hat hónapig elég is. Eddig kisipari módszerekkel állították elő az oldatot, amely külsőleges kezelésként hatásos­nak bizonyult ízületi és rheumás megbetegedésekre is. A közel­jövőben viszont a Tolna megyei Hőgyészen létesül egy közepes méretű üzem az ottani gyógy­vízzé nyilvánítás előtt álló hő­forrásra alapozva. Ugyanitt a csicsói kastélyban légzőszervi betegek és mozgáskorlátozottak szanatóriumi utókezelő- és re­habilitációs központját tervezi létrehozni a feltaláló, az őt tá­mogató 16 tagú orvosi csoport és az önkormányzat. Dunai I. Regionális Luca széke Kaposvárra várva Közeledve december havá­hoz, stílszerűen mondhatjuk a két éve témaként szereplő Dél­dunántúli Regionális Fejlesztési Intézet létrehozásáról, hogy úgy készül, mint a Luca széke. Am ennek a feltételei is legalább olyan szorosak, mint a boszor­kányt láttató ülőalkalmatosságé. A pécsi önkormányzati bank alapításának ötlete tágult elő­ször dél-dunántúli horizontúvá Kaposvár és Szekszárd bevoná­sával, majd a lehetőségek fel­mérése után szűkült pénzinté­zetből annak csíráját magában rejtő, részvénytársasági formájú fejlesztési intézet koncepció­jává. Az intézet első szerepe fej­lesztési ügynöki feladat, a má­sodik pedig az önkormányzatok gazdálkodásának támogatása. Pécs Önkormányzata már ta­vasszal kinyilvánította csatla­kozását, elfogadta az alapító ok­iratot és 200 millió forintnyi részt vállalt az alaptőkében. Szekszárd szeptember 30-án döntött hasonlóképpen 30 mil­lió forint alapító tőkét jegyezve. A két város most Kaposvárra figyel, ahol a közgyűlés no­vember 23-án tárgyalja a témát. A csatlakozás és az alapító ok­irat elfogadásán túl 60 millió fo­rint alapító tőkéről szól az elő­terjesztés, amit közgyűlés a gazdasági és vállalkozási bi­zottsága támogat, a pénzügyi és közgazdasági viszont nem tu­dott dűlőre jutni vele. Egy esetleges elutasítás ugyan nem hiúsítja meg a rész­vénytársaság létrehozását, a po­zitív döntés viszont elősegítheti, hogy még idén megvalósuljon és nagyobb tőkével. Ez pedig nemcsak más, csatlakozni szán­dékozó önkormányzatok, de egyéb remélt tőke számára is vonzerő lehet. D. I. Új Pécs-térkép várható Perel a Kartográfiai Vállalat? Könnyed kis magazinok helyett friss hírek Ötéves a Szekszárdi Városi Televízió Fennállásának öt éves év­fordulóján nem kisebb elisme­rés adott okot az ünneplésre, mint hogy az önkormányzat megrendelésére nemrégiben készített közvéleménykutatá­son a polgárok kétharmada val­lotta a város ügyeiben elsődle­ges forrásnak a Szekszárdi Vá­rosi Televíziót. November 15-étől már min­den este sugároz a stúdió, ám öt évvel ezelőtt mindössze heti 15 perces híradóval, kölcsön­zött berendezésekkel kezdte működését. Az önkormányza­tok megalakítását követően már felgyorsulhatott a fejlődés a „mértéktartó” tanácsi idő­szakhoz képest. Az 1991 áprilisában önálló­ságot szerzett stáb tavaly már hetente két alkalommal, egy hírműsorral és egy populári- sabb közszolgálati programmal jelentkezett. Mára megfelelő színvonalú, saját technikai hátteret tudhat magáénak a 10 állandó és 25-30 külsős munkatárs alkotta szerkesztőség. Adásaikban továbbra is he­lyet kapnak a telefonos fóru­mok, stúdióbeszélgetések, szo­ciális megközelítésű riportfil­mek mellett a Pop-Tv és a Sztár-Tv fogadott műsorai, va­lamint a közszolgálati- és hírb­lokkokat ötvöző víkend előtti összeállítások. A városi és kistelepülési te­levíziós társaságok sorában út­törő-vállalkozásnak tetszik, hogy a több mint tízezer lakás­ban nézhető stúdió tevékeny­ségében fokozatosan a napi hír kap hangsúlyos szerepet, a po- pulárisabb, de kevésbé aktuális magazin-műsorokkal szemben.- Mára felkészültünk a pro­filtisztításra. A hírműsorokra való áttérést elsősorban szak­mai kihívás motiválta - mondja Kispál István főszerkesztő. - Készíthetnénk továbbra is kel­lemes kis magazinokat, de a hír akkor hír, amikor még hír, ezért a jövőben elsősorban a frissességre törekszünk. A stúdió nemrégiben megpá­lyázott egy frekvenciát. Amennyiben megnyeri, ki­lenc, 11 kilométeres körzet­ben sugározhat majd a jövő­ben. A szerkesztőség rendelke­zik egy Sony technikára ala­pozott, saját generál kivitele­zésű közvetítő kocsival, ame­lyet rövidesen önálló ministú­dióként szeretnének munkába vonni. A beruházás mintegy 6-700 ezer forint nagyság- rendű, Ám mindez csak egy, a következő fél évtizedre szóló tervek közül.- Csendesen ünnepeltünk. Önámítás, önünneplés helyett inkább a szakmai tervekre koncentrálunk - teszi hozzá a főszerkesztő. - Úgy gondo­lom, szerkesztőségünk most jutott el a „pubertás-korig". Már tudjuk, hogy milyennek kell lennünk, milyenné kell válnunk a jövőben, de vannak még gyerekbetegségeink. Tröszt É. 4 A technikai háttér is megfelelő színvonalú 1993. NOVEMBER 21., VASÁRNAP Új VDN 3 l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom