Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-13 / 310. szám
6 aj Dunántúli napló Közélet 1993. november 13., szombat Interjú II. János Pál pápával napjaink égető politikai kérdéseiről Milyen Európa felé haladunk? Kell-e a költészet? Egy fajta válaszról tudok: Igen, de minek? „Piacgazdasággá” vált a könyvkiadás. Kikerült az utcára, egymás mellett árulják az inget, harisnyát, sálakat, divatholmit és színes könyveket. Az a műfaj a legkelendőbb, amely eddig tilos volt, az USA-ból importált krimi és pornó. A dömpingre hamarosan árleszállítás következett be. A költészet járt legrosszabbul. Újra felmerül a kérdés, a mai vilgában a sokféle gond, anyagi és politikai, napi és távolabbi problémák között van-e idő és kedv versek olvasására, befogadására. A költészet alig meri megkérdezni, hogy kell-e? A válasz őszinte-e, vagy csak a biztonság kedvéért, vagy valami sznobságból rábólint a kérdezett: Igen, de nem tudja pontosan, hogy miért. Erre a MIERT-re adott választ mélyenszántó, halk szóval Jeleníts István „Pilinszky titka” c. előadása. Nyolc versen keresztül próbálta megközelíteni a költő életművét. Ha az „őszi vázlat” gondolatait próbáljuk megfejteni, részt kívánunk a költő hangulatából, nyugtalanító érzés tesz rabbá. Nem kínál könnyű oldódást a „Halak a hálóban” c. költemény sem. „Csillaghálóban hányódunk” - érezhetjük, mi „partravont halak”. A lélek mélyéről előhívott szavak továbblépést kínálnak. Méltatlan volna idézni, csodálatosan megkomponált csokorból tépdesni virágszálakat, mintha egy nagyszerű dallamból próbálnánk hangokat kilopni. A „Ravensbrücki passió” többet mond egy haláltáborról, mint egy vaskos kötet. A „Harmadnapon” nyolc sorával együtt támad föl a meggyötört lélek. „Ki szegi meg a töretlen időt?” - Egyetlen szót sem hagyhatunk ki a félelmetesen tömör versekből, ha pedig befogadtuk, csak nekünk nyílott meg a könyv. „ ... hírül adhatod azt, hirt adnod egyedül érdemes” - az „Intelem” helyre igazít sok hiú felesleges ábrándot, meddő tettet, áltatást. „... elfogadjuk az elfo- gadhatatlant” - igén a költő, mikor vele léphetünk vissza „éjszakai szobánkba” és ha akaija, érezni az „egyre szabadabb tényt, hogy repülünk” a nyolc válogatott versen túllépve belemerül egy nagy költő életművébe, nem köny- nyű szórakozást keresve, többet talál és ha elgondolkodik azon, hogy a költészet mégis jó „valamire”, a titkot maga fejti meg. K. T. A. Az elmúlt három évtizedben Magyarországon több- százan tűntek el a társadalomból úgy, hogy azóta sem tudunk róluk semmit. A BM Rendészeti Kutatóintézete számára e témában tanulmányt készítő pécsi tanár-újságíró, Varga Dávid szerint az eltűnéses esetek száma ugyan ennél sokszorta több, de - főleg a fiatalkorúak esetében - a megkerülök aránya is szerencsésnek mondható. Mint a legtöbb országban, hazánkban is a 18 év alattiak, főleg a serdülőkorban lévők hagyják el megszokott környezetüket úgy, hogy sokáig semmit sem tudni róluk. Varga Dávid a rendőrségi statisztikákat idézve mondja, hogy az éves átlagban 9000-9500 eset közel nyolcvan százaléka a tizennyolc év alatti korosztályból, azon belül is a nevelőotthonok, A pápák nem szoktak interjút adni. Az egyháznak és a világnak szánt mondanivalójukat enciklikákon, apostoli buzdításokon keresztül fejtik ki. Az aranyszabály ma is érvényes, de II. János Pál pápa esetében már tanúi lehettünk néhány kivételnek. Ismeretes például, hogy repülőútjain nyilatkozatot ad a kíséretében utazó újságíróknak. Most egy újabb kivétel történt - állapította meg a vatikáni rádió a La Stampa című olasz napilap november 2-i számában közölt interjújáról. A pápa a lengyel származású Jas Gawronsky újságírónak, az Európai Parlament képviselőjének nyilatkozott. Gawronsky és a szentatya isGawronsky első kérdése a Balkán félsziget háborújára és az Öböl-háborúra vonatkozott:-Hogyan kell értelmeznünk, amikor ön, a Szentatya humanitárius beavatkozásról beszélt a Balkán félszigeten dúló háborúval kapcsolatban? Valamiféle katonai beavatkozásról lenne szó, illetve Kuvaittól Jugoszláviáig volt valami fejlődés a háborúról vallott felfogásában? Közel*Kelet, Balkán- Nem katonai beavatkozásról beszéltem, hanem arról, hogy agresszió esetén meg kell akadályozni a támadót abban, hogy támadjon. Az egyház hagyományos felfogása szerint csak a védelmi háború megengedett. Minden népnek joga van ahhoz, hogy védekezzék. Ezt az elvet már Szent Ágoston is hirdette és a II. Vatikáni Zsinat megerősítette. Ami Ku- vaitot illeti, az Öböl-háború esetében a probléma másként merült fel. A háború második szakaszában ugyanis már nem védelmi, hanem büntető jellegű háborúról volt szó, és vallásháborúnak akarták feltüntetni. Mindebből világosan következett a szentszék álláspontja, amely mindig összhangban áll az előbb ismertetett elvekkel és a nemzetközi közösség iránti sajátos hivatásával. A Balkán-félszigeten a helyzet különböző. Látjuk, hogy a volt Jugoszláviában a kommunizmus bukása együtt járt a nacionalizmus újraéledésével, amelyek erőszakba sodorják a népeket és kimondhatatlan szenvedéseket okoznak annyi ártatlan embernek. A szentszék álláspontja ebben a helyzetben mindig ez volt: el kell kerülni a testvérháborút. Kezdetben, mikor Szlovénia, Horvátország és Bosznia referendummal döntött „GYIVI”-k lakói közül kerül ki. Egyébként is jellemző, hogy az eltűnéses esetek többsége az emberi életkor nagy fordulópontjaira esik (serdülőkor, az ún. „krisztusi kor”, vagyis a 30-33. év, az öregedés, azaz az 55-65. év, majd a halál közeledte). A hazai szociológia felderítetlen területéről lévén szó, pontosan feltárt trendekről ugyan korántsem beszélhetünk, az azonban világos, hogy a legtöbb megoldatlan eset a fentiek mellett a kriminalitással is határos egyben. Jé (Az elmúlt évek egyik nagy vihart kiváltó esete volt - a dél-dunántúli sajtó is több ízben foglalkozott vele amikor egy pécsi kiskatona tűnt el Pincehely környékén. Azóta sem került elő. Egy ízben ugyan találtak egy holttestet a környékbeli erdőkben - egy fa tövének ismeretsége régi keletű. Egy alkalommal például édesanyjával együtt vendégül láthatta a pápát. Gawronsky eljuttatta a szentatyához Európa és II. János Pál című készülő könyve egy fejezetét. A pápa válaszul meghívta az újságírót vacsorára, amelyet interjú követett. Ebben a beszélgetésben a szentatya vall pápasága 15 évéről, a kommunizmusról, a volt kommunista országok problémáiról, kifejti véleményét a szélsőséges kapitalizmusról, Kelet-Nyugat kapcsolatairól és korunk más időszerű kérdéseiről. De az interjúból kirajzolódik a pápa mint ember arca is - hangsúlyozza a vatikáni rádió. függetlenségéről, akkor ehhez tökéletesen joga volt. Akkor még meg lehetett volna őrizni a békét, tárgyalásokra lett volna szükség, új megoldások keresésére, például egy újfajta konföderáció létesítésére. Sajnos a dolgok más irányban fejlődtek.- Szentatya, népszerűsége ma úgy tűnik nagyobb, mint pápasága kezdetén volt. Egyedülálló eredmény ez, amikor olyan személyről van szó, akinek 15 éve hatalom van a kezében. De nem hiányoznak a bírálatok sem, még az ön Lengyelországa részéről sem. Miként magyarázza ezt? Európa közepén-Való igaz, hogy ma Lengyelországban a médiumok és egyes ideológiai irányzatok próbálják kedvezőtlenül feltüntetni a pápát. Ez a stratégia azonban egyáltalán nem tükrözi a katolikus nép legmélyebb érzelmeit. Fel kell tárnunk, mi is rejlik e kritikus irányzat hátterében. Véleményem szerint a problémát az Európába lépés téves felfogása jelenti. Utolsó, 1991-es lengyelországi látogatásom során és más alkalmakkor is foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Nyilvánvaló, hogy nem vagyok az Európába lépés ellensége, de azt nem helyeslem, hogy e kísérletből valóságos bálványt, hamis bálványt faragjanak. E terv szorgalmazói úgy képzelik el, hogy a propaganda erejével Lengyelországban egy ultraliberális, fogyasztói szellemű, értékeket nélkülöző rendszert vezetnek be. Mellesleg Lengyelországnak nincs szüksége arra, hogy belépjen Európába, mert már Európában van, Európa közepén. Fontos, hogy sajátos értékeivel tartozzék Európához, ne alkalmazkodjék bírálat nélkül, vakon masztva, ülő helyzetben várva sorsát -, az azonosításkor azonban a kiskatona édesanyja úgy találta, a tetem semmiképpen sem lehet eltűnt fiáé. Egyetlen anyajegy, egyetlen műtét sebe sem egyezett. Az eltűnt katonát azóta is keresik, egyelőre nem sok sikerrel.) Jé A fiatalok többsége ugyanúgy a családi háttérben jelentkező problémák miatt választja e különös devianciát, mint a felnőtt korú eltűnők, csakhogy, míg a fiatalok többsége csavarogni indul, megtalálni önmagát - a felnőttek eltűnése a legtöbbször végső leszámolást jelent az addigi múlttal. Ázt azonban kár lenne tagadni, hogy a felnőttek eltűnésének három fő oka - a családi problémák mellett - az alkohol, a létbizonytalanság és a szexualitás. a nyugati felfogáshoz, ne szívja magába azt, ami a legrosszabb.- Sokan gondolják azt, köztük Lech Walesa is, akivel néhány héttel ezelőtt beszéltem, hogy ön döntő szerepet játszott a kommunizmus bukásában. Mit gondol erről?- Én azt gondolom, hogy ha létezett ez a döntő szerep, akkor az a kereszténységé volt összességében. Azé a vallásos és erkölcsi üzeneté, amely eltéphetetlen szálakkal kötődik az emberi személy jogainak védelméhez. Én nem tettem mást, mint azt, hogy erre emlékeztettem. Azt ismételtem szüntelenül, hogy tiszteletben kell tartani a vallásszabadság és minden más emberi szabadság alapelveit.- Hogyan arathatott akkora sikert a történelem során a kommunizmus, és mivel magyarázza azt, hogy olyan erőről van szó, amellyel egyes nyugati országokban még ma is számolni kell, miközben máshol, például Litvániában és Lengyelországban szabad választások útján ismét hatalomra jutott? Egyfajta válasz volt- Századunkban a kommunizmus térhódítása egyfajta válasz volt a kapitalizmus mindannyiunk által jól ismert túlzásaira, féktelenségére. Elég ha fellapozzuk a szociális encikliká- kat, főként az elsőt, amelyben Xm. Leo pápa lefesti kora munkásainak helyzetét. Marx is leírta ugyanezt a maga nézőpontjából. Az ultraliberális kapitalizmus elveiből kifolyólag a szociális helyzet minden kétséget kizáróan súlyos volt. E valóság ellenhatásaként egyre több követőre talált a kommunizmus nemcsak a munkásosztályban, hanem az értelmiségiek körében is, Az eltűnések 1970-75-től jelentenek igazi problémát, addig a környező országokhoz képest meglehetősen alacsony volt a deviancia e formája Magyarországon. Hogy miért pont ettől kezdve terjed a „betegség”, arra sok válasz adható - biztos azonban egyetlen sem. A fiatalok közötti ún. csövezés terjedése, a 68-as változások elfojtása, vagy valami más? A megoldás a szociológusokra és pszichológusokra vár. „Ebben az országban úgy el lehet tűnni, hogy az ember 5-10 hónapot minden további nélkül kihúzhat anélkül, hogy félnie kellene attól, valaki rátalál” - idézi tapasztalatait Varga Dávid. S ha jól meggondoljuk, talán nem is sok csodálkoznivaló van ezen. A rendőrség ugyan mindent megtesz az eltűnések felderítésére, megfelelő informáakik közül sokan az életminőség megváltoztatásában reménykedtek. Ez késztette az értelmiségieket például Lengyelországban is arra, hogy együttműködjenek a kommunista hatóságokkal. Később, egy bizonyos ponton ráébredtek, hogy a valóság eltér attól, amit gondoltak. A bátrabbak, az őszintébbek kezdtek eltávolodni a hatalomtól, sőt az ellenzék soraiba álltak.-Mivel magyarázható, hogy néhány volt kommunista országban a kommunisták újra hatalmon vannak?-Ezen a ponton tisztáznunk kell néhány kérdést. Nem arról van szó, hogy a kommunisták mint olyanok visszatértek a hatalomra, hanem inkább egyfajta nem is túlságosan meglepő visz- szahatás ez, az új kormányok tehetetlenségére, eredménytelenségére. Az elmúlt 50 évben egyedül a kommunista politikai vezető réteg létezhetett. Egyedül ők ismerték a politika, a parlament működését. A többiek, azok, akiket ma centrumnak vagy jobboldalnak szoktak nevezni, nem voltak felkészülve a kormányzásra, mivel korábban erre nem volt lehetőségük. Lengyelországban, például a szolidaritás idején ellenzékként erősek és egységesek voltak, viszont most megosztottak. Egy kicsit egyfajta ősrégi lengyel jellemhiba, túlzott individualizmus, amely a szociális politikai élet megosztottságához, széttöredezettségéhez vezet. Erősek az ellenzékiségben, de nem a kormányzáshoz szükséges építő javaslatokban.- Szentatya, ön energikusan és szenvedéllyel küzdött a kommunizmus ellen. Most a volt kommunista országokban erkölcsi válság uralkodik, terjed a kábítószer és a prostitúció, s a volt Jugoszláviában a civilizáció fociós lánc hiányában azonban még abban sem lehetünk biztosak, hogy egy igazoltatás esetén az intézkedő rendőr nem úgy engedi-e útjára az igazoltatot- tat, hogy tudnia kellene, az illetőt évek óta körözik. A meg nem kerültek száma ugyanis, mint már említettük, az elmúlt évtizedekben többszáz főre rúg, ennyi nevet és adatot pedig megfelelő és naprakész regiszter hiányában ki tudna fejben tartani? Jé (Akár egy kémregény alapja is lehetne egy dunántúli kisvárosból elszármazó fiatalasszony története. A hölgy ifjú lányként került fel Pestre, ott elvégezte az egyetemet, majd férjhez ment, s munkába állt - egy szép napon pedig eltűnt. Mivel egy olyan kutatóintézetben dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott többek között légifelvételek galmát megalázó háború dúl. Olykor nem vonja kétségbe, hogy érdemes volt-e egyáltalán meg- dönteni a kommunizmust? Totalitárius, igazságtalan- A problémának ez a megközelítése - attól tartok - téves. A magát szocialistának és kommunistának tartó totalitárius, igazságtalan rendszer elleni küzdelem jogos volt. De az is igaz, amit Xm. Leó pápa állít, hogy ebben a rendszerben is vannak igazságmagok. Nyilvánvaló, hogy ezeket nem kell megsemmisíteni. Manapság objektív és gondos konfrontációra van szükség, amelyet a megkülönböztetés eleven érzékének kell kísérnie. A szélsőséges kapitalizmus bármilyen formájának védelmezői többnyire nem ismerik fel a kommunizmus által megvalósított jó dolgokat sem, mint például a munkanélküliség elleni harcot vagy a szegényekről való gondoskodást. De az állam túlzott protekcionizmusa, gyámkodása negatív tényezőket is teremtett. Megszűnt a magánkezdeményezés, a semmittevés és a passzivitás hódított teret. A rendszerváltozás az embereket felkészületlenül találta. Nem voltak képesek arra, hogy önerejükből harcoljanak, mert elszoktak a személyes felelősségvállalástól. Bár ugyanakkor voltak olyanok is, akik mindjárt nagy kezdeményezőképességet mutattak gazdasági téren, és kihasználva a kezdeti tétovaságot, nem mindig törvényes, becsületes úton jutottak gazdagsághoz. E személyek többsége a volt nómenklatúra tagjai közül került ki. Látjuk tehát, hogy rendkívül nehéz az átmenet egyik rendszerből a másikba. Az ár, amit fizetni kell érte - a munkanélküliség, a szegénység és nyomor - igen magas.- Vilniusban a kommunisták és az ellenzék ellentéteire utalva a Szentatya ezt mondta: „Sem győztesek, sem le győzőitek’'Tehát a kommunistákkal kapcsolatban kijelentette, hogy meg kell győződniük vétkeikről, és őszinte megtérésről kell tanúskodniuk. Gyakorlatilag tehát nemet mondott a kommunistákra?- Igen, azt akartam mondani, hogy meg kell térniük, és számot kell adniuk a múltról. De erre nem mindenki hajlandó, sem Lengyelországban, sem más országokban.- Szentatya, nagy alázattal kérdezem: nekem úgy tetszik, mintha jobban ellenezné a kapitalizmust, mint a kommunizmust ., . (Folytatása hétfői számunkban) mezőgazdasági szempontú elemzése is, sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy talán elrabolták, vagy rávették, hogy egy másik - talán fejletlen, harmadik világbeli - országban hasznosítsa itt megszerzett tudományos tapasztalatait. Az igazság mára sem derült ki, de az elrablásos változat mellett az sem kizárt, hogy családi okok miatt hagyta ott környezetét. A férje mindenesetre hallani se akar róla - a mai napig.) Jé Sajnálatos, de a rendőrségen kívül ma Magyarországon egyetlen szervezet sem érzi feladatának e terület kutatását. A Vöröskereszt elsősorban a háborús esetekre és a hazánkban eltűnt külföldiekre koncentrál, rajtuk kívül azonban tényleg nincs aki segíthetné a rendőrségi munkát. Az eltűnéses esetek száma pedig - mint azt az ORFK tavalyi statisztikái mutatják - ha lassan is, de emelkedik. Az e téren leginkább előtérbe kerülő hét megye között pedig ott van Baranya is. Pauska Zsolt Évente 9500-an tűnnek el az országban Nő a megmagyarázhatatlan és felderítetlen eltűnések száma
