Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-30 / 296. szám
6 üj Dunántúli napló Kultúra - oktatás 1993. október 30., szombat Savanyú cukor a középső fiókban Pécs legrégibb, patinás, nagy hírű iskolája Felvételi a Nagy Lajos Gimnáziumba S oha nem láttam futni. Igaz, miért is futna egy hajlotthátú öregember. Mégis eszembe jut, hogy vajon, miért nem láttam soha rohanni, és én miért siettem mindig el tőlük. Legalábbis szerintük, mindig siettem. Sietett ugyan ő is néha, mikor például oda akart érni a boltba, a kenyérért. Mert kenyér az kellett, félre volt téve, és időre illett érkezni még a papáknak is. Munkába mindig nyugodtan ment. Nemzetközi hangot adott a vekker hajnali négy felé. Ilyenkor felült, lenyomta a vekker gombját, évtizedeken át. Miket mondott hozzá, nem tudom, az biztos, hogy tisztában volt azzal: várják a tehenek. A tehenek soha nem csalódtak benne. Odaért az istállóba, aztán tette, amit kell. Kezdőként, még fiatalkorában, elmondták neki, mit is kell tenni, ő pedig csinálta. Nye!, mondta néha haragosan a tehénnek, de nem rá volt mérges. Na!, mondta néha a tehénnek, de nem miatta volt boldog. A fiókjában otthon mindig volt savanyúcukor. Azt ízlelgette délutánonként, míg az állatok kérődztek, ő pedig unokáját várta. A cukor mindig a középső fiókban volt, és soha nem vette ki a zacskóból a szemeket, és megengedte, hogy az unoka ágaskodva kivegyen a stanecliből. Ha nem kapott olyan fajta cukrot, amit szeretett, beletörődve kóstolt meg mást is. Ha újra jött a boltba a régi, mindig azt kérte. Unokája délutánonként jött. Ilyenkor ő általában újságot olvasott. Orra a papírt érte, de szemüveget a legritkább esetben hordott. Ha később találta otthon az unoka, a német műsort hallgatta a Petőfin. Többszöri kérdésre mondta el, hogy Roddy Doyle ír származású írónak ítélték oda az idei Boo- ker-díjat, Nagy-Britannia legrangosabb irodalmi elismerését. A 25. alkalommal kiosztott Bo- oker-díjat Doyle „Paddy Clarke Ha Ha Ha” című regényéért kapta. Mint Doyle csaknem valamennyi könyve, ez a regény is egy dublini munkásnegyedben játszódik. A szerző egy tízéves fiú, Paddy Clarke szemüvegén keresztül láttatja a hatvanas évek fény- és árnyoldalait. Jóllehet az író „alapjában véve „akkor” ki akarták telepíteni, ő pedig maradni akart. Maradt is, és a német műsort hallgatta, magyarázva, jó, hogy van ilyen. Talán kicsit elvárta, másnak is tetsszen a muzsika. Néha, főként vasárnap, átment a kocsmába is. Nézte a kártyázókat, de sohasem játszott. Tudta a szabályokat, és megtartotta magának a véleményét. Ha megkérdezték, válaszolt. Ha nem kérdezték, nem szólt. Otthon várta a Mama. Nagyokat sóhajtoztak együtt, és sokat vitatkoztak apró-cseprő dolgokon. A Mama mondta-mondta a véleményét, ő többnyire hallgatott. Hétvégeken sem volt túl nagy változás az életében. A tehenek, munkájának tárgyai nehezen vették tudomásul, hogy az emberek így osztják be idejüket: hétköznap, vasárnap. A Papa ezt tudta, és ment az istállóba. Lehet, hogy a tehenek is szerették. Tudta azt is, hogy vasárnapi kétforintokhoz szoktatta unokáját, és ő él is az alkalommal: jön felöltözve, beszélget és vár. A kétforint a bukszában volt. A bukszát mindig ki kellett nyitni, kivenni belőle a pénzt, és odaadni fagyira, cukorra, félretevésre. Aztán titkon megjelenhetett egy könnycsepp: Adhatok én is, még adhatok. Rengeteg fájdalma volt, de sosem akkor könnyezett. E gyszer, jóval nyugdíj után ment az utcán. Azon az úton, ami saját lábanyomától is kikopott volna már. Egyik kezét fáradtan csípőre téve, a másikkal megmaradt szökés, alig őszülő haját simítgathatta, elköltözött lányára, unokáira gondolhatott. Ki tudja? Egyszerre szívéhez kapott és összesett. Ópapa, nyugodj békében! Bozsik László szomorúnak” jellemezte a regény történetét, a sorscsapások ábrázolásában a humoré a főszerep. Az első ízben 1969-ben odaítélt Booker-díj kitüntetettjei közt van Iris Murdoch, William Golding, Kingsley Amis és Anita Brookner. Rendkívüli Boo- ker-díjban részesült szeptemberben az indiai származású angol író, Salman Rushdie, akinek „Sátáni versek” című könyvéért a néhai Khomeini ajatollah vérdíjat tűzött ki Rushdie fejére. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pécs legrégibb, patinás, nagyhírű iskolája, melyet az egyház 1687-ben alapított. Az elmúlt 45 év kivételével mindig katolikus iskola volt, a város legjobb iskolája, még az államosítás évtizedeiben is. (Az összes pécsi iskola közül a Nagy Lajos Gimnáziumból vettek fel legnagyobb arányban tanulókat felső- oktatási intézményekbe.) Négy év és koedukáció Az 1993/94. tanévtől kezdve ismét katolikus egyházi iskolaként folytatja 306 éves működést. Várja mindazokat a diákokat, akik a keresztény humanizmus szellemében készek a magas szintű tanulási követelményeknek eleget tenni. Bátorítjuk a szülőket, hogy figyelmen kívül hagyva sajnálatos félretájékoztatásokat, bízzák gyermeküket e korszerű oktatást és világnézetileg elkötelezett értékeket nyújtó rangos gimnáziumra. Az iskolával kapcsolatosan az elmúlt időben - minden alapot nélkülöző - híresztelések, félrevezető információk láttak napvilágot. Nem igaz, hogy a gimnáziumban megszűnik a koedukáció: hogy az Önkormányzattal való egyeztetés nélkül rövidesen átalakul 8 osztályos gimnáziummá: hogy csak katolikus tanulókat vesz fel, hogy kevesen jelentkeztek az egyházi osztályokba. (Jelenleg az öt egyházi első osztályban az átlaglétszám 33). Mi az igazság? A Nagy Lajos Gimnázium a következő tanévben is változatlanul négy felső évfolyamos gimnázium marad és megtartja az elmúlt években kialakult struktúráját. Az 1994/95. tanévben 5 első osztályt indítunk: két általános és 1-1 speciális tantervű angol, kémia és informatika osztályba váijuk a fiú és leány tanulók jelentkezését. Nyelvtanulási lehetőségek: első idegen nyelvként minden tanuló számára kötelező kezdő vagy haladó fokon az angol nyelv. A második kötelező nyelv tekintetében változatlanul sokszínű a kínálat. Az angol mellett további 6 idegen nyelv választható: a német, francia, spanyol, olasz, latin és orosz nyelv tanulható kezdő vagy haladó szinten. Kiket várunk a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába? Elkötelezett világnézetű iskola Elsősorban olyan jóképességű katolikus tanulókat, akik eddig vallásos családi neveltetésük alapján egy magas szintű gimnáziumban egyetemi, főiskolai felvételire készülnek és értelmiségi pályán kívánják népünket szolgálni. Akik a katolikus hit- és erkölcstanításon kívül (mely heti két órában rendes, osztályozott tantárgy) készek vállalni az iskola által felkínált valláserkölcsi nevelésben való aktív közreműködést, a lelki programokon (havi egyszeri közös diákmisén, alkalmilag szombati napokon szervezett lelki napokon és lelkigyakorlatokon, egyéb vallásos rendezvényeken) való részvételt, és a felmérésen jól megfelelnek. Mivel az elmúlt években nem volt minden fiatalnak lehetősége hitoktatásban és szentségekben részesülni, a gimnázium szívesen felvesz olyan tanulókat is, akik készek jó lélekkel a mulasztottakat pótolni (hitoktatásban részesülni, az említett programokon részt venni), akik elfogadják egy elkötelezett világnézetű iskola szellemiségét és értékrendjét, jó képességűek és a felmérési követelményeknek jól megfelelnek. A gimnázium kész, régi ha- gyománait követve, vallásukat gyakorló más keresztény felekezetekhez tartozó és izraelita vallású tanulók felvételére azzal a feltétellel, hogy saját gyülekezetükben hitoktatáson vesznek részt. A bizonyítványukba kerülő érdemjegyet vallástanból saját lelkészük adja meg az iskolának. A felvétel módja: Tekintettel a fentemlített téves információkra, valamint a naponta érdeklődő pécsi és vidéki szülők magas számára tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az idei évben más egyházi iskolákhoz hasonlóan a következő módon szervezzük meg a gimnázium beiskolázási módját: November 13. nyílt nap 1993. november 13-án, szombaton 9-13-ig nyílt napot rendezünk. Erre szeretettel várjuk az érdeklődő tanulókat és szüleiket. Az általános tájékoztatón túl a speciális osztályok programjairól, a nyelvtanulásról és egyéb tanórán kívüli oktató-, nevelő munkánkról, programjainkról is tájékoztatunk. A jelenlévők bepillantást nyerhetnek a művészeti együttesek és szakköri csoportok munkájába is. Találkozhatnak a Ciszterci Rend képviselőivel, az iskola vezetőivel, tanáraival és diákjaival. Azok számára, akiknek jelentkezési szándéka komoly, december 4-én, szombaton, 9 órakor szakmai beszélgetést, előzetes fölmérést végzünk. A fölmérés magyar nyelvtan és irodalom, matematika és hittan tárgyakból lesz. Akik eddig nem tanultak hittant, helyette történelemből mutathatják be tudásukat. A kémia speciális osztályba felvételt kérők matematika helyett kémiából felvételiznek. A tudásszint a VII. általános iskola anyaga. A felmérés 100 pontszámából 40 az V.-VII. osztályig, a főtantárgyak osztályzataiból, 60 pont a felvételin tanúsított ismeretekből adódnak össze. A felmérésre a szülők megjelenését is kéijük. Még a téli szünet kezdetéig értesítést küldünk arról, hogy milyen eséllyel jelentkezhetnek iskolánkba. (Elérendő legalább 50 pont). A „Jelentkezési lapot” az első félévi bizonyítványosztás után az általános iskolán keresztül kell a Nagy Lajos Gimnázium címére eljuttatni, első helyen e gimnázium valamelyik osztályába való felvételt kérve, a második helyen lehet gimnáziumunk egy más típusú osztályát vagy egy másik tanintézetet megjelölni. A jelentkezési lapot kérjük feltüntetni, hogy a tanuló a kötelező angol és a választott második nyelvet most kezdi-e el, vagy haladó szinten tudja továbbtanulni. A felvételi körzet A felvételi körzete: a kollégiumi férőhelyek korlátozott volta miatt elsősorban pécsi tanulókat várunk, a vidékiek közül előnyben részesülnek a Pécsi Egyházmegye területéről jelentkezők (Baranya, Tolna megye), a kémia speciális osztályba országos jelentkezési lehetőség van. A vidéki leányok a Teleki Blanka Kollégiumában, a fiútanulók a Ciszterci Rend Hunyadi Mátyás Kollégiumában nyernek elhelyezést a pécsi önkormányzattal megkötött megállapodás szerinti arányban. Cím: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. Póla József igazgató Tel.: 72/312-888. Dr. Marosy Cézár O.Cist. igazgató helyettes Tel.: 72/336-873 Irodalmi díjak Koedukált marad a gimnázium Fotó: Szundi György Építőművész-képzés Pécsett? Kistelegdi István, a PMMF főigazgatója a tervekről, lehetőségekről Rövidesen indulhat a képzés a műszaki főiskolán Fotó: Szundi György Az élet minden területén természetes igény a fejlődés, az előrelépés, és nincs ez másképp a mai magyar felsőoktatásban sem, bármennyire is pénzszűkében vannak az intézmények. Pécsett jó példa erre a már néhány év óta szerveződő Universitas, melynek munkájába tevékenyen kíván bekapcsolódni a jövőben a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola is - mégpedig az újonnan alapítandó Építőművész Szakkal, a Művészeti Kar keretében. Az ötletről, a tervekről és valós lehetőségekről beszélgettünk Kistelegdi Istvánnal, a PMMF főigazgatójával.- A pécsi építész szakmának több éve szándékában állt már egy egyetemi szintű Építőművész Szak létrehozása, de a lehetőségek csak most teremtődtek meg. Erre az adta az alapot, hogy mindig is létezett egy pécsi építész-tradíció, a korábbi, egy Bauhaushoz kapcsolódó vonal, Breuer Marcell-lel, For- bath Alfréddel, Molnár Farkassal, majd az utóbbi évtized organikus építészete, melynek a Pécsi Ifjúsági Iroda volt a központja. Ezek a gyökerek, amiből élni tudunk, és persze, az a tény sem elhanyagolandó, hogy ma is jóhírű építészek élnek a városban, s talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy Pécs Budapest mellett a legjobb adottságokkal rendelkezik, már ami egy Építőművészeti Szak beindítását illeti.-Hol van a valós különbség az építészmérnök és az építőművész között?-Nálunk - a képzés szempontjából mondom - a szakma kreatív, művészeti oldalát szeretnénk erősíteni, ami által az országos paletta is színesedhetne. A Budapesti Műszaki Egyetemmel jó a kapcsolatunk, s azt hiszem, tisztában vagyunk azzal, hogy konkurrencia helyett egymás erősítése a cél. Itt a fölvételt nyert 20-25 hallgató fog tanulni képző- és iparművészetet, technikatörténetet, művészetelemzést, esztétikát, jelképtant, belső terek építészetét, táj- és kerttervezést, vagy akár színpad- és díszlettervezést is. És mind emellett közgazdasági és jogi ismereteket, hiszen az egyetemről kikerülve nekik is el kell tudni magukat „adniuk” a piacon.- Mik az előkészítés fázisai, és mikorra várható konkrét döntés az ügyben?-A dolgok jelenlegi állása szerint mi szeretnénk, ha a szak a Pécsi Universitas keretein belül jönne létre. Az adminisztráció már elindult, az Építész Kamara, a Műegyetem és számos neves mester támogatja az ügyet, az anyagot beterjesztették a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba. Ha valami miatt ebben a formában nem valósulhat meg a terv, mi magunk - mivel külön szakindítási engedélyt is kértünk - mindenképp elkezdjük a képzést.- Kikkel és miképpen ?- A terv az, hogy a felvételt nyert építész hallgatók elvégzik a három alapévet. Erre fog ráépülni plusz három év egyetemi képzés, valamint a szakot meghirdetjük azok számára is, akik valamilyen műszaki főiskolát vagy egyetemet végeztek, és itt másoddiplomát szerezhetnek, illetve posztgraduálisan tanulnának. Néhány év múlva aztán szeretnénk elérni, hogy rögtön az 5 vagy 6 éves egyetemi képzésre lehessen jelentkezni. A személyi garanciák is megvannak, hiszen jelenlegi oktatóink nagy része is alkalmas egyetemi szintű oktatásra, a Pécsett élő építőművészek úgyszintén, és sok kapcsolatunk van országos hírű mesterekkel, Makovecz Imrével, Csete Györggyel, Finta Józsefiéi, Jur- csik Károllyal és Bán Ferenccel, akik most is oktatnak kisebb műhelyekben. Méhes K.
