Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-30 / 296. szám

1993. október 30., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 A megyerendszer átváltozásai Interjú dr. Boross Péter belügyminiszterrel Szükség van-e a megyerendszerre? Ha igen, milyen feladata lesz a jövőben, amikor az önkormányzati törvényre hivatkozva a városok máris a magukénak éreznek bizonyos szerepkörö­ket? A megyék jelenét, jövőjét érintő viták, nyilatkozatok isme­retében dr. Boross Péter belügyminiszterhez fordult kérdései­vel az MTI-Press. Dr. Boross Péter belügyminiszter mti fotó- Miniszter úr, Ön igen ke­ményen fogalmazott a vesz­prémi közigazgatási nyári egye­temen tartott augusztusi beszé­dében, amikor a többi között azt mondta, hogy „hagyománya­inkkal ellentétben elvesztette funkcióját a megye - ugyanis ma nincsen se régió, se megye Akkor hát miben látja a kiutat?- Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, hogy álvitának tar­tom a régió kontra megye .vitát. Azért, mert meggyőződésem, hogy bármely szervezet kiépíté­sénél legalább két elemnek kell feltétlenül érvényesülnie: az egyik a racionalitás, a másik a hagyományok tisztelete. Ha egy ország nem alapoz a hagyomá­nyaira, akkor ott nagyon nagy bajok történnek, vagy történ­hetnek. Nekem mind a két felté­tel egyértelműen azt sugallja, hogy a megyére szükség van, jóllehet róla azt is lehetett hal­lani, hogy rossz dolog. Valami­féle deresrehúzó intézmény volt valamikor, később meg az első­titkárok rémuralma. Ebből a negatív érzelemvilágból alakult ki a szándék, amely szerint a megye középszintet reprezen­táló rendszerét ki kell iktatni a magyar közigazgatás egész gé­pezetéből, elkövetve ezzel - ma már látjuk - azt a hibát, amely részben pótcselekvésekre kény­szeríti a megyei közgyűléseket. Csakhogy a bírálat „totális me­gyével” számolt, de itt és ma nem totális megyéről van szó. Térségi szerepkör kibontása A magyar kormány moderni­zációs programjának dokumen­tuma foglalkozik a közigazgatás korszerűsítésének irányaival és elveivel. Az e feladattal foglal­kozó kormányhatározat megál­lapítja, hogy az önkormányzati reform egyik fő területe a rend­szerváltozás során indokolatla­nul elgyengített megyei önkor­mányzat valós szerepének ki­dolgozása. A megyei funkció erősítésé­nél döntően a térségi szerepkör kibontásából kell kiindulni, és továbbra is elvetendő a me­gyéknek az elmúlt tanácsrend­szerben betöltött terület- és te­lepülésfőnöki, hierarchikus pénzelosztó szerepe.-Az ezer évesnek mondott vármegye-rendszer reformjáról már a 30-as években volt szó, mégpedig Erdei Ferenc idevágó Éjszakába nyúló fóru­mon válaszolt a pécsi Ér­telmiségi Klub tagjainak kérdéseire a múlt héten dr. Hernádi Alajos, dr. Révbíró Géza, Kummer László és Nemes Attila, a megyeszékhely „közü­zemi” vállalatainak kép­viseletében. Munkatár­sunk kérdései dr. Her­nádi Alajoshoz, a Pétáv igazgatójához, és Nemes Attilához, a PIK felszá­moló biztosához szóltak.- Ön egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy az úgyneve­zett „Bilia-ügy” már bírósági szakaszban van. Megtudhat­nánk ennél többet is róla? Nemes Attila, felszámoló:- A Bilia Kft.-t, mint ismere­tes, több mint 300 milliós tarto­zása miatt felszámolták. Ebből a 300 millióból 40 millióval a PIK-nek tartozik. Nem mond­ható, hogy az Ingatlankezelő Vállalat akkori főkönyvelője és gazdasági igazgatója kellő kö­rültekintéssel nyújtották volna a Bíliának a 40 milliós hitelt, a fedezet ugyanis nem igazán volt tanulmányaiban. 1956-ban pe­dig össze akarták vonni a me­gyéket, a 19-ből maradt volna 6-8, ám a forradalom leverése után a Kádár-rendszer már nem mert - vagy nem akart - hozzá­nyúlni e kényes feladathoz, mert elvesztette volna egyik bázisát. Nem volna itt az ideje vissza­térni ama 56-os elgondoláshoz?-A XIX. század hetvenes­nyolcvanas éveiben Magyaror­A régi pécsi megyeháza szágon egy rendkívül eredmé­nyesen, és a maga korában rendkívül korszerűen működő területi közigazgatási rendszer volt. Ne mondjuk azt, hogy ilyen nem létezett, mert igenis volt, sőt egy-két eleme racioná­lisabb volt a mainál! Tehát visz- sza kell nyúlnunk tapasztalato­kért akkor is - a mai megyére adaptálva - ha az a megye, amely például 1936-ban műkö­dött, nem rekonstruálható 1993-94-re. Magyarországon eddig négy ízben történt eredménytelen kí­sérlet a regionális önkormány­zati közigazgatási szint beveze­tésére. Lépéseket tett ezirány- ban III. Károly, II. József, il­letve a Bach-abszolutizmus, majd az 1950-es évek első fel­ében a Rákosi-rendszer. A kí­sérletek történelmi sorsa arra vezethető vissza, hogy Magyar- országon mind a mai napig nem biztosnak mondható. Csak jel­lemzésül: egy biliás szoftvert például 9 millió értékben foga­dott el a két említett vállalati vezető ... Nos, ismereteim sze­rint a nyomozati szakasz lezá­rult, annak következtetéseit azonban nem ismerem.- Lát-e esélyt rá, hogy a köz­pénzekkel dolgozó PIK vissza­kap-e bármennyit is az általa hi­telként nyújtott 40 millióból?- Véleményem szerint a leg­jobb esetben is csak a 15-20 millió forint visszaszerzéséről lehet szó. * Dr. Hernádi Alajos, a Pétáv igazgatója:-Ha a Hőerőmű emeli az árait, azzal párhuzamosan saj­alakultak ki a regionális önkor­mányzatisághoz szükséges va­lós feltételek. A magyar állami­ság, s ezen belül a közigazgatás fejlődési útja ugyanis eltért a nyugat-európai modelltől. Más­részt a megyék léptéke és jel­lege nem mond ellent az általá­nos európai tendenciáknak, hi­szen a magyar megye 25 euró­pai ország adatait figyelembe véve átlagterületét tekintve a 14., átlagnépességét nézve 12., a területi egységet számítva pe­dig a 18. helyen áll. Való igaz, hogy elméletileg többféle megoldás vázolható fel a területi közigazgatás, illetve a területfejlesztés szervezeti struktúráihoz. Nosztalgikus megközelítésként gyakran ve­tődik fel a kistérségeket érintő társulásos területi igazgatás modellje, lényegében az Erdei Ferenc—Bibó István nevével fémjelzett városmegye gondola­tához kötve. Ésszerű autonómiát Én úgy hiszem, az a megye, amelyik elfoglalja a maga kö­zépfokú pozícióját és több mint egy intézményigazgató, annál a megyei képződménynél nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a bázis a települések auto­nómiája legyen. Rendkívül fon­tos tényezőként szeretném hangsúlyozni a települések ész­szerű, jelenleginél ésszerűbb autonómiáját. A megye, amely nem lehet küldöttekből álló me­gye, hanem közvetlenül válasz­tott megyegyűlés jelleggel mű­nos nekünk is emelni kell. Le­kopogom: egy tájékoztatás sze­rint egyelőre még nem döntöt­tek arról, hogy jövőre emel­nek-e - a Pétáv pedig magától nem emel árat. A vállalat ugyanis nem tulajdonos: az ön- kormányzat vagyonát működ­teti, a cél tehát csak az lehet, hogy se veszteségünk, s e nye­reségünk ne legyen.- Vissza-visszatérő probléma a fogyasztók fizetése, illetve nemfizetése. Nevezetesen, hogy a Pétáv egy-egy lakó elmara­dása esetén nem a hátralékban lévőt, hanem az egész lépcsőhá­zat sújtja.-Tudomásul kell venni, hogy a Pétáv az épületig szol­gáltat, tehát addig is számláz - a lakásokba bemenni egyébiránt ködik - azt hiszem ezek már eléggé ismert álláspontok - nos, annak a megyének meg kell adni azokat a funkciókat, ame­lyek hagyományosan megille­tik, és amelyek racionálisak.- Bibó István 1975-ben írott, a közigazgatási területrende­zésről szóló tanulmányában 13-14 megyéről értekezett, ame­lyek megszűnnének „oly mér­tékben súlyponti egység lenni, amilyen mértékben ma az”. Például Somogy, Veszprém és Zala helyett egy Balaton megyét ajánlott. Mi erről a miniszter úr véleménye?-Az első tény, hogy Bibó István 70-80 (illetőleg 140-150) városmegyével számolt és ezzel szemben Magyarországon ma 188 város van. Bibó István művének megal­kotásakor még ismeretlenek voltak azok a kihívások, melye­ket a környezetvédelem, a szo­ciálpolitika, a közúti tömegköz­lekedés szervezése stb. állítanak a közigazgatás elé. További ta­pasztalat, hogy a magyar ön- kormányzati rendszer természe­tes fejlődési folyamatának olyan szakaszában van, melyre a társulási hajlam nem jellemző. A jövő középszintjének kulcskérdése annak eldöntése, mely forma volna legalkalma­sabb a közigazgatás közép­szintű feladatainak megvalósí­tására. A megyei önkormányzat ese­tében a jövőben alapvetően nem kíván változtatást az az elv, hogy a megyei közgyűlés ki­egészítő (szubszidiárius) szere­pet kapjon, az önkormányzati alapszint változatlanul a telepü­lés kell legyen. Bővülhet a megyei közgyűlés jogköre Módosítási javaslatok jelen­tősen bővíthetik a megyei ön- kormányzatok jogköreit és fel­adatköreit. Szerepel a javasla­tokban, hogy indokolt oldani a szabályozási (rendeletalkotási) jog jelenlegi korlátáit, kiterjed­tebb rendeletalkotási jogot kel­lene kapnia a megyei közgyű­lésnek. Lényegesen bővülnének a megyei közszolgáltatások, így pl. a középfokú iskolai és diák­otthoni ellátás (kivéve a gimná­ziumokat), a fekvőbetegellátás a megyei önkormányzatok fenn­tartásának és fejlesztésének kö­rébe kerülne. Indokolt megte­remteni a lehetőséget arra is, hogy az állami - területfejlesz­tést és ellátást szolgáló - pénza­lapok felhasználása előkészíté­sében a megyei önkormányzat szerepet kapjon. Igen lényeges változtatás le­het, hogy a megyei önkormány­nem is lenne joga. A fűtőteste­tek ugyanis nem a mi tulajdo­nunkban vannak: azokkal a lakó rendelkezik. Nos, ha egy épü­letben többen nem fizetnek, mi is kénytelenek vagyunk csök­kenteni a szolgáltatást - nem kapcsoljuk ki a fűtést, de ala­csonyabb fokon szolgáltatunk. Az adott épületben csak 20 fo­kos lesz a fűtés.- Elképzelhető-e, hogy ha egy ház a Pétáv javára lemon­dana a fűtőtestek tulajdonjogá­ról, akkor a Pétáv azt elfo­gadná, a fűtőtestekre egyedi szabályzót szerelne, s azután már csak azoknak kapcsolná ki a fűtést, akik nem fizetik a szám­lát?-Ez technikailag megoldha­tatlan, nem csak nálunk, de pél­zat a törvényekben területfej­lesztési és rendezési feladatkö­röket kapjon, ideértve a környe­zetvédelmi feladat- és hatáskö­röket, az idegenforgalmi területi érdekek országos érdekekkel történő egyeztetését, a megyé­ben lévő hátrányos helyzetű tér­ségek feladatainak elősegítését. Ezekben azonban nem maga az önkormányzati törvény állapí­taná meg a konkrét hatáskörö­ket, hanem csak felsorolná azo­kat a jelentősebb feladatokat, amelyek különösképpen a me­gyei önkormányzatot illetnék meg. A hatáskörök részletes megállapítását külön törvények, - töltenék ki tartalommal. Számottevő kell legyen a megyei önkormányzatok sze­repe a körzeti ellátást szolgáló infrastrukturális önkormányzati fejlesztések előkészítésében és megvalósításában. Térségi társulások A jövőben nagy szerepe lehet az önkormányzatok térségi tár­sulásainak. Ezek mellett kiala­kulhatnak - kezdetben - nem közigazgatási egységként regi­onális tájegységi konzultatív bi­zottságok (regionális tanácsok) is. Ezekben képviseletet kap­hatnak az önkormányzatok, az állami szervek, a munkaválla­lók, a munkaadók. A megyei önkormányzat közgyűlésének választását kü­lön törvényben (a helyi önkor­mányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról szóló törvényben) célszerű szabá­lyozni. Indokoltnak látszik a megyei közgyűlés tagjait köz­vetlenül, a települések választó­joggal rendelkező állampolgá­rai által megválasztani. Ézt tá­masztja alá a megyei közgyűlé­sek hatáskörének tervezett bőví­tése, továbbá a megyén belüli települések lakosságának ará­nyos képviseleti igénye is. Feltételezve azonban, hogy a térségi körzeti önkormányzati együttműködések megerősöd­nek, nem zárható ki, sőt való­színűsíthető, hogy perspektívá­ban nagyobb szerephez jutnak a gazdasági, szociológiai régiók, a nagyvárosi agglomerációs ön- kormányzati közösségek is. dául Nyugaton is. Sajnos nincs menekvés: ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, aki nem tud mást, költözzön el.- Mit szólnának ahhoz, ha valaki - megelégelve, azt hogy ő fizet, a Pétáv mégis csökken­tett szolgáltatást nyújt - a bíró­sághoz fordulna egy próbaper erejéig? Talán nem sokat kockáztatok amikor feltételezem: a Pétáv ebben az esetben csak veszít­hetne. Egy szerződéses viszony­ban ugyanis, ha a vevő, vagyis a fogyasztó fizet, az eladónak, ez esetben a Pétávnak - minden­fajta mérlegelés nélkül - teljesí­tenie kell.- Egy ilyen perre magam is kíváncsi lennék. Mi több, állunk elébe. Áz ugyanis, hogy a lakosság minket szid úton-útfélen, higy- gyék el, nem kellemes dolog. Mint már említettem, a Pétáv nem tulajdonosként teszi amit tesz: az önkormányzati vagyont kezeljük, ez a dolgunk, szá­munkra sincs menekvés. Egy bírósági ítélet legalább tiszta helyzetet teremtene. Pauska Zsolt- A 2-3 megyét „uraló-fel- ügyelő” köztársasági megbízot­tak is kiépítették saját appará­tusukat, - nem alakult-e ki bi­zonyos párhuzamosság? Uralkodásról szó sem lehet! A közigazgatási középszint természetesen több síkon jele­nik meg és valósul meg. A me­gyei önkormányzat feladat- és hatáskör bővítése nem jelentheti azt, hogy akár a köztársasági megbízott, akár a centrális alá­rendeltségű szervek a jövőben nem játszanának jelentős szere­pet a közigazgatás középszintje alakításában, feladatai teljesíté­sében. A megyéken, a települé­seken való „uralkodásról” azonban természetesen szó sem lehet. A nyugati demokráciában szinte mindenütt működik a közigazgatási megbízotthoz ha­sonló jogintézmény, más-más elnevezéssel. Lényeges különb­ség most az, hogy azokban az országokban több és erősebb jogosítványokat biztosítanak e szervezeteknek. Egyre szükség­szerűbb nálunk is, hogy a köz- társasági megbízotti intézmény az utólagos önkormányzati el­lenőrzés joga törvényességi fel­ügyeleti típusú intézkedési jo­gosítványokkal egészüljön ki. Ezek közül a leglényegeseb­bek a súlyosan jogsértő önkor­mányzati döntés végrehajtásá­nak felfüggesztési, illetve mu­lasztásban megvalósuló tör­vénysértés esetén az önkor­mányzat döntésének pótlási joga volna azáltal, hogy az el­mulasztott cselekvés elvégzése iránt a köztársasági megbízott intézkedjék az önkormányzat költségére. A köztársasági megbízott államigazgatási fel­ügyeleti jogkörei bővülhetné­nek az államigazgatási feladatot ellátó szervek hatósági ügyinté­zésének figyelemmel kísérésé­vel, e körben a felügyeleti vizs­gálatok tartásával. Vizsgálandó továbbá a köztársasági megbí­zott állami koordinációs jogkö­reinek bővítése - a megyei ön- kormányzattal nem szembe ál­lítva, hanem pontos hatáskör elhatárolása mellett. 750 éve város Körmend Fennállásának 750. évfor­dulóját ünnepli jövőre Kör­mend városa. Az ünnepi ren­dezvényekkel kapcsolatban Farkas József polgármester bejelentette: a jubileumi év nyitórendezvényét január 13-án ünnepi képviselő-testü­leti üléssel és helyi képző­művészek alkotásainak kiállí­tásával kezdik. A minden hónapra jutó programokból, amelyek kö­zül kiemelkedik augusztus 19-ike, amikor felavatják a városi címet adományozó IV. Béla király szobrát, Párkányi Péter szobrászművész alko­tását; ünnepi szónoknak Göncz Árpád köztársasági elnököt kérték fel. Szent Ist­ván ünnepén megtartják a Rába menti városok fúvósze­nei fesztiválját is. A jubileumi év programjai október 28-án, a várossá nyilvánítás napján ünnepi képviselő-testületi üléssel fe­jeződnek be. Egy próbaper jól jönne A PIK a Bíliának kölcsönzött pénznek a felét remélheti vissza Fotó: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom