Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-28 / 294. szám

1993. október 28., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 9 Pécsi körkép F abatka Fabatkát sem ért az egész - mondotta az egyik önkormány­zati képviselő visszatértekor a legutóbbi közgyűlés ebédszü­nete végén. S egyben elmesélte: a felesleges fecsegés hallgatása helyett hasznosan töltötte az időt, elment lelki vigaszt nyúj­tani egy idős betegnek. Min is bosszankodott, hogy annak értékeként a legcseké­lyebb aprópénz közmondásos fogalmát használta? Azon, hogy egy teljes nézetazonosságot ki­váltó népszerű témánál hossza­san elidőzött a közgyűlés. A szó igazi értelmében nem is vita volt, csak az előterjesztés meg- támogatása szinte minden jelen­lévő politikai képviselet részé­ről. Mivel nem egymást kellett győzködniük, mind feltűnőbbé vált, hogy a „műsor” a nyilvá­nosságnak szól, s leginkább a tévénézőknek. A hatás tekinte­tében azok jártak rosszabbul - nehezményezték is - , akik elől a korábban szót kapott társaik már elmondták a mondandót. No de ez sem volt akadály. Felesleges is leírni: a válasz­tások előszele szökött be a köz­gyűlési terembe. S ha nem is fa­batkáról van szó az efféle hosz- szű álvitáknál, de mindenkép­pen aprópénzről. A képviselők már a majdani választásokra te­kintve Kossuth Lajosnak épp 150 éve a Pesti Hírlapban leírt gondolatait igyekeztek apró­pénzre váltani: „Legyünk bár kis sereg, de határozott...Le­gyünk, mint a sasnak szárnya, mely a sas testétől el nem válik, hanem külebb nyúlik. Erezzük és éreztessük az erőt, mely e helyzetben feküszik. Tudja meg a sas teste, hogy nélkülünk, a szárny nélkül, nem tud repülni. ” Bizonyos, hogy szárnyalni is fogunk, de hogy milyen madár minőségében, az már más kér­dés. Arról azonban nem lenne szabad megfeledkezniük a mos­tani ciklusra választott „szár­nyainknak”, hogy még ott ülnek a mai testületben. Ám fél szemmel a remélt jobb válasz­tási eredményre lesve és jelenre olykor már csak legyintve, nem biztos, hogy elégséges lesz ez a figyelem mindarra, ami a meg­bízatásból még kitelik, sőt el­várható. S bár a politika színpa­dán is a közönségnek kell .ját­szani”, de ott is elidegenítő, ha a szereplők a cselekményből ki­lépve ki-kiszólnak a nézőtérre. S az pedig, hogy ott kinek mi­lyen „szárny” kell, úgy is ala­kulhat majd, ahogy a városunk nevét megörökítő közmondás tartja: „Németnek Bécs, ma­gyarnak Pécs”. Vagyis ki- nek-kinek a magáé. Ám ez a mondás is - nem hiába filléres bölcsesség - eredetét tekintve éppenséggel óvatosságra és' sze­rénységre int. A városnevek ugyanis torzulás eredményei. Pécs helyett eredetileg „csécs” volt, ami csekélyke gyermekjá­tékot, csecsebecsét jelentett, a „bécs”(„becs”) pedig a legérték­telenebb aprópénz neve a 16. századból. így a mondás ősi je­lentése: egyiknek semmi se, a másiknak annyi se, vagy ennek is, annak is keveset érő. Kár lenne, ha idáig fajulna a jövőbe tekintés. Pécs mégsem „csécs”, aligha lehet túl gyakran az önkormányzatiság pótvalut­ájaként megfásult batkával kifi­zetni. Dunai Imre A haszonállatok tartása és övezetei Pécs Közgyűlése nemrégiben új ren­delet alkotásával szabályozta a haszonál­latok tartásának feltételeit, különös te­kintettel a környezetvédelmi és állatvé­delmi szempontokra. A szabályozás a megszabott állattartási övezetek, vala­mint az állatok méretének, tartási céljá­nak és módjának összefüggésein alapul. A rendelet szerint nagy haszonállat­nak minősül a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha; kis haszonállatnak pedig a juh, a kecske, a sertés, a baromfi, a húsgalamb, a nyúl, a méh és a különféle prémes állatok. A szaporulatot is bele­értve árutermelőnek minősül, ha nagy haszonállatból 4-nél többet, kecskéből, juhból, sertésből 10-nél többet, egyéb kis haszonállatból pedig 100-nál többet tar­tanak. Mélyalmos állattartásnak számít, amikor az almot véglegesen csak egy-egy nevelési, hízlalási időszak befe­jeztével távolítja el a gazda. Az állattartási övezetek az építési övezetek határaihoz igazodnak. Äz I. számú állattartási övezetbe tartoznak a lakótelepek, a történelmi belváros terü­lete, a csoportházak építési telke, az in­tézményi és üdülőterületek. Ebben az övezetben - az üdülőterületeken 10 kap­tárig engedélyezett méhtartás kivételével - haszonállat nem tartható. A II. számú övezetbe soroltattak az egyedi lakótelkek. Ebben az övezetben nagy haszonállat nem tartható, áruter­melő jellegű és mélyalmos állattartás nem folytatható. A kis haszonállatok kö­zül is kizárólag a baromfi, a nyúl, a hús­galamb, a prémes állatok - de legfeljebb összesen 10 példány - és méhek (maxi­mum 20 kaptár) tartása engedélyezett. A III. övezetbe tartozik Murom zár­kerti része, Fehérhegy lakóterület, Sza­bolcs lakóterület és zártkert, Újhegy la­kóterülete és zártkerti része, Janko- vich-telep, Nagyárpád keleti lakóterülete és zárkerti része, Postavölgy keleti lakó­területe és zártkerti része, Kerékhegy zártkerti része. Ebben az övezetben kis haszonállat - de legfeljebb 100 méhkap- tár, sertésből, juhból, kecskéből összesen 10, a többi kis haszonállatból összesen csak 100 példány, továbbá két ló tartása engedélyezett. Az árutermelő jellegű és mélyalmos tartás viszont nem., A IV. övezetbe tartoznak a külterüle­tek, Vasas-Somogy és Hird lakóterületei és zártkertjei. Ebben az övezetben min­den jellegű állattartás folytatható és az állatok száma sem korlátozott. Általános, övezetektől független sza­bály viszont, hogy vízvédelmi területe­ken - a méhek kivételével - tilos haszo­nállatot tartani. Az árutermelő jellegű és mélyalmos tartáshoz, valamint prémes állatok tartásához engedély szükséges. Haszonállat csak a közegészségügyi, ál­lategészségügyi és építésügyi előírások­nak megfelelő körülmények között, arra alkalmas épületben tartható. Többlakásos épületben és annak nem lakás ééljára szolgáló egyéb helyiségei­ben - pince, fáskamra, mosókonyha stb. - haszonállat nem tartható. Családi ház­ban a lakóépület arra alkalmas, elkülöní­tett - nem lakás céljára szolgáló - helyi­ségeiben a kis haszonállatok közül ba­romfi, húsgalamb és a nyúl tartható. Tilos az állatok kínzása, tartós nyugta- lanítása, bármely módon történő bántal­mazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. Ha az állattartó Az új rendelet pontosan meghatározza az állattartás feltételeit nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Az új rendelet hatályba lépéséig jog­szerűen létesített és gyakorolt állattartás legkésőbb 1994 június 30-ig folytatható. A hatóság azonban a közérdek vagy jo­gos magánérdek sérelme esetén az ilyen állattartást a határidőnél előbb is korlá­tozhatja, illetve megszüntetheti. D. I. A tanárképző kar kapuját díszítő dombormű Trischler Ferenc alkotása Fotó: Lesching László Luxustanya Sok szó esett mostanában a Jakabhegyi út és az Alsómakár dűlő sarkánál épülő „luxusta­nyáról”. A minap megnéztem és elálmélkodtam. Szemlátomást befejezésközeli állapotban volt már az építkezés, ezért is volt az álmélkodás. Ugyanis... Szóval évek óta nagy divat, hogy öles gerendák kerülnek legyezősze- rűen a homlokzatra, mintegy tartva a súlyos tetőszerkezetet. Most meg azt láttam, hogy a kész tető alá rakták fel egymás után a gerendákat, amiknek te­hát a díszítésen kívül egyéb funkciójuk aligha van. Annyi sem, mint a századforduló körül épült házakon az izomkolosszus atlaszoknak, amik legalább konzol gyanánt a kitüntetett er­kélyeket tartották. De nem is ez a gond, hanem az, hogy a mun­kákból megítélhetően az építke­zés folytatódik. Vajon nem in- dít-e el ez egy veszekedésfo­lyamot? Hiszen a víztároló, s fölötte az Oldal dűlőben lévő családi házak tulajdonosai jog­gal hihetik: elfogják előlük a ki­látást. Egy kellemes épület Amikor évekkel ezelőtt lezaj­lott az Ifjúság útja északi olda­lán - a 400 ágyassal szemközt - a nagy szanálás a klinikaépítés következő üzeme érdekében, sok pécsit aggodalommal töltött el a gondolat: újabb monstrum épül itt is? Most már nyugodtak lehetünk! Nemrég avatták fel az új pécsi Nephrológia és Dializis Centrumot az itt épült házban, ami tömegével is, külső megje­lenésével is inkább a Makár-ol- dal hangulatos beépítéséhez próbál igazodni, semmint a szemközti klinikához, vagy a szomszédos tanárképzőhöz. Kellemesen megmozgatott tö­meg (ami nyilván jól szolgálja a belső funkciót), finom téglaar- chitektura a homlokzatokon, hangulatot adó tetőszerkezet - mily távol van mindez a köz­célú épületeknél évtizedekig szigorúan racionálisnak, ezért egyedül üdvözítőnek mondott és hitt kocka-hasáb együttesek­től! S lám, így is lehet. írjuk hát ide gyorsan az új épület ter­vező-építészének a nevét: Lu- chesi Ottó (Linea Mérnöki Iroda). A legszebb pécsi kapu Ha már dicsérő szókat írtunk a Nephrológia és Dialízis Cent­rum épületéről, tegyük ezt hat­ványozottabban a szomszédban született látványosságról. Két esztendeje a Soltész László (ak­kor PTV) tervező-építésszel folytatott beszélgetésünk alap­ján beszámoltunk a JPTE tanár­képző-karának épületegyütte­sén folyó nagy rekonstrukció­ról. Ehhez az adta az apropót, hogy éppen akkor készült el az új aula és a könyvtár. Az építész ismertette a munkák további menetét és említést tett arról, hogy új főbejárat építéséről is szó van. Nos, az eddig összesen egymilliárdos költségű rekonst­rukció keretében az új tanévre ez el is készült. A Trischler Fe­renc szobrászművésszel közö­sen létrehozott mű - ne fukar­kodjunk a nagy szavakkal - az utóbbi évek legszebb, legsike­rültebb pécsi alkotása. A „Pedfő” neoromán épüle­tegyüttese 1914-ben Pilch An­dor, illetve 1927-30-ban Fábián Gáspár építészek tervei szerint épült (ezekhez j ámít utóbb alko­tótársként Köves Emil Ybl-díjas építész). Soltész Lászlóban volt a főbejárat építészeti megfo­galmazásakor annyi alázat, hogy visszalépett a neoromán- hoz, mert úgy gondolta: bármi más hallatlan stílustörést oko­zott volna. Törtfehér színű, ki­tűnő minőségűnek látszó süttői kőből készült a két kapuzat (a míves megmunkálásért a Rene­szánsz Kő- és Épületszobrászati Rt. szakembereit illeti a dicsé­ret) - az Ifjúság úti külső és a főépülethez csatlakozó belső s ezeket díszítik Trischler alko­tásai. Az előbbin az egyetema­lapító Nagy Lajos királyon és Klimó György püspökön kívül a pécsi felsőoktatás nagy alakjai ismerhetők fel. A két kaput - a belső széles lépcsősoron he­lyezkedik el - díszburkolatú tér köti össze, így vált az egész hal­latlanul attraktív alkotássá. Hársfai István A most közölt képek a város két régi adósságát ábrázolják. Az első a Jókai téri volt tejbisztró épületét. Ez még ma is úgy áll, mint amikor a vendéglátó egységet felszámolták. „Testvéreit” a téren már mind felújították, egyedül csak ez árválkodik még mindig ilyen állapotban. A másik épületnek még elkeserítőbb a helyzete. A Szabadság út közepén álló kedves villát már régen a sorsára hagyták, időközben a kapuját is feltörték és kilopták belőle a még meglévő berendezéseit is. A város szégyenére nincs senki, aki legalább megakadályozná a további rongálását. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Szégyenfoltok Ha egy-egy területet nem vagyunk képesek tisztítani, nem tudunk vigyázni rá, ak­kor az csakhamar a városkép szégyenfoltjává válik. Ilyen például a Rákóczi út 73/a és 73/b közötti, a megyei rend­őrfőkapitányság déli és ke­leti oldala előtti terület, a Mecsek Áruház előtti tér baloldali szöglete, a Péter és az István utcák találkozása. S még hosszan sorolhatnánk. Közös nevezőjük az ilyen területeknek, hogy a Város- gondnokság nem tudja kellő ütemben takaríttatni ezeket, s az arra járók pedig gátlás­talanul szemetelnek. Persze felelős nincs, minden érde­kelt a másikra mutogat. A végső soron felelős rendsze­resen szemetelő „pécsi pol­gár” is. őt persze a legke- , vésbé lehet megfogni ebben a felelősségben. Ám ahol a felelősség el- j vész, ott a rendetlenség ver tanyát, rongálódik a város- kép, nem éppen dicső bizo­nyítványt állítva lokálpatri­óta önérzetünk esendő voltá­ról. Dr. Vargha Dezső Számítógépek a háziorvosoknak Nem volt teljes körű a házi­orvosi körzetek számítógépes ellátása: 10 körzetben két-két körzeti orvos egy gépen dol­gozta fel és tárolta a betegek adatait. Mivel azok mennyisége rövidesen komoly gondokat okozna, az önkormányzat a hi­ányzó 10 számítógép megvásár­lására 2,5 millió forint plusz pénzügyi keretet biztosított. Útfelújítások Elkészült az Alsó utca északi oldalán a járda, a Maiéter Pál út - Viktória utca - Laki István utca csomópontjában és a Csontváry utcai ÁBC-nél az utasperonok, a Krúdy Gyula ut­cában a burkolat, a Meredek ut­cában az út és a járda felújítása. Elkezdődött a Kemény Zsig- mond utcában és a Nagyposta­völgyi úton az utasperonok fel­újítása, valamint a Jókai tér 3. szám előtt a járda javítása. Parkgondozás A halottak napjára meg­kezdte a temetők rendbetételét a Temetkezési Vállalat. A Város- gondnokság november 30-káig 480 hektár zöldterületen végez­tet szemétszedést az őszi iskolás közterület-takarítás keretében Kátyúzások Kátyúmentesítés volt illetve lesz a Csontváry, a Deák Fe­renc, az Ady Endre és a Felső- vámház utcában, valamint a Komlói úton, a Kispiricsizma dűlőben és a Dömörkapunál. 4 4 b 4 Utcáról utcára Pécs legszebb kapuja a „Pedfőn” . Y dl V vviU UPI Idl dl

Next

/
Oldalképek
Tartalom