Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-02 / 269. szám

1993. október 2., szombat üj Dunántúli napló 9 Eladó baranyai téglagyárak Az Állami Vagyonügynök­ség legfrissebb kínálata: eladók a sásdi (17 millió Ft.+ÁFA), a siklósi (3 millió Ft.+ÁFA^ és a görcsönyi (18 millió Ft.+ÁFA) téglagyárak, a B aranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vagyonelemei. A vásár­láshoz E-hitel nem használható, és november elsejéig lehet megvételükre pályázni a buda­pesti Valor Kft.-nél. Ugyancsak meghirdették a pécsi 26-os Ál­talános Építő Kft. 92,9 százalé­kát 20 millió forintért. Expóról üzletembereknek Három szekcióban, valamint üzletember találkozón ismerhe­tik meg a résztvevők a három év múlva megrendezendő buda­pesti világkiállítás szervezésé­nek eddigi eredményeit az ok­tóber 27-30-án, Kaposváron megrendezendő tanácskozáson. A rendezőknek: az Alpok-Adria Gazdasági Bizottságnak, So­mogy Megye Önkormányzatá­nak és megyei vállalkozói köz­pontnak a konferencia összehí­vásával legfőképpen az volt a céljuk, hogy a résztvevőknek átfogó információkat nyújtsa­nak a külföldi és belföldi befek­tetési lehetőségekről, az expo vidéki rendezvényeinek megol­dásairól. A magyar szakembe­rek mellett a konferenciára meghívták az NSZK, Ausztria, Olaszország, Szlovénia és Hor­vátország üzletembereit, vala­mint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselőit. Az exportot kell ösztönözni Az exportvisszaesés miatt szeptember 29-én érvénybe lé­pett 4,5 százalékos forintleérté­kelés ösztönzi a magyar áruk kivitelét és javítja versenyké­pességünket a nyugati piacokon- legalábbis kormánykörökben így vélekednek. A leértékelés mértéke arra enged következ­tetni, hogy ebben az évben ilyen akcióra már nem kerül sor. Ugyanakkor az importtermékek árelőnyét mérsékli, és így felte­hetően kiegyensúlyozottabbá teszi az ország pénzügyi helyze­tét, amelyre igencsak nagy szükség lenne, hiszen az IMF igencsak nem nézi jó szemmel az évközbeni államadósságok növekedését. Bőcsön gyártják a Holstent Az INTERBREV elnevezésű belga cég többségi tulajdonában lévő Borsodi Sörgyár Rt., ja­nuár elsejétől, kizárólagos jog­gal, megkezdi a Holsten sör li- cenc alapján történő termelését és értékesítését Magyarorszá­gon. A 10 évvel ezelőtt beveze­tett, kedvelt sörfajta az év vé­géig még a Nagykanizsai Sör­gyárban készül. Az évente 2,8 millió hektoliter sört és üdítőt termelő bocsi gyár 250 ezer hektoliter Holstent fog évente előállítani. Tb-kintlévőségek Ez év közepén a tb kintlevő­sége a kimutatások szerint 131 milliárd 735 millió forint volt. Ez az adat valószínűleg eltér a valós összegtől. Ezen a helyze­ten kívánnak változtatni azzal, hogy a jövőben minden munkál­tató félévenként pontos kimuta­tást kap összes járuléktartozásá­ról. Ebben minden bizonnyal előrelépést jelenthet a világ­banki kölcsönből finanszírozott folyószámla-projekt beindítása- mondta Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjasbiztosítási Önkor­mányzat Elnöksége nevében az újságíróknak. Volt egyszer egy Vasas Bányaüzem... A kanyargós utat mesterséges hegyek szegélyezik Vasas Bá­nyaüzemhez közeledve, kétsé­get sem hagyva afelől, itt az ember jó ideje meglelte már a föld fekete kincsét. Óriási ener­giát fordíthatott a kitermelésre, hiszen még a haszontalan meddő halmok is fantasztikus méretű munkát feltételeznek. Az üzemben nem a szokásos, csendes hézköznapi kép foga­dott, a szénporos falak között nagy volt a sürgé-forgás, ünnep­lőbe öltözött idős emberek és meglepően sok asszony várako­zott. 1993 szeptember 30-ával elbúcsúzott Vasason, a pécsi bányászat bölcsőjében a mély- művelésű széntermelés. Ettől a naptól kezdve a baranyai me­gyeszékhelyen, az egykori bá­nyászvárosban már csak külfej­téseken fejtik a föld fekete gyémántját. Tárkányi Tibor üzemvezető is bányászegyenruhában ült iro­dájában, több évtizedes bá­nyászkodás relikviái között, s szomorúan idézte az ipartörté­neti adatokat, dátumokat.-211 éve, 1782-ben Bäcker Fülöp, pécsváradi kovács kez­dett Vasason szenet fejteni. 1912-ben adták át a máig mű­ködő szállító aknát, s ettől az időponttól kezdve már 1000 embert foglalkoztatott a bánya. A két évszázad alatt több tíz millió tonna szenet hoztak fel­színre Vasason, s az utóbbi négy évtizedben élte fénykorát az üzem, igaz bukása is ehhez az időszakhoz kötődik. Tavaly még 1100-an dolgoztak itt, az utolsó termelő napon viszont már csak 450 fő volt a létszám. A kas gyorsan repült lefelé az 500 méter mély aknában a 4. szintig. Csepegett ugyan oda­bent a víz, de az igazi hideg zu­hanyt lent kaptam, amikor kísé­rőnk, Sütő Róbert szellőztetési megbízott közölte, az aknara­kodó berendezései, a vasúti sí­nek, fém vágatbiztosító elemek a bányabezárás után mind az enyészet martalékai lesznek. Az utolsó fejtési munkahelyig ve­zető úton például 3 ezernél több acélívű tartó elemet számoltam össze, s ez csak töredéke a föld alatt rekedő vagyonnak. Kirab­lásuk azonban több költséggel járna, mint a másodlagos fel- használásból származó nyere­ség. Bányabeli kalauzunkról kide­rült, igazi bányászdinasztiából származik. Dédapja is bányász volt már, édesanyja pedig itt Vasason geológus. A két éve végzett bányamérnök úgy fo­galmazott: - kényszerpálya ez, nem tehet mást, sodródik az ár­ral. Egyetemi évei elején még szép jövő ígérkezett, aztán ide­érkezvén gyorsan jött a zuha­nás. Most megpróbál ő is vál­tani, közgazdásznak készül. Igaz új képzettségét is a szén­bányáknál szeretné hasznosí­tani, a leendő vagyonhasznosító rt. keretében. A 150 méter hosszú frontfej­tésben a fémtámok közt kí­gyózva „utolsó fejtési” reggeli­jüket fogyasztó bányászokba botlottunk.- Jó bulinak indult a bá­nyászkodás, amikör 7 éve el­kezdtem - mondta Kásádi Pál csillés, de nem tudom, mi lesz velem ezután. A fejtést még ki­szereljük, aztán december 31-ig szól a papír, addig még itt dol­gozhatunk.-Felszámolják a bányásza­tot, mindent tönkretesznek! Akkor mi lesz, ha az olcsó sze­net áruló szomszédaink azt mondják: nincs tovább - kap­csolódott be a beszélgetésbe Kanizsai József vájár.- Gondoltunk mi arra is, hogy magánbányaként üzemel­jünk tovább, mint a szászváriak, de a jelenlegi feltételek között ennek semmi értelme nem lett volna - folytatta Kovács István rehabilitált vájár, aki fenntartási munkákat végzett a frontfejtés körül, s 14 évi vájvégi múltja van, melynek nagyobb részét ebben a bányában töltötte el. Zobákra pedig nem megyünk, mert az nagyon veszélyes, meg messze van.- Aki megkapja a végkielégí­tést az egy belső egyezség sze­rint nem mehet Komlóra, ezért inkább az uránbányát választ­juk, hiszen 80 társunk már ott is van - fűzte hozzá Hartmann Ist­ván vájár. Igaz, egyelőre csak tartalékok leszünk, s nem kap­juk meg a mostani havi 30 ezer nettót. Többségében 6-8 éve dolgozunk itt. A keresetkiegé­Bányászarcok a szeptember 30-i utolsó termelési napon szítéshez szükséges 4000 mű­szaktól messze állunk, a rehab- hoz viszont szerencsére még nem eléggé közel, de így is jó- néhányunkat kiszűrnek majd az uránnál az igen szigorú orvosi alkalmassági vizsgálaton. Ezzel a 150 ezer forintnyi végkielégí­téssel meg mihez kezdjünk? Vállalkozni, befektetni kevés. A fejtésben közben bánato­san meg-megcsikordult, majd újra elindult a szénszállító lán­cos vonszoló. Lejjebb ácsolatot épített két bányász, s Terhe Zol­tán bányamentő vájár eképp összegezte véleményét:- Halotti tor ez a mai, nem ünnep. Úgy látom, hogy az ipar minden ágazatában csak ez A legtöbben 8-10 éve dolgoznak itt megy, a munkásosztály szét­szedése. Szomorú, de való: tra­gikus hirtelenséggel zár be Va­sas Bányaüzem, mondhatni ereje teljében. A tények jórészt igazolják az utóbbi állítást. Vasason még 13 millió tonnányi feltárt szénva- gyon van, s további 9,5 millió tonna reménybeli mennyiség. A 6. szint úgy marad itt, hogy két hetes előkészítés után bármikor kezdődhetne újból a szénterme­lés és 10 évig fejthetnék a sze­net. De már ebben az évben megkezdik mindenütt a ke­resztvágatok, főszállítók lezárá­sát Jövő év elején elvágják a „köldökzsinórt” is, legátolják a Béta bányához vezető utat. 1994 második felében pedig megkezdődik az aknatömedéke­lés. A munkákat október elsejé­től a Szénbányászati Szerkeze­tátalakítási Központ finanszí­rozza. Kifelé menet a népesben Pölhe Lajos aknász még beírta noteszába az utolsó termelő műszak teljesítményét: 120 csille.- Búcsúztató ez a szeptem­beri 30-i ünnepség, s mi indítot­tuk el a szervezését - mondta a külszínen Kovács Mózes, Vasas Bányaüzem szakszervezeti ve­zetője. Figyelemfelkeltésnek szánjuk a bányász szakszerve­zeten belül, mert példaértékű: így nem szabad üzemet bezárni! Tanulságul hagyni másoknak: Mit kell ilyenkor csinálni az ér­dekképviseleteknek? Esetünk­ben elsősorban a szolidaritás hi­ányzott a bányásztársadalom ré­széről. A mi hibánk az volt, hogy nem voltunk elég meg­Laufer László felvételei győzőek. Ezért azt javaslom minden munkavállalónak: fog­jon össze dolgozó a dolgozóval, legyen az bányász vagy bárki más, ne hagyjanak méltánytala­nul megszüntetni munkahelye­ket. Végszóra érkezett Schalk­hammer Antal, a Bányász Dol­gozók Szakszervezeti Szövet­ségének elnöke is, aki így fog­lalta összejövetele célját:- Demonstrálni jöttünk vi­déki kollégáimmal, nem gyá­szolni. Azért, hogy a szerkeze­tátalakításnak nevezett oktalan bányabezárások ne folytatódja­nak. Módosítani akarjuk ezt a folyamatot, egy gazdaságos széntermelési szerkezet kialakí­tásán dolgozunk. A BDSZSZ mecseki szénbányászattal kap­csolatos hosszú távú programja is összeállt. Célunk, hogy a 2000-ben óhatatlanul moderni­zálásra szoruló pécsi hőerőmű ne importszénre, hanem me­cseki szénre épüljön, külfejtési és mélyművelésű kitermelésre egyaránt. Vasas Bányaüzemben dél­után fél kettőkor külszínre érke­zett az utolsó csille szén. A bá­nyászok fekete lepellel letakar­ták, s a szénporos arcokon egy-egy könnycsepp is legör­dült, amikor kegyeletképp ko­bakjukat, fejszéiket, csákányu­kat a tetejére helyezték. Majd néma sorban hoztak egy-egy szál virágot rá a búcsúzó nyug­díjas, rokkant bányászok, fele­ségek és anyák, akik eltemették azt a tengernyi örömöt és bána­tot, melyet két évszázad során adott a bánya sok ezer baranyai családnak. Mészáros B. Endre Az Alpok-Adriától a Kárpátokig Pécs szakvásárokkal készül az 1996-os borászati világtalálkozóra Első ízben rendezi meg a Pé­csi Ipari Vásár Kft. az Al- pok-Ádriától a Kárpátokig el­nevezésű nemzetközi szakvásá­rait és üzletember találkozóját október 7-10. között Pécsett, az Apáczai Nevelési Központban. Az 1993-as Alpok-Adria rendezvénysorozat záróprog­ramja négy területet céloz meg. A fogyasztási cikkek teljes ská­láját (az öltözködés kellékeit, lakberendezéseket, illatszere­ket, játék- és papírárukat), a sportolás és szabad idő eltölté­sekor használatos eszközöket (a horgászat, a testkultúra, vizi- sportok tartozékait, autókat és kerékpárokat), a turisztika és a vendéglátás kínálatát (utazási programajánlatokat, bungaló­kat, sátrakat, lakókocsikat, utánfutókat), valamint a kerté­szettel, szőlészettel, borászattal és vertikumaikkal kapcsolatos felszereléseket láthatják majd az érdeklődők. Főként az ide­genforgalmi, a kertészeti, borá­szati bemutatót előzi meg foko­zott várakozás, hiszen egyik célja az, hogy Baranya máris készülődjön az 1996-os Európai Borászati Konferenciára. Ezt a szakvásárt három éven át rendre megszervezve a főpróbák után jöhet majd a bortermelők világ- találkozója. A kamarai együttműködési szerződéseknek, a PIV Kft. vi­szonossági meghívásainak kö­szönhetően horvátok, ukránok, románok, olaszok, magyar-kül­földi vegyes vállalatok képvise­lőiként pedig francia, német, osztrák üzletemberek is elhoz­zák termékeiket. Félszáz kiállí­tóra számítanak a 700 négyzet­méternyi vásárterületen. Első ízben érkeznek pécsi árubemu­tatóra moldáviaiak, egy tucatnyi vállalkozó mutatkozik be ebből a térségből. Cserében jövőre ré­giónk is meghívást kapott a jövő évi Kisinyovi Nemzetközi Vásárra. A borászati szakkiállí­tás tiszteletbeli vendége Villány lesz, a későbbiekben pedig az ország valamelyik borterelő vi­déke mindig vezető szerepet kap. Még egy érdekesség: bara­nyai étteremvezetőkből álló zsűri fogja a legjobb bor közön­ségdíját odaítélni. Markos György, a Pécsi Ipari Vásár Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a már hagyományosnak nevez­hető ukrajnai vásáron is ott lesznek a régió üzletemberei. A Magyar Kereskedelmi Napokat november 17-től 20-ig 400 négyzetméternyi területen ren­dezik meg Lvovban. Ugyanek­kor hasonló méretű lengyel, cseh árubemutató is lesz itt, de érkeznek kiállítók Romániából, Németországból és a környező FÁK országokból is. A Pécsi Ipari Vásárt érté­kelve Markos György kiemelte, hogy a rendezvényt több mint 50 ezer ember nézte meg, a kiál­lítók közül pedig többen már jövőre is lekötötték a helyüket. A Pécs Expo időtartamát azon­ban sokak kérésére 10 napról egy hétre csökkentik a további­akban, s mint arról korábban már hírt adtunk, ezentúl minden évben megrendezik. Az 1994 évire előzetesen már megkapták a város szóbeli engedélyét. El­marad viszont az ipari jelző, a beruházási és a fogyasztási ja­vak általános vására lesz ez­után. Mészáros B. E. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1993. június 17. Pénznem vételi közép eladási Angol font 144,69 146,09 147,49 Ausztrál dollár 60,57 63,19 63,81 Belga frank (100) 274,66 276,99 279,32 Dán korona 14,64 14,77 14,90 Finn márka 16,57 16,77 16,97 Francia frank 16,98 17,12 17,26 Gór. drachma (100 40,96 41,38 41,80 Holland forint 52,70 53,13 53,56 ír font 138,58 139,88 141,18 Japán yen (100) 91,30 91,90# 92,50 Kanadai dollár 72,60 73,30 74,00 Kuvaiti dinár 323,74 326,49 329,24 Német márka 59,25 59,73 60,21 Norvég korona 13,53 13,65 13,77 Olasz líra (1000) 60,74 61,38 62,02 Osztrák sch. (100) 842,50 849,30 856,10 Portugál esc. (100) 57,46 58,01 58,56 Spanyol pes. (100) 73,38 74,14 74,90 Svájci frank 67,82 68,36 68,90 Svéd korona 11,90 12,03 12,16 USA dollár 89,95 90,73 91,51 ECU (Közős Piac) 106,20 107,18 108,16 * * á i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom