Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-02 / 269. szám
1993. október 2„ szombat aj Dunántúli napló 7 Támogatást igényelhetnek- a szántó, kert, gyümölcsös, művelési ágak után hektáronként 1800 Ft-ot,- a gyep (rét, legelő) után hektáronként 500 Ft-ot, azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a földje azokban a hátrányos helyzetű közöségekben van, amelyek a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítő szeptember 17-i számában közzétett jegyzékben szerepelnek. A támogatás pályázat útján igényelhető 1993. december 10-ig. A polgármesteri hivatalok e lehetőségekről az érdekelteket értesítik és az ügyintézéshez megadj á ka szükséges felvilágosítást. A jogi személyek a támogatás ügyében az FM. Hivatalhoz fordulhatnak. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Munkatáborban volt Jelcin apja Borisz Jelcin orosz elnök apját 60 esztendővel ezelőtt a szovjet titkosrendőrség Ka- zanyban letartóztatta, majd egy rögtönítélő bíróság három év munkatáborban eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. Ezt a szenzációval felérő bejelentést tette Alekszej Litvin kazanyi tudós, miután a tatárföldi KGB irattárában az üggyel foglalkozó okmányokra bukkant. Az 1977-ben elhunyt Nyikolaj Jelcin fivérével, Andriannal együtt kifogásolta az élelmezést egy kazanyi repülőgépgyár-építkezésen, agitált az állami köl- csönkötvény kényszervásárlása ellen, és tiltakozott az ausztriai munkásoknak folyósított segély miatt. Októberfesztivál Spanyolországban A Szekszárdi Német Kórus és a Paksi Német Nemzetiségi Egyesület Fúvószenekara képviseli Tolna megyét a calellai Októberfesztiválon. A spanyol tengerpart ezen „gyöngyszeme” tíz napig lesz házigazdája régiónk nemzetiségi küldötteinek. Teljesítménybér tanároknak A bostoni (USA) tanárok fizetése a jövőben lehet igen magas vagy nagyon alacsony, mert bérük a diákok teljesítményétől függ majd. Azok, akiknek az óráiról kevesen lógnak, és a diákjaik jó teljesítményt érnek el, akiknek az osztályából kevesen maradnak ki, azok a nagyobb fizetésükön kívül még magas jutalmakban részesülhetnek. Az új szerződést a tanárok szak- szervezete is elfogadta. A legfontosabb, hogy jó minőségű legyen a szarvasállomány Baranya területén Megnőtt a vadkár iránti igény Gímszarvas a trónszéken Bár mérleg még nincsen, de annyit már most bizonyosan lehet mondani, hogy a szarvas- bika-szezon első két hetében jó néhány külföldi vadász lógó orral ment vissza hazájába: nem tudott puskavégre keríteni bőgő bikát. Ennek vélhető okát Buzgó József, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fővadásza az ünők megcsappant számában sejti. Radikális apasztás A baranyai szarvasállomány csökkentését ki ilyen, mások olyan előjellel fogadják. Tény, hogy a 2 000-ig szóló úgynevezett szarvaskoncepció a három évvel ezelőtt még 10 000-re becsült létszámot 2 200-ra óhajtja csökkenteni 1996-ra. Most körülbelül 5 000-nél tartanak. A radikálisnak mondható apasztás oka az erdei és mezei vadkár volt. Az e területen szerzett tapasztalatokat felhasználva a megye vadeltartó képességét felmérték, ennek alapján osztályozták az élőhelyeket, s számították ki, hogy ezek mennyi vadat képesek eltartani. Ma a baranyai vadak közül egyértelműen a gímszarvas van a trónon: a legfontosabb, a legjobb minőségű állomány. Mindennek megítélésében természetesen erős szempontja van a gazdaságosságnak. S mert a vadásztatásból a MEFAG-nak jeles bevétele van, a gím még jobban felértékelődött. Idén azonban későn kezdődött a bőgés. Ebben az évben többszáz fiatal ünőt lőttek ki a baranyai vadászterületeken, az „idősebb hölgyek” pedig jóval ráérősebbek voltak a bikák szóra bírásában. Ezt vélik a szakemberek annak magyarázatául, hogy a gímtrófeára vágyók többsége a szezon elején üres kézzel volt kénytelen hazautazni. A gím, mint pénzbevételi lehetőség, felveti a vadgazdálkodás minőségének kérdését. Ezt általában közepesnek értékeli Buzgó József, aki az elmúlt hetekben a MEFAG területeit bérlő vadásztársaságok munkáját e szempontból is vizsgálta, s felügyeli majd a jövőben is. A jó vadgazdálkodáson múlik minden: ahol „csak úgy” talán ötven szarvas sem élne meg, hozzáértő munka eredményként akár 200 is eltartható, anélkül, hogy különösebb kárt okozna a művelésbe vont területeken. Profikra kell bízni Ha már a vadkárt említjük ismét: a privatizáció, a földtulajdonosok érzékenységének eredményeként jelentősen megnőtt a vadkár iránti igény. Ha ezt a vadgazdák nem tartják szem előtt, előfordulhat olyan eset is, hogy egy-egy vadásztársaságot a kifizetendő vadkár összege akár a padlóra is küldhet. Többek között éppen ezért is vetődik fel egyre erősebben a követelmény: képzett, profi szakemberekre kell bízni a vad- gazdálkodást. Ez természetesen a vadásztársaságokra is vonatkozik. A vadásztársaságok egyébként Baranyában viszonylag nyugodt helyzetben vannak. Van már ugyanis olyan megye az országban, ahol az ott működő erdőgazdaság egyszerűen felmondta a területbérleti-szer- ződéseket, magyarul: kihúzták a szőnyeget a sportvadászok egyesületei alól. A MEfAG-nak jó az együttműködése a társaságokkal, a bérleti szerződésben megfogalmazottakat a sportvadászok betartják. Azzal együtt - tanácsolja Buzgó József -, hogy a vadgazdálkodásukra a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. A MEFAG egyébként 12 társaságnak összesen 152 000 hektárnyi területet ad bérbe - ekkora nagyságú és értékű, gondosságot kívánó vadállományt eltartó terület valóban megkívánja a profi vadgazdák alkalmazását. A vadgazdálkodásnak ma már része a vad életben maradásának biztosítása is. Ez azt is jelzi, hogy el kell válnia egymástól a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak - a kettő nem ugyanaz. A közelmúltban készült el a MEFAG-nál az új vadgazdálkodási utasítás, ez már a tágabb környezetre is figyelve szabályozza a vadgazdálkodást. Előírták például a szükséges vadföldek nagyságát, szakmai és etikai elvárásokat fogalmaztak meg, s olyan, látszólag mellékesnek tűnő kérdéssel is foglalkoznak, mint a sebzett vadak felkutatásához nélkülözhetetlen vérebek száma. A jó minőség a cél Nálunk, Baranya megyében a szarvas kezd visszaszorulni eredeti élőhelyére, jobban átlátható ezért az állomány nagysága, szabályozható a minősége. Mindez persze csak akkor igaz, ha a szomszédos területeken is hasonló elvek vezérlik a vadgazdákat. Még a háború előtt igen jó minőségű állomány volt a Dráva mentén, a Drasko- vich-birtokon - kerítés mögött. Még ma is rá-rá lehet ismemi egy-egy kései utódra. A cél jelenleg is a jó minőség - ennek elérését nehezítheti, ha kevésbé gondosan kezelt állomány keveredne a még jelesebb hímév felé tartó baranyai gímszarvas-állománnyal. Mészáros Attila Dobjuk ki a díványt? Kamera-csönd Könnyen lehet, hogy az MDF berkeiben szelet vetettek és vihart aratnak a javaslattal: a választások előtti hat hónapban ne legyenek helyszíni tévé-közvetítések a parlamentből. Koalíciós partnerei nem túl lelkesen ugyan, de támogatják, az ellenzék viszont egyöntetűen és hevesen ellenzi az egyenes adások fölfüggesz- tését. Milyen előnyöket ígér a „kamera-csönd”? A parlamenti ciklus eddigi részében érzékelhető volt, hogy jóné- hány honatya szívesen sütkérezik a Jupiter-lámpák fényében. Úgy időzíti fölszólalását, hogy adás-időbe essék, s nem annyira a törvényjavaslatok, mint inkább saját „imázsának” jobbítása a célja. Lehet tehát, hogy a választási kampány forróbb légkörében az eddiginél is jobban eluralkodik az ülésteremben a voks-vadászat, az ön-népszerűsítés szelleme. Sebezhető érvelés? A kormányzó párt indítványának egyik gyöngéje, hogy ugyanaz a logikája, mint a fölszarvazott férjeké: ha megcsal az asz- szony, dobd ki a díványt... Azaz ha a képviselők a t. Házat nem a jogalkotás, hanem a választási kampány és az önpropaganda tévés színterének tekintik, tessékeljük ki a tévét. Tetejében a javaslat szerint a rádiós közvetítések folytatódnának, az „éteri nyilvánosság” tehát továbbra is politikai szirénhangokra késztetheti a honatyákat. Milyen negatívumai lehetnek a parlamenti adásszünetnek? Nem állítható, hogy elnéptelenednek az utcák, ha megjelenik a képernyőn, hogy „Kapcsoljuk a parlamentet”. Ám a politizáló közvélemény számára a közvetlen tájékozódásnak ez a lehetősége is érték, mert módot ad a véleményalkotásra, a parlamenti pártok és személy szerint a képviselők munkájának ellenőrzésére. A helyszíni jelenlét tévés formájának megszüntetés tehát ezt a lehetőséget, sőt mi több, a lakossági tájékozódás ezen megszerzett jogát csorbítaná. Márpedig a választások közeledtével ennek éppen az ellenkezőjére volna szükség. Bajnok Zsolt Mennyire biztonságos a repülőgép? Egyszerre tízezer gép van a Föld légterében A légikatasztrófák sokkoló híre tűnődésre készteti az utazót: ne menjen inkább autóval, vagy vonattal? Pedig statisztikai adatok szerint a megtett kilométerekhez arányítva a legkevésbé biztonságos busszal közlekedni. Ennél biztonságosabb a személyautó, a repülőgép, a vonatok pedig - a repülőkhöz képest - másfélszer hosszabb távolságot tesznek meg halálos kimenetelű baleset nélkül. A légiközlekedés szakembereit jó ideje foglalkoztatja, hogyan lehetne még tovább csökkenteni a balesetek számát. Egyszerre tízezer gép van a Föld légterében, évente 1,1 mil- liárdra rúg az utasforgalom. 1992-ben 29 légibaleset történt, ami 1097 ember halálát okozta. A balesetmentesség toplistájának élén az American Airlines áll, amely kilenc millió repülőu- tat tett meg hibátlanul. Az ugyancsak amerikai Delta Airlines a második: négy millió úttal és egyetlen balesettel. A harmadik helyet a British Airways foglalja el: három millió repülőút közül egy végződött balesettel. A Lufthansa a negyedik. Sajátos csúcsot állítottak fel a SAS skandináv légitársaság pilótái: 24 éve óta balesetmentesen kezelik a botkormányt. A szakemberek egy része a légiközlekedés biztonságának növelése érdekében a további elektronizációt részesíti előnyben. Ugyanakkor kétségtelen - s erre a varsói légibusz-szeren- csétlenség is ráirányította a figyelmet -, hogy a komputerizálás vészhelyzetben számtalan problémát is okozhat. Ezért a XXI. században sem ül majd egy komputer a pilóta székében. Legfeljebb csak a keze alá dolgozhat ... Toronyi Attila Korszerűsítik a soproni GYSEV-pályaudvart A munkálatok félidejéhez érkeztek a Soproni GYSEV-pá- lyaudvar korszerűsítésének. Az egy éve tartó fejlesztést osztrák állami pénzből valósítja meg az osztrák-magyar érdekeltségű Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. A 130 millió schillinges beruházás keretében a személypályaudvaron új peronokat építenek, nemzetközi várótermet emelnek és modem információs rendszert telepítenek. Utóbb bővítik a rendezőpályaudvart. Derűlátó pesszimizmus? A koraszülés oka: a szegénység Szegény pici csecsemők Létezik mifelénk derülátó pesszimizmus? Úgy látja ugyanis a bécsi der Standard című lap, hogy Európa keleti része a gazdasági helyzetet mérlegelve „meglehetősen pesszimista”. De ezzel együtt talál optimista mozzanatokat is a térség országainak közéletében. Mire alapozza ellentmondásos véleményét a tekintélyes újság? Egyrészt arra, hogy bár a gazdasági reformot alapjában mind a négy érintett országban - Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában - helyeslik, annak gyakorlati megvalósítását azonban korántsem tekintik sikeresnek. Egy most lebonyolított osztrák közvéleménykutatás szerint a szlovákok háromnegyede, a lengyelek hat tizede és a csehek fele például rosz- szabnak érzi a helyzetet most, mint érezte 1 évvel ezelőtt; 10 magyar közül pedig 7 adott hasonlóan negativ feleletet. Másrészt viszont borúlátás ide, sötéten árnyalt helyzetkép oda, a megkérdezettek zöme ma már azért olyan alagutban érzi magát, amelyről tudja, hogy biztosan van kijárata. S alighanem még ennél is fontosabb, hogy mindenütt a megkérdezettek többsége a demokráciát a tekintélyuralmi rendszerek fölé helyezte. Mert ne feledjük, Churchill annakidején nem csak azt mondta, hogy „a demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, eltekintve az összes többitől, amelyet eddig kipróbáltak”, hanem azt is, hogy „a demokrácia optimizmus”. A demokrácia melletti politikai kiállás Európának ebben a részében pedig ma különösképpen az. Kocsis Tamás Ma Magyarországon minden tizedik újszülött idő előtt jön a világra. Közöttük is túlságosan nagy - az európai 0,25 százalékkal szemben 0,4 százalék - azoknak a babáknak a száma, akiknek születési súlya még az egy kilót sem éri el. Áz ezer gramm alatti csecsemőknek az intenzív koraszülött-gondozás kialakulása és a modem inkubátorok bevezetése előtt mindössze öt százaléka maradt életben. Ma már körülbelül a felét meg tudják menteni. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak megállapításai szerint ugyan az 500 grammos születési súly még esetleg összeegyeztethető az élettel, sőt a világrekord egy 320 grammnyi, életben tartott jövevény, és a hazai kórházakban is sikeresen ápoltak és neveltek normális súlyúvá egy mindössze 510 grammos babát, ám a felnövekvő gyerekek jó része nagy árat fizet azért, amiről nem tehet: hogy koraszülött volt. Az intenzív kezelésre szorulóknak körülbelül 20 százalékánál ugyanis valamilyen károsodásra lehet számítani: enyhébb esetben „mindössze” hallókészülékre vagy erős szemüvegre szorul a gyerek, de súlyosabban károsodottak mozgássérültként vagy szellemi fogyatékosként élik majd az életüket. Magyarországon éppen a túlságosan gyakori koraszülések és a magas csecsemőhalálozás miatt alakították ki a hetvenes években az intenzív koraszülött-központokat. E peri- natális intenzív centrumokból- rövidített nevükön PIC-ekből- ma már 12 működik az ország nagyvárosaiban, illetve 4 a fővárosban. Munkájuknak köszönhetően a csecsemőhalálozás a korábbi 30-32 ezrelékről napjainkra 12 ezrelékre csökkent, ami igen jó eredménynek számít. Ugyanakkor a koraszülések száma nem lett kevesebb: nálunk a szakemberek a már jelzett tíz százalékot említik, míg ugyanez az arány Nyugat-Európa országaiban 5 százalék, a skandináv államokban pedig mindössze 2-3 százalék. A jelenség oka a szakértők szerint egyértelmű: a rossz és romló szociális helyzet, magyarán a szegénység. A koraszüléseknek ugyanis mindösz- sze egyharmadára adható orvosi magyarázat: az anya krónikus betegsége, gyulladás, fertőzés, ikerterhesség. Kétharmad részük szociális indokkal magyarázható: a külföldi és hazai vizsgálatok egybehangzó eredménye szerint minél kedvezőbb körülmények között, jólétben élnek az emberek, annál kevesebb lesz a koraszülött. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a skandináv országok példája, __ vagy az, hogy az Egyesült Államokban (szemben az átlagot jelentő 5 százalékkal) a legjobban szituált, legműveltebb társadalmi rétegben, a fehérbőrű angolszászok között száz szülésre mindössze egyetlen koraszülés jut. A hazai felmérések szerint a magyar lakosságnak közel egyharmada a szociálisan veszélyeztetettek közé tartozik. Évente körülbelül 4500 megdöbbentően kis súlyú újszülött jön a világra. De a koraszülés szociális okain az orvosok nem változtathatnak. Mörk Eleonóra
