Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-16 / 283. szám

1993. október 16., szombat aj Dunántúli napló 7 Az új vámrendelet hatására ugrásszerűen megnövekedett a 6 évnél idősebb autók behozatala, aminek következtében zsúfoltság alakult ki a nyugati határátkelőkön. Szombathelyi felvételünk: érkeznek a roncsok Ausztriából. További Kresz-módosításokat szeretne az ORFK Használt a szigor Miért sürgetjük a NATO-t? Legalább elvi döntés kellene Ritka eset: az Észak-atlanti Tanács közgyűlése elfogadta azt a magyar kezdeménye­zésre, majd végső formájában magyar-amerikai-holland- lengyel megfogalmazásban előterjesztett javaslatot, amely a NATO bővítéséről, a kelet-európai országokkal tör­ténő társult viszony megvaló­sításáról szól. Miért vállalta Magyaror­szág a kezdeményező szere­pet? Mert mindennapi diplomá­ciai tapasztalat, hogy nehéz úgy dolgozni NATO-tagsá- gunkért, amikor a szövetség még nem jelölte meg a teljes jogú NATO-tagság kritériu­mait, tehát nem látható előre a majdani tagságig elvezető fo­lyamat. Mit javasoltunk? Azt, hogy a NATO tagál­lamok januári csúcsértekez­lete vázolja majd fel egy ki­szélesített védelmi szövet­ség képét, megjelölve mind­azokat a kikötéseket, feltéte­leket, amelyek teljesítése esetén - a javaslat szavaival élve - „a stabil demokrati­kus renddel és piacgazdál­kodással rendelkező orszá­gok” elérhetik a teljes tag­ságot. Nem sért-e nagyhatalmi érdekeket ez a kezdeménye­zés? Ami az Egyesült Államo­kat illeti, Washington még nem döntötte el, kívánatosnak tartja-e a NATO kibővítését. Az ezzel kapcsolatos tárgya­lásokat, előkészületeket azonban nem gátolja, s most hajlandó volt társszerzőséget vállalni a javaslathoz. Ami Oroszországot illeti, a magyar kormány már több alkalom­mal hozta Moszkva tudomá­sára: nem Oroszország elle­nében kellene kiterjeszteni a NATO-t, s nagyon szerencsét­len lenne, ha valamiféle ütkö­zőzóna alakulna ki a NATO és Oroszország között. Vajon a januári csúcsra ha­tással lesz-e a mostani sürge­tés? Erre ma nem lehet határo­zott igennel válaszolni. Már az is eredmény lenne, ha lega­lább elvi döntés születne ar­ról, hogy a közép-kelet-euró- pai országok - amennyiben megfelelnek a feltételeknek - a NATO tagjai lehetnek. De ennek elmaradása sem kizárt. Hiszen - miként a magyar külügyminiszter kissé keser­nyésen megjegyezte - „ismer­jük a nyugati gondolkodás- módot ...” P. T. A moszkvai KGB-archívum újabb titka Auschwitzi dokumentumok Tengeri séta orosz hadihajón Mindössze 35 frank egy egy­órás tengeri séta a három orosz hadihajó valamelyikén - áll a touloni rakparton kiakasztott hirdetésen. Ä dél-francia város­ban az orosz haditengerészet északi flottájának egy hajóraja tartózkodik hivatalos látogatá­son. Az ITAR-TASZSZ beszá­molója szerint az orosz hajók valóságos helyi látványossággá váltak a környék lakói számára. Az orosz flottaegység touloni tartózkodása nem véletlen. Száz évvel ezelőtt, 1893-ban törté­nelmi látogatást tett a kikötővá­rosban egy orosz hajóraj, meg­ünnepelve a francia-orosz szö­vetségi szerződés létrejöttét. A két ország hadiflottái közötti hosszú hagyományéba vissza­tekintő kapcsolatok még a hi­degháború éveiben sem szakad­tak meg - nyilatkozta a látoga­tás kapcsán Vaszilij Porosin al- tengemagy, az északi flotta pa­rancsnok-helyettese. Betörők a Wawelben A krakkói Wawelben egy hattagú rablóbanda néhány óra alatt 17 céget fosztott ki. A dol­got megkönnyítette számukra, hogy az irodák egyetlen épület­ben voltak. Az irodaházba este törtek be, ártalmatlanná tették a portást és az egyik buzgó al­kalmazottat, aki a munkaidő után tovább maradt bent társai­nál, majd az előírásoknak meg­felelően a portán hagyott kul­csokkal kezükben végigsétálták az egész irodaépületet, s vala­mennyi irodát kifosztották. Az egyik irodában egy olyan széfre akadtak, amely a rehdőrségi szakértők szerint a világon ma ismert módszerekkel nem tör­hető fel. Nekik azonban elég volt a portásnál elhelyezett do­bozból kivenni a csodaszéf kul­csát - és övék lett egymilliárd zloty. Régiségkereskedő meglepetése Éktelen haragra geijedt, csa­lást emlegetett és a bírósághoz fordult az a férfi, akitől a fran­ciaországi Nancy egy régiség- kereskedője 4 500 frankért vá­sárolt meg egy 80x60 centimé­teres olajfestményt, amikor megtudta, hogy Joaquin Sorolla spanyol festő alkotása és körül­belül tízmillió frankért kerül ár­verésre -jelentette a DPA. A régiségkereskedő azonban váltig azt bizonygatta, hogy nem ismerte fel a festmény ér­tékét, s azt üzletében eddig 4000 frankért kínálta megvé­telre. Csak most értesült szakér­tői megtekintés után a valós ér­tékéről. Egyben bejelentette, hogy ha sikerül a festményt a becsült ár körüli összegért elad­nia, akkor a pénz nagy részét a gyógyászat céljaira ajánlja fel. A közlekedésbiztonsági ap­parátus kétségkívül offenzívá- ban van. Ezt bizonyítják a KRESZ-módosítások és leg­újabban a használt gépkocsik behozatalának tilalma. Beszél­getőpartnereink, dr. Keres László, az ORFK Közlekedés- rendészeti Főosztályveztője, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke, va­lamint Pausz Ferenc rendőr alezredes, úgy tudják, hogy az erőfeszítések nem hiábavalók, több mint egyötödével csökkent a közúti balesetek száma. Most egyebek között azt szeretnék, ha sikerülne végleg kitessékelni a teherautókat az utak belső sáv- jairól. Bevált az 50 km-Drasztikusan betiltották a hat évnél idősebb használt ko­csik behozatalát. Önök részt vettek ennek a döntésnek a ki­dolgozásában? P. F.: - Nem kérték ki a vé­leményünket, ám meggyőződé­sünk szerint meg kellet akadá­lyozni, hogy a rossz műszaki ál­lapotú autók bekerüljenek az országba. Sajnos, miközben ja­vult a balesti statisztika, kimu­tatható, hogy a műszaki állapot miatt bekövetkező balesetek száma, ha kis mértékben is, to­vább emelkedett. Másfelől, egy 6-8 éves autó is lehet olyan ál­lapotban, mint egy fiatalabb, de elhanyagolt kocsi.- A legtöbbet vitatott módosí­tás a személygépkocsik lakott területen belüli sebességének 50 km/h-ra való csökkentése volt. Van már ennek az intézkedésnek mérhető hatása? K. L.: - Igen. Bebizonyoso­dott, hogy az 50 km-es sebes­ségkorlátozást mindenképpen célszerű volt bevezetni. Mivel lakott területen belüli sebesség­csökkentésről volt szó, ezért az önkormányzatok kaptak arra le­hetőséget, hogy bizonyos terü­leteken, ahol az 50 km-es korlá­tozás forgalombiztonsági szempontból nem indokolt, - nincs keresztező gyalogos for­galom -, ott magasabb sebes­séghatárokat is megállapíthat­nak.-A párhuzamos közlekedés szabályai változatlanul lehetővé teszik a teherautók belső sávon való közlekedését. Mi a vélemé­nye erről? P. F.: - A kötelező fény­szóró- használat nyomán kimu­tathatóan csökkent a balesetek száma. A gépjárművezetők elő­zésnél már messziről látják a szembejövőt és így jobban ki tudják számítani, milyen sebes­séggel halad, biztonságosabban tudnak besorolni az előzött jármű elé. Ma sem egészen egyértelmű a járművezetők számára, mi számít főútvonal­nak, hol kell használni a fény­szórót. Autópályán kell-e, köte­lező-e használni? Nos, nem kö­telező a jogszabály szerint, de mindenképpen célszerű. És ez az a másik pont, ahol újabb mó­dosítást szeretnénk elérni, azt, hogy lakott területen kívül min­denhol egyértelműen kötelező legyen a fényszóró használata.- Hogyan változtak a baleseti adatok a KRESZ módosítása óta? P. F.: - A baleseti statiszti­kában amit összeállítottunk, az első nyolc hónap adatai szere­pelnek. Ebben az időszakban 12 424 személyi sérüléses bal­eset történt, ami 22,7%-kal ke­vesebb, mint az előző évi. Ez tehát jelentős csökkenés. 1020 halott nyolc hónap alatt A balestek hónapok szerinti megoszlásában is változás kö­vetkezett be. Az előző években január, februárban jelentős csökkenés volt tapasztalható. 1993-ban viszont ugyanekkor jóval magasabb szinten volt a balesetek száma mint az előző években. Márciustól azonban ez csökkenő tendenciát mutat, ami betudható a KRESZ mó­dosításának, és főleg annak a két pontnak, ami a világításra és sebességkorlátozásra vonat­kozik. A balesetek következtében meghalt, megsérült személyek száma is csökkent. Az első nyolc hónapban 1020 személy vesztette életét, 211 -el keve­sebb, mint az előző év hasonló időszakában. Súlyos sérülést szenvedett 5920, könnyű sérülést 10 097 személy. A csökkenés mértéke az előzőben 21,8%, a könnyű sérülésnél pedig 20%. Tehát elkönyvelhető, hogy az első nyolc hónapban a január, feb­ruár hónapokat kivéve, a ten­dencia mindenképpen csök­kenő. Most éppen előttünk van az őszi-téli időszak, amikor az eddigi évek tapasztalatai sze­rint a balesetek száma emelke­dik. Ezért mindenképpen job­ban oda kell figyelni az őszi-téli átállásra. Hamarosan fél évszázada lesz annak, hogy az előnyomuló szovjet csapatok - 1945 január­jában - elérték Auschwitzot. Mint most kiderült, magukkal vitték az összes ott talált doku­mentumot. Moszkva azonban, mint annyi más felbecsülhetet­len értékű történelmi iromány­ról és relikviáról, évtizedeken át erről is hallgatott. Jean-Claude Pressac francia kutató a „kitá­rult” KGB-archívumban egy esztendőt töltött, amíg össze­gyűjtött körülbelül 80 ezer (!) dokumentumot. Ezekben talán a gyakorlatias tárgyszerűség a legfélelmete­sebb. Az, hogy szó sem esik bennük népirtásról, tömeggyil­kosságról, a zsidókérdés „végső megoldásáról”, politikáról vagy világnézetről. A leletek jórésze az SS-vezetés levelezése a ha­láltábort szabályos megrende­lésre kivitelező német cégekkel. Ezekben a dokumentumok­ban nem hullahegyekről, hanem építési költségekről, statisztikai és egyéb vázlatokról, anyagfel­használási mutatókról, állag- megóvásról, kezelési és fenntar­tási problémákról van szó. Hi­deg hangú üzleti tényekről, ja­vaslatokról és ellenjavaslatok­ról, árajánlatokról és alkudozá­sokról. Miközben nemcsak a meg­rendelő, hanem valamennyi ki­vitelező is pontosan tudta, hogy miről van szó: az emberiség tör­ténetének legnagyobb halálgyá­ráról. A moszkvai KGB-archívum anyagából feketén-fehéren ki­derül az is, milyen üzleti levele­zés nyomán jutottak el a „tár­gyaló felek” - egyrészről Hein­rich Himmler birodalmi SS-ve- zető („Reichsführer”) stábja, másrészről elsősorban az IG Farben vegyikonszem vezér­kara - az auschwitzi gázkam­rákban felhasznált hírhedt Cyklon-B gáz kiválasztásáig. A levelezés egyértelműen utal arra a közös döntésre, hogy a gáz­kamrákban használt eszköz alapanyaga a cián legyen. Ä dokumentumokból kiderül, hogy 1941 decembere, a töme­ges elgázosítások megkezdésé­nek pillanatától csak azokról ve­zettek listát, akiket érkezéskor dr. Mengele még munkára al­kalmasnak talált, azokról viszont nem, akiket „a halál angyala” azonnal a gázkamrába küldött. Középfokú idegenforgalmi képzés Pécsett Kiket várnak a vendégek? A várossal ismerkednek az idegenforgalmi hallgatók Fotó: Löffler Gábor Jelentős ágazat lett az idegen- forgalom, amit az is jelez, hogy míg 1991-ben egy, tavaly több mint 1,2 - idén pedig megköze­lítőleg 1,4 milliárd dollárt ho­zott a nemzetgazdaságnak. Az is vitathatatlan, ahhoz hogy Magyarország valóban komoly turisztikai célpont legyen, sok mindent kell fejleszteni, minde­nekelőtt azt, hogy nagyon fel­készült, idegen nyelveket jól beszélő emberek dolgozzanak ebben az egyre fontosabbá, s mind jövedelmezőbbé váló szektorban. S nem csupán felső-, hanem középfokú vég­zettségűek is. Hazánkban jelenleg hét isko­lában - Budapesten kettőben, valamint Szombathelyen, Győ­rött, Nyíregyházán, Kecskemé­ten és Pécsett pedig egyben - tanulhatnak azok, akik az ide­genforgalom különböző, igen csak változatos területein kí­vánnak elhelyezkedni. A pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi, Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában, illetve ennek elődjében, a Zrí­nyiben, 1989-ben kezdődött az oktatás, ahogy Szépné Horváth Zsuzsanna igazgatóhelyettes elmondta, elsősorban a megyei idegenforgalmi hivatal kérésére és támogatásával. Az ok kézen­fekvő volt: levelező képzés ke­retében, már az idegenforga­lomban hosszabb-rövidebb ideje, de kellő végzettség nélkül tevékenykedők szakmai felké­szítése. Ez a tanulási forma most is működik - a következő tanévben, azaz 1994-ben indí­tanak újabb osztályt -, jelent­kezni augusztus közepéig lehet. Alapkövetelmény az érettségi, valamint egy idegen nyelv lega­lább alapszintű ismerete, azaz alapfokú nyelvvizsga. Erre a kétéves iskolarendszerű kép­zésre harminc főt vesznek fel, amennyiben megfelelnek a fel­vételin: ez műveltségi teszt ki­töltéséből, s nyelvi meghallga­tásból áll. A heti tíz órás, dél­utáni foglalkozás során nyelvet és szakmai tárgyakat tanulnak, s két év után, amennyiben sikeres vizsgát tesznek, úgy középfokú idegenforgalmi képzettségről kapnak oklevelet. Ebből a levelező oktatásból „nőtte ki magát” az a szakkö­zépiskolai nappali képzés, amely öt esztendeig tart. Ez tu­lajdonképpen egy két tannyelvű iskola, ahol az első évben első­sorban német nyelvet oktatnak - heti 33 órából 20-at -, máso­dikban, harmadikban, negye­dikben és ötödikben pedig köz­ismereti és szakmai tárgyakat - ez utóbbiakat német nyelven kiegészítve gyakorlati foglalko­zásokkal, például gépírással, idegen nyelvű idegenvezetéssel. Természetesen aki az idegen- forgalomban akar dolgozni, egy idegen nyelvvel ma már nem nagyon bodogulhat, ezért azok a diákok, akik bejutnak ebbe az iskolába, még egy nyelvet, je­lenleg az angolt is tanulják. Érdemes hangsúlyozni, hogy „akik bejutnak”, mert igen nagy a túljelentkezés: a tavaly induló osztályba a 35 helyre 330-an „pályáztak”. Szépné Horváth Zsuzsanna azonban hozzátette: ez ne riasszon el senkit a jelent­kezéstől, mert a kétfordulós fe- vételi során - decemberben tart­ják az elsőt, februrában pedig a másodikat - a legjobbak bejut­nak. (Az érdeklődők bővebb in­formációt a Pályaválasztási tá­jékoztatóból kaphatnak.) Milyenek a levelezőn, il­letve a nappalin végzettek el­helyezkedési esélyei? Az igaz­gatóhelyettes szerint jók, mert az iskolából felkészült szak­emberek kerülnek ki, akiket tárt karokkal fogad a pálya. Már csak azért is, mert például utazási iroda működtetéséhez most már követelmény a meg­felelő végzettség, s ezt ez az iskola megadja. A legjobbak előtt pedig nyitva állnak a fő­iskolák, egyetemek. Roszprim Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom