Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-14 / 281. szám
1993. október 14., csütörtök uj Dunántait napló 9 Pécsi körkép Seholország Rengeteg fogalmat örököltünk az ókori görögöktől. Például a Morus Tamás által népszerűsített utópiát is. S ha már „nép”-nél tartunk: az ókori Hellaszban a politikusok még büszkén nevezték magukat demagógnak, mert ez eredetileg „népvezetőt” jelentett. Reánk ennek szónak csak negatív értelme maradt. A „démosz” mellett volt egy másik elnevezése is a népnek: a „laosz”. Ebből származik a „laikus” szavunk, amellyel ma azokat illetik, akik nem szakemberként foglalkoznak valamivel. A nép tehát csupa laikusból állt már a régi görögöknél is - mondhatnánk szójátékkal. Erre a hagyományra is emlékeznünk kell, amikor most a képviseleti demokrácia áldásaival és fonákságaival birkózunk „fogd, ahol éred” alapon. Részletszépségei ellenére torznak látszik az összkép: egyszerre soha sem lehet mindenkinek a kedvére tenni, minden érdeknek megfelelni. Ha a „régmúltban sem volt másképp” féle vigaszt keresünk, kiköthetünk Arisztotelésznél, aki elsőként próbálta meg az államrendeket osztályozni. Három jó és azok fonákjaként három torz formációt talált. Ezek közül az időszerűeket említve a „politeia” elnevezéssel jónak minősítette azt a formát, amelyben a nép igazgatja az államot a köz javára, s torznak ennek demokráciaként definiált változatát, amikor azért a szegényeknek is szavuk lehet. Ám ez utóbbi forma Arisztotelész szerint nem szolgál a köz üdvének igazi javára. Márpedig éppen azt keressük, s ebbe a szegények is megpróbálnak beleszólni. Az ön- kormányzati képviselet hathatóssága tekintetében szegényeknek érzik például magukat az egyes peremterületek. Különösen azok, amelyek hajdani önállóságukat elvesztve csatol- tattak a városhoz. Valami beleszólást szeretnének településrészük sorsának alakításába, mert úgy látják, hogy az elmosódik a nagy városi palettán. A közgyűlésben a választási struktúra eredményeként kétség kívül a pártvélemények s azokon túl a szakági érdekek dominálnak: a területi képviseletet viszonylag kevés szerepet kap. Érdekes és egyben jellemző, hogy lakossági kezdeményezés próbálja most a kereteket tágítani. A választópolgárok számát tekintve 4-5 ezres Málom 217 lakója fordult kérelemmel Pécs polgármesteréhez, kezdeményezve egy településrészi ön- kormányzat létrehozását. A törvény ezt lehetővé is teszi. Kár, hogy ez idejekorán senkinek nem jutott eszébe. Most, a választási ciklus utolsó esztendejében, ennek a formának a megvalósítása kevéssé látszik már célszerűnek. Viszont ahhoz, hogy egy területi képviselő ne csak a pártjára, hanem a kerületének válaszópol- gáraiból álló bázisra is hagyatkozzon, ahhoz tulajdonképpen nem is kellene szervezeti forma. Csak az arisztotelészi „politeia”. Sajátságos, hogy annyi ógörög fogalom közül éppen ez nem öröklődött a későbbi korokra. Utópia lenne „Seholor- szágból”? Dunai Imre A Nyugat-Mecsekoldal és Gyükés beépítésének új szabályozása Már érvényben van és a határozattal el nem bírált esetekre is alkalmazzák a Nyugat-Mecsekoldal és Gyükés térségére vonatkozó, az általános rendezési terv szabályozási előírásait módosító önkormányzati rendeletet. A telekalakítási és beépítési szabályok javarészt precedens értékűek: hasonlók meghatározása várható a Mecsekoldal további olyan területeire is, amelyekre még nem történt meg a rendezési terv módosítása. A Nyugat-Mecsekoldal és Gyükés térségében az újonnan kialakított üdülő- és lakótelkek legkisebb mérete 1200 négyzetméter lehet, legkisebb szélességük pedig 20 méter. A már meglévő - minimum 720 négyzetméteres telkek - szélességüktől függetlenül beépíthetők. A telekméret tekintetében legfeljebb 5 százalékos eltérés még engedélyezhető. A 720-1200 négyzetméter nagyságú telkek területének legfeljebb 15 százaléka építhető be, tehát a legnagyobb beépített terület 108-180 négyzetméter lehet. Ennél nagyobb telkek esetén az 1200 négyzetméter feletti terület felével számolva határozzák meg a beépíthetőség maximumát. Ennek a képlete a következő: (1200+ X/2) szorozva 0,15 négyzetméterrel. Az összes vizet át nem eresztő burkolat nagysága nem haladhatja meg a beépíthető felület dupláját. Az ingatlanokat csak közműves szennyvízelvezető vagy más kezelő-tisztító berendezés létesítése esetén lehet beépíteni! Az épületek legnagyobb homlokzatmagassága 5,5 méter lehet. Lejtős terepen azonban elérheti a 7,5 métert is, de nem emelkedhet a hegy felőli oldalra előírt homlokzatmagasság szintje fölé. Az újonnan kialakított és a szabályozásban előírt nagyságú telken a közművesítés megteremtéséig olyan kertművelést szolgáló gazdasági épület létesíthető, amelynek jellege megfelel az üdülő- vagy lakóterületi besorolásnak. D. I. Gyükés területe kerti gazdasági építményekkel Fotó: Löffler Régi álom, örökölt szlogen, mai töprengések Variációk a konferenciaközpontra Igazán pezsgő volt a késő délutáni két óra múlt szerdán a Nevelők Házában az egy hónappal korábban alakult szalon - a Janus Pannonius Társaság, a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület, valamint a házigazda Nevelők Háza Egyesület, voltak a „szülők” - első rendes összejövetelén. Kárpáti Gábor, a város díjával frissen kitüntetett régész tartott vetítettképes előadást a ház feletti dombtetőn a barokk pavilon körül évekkel ezelőtt folytatott ásatásról, ahol egy X-XI. századi templom - lehet, hogy Pécs első székes- egyháza? - maradványait találták meg. Majd az EXPO ’96 körüli pécsi lehetőségek kerültek terítékre. Alig három esztendő már csak a jeles eseményig, a vidék csáberejét villogtatni minden valamirevaló település a kötelességének érzi. Természetesen Pécs sem kivétel! A szalon vendégei a máig megfogalmazott tervekről hallhattak gondolatébresztő tájékoztatást. Ezek kapcsán felröppent a régi álom, aminek a valóra váltásáért már a tanács is próbált ezt-azt tenni. A szlogen már akkor így hangzott: Pécs konferenciaváros. A konferencia - igaz. Majd minden hétre esik egy (néha több), általában szűkebb szakmai köröket érdeklő rendezvény. így talán a konferenciaváros is igaz lehet. De a szlogen kiötlői más léptékben gondolkodtak, s a lépték ma is ugyanaz. Több százfős nagy rendezvényekre gondolnak, melyekből valamelyes hasznot a város is húzhat. Persze ehhez - hogy is mondják? - infrastruktúra is kell. Vagyis nagy befogadóképességű konferenciaterem, kistermek sora a szekcióülések lebonyolítására, alkalmas kiállítóterem, stb. No és mindezek tőszomszédságában a vendégek fogadására alkalmas többcsillagos szálloda. Mindez - szűkösen és többnyire nem egy helyen - voltaképpen most is megvan Pécsett, ezért is lehet megtartani az említett kisebb konferenciákat. De aki foglalkozott már ilyennel, az a megmondhatója, milyen nehézségekbe ütközik egy-egy népesebb konferencia megrendezése. Világos tehát: szükség van egy konferenciaközpontra. Legutoljára a Búza téri (akkor még Irányi Dániel téri) építkezés kapcsán esett szó ennek a létesítéséről meglehetősen komoly formában. Mint tudjuk: a már álló irodaház úgynevezett második ütemében egy hang- versenyteremnek is alkalmas többszázfős konferenciaterem épült volna a kisebb üléstermekkel együtt, s szóba jött a szálloda is, melynek megépítéséről tárgyalt is egy grazi céggel a tanács. És mint ugyancsak tudjuk: ebből már semmi sem lett, s kérdés, hogy lesz-e egyáltalán valaha második ütem? Most tehát a szalon lehetett a tanúja a régi szlogen - újbóli - feltámadásának azzal, hogy hol is lehetne megépíteni a konferenciaközpontot. Aminek ugyan kevés esélyét látni még alig három évvel az EXPO előtt, dehát beszéljünk róla. Érdemes! Két lehetséges helyszínt hallottunk. Persze lehet, hogy van több is, de e kettő mindenképpen a leginkább vitára ingerlő. A tettyei volt kőbánya az egyik, a Hotel Kikelet környéke a másik. Úgy vélem, az utóbbit kell a leggyorsabban elfelejteni, mert a meglévő szálloda mellé építendő egyebek túl nagy erdőrész kipusztításával járnának. A kőbánya sokkal izgalmasabb, bár nyomban felötlik az emberben: biztos, hogy ez lenne a legalkalmasabb hasznosítás? Nem lehetne-e itt például egy tágas nézőterű szabadtéri színpaddal megalapozni egy sajátos arculatú Pécsi Nyári Játékokat - a Pécsi Napok előfutáraként? Persze a konferenciaközpont gondolatával is érdemes foglalkozni. És bármivel, ami alkalmas lehet arra, hogy a létével elindítsa a Tettye oly régóta kívánatos - a mai romantikus képet megőrző - rehabilitációját. A kőbányából egyébként pompás kiállítás nyílik az alatta elterülő Tettye-völgyre, s azon túl a városra, de milyen kár, hogy a látképet oly bántóan uralja a volt kesztyűgyári irodaház. Ám ha már konferenciaközpont .. . Nem kellene-e mégis a Búza téri megoldást választani? Már csak azért is, hogy az ottani mai nyilvánvaló befejezetlen- ség ne társuljon hosszú évtizedekig más pécsi befejezetlensé- gekhez. Hársfai István A Rákóczi út végén a DÉDÁSZ régi székháza előtti parkoló gazdátlanságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy rendszerint tele van szeméttel és ritkán takarítják. Inkább a szél végzi el ezt a munkát: gyakran kisöpri a papírhulladékot a mindig forgalmas útra. Megakadt a szemünk a közelben lévő forgalmi jelzőtáblán is. Lehet, hogy így szükségszerű, de lehet, hogy csak a takarékossággal magyarázható, mindenesetre úgy néz ki mint, egy feldíszített karácsonyfa. Ez persze elsősorban nem városképi kérdés, de úgy halmozódnak rajta a különféle jelzések, hogy autós legyen a talpán - főleg, ha idegen - , aki egyszerre fel tudja fogni valamennyinek az információtartalmát az ottani forgalomban. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Ordító tűzfal Egy tűzfal természetesen valójában nem ordít, csak képletesen, de úgy is hiába, mert nem történik semmi vele hosszú évek óta. A Hunyadi út és a Kálvária utcasarkán az alagútnál éktelenkedő tűzfalról van szó, amely a környező házak területrendezés miatti lebontása után í került napvilágra. A Mecsekről jövet, vagy ' az Aradi vértanúk útjáról kanyarodva naponta sok ez- ' ren látják ezt a nem éppen • épületes látványt, s az alagút dombjáig kinyúló házak városképet rontó állapotát. Csak éppen azok nem, akik tehetnének a változásért? Az északi oldalán szépen rendezett utca déli fele ne legyen már ennyire mostoha gyerek! A tűzfal és környékének rendbetétele aligha > járna nagy költséggel. Fe- \ lőlem akár reklámot is tehetnek rá utána, csak ne maradjon így a város eme for- ■ galmas helyén, történjen 5 már végre vele valami! Dr. Vargha Dezső Útfelújítások Befejeződött Nagyárpád főterén a hidak javítása, a János utcában az úttest és a járda felújítása, valamint a Megyeri úti áteresz karbantartása. Ugyanakkor megkezdődött az Alsó út északi járdájának, a Megyeri út keleti oldalának, a Meredek utca útburkolatának és a járdájának felújítása, a Maiéter Pál út-Viktória utcai csomópontban az utasperon javítása, a Jurisics út burkolatának aszfaltozása és a Fülemüle utca 1-33 szám között az árok burkolása. Köztisztasági munkák A Városgondnokság illegális szemétlerakóhelyet számoltatott fel a Fülemüle utcában és a Rákóczi út 8. szám alatti foghíjtelken. Az Origó Kft. október 15-én és 16-án takarítást végez a vasárnapi szabolcsi búcsú helyszínén és a Szabolcsi úton. A rácvárosi lezárt temetőben a „Hortobágy” Környezetvédelmi Kft. elvégezte a gyomosodás elleni vegyszerezést. Parkgondozás A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat megkezdte a város közterületein lévő virágvályúkba és a virágágyakba a kétnyári virágok kiültetését. Ugyancsak megkezdte a Környezetvédelmi BT. a közparkok elszáradt fáinak kiszedését. Útügyi szabálysértés A Városgondnokság szabálysértési eljárást kezdeményezett a Gázszer Gmk. ellen a Présház utcai, Lőrincz Veronika kubikus kisiparos ellen pedig a Szőlőhegyi utcai gázvezeték építés kivitelezése miatt. I 4 4 k 4 Látkép a Tettyéről a Búza tér épületeire Fotó: Löffler Gábor •f T / /!//// • / a Városvédő orjarat
