Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-14 / 281. szám
10 tu Dunántúli napló 1993. október 14., csütörtök Állásfoglalás az Idősek Világnapja alkalmából Közös felelősség az időskorúak helyzetének javítása Köszönet a szép napokért Negyvennégy pécsi nyugdíjas - többségükben hölgy - szeptember végén, október elején tíznapos görögországi üdülésen vett részt a Pécsi Nyugdíjas Egyesület szervezésében, a polgármesteri hivatal és a Bonus Utazási Iroda költségvállalásával. Az úticél a tesszáliai Chalkidiki-félsziget három nyúlványának egyike, Kasz- szandra-félsziget volt, s ott is a bűbájos üdülőfalu, Polih- rono. A szeptember 24-én útrakelt csoportot Páva Zsolt alpolgármester és Bleyer Jenő, a Pécsi Nyugdíjas Egyesület elnöke búcsúztatta, fogadtatásukra a Bonus képviselője vállalkozott. (Itt jegyezzük meg, hogy a polgármesteri hivatal az utazóknak személyenként húsz márka költőpénzt ajándékozott.) Az út Szerbián és Makedónián át vezetett, ezt az utasok fölösleges aggodalma előzte meg: zavartalan, nyugodt útjuk volt és semmi sem emlékeztetett arra, hogy tőlük nyugatabbra áldatlan testvérháború dúl. Polihronon elegáns apartmanokban helyezték el a pécsi vendégeket, akik számára gazdag és színes programról is gondoskodtak. Városnézésre vitték őket Thesszalonikibe, elmentek a csodálatos Meteórákhoz, hajókiránduláson vettek részt az Athosz-félsziget körül, ez alkalommal tekintették meg - sajnos csak hajóról - a nagyhírű athoszi kolostorokat. A hivatalos programok között pihenőnapok voltak, amikor zavartalanul élvezhették az égei-tengeri csodálatos, mediterrán őszt. Köszönetüket ezúton fejezik ki mindazoknak, akik e pompás vakációt lehetővé tették. A Nyugdíjasok Országos Kamarája a Baranya Megyei Nyugdíjas Kamara kezdeményezésére az Idősek Világnapja alkalmából Pécsett nagygyűlést és emléknapot rendezett. A nagygyűlés résztvevői tájékoztatást kaptak a nyugdíjasokat érintő legfontosabb érdekvédelmi kérdésekről és úgy döntöttek, hogy az ezzel kapcsolatos véleményüket állásfoglalásban rögzítik. * Megállapították, hogy a nyugdíjasok életének kérdéseiPótkocsis teherautó áll be a József Attila Művelődési Ház főbejárata elé: Rinyaújlakról érkezett, hálóba adagolt krumplival van megrakva. A lepako- lást Nürnberger Géza, a meszesi bányász nyugdíjas-szakszervezet alelnöke irányítja.- Ez is az évek óta folyó akciók keretében érkezett - magyarázza. - Megpróbálunk, amit csak lehet, kedvezményes áron beszerezni nyugdíjasaink segítésére. Liszt, cukor, hagyma, burgonya, alma, amit általában hozunk. Idén például már kilenc vagon burgonya kelt el. Es az sem mindegy, mennyiért. Ezt a mostani krumpliszállítmányt kilónként 19 forintért mérik ki. Ezen a hétvégén például a kertvárosi piacon 30-40 forint volt a krumpli kilója. Erről ennyit. Kicsit a krumpli-ügyhöz is tartozóan mondja el, hogy szerte Baranyában kb. 17 000 szénbányász nyugdíjas él, őket 11 alapszervezet istápolja. A meszesi alapszervezethez 750-en tartoznak. A segítés értelmét a Bányász Nyugdíjas Alapítvány 4,5 milliós tőkéje szolgáltatja. Ebből még anno 3 milliót a Mecseki Szénbányák Vállalat, 1 milliót a szakszervezeti bizottság adott, félmillió pedig adományokból jött össze. A tőke kamatait fordítják segében, helyzetük javításában, a szükséges intézkedések megtételében a Parlament, a kormány, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek, valamint az érdekvédelmi szervezetek együttműködésére van szükség. Közös felelősségük a nyugdíjasok, időskorúak helyzetének javítása. A nyugdíjasok igényt tartanak a jogállamiság szellemében a jogaik érvényesítésére, érdekeik védelmére, így a következőkre: Minden év január 1-jén, a lyezésre; idén például 501 nyugdíjas részesült különböző összegű támogatásban. Nürnberger Géza 40 évet húzott le a Mecseki Szénbányáknál főleg gépkocsivezetőként, de volt a gépkocsi üzem vezetője is, és 19 évig szakszervezeti titkár. Már nyugdíjba készülőén - erre négy esztendeje került sor - (vagy még régebben?) alakította ki az ars poe- tica-ját: „Csak olyanra vállalkozni, amivel segíthetek a nyugdíjasokon.” Amikor 1990 őszén beválasztották a Kamara ügyvivői testületébe, eme elv megvalósítására a számára legalkalmasabb a szociális bizottság elnöki tiszte volt.- Azzal kezdtük, hogy felkeressük a nyugdíjas klubokat, napköziket azt vizsgálandó, hogy milyen segítségre van szükség. Kilenc pécsi klubban jártunk eddig. Az egyik riasztó tapasztalat volt, hogy az emberek nagyon félnek a megszüntetéstől. Legtöbbjüknek létkérdés a látogatott intézmény, ahol melegben lehetnek, étkeztetésben részesülhetnek ... A másik tapasztalatunk az volt, hogy milyen sokan tengődnek igen alacsony nyugdíjból. Ekkor határoztunk úgy, hogy élve a törvényadta lehetőséggel, indokolt esetekben kezdeményezzük a rendkívüli nyugdíjemelést. Ednettó bérkiáramlás arányainak megfelelően emeljék a nyugdíjakat. Rendkívüli infláció esetén korrekcióra nyíljék lehetőség. Rendezzék a korábban megállapított, értékvesztett nyugdíjakat. Kerüljön sor az özvegyi nyugdíjak érdemi rendezésére. Szükség van a mezőgazdaságban dolgozott nyugdíjasok helyzetének javítására. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat részére olyan vagyon visszaadása szükséges, dig mintegy 300 indokolt esetet találtunk. A rászorultak számára 400-tól 1200 forintig terjedő rendkívüli nyugdíjemelést sikerült elérnünk. Nem kerüli el a figyelmünket a vidék sem. Szigetvárott már hatvan nyugdíjastársunk kapott a kezdeményezésünkre emelést. Meg kell mondanom : szeretnénk mindenhová eljutni, hogy minél több rászorulón segíthessünk,- Van más lehetősége is a bizottságnak?- Azt hiszem, ez az egyetlen. De ez sem kevés!-A látogatások alkalmával mit tapasztaltak, mi foglalkoztatja leginkább a nyugdíjasokat?- Elsősorban természetesen a nyugdíjak mértéke. S ezzel együtt az áremelések. Most például a már bejelentett energia áremelés aggasztja a nyugdíjasainkat, akik úgy látják, hogy a nyugdíjemelések egyáltalán nem fedezik az infláció terheit. Az áremelkedések mindig jóval többet visznek el, mint amit a nyugdíjemelés hoz. Meddig mehet ez így? És azért azt is látni kell, hogy a nyugdíjasok 61 százaléka 10 000 forint alatti javadalmazásban részesül, miközben a létminimum ma 11 000 forint körül van.-És hogy néz ki a bányász nyugdíjasok helyzete?-A ’75 előtt nyugdíjazottak igen nehéz helyzetben vannak még mindig, nagyon alacsony a nyugdíjuk. Igen elkeserítő körülmények között léteznek a bányász özvegyek, ők többségben 5000-8000 forintból próbálnak megélni. Rajtuk segíteni kell a jövőben is.- No és a bányász-munkanélküliek? A bányák bezárása növeli az ő számukat. Legutóbb itt volt Vasas...-Bizony, nekünk velük is kell törődnünk: hogyan élnek, miben segíthetjük őket. Nem tudom, helyes-e a bányák bezárása. És ha egyszer meg kell nyitni? Mibe fog az kerülni? Hársfai István amelyből a biztosítás alapjai bővíthetők, kiegészíthetők. A privatizációs bevételekből a TB önkormányzatok kapjanak érdemi támogatást. A kormány szigorítsa meg a TB adótartozások behajtását. Gondoskodjanak a fekete gazdaság és piac szigorú ellenőrzéséről. A Parlament, a kormány és az önkormányzatok olyan gazdaságpolitikát folytassanak, amely lehetővé teszi a nyugdíjasok helyzetének folyamatos javítását. Szeptember 23-án reggel rövid időre nyitva hagytam lakóházunk kapuját. A nyitott kapun egy arra sétáló fiatal lány kutyája, egy sárga, - valószínűleg pulivérű korcs - beszaladt a lépcsőházba. Ott szaglálódott és a lány hívására nem volt hajlandó kimenni. Egy éppen ott tartózkodó nyugdíjas korú férfi, a kezében lévő műanyag gyümölcsös ládával a kutya farára csapva kizavarta a kutyát a lépcsőházból. A gimnazista korú, melegítős lány haragtól eltorzult arccal lépett a lépcsőházba, és a kezében lévő pórázzal arcul csapta a férfit, miközben „te szemét” és ehhez hasonló kifejezésekkel illette. Lökdösődés kezdődött, majd A kormány tegyen meg mindent a korrupció valamennyi formájának felszámolása, megszüntetése érdekében. A tanácskozás résztvevői az érdekvédelmi szervezetek egységének erősítését, az érdekvédelem főbb feladatainak összehangolását tartják a a legfontosabb teendőnek. E feladatok megoldásában számítanak a társadalom megértő, időseket tisztelő, megbecsülő összefogására. A pécsi nagygyűlés és emléknap résztvevői a lány a kutyája után futott. Tisztelet a kivételnek, igen kevesen sétáltatják pórázon a kutyájukat. Természetesen, ha egy jól idomított kutyáról van szó, ez senkit nem zavar. A legtöbb esetben azonban, sajnos, idomításról sem a kutya gazdájának, sem a kutyának, fogalma sincsen. Korcs kutyák rohangálnak a házak között, miközben a tulajdonosok beszélgetnek. Kellemetlen a sok kutyapiszok, vizeletszag. A kutyatulajdonosok és a kutyát nem tartók tábora néha a leírt esethez hasonló vitákba keverednek. A sajnálatos konfliktushelyzet marad, nem éppen európai stílusú vitákat gerjesztve. S erről nem a kutyák tehetnek! Péter József Pécs Ajándék kirándulás Palotabozsokra kirándult a közelmúltban a Pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ nyugdíjas klubja. Az Ikarosz Utazási Iroda jóvoltából ingyen utazhattak az őket lakodalmi ebéddel váró Jordán családhoz. . . amivel segíthetek a nyugdíjasokon” Akciós krumplitól a nyugdíjemelésig Nürnberger Géza Fotó: Läufer László Arcul csapta a pórázzal! Ősz Ha a rozsdáslombú hegytetőkről vattafényű ködleányok settenkednek elő, hogy a lustán elnyújtózó völgyek ölébe hajtsák fejüket, ha a prés torkából édes must csorog, ha a játszi szellő pianissimója vad furió- sóvá válik, ha zúgó szelekkel nyargaló záporok itatják a szomjas földeket, ha lassú ökömyál úszik el ablakod előtt, ha nem kóborolhatsz a mély avarban, szűk ösvényeken gombát kutatva, mert bezárnak zord esők, ha a kunyhók falán hervadni kezd a repkény és az utak mentén vetkőznek már a fák, ha a hegy ormán átbukó reggeli nap bíbora hunyorítja a szemed, ha a fürgén surranó gyík álmos lassúsággal keresi a kövek melegét, ha a zöld nyugtató hatalmát a rőtpiros, a rozsdabarna és a fáradtsárga veszi át, ha a kora reggeli madárfütty triolái bágyadtabbnak tűnnek, ha ablakod szegletében meg-megjelenik a csillanó dér, ha az éjszakai csendet hűs szellő döngicsélése kíséri, ha a hátramaradt fürtökön ezüstösen csillog a harmat, ha a bágyadó napsugárnak veted hátad, hogy ellopd tőle az elköszönő meleget, ha irigy pillantásokkal kíséred a meghalásba való belenyugvás misztikus csodáit, tudhatod, itt van az Ősz. A Szent Mihály útjára beszökik az ősz, itthon előreküldi jelzéseit s régen látott, áhított vagy nem-szeretett vendégként csendesen bekéretőzik mindennapjainkba. Engedjük, ne engedjük, megérkezik. En magam hitet szeretnék tenni mellette. Régi barátként és legszeretettebb évszakomként köszöntőm. Kutatom, miért is? Miért nem a fiatalság, a megújulás, az újjászületés szimbólumát, a serte-ferte Tavaszt, miért nem az életet érlelő, pihenést, nyugalmat, élményeket adó Nyarat, miért nem a szűzi fehérséggel mindent bevonó, tisztaságot hirdető, kedvesen liturgikus ünnepeivel feldíszített Telet szeretem? Miért éppen az Ősz az, amely az elmúlásra figyelmeztető jeleivel és nyomában járó csendes-csodálatos világával az Időre irányítva figyelmemet vált legjobb barátommá? Talán éppen ezért! Mert figyelmeztet, mert néma felkiáltójelként elém tornyosul, mert lassú ritmusával megállíthatatlannak tűnik, mert a még hátramaradott ajándékokat ölembe szórja, mert az Élet utolsó, ám megcsodálnivaló jeleit festi a soha-ilyen-azúr- kék égre. És mert örökké az elmúlás körül topogó-kutató ismereteink bővüléséhez ad megannyi újabb és újabb adalékot, amit aztán vagy észreveszünk, vagy sem, de amelyek törvénysze- rűek s ettől tán még érdekesebbek. Megöregedni sem más, mint ősszé válni. A csodák, melyeket az Élet fukar tenyeréből kapartunk ki magunknak, már elmentek mellettünk. A belenyugvás szent erénye mind több helyet kér és kap bennünk. Nem megalkuvás ez, de egyfajta bölcs szemlélet, amelyet az elkerülhetetlenség mákonya helyett a megcsodálnivaló szépség flastromával kell díszítenünk. Az elmúlás rítusa - nézd csak meg közelebbről! - nem elrettentő, nem visszataszító, korántsem ijesztő. Irigylésre- méltó. A fokozatosság, a csendesség megállíthatatlan törvénye az Úr. A megtorpanni-akarás erőlködésétől fáradó lélek renyhesége elfedi előled a Szépet. Ne az elmúláson keseregj! Hiszen életed tele van megélt, feledhetetlen boldogsággal. Amelyről mégis oly könnyen elfeledkezel. Amelyeket örökké magadban hordozol, vágyaiddal, emlékeiddel, melyek régmúlt őszök lápos szövevényében rejteznek, és reményeket, amelyek a jövő ingatag futóhomokján várják eredésüket. Álmodd vissza szerelmeidet, melyek megszaporították szívverésedet, csókokat, amelyek megperzseltek, simogatásokat, melyek megcsendesítették há- borgó-lázongó énekedet, szavakat, melyek új utat mutattak Neked, színeket, melyek szétterülnek köddé váló emlékeiden, dallamokat, melyek körülfonták lélekétvágyadat, arcokat, melyek elsüllyedtek, de amelyeket örökké fiatalnak, gyermekinek látsz, tájakat, melyeket a szerelem sodort eléd és tájakat, melyek a szerelemtől sodródtak feléd. És lásd az Őszt! A horhosokat, öbleikben búvó mustok fanyar illatával, a várkonyi patakot groteszk rákok vonagló potrohaival, Adriát kéken csillanó mélységével, Lomnicot havasfejű csúcsaival, eltemetetteket, frissen születetteket, életet, halált, elmúlást, ígéretet, váratlanságot, döbbenetét, félelmet, mely görcsbe szorította lelkedet és felsejlő reményeket, melyek megédesítették a monoton szürkeséget. Megjött az ősz! Élj vele, szeresd, szokd meg suta ritmusát és add oda neki magad. Egyszer úgyis az Ő gyermeke leszel! Bokrétás András
